Déli Hírlap, 1989. október (21. évfolyam, 230-255. szám)

1989-10-07 / 235. szám

♦ Az egri vár tövében „zsiráf várat” — felfújható óriás zsiráfot — állított fel Pritz Gyu­la magánvállalkozó. Az ötletnek igazán a gyerekek örülnek, ugyanis a zsiráf 80 köbméte­res belsejében — ahol a kisiskolásoknak már tornaórát is tartottak — kiválóan lehet ugrálni. (H. Szabó Sándor felvétele) Szüret Bükkalján Az utolsó hektárok­ról szedik a fürtöket a bükkaljai borvidé­ken. Néhány napon belül befejeződik a szüret a Tárd határá­ban lévő nagyüzemi, vörösbort adó kékfran­kos ültetvényeken és a Bogács, Tibolddaróc környéki szölöskertek_ ben is. Az idén több. mint kétezer hektárnyi terü­leten szedték a ter­mést, amely mennyisé­gileg, minőségileg is közepes volt. A borvi­déken az Eger-mátra. vidéki területen ha­gyományosnak tekin­tett fajtákat, a rizling­szilvánit, a rizlinget, valamint a nagy mennyiségben vörös, bort adókat telepítet- . ték. termesztik és szü­retelik. Az idei termést két cég vásárolta fel; az Egervin és a Hungaro- vin. Utóbbi a pezsgő készítéséhez alap. anyagként használja a mustot. Tokaj-IIegyalján ez­után kezdődik majd a nagyszüret. Több, mint hétezer hektárnyi terü­letről kell megszedni a tőkéket. Az utóbbi napok időjárása javí­tott a fürtök must­fokán, de a mennyiség itt is a várakozáson alul maradt. Gyulladásra, tüdőtágulásra A papsajtban is: orvosság A papsajt hivatalosan ke­rek levelű mályva (Malva neglecta), népies nevét a kis. kerek, sajt alakú ter­méseiről kapta. Szinte min- ctiqr lakott hely közelében nő, gyakran látható kerítések­nél. régi falak mentén, med­dőhányókon. Legfőbb értéke a levelében, szárában és vi­rágjában levő nyálka- és cserzőanyag. Nyálkatartalma szárítással ugyan csökken, — ezért amikor lehet, frissen hasz­náljuk —, de szárított álla­pi tában is igen hatásos. Gyógyereje különösen a test belsejében levő nyálkahár­tyák gyulladásainál szembe- öciő. A húgyhólyag, a gyo­mor- és a bélcsatorna meg­betegedésénél, a tüdő elnyál- kasodásánál, hörghurutnál, erős köhögésnél, gégefő- és mandulagyulladásnál segít az árpáleveshez hozzákevert papsajtlevél. A gyógyteát — a nyálka- anyag védelme érdekében — éjszakai hideg áztatással ké­szítsük elő egy csésze víz­hez egy tetézett teáskanál papsajtot adjunk. Reggel a teát csak leszűrjük, s nap­közben a 2—3 csészényi fo­lyadékot kissé melegítve, kortyonként fogyasztjuk, A iégszomjat okozó tüdőtágu­lást is enyhíthetjük, ha a tea- ivás mellett a leszűrt leve- 'eket éjszakára, melegítve, borogatásként a hörgőkre és a tüdőutakra helyezzük. A papsajtot külsőleg feké­lyek, gyulladásba jött láb- és kéz-töréshelyek, valamint verőérgyulladás kezelésére is használhatjuk. E bajoknál a A MISKOLCI KÖZTERÜLET-FENNTARTÓ VÁLLALAT fefiréfefre keres 9 üzemgazdászt, • takarítónőt (4 és 6 órás munkaidő-beosztás­sal), • „F" 3-as és „C” kategóriás vezetői engedéllyel gépkocsivezetőket, 9 a tisztaságot szerető, a rendet megkövetelő úttisztító munkavezetőket, • úttisztítókat. JELENTKEZNI LEHET: Miskolc, József A. a. 65. sz. alatt. hideg vízbe tett növényi ré­szeket nem engedjük forrá­sig hevülni, hanem a tűzről való lehúzás után összeráz­zuk, és húsz percig állva hagyjuk. Ebbe a növényré­szekkel keveredő főzetbe áz­tassuk a beteg kéz- és láb­helyeket 15—20 percig. Kü­lönösen a láb- és kéztörések után túlerőltetett, dagadó végtagokra hat előnyösen ez a fürdő. Gégefő-gyulladásnál a teá­val való öblögetés mellett a szüredéket árpaliszttel ke­verve, melegen tegyük a to­rokra. Ugyanezt tegyük más természetű gégefő megbete­gedéseknél is. A növény levelét legfel­jebb 3 centi hosszú nyél­résszel lecsípve gyűjtsük, de gyűjthető a növény egész föld feletti része is, mivel a nyálka és a cseranyag min­den részében megtalálható. Ittasan: frontálisan Az alkohol hatása alatt álló autóvezetők jobban eltávolodnak az úttest jobb oldalá­tól, mint gondolják. A következmény: frontá­lis ütközés. Kisebb követési távolságot tar­tanak, mint amilyet éreznek, így megnő a ráfutásos baleset ve­szélye. Gyakran elfe­lejtik bekapcsolni a fényszórót. Látóterük beszűkül, s az „alag- út-effektus” megnehe­zíti az oldalirányú akadályok, járművek észlelését. Ez, főleg az útkereszteződésekben okoz sok balesetet. 4s újabb kutatások szerint Elmarad az esedékes jégkorszak Az elmúlt másfél—kétmil­lió évben a Föld éghajlata lényegesen hidegebb volt a mainál. Igazi jégkorszak ural­kodott (nem először a 4.5 milliárd éves földtörténet során), mindkét sarkvidékre kiterjedt, az alacsonyabb szélességekig is lehúzódó jég­sapka borította. E hosszú idő alatt egy-egy hidegebb szakasz (ún. glaciális kor­szak) körülbelül százezer évig tartott, s köztük tíz­húszezer évig elnyúló eny­hébb fázisok (intcrglaciáii- sok) nyomai ismerhetők fel. Ma is egy ilyen; körülbelül tízezer eve kezdődött enyhe szakasz vége felé tartunk. A jégkorszakok keletke­zésének magyarázatára szin­te megszámlálhatatlan el­képzelés született. Közülük ■a legnagyobb karriert való­színűleg'az futotta be, amely csillagászati alapon, a Föld pályaelemeinek bizonyos megváltozásával magyarázta az éghajlat drasztikus vál­tozásait. Ennek az elképze­lésnek egy Croll nevű skót . volt az első hirdetője, még a múlt'század derekán, idő­vel azonban mind.a neve, mind az elmélete feledésbe merült. Századunk harmincas éveiben lényegében hasonló alapon egy jugoszláv meteo­rológus, Mil-utim Milankovic dolgozott ki egy elméletet • ÉVSZAKOK ÉS A BÚGÖCS'GA Az elmédet alapját; három, jól elkülönülő időciklus képezi. Közismert, hogy az évszakok váltakozása ami­att következik De, hogy a Föld tengelye nem merőle­ges a Fö’Id Nap körüli ke­ringési síkjára. Az Egyenlí­tő 23,5 fokos szöget zár be e síkkal (ekliptika), s ezt a szöget keringése során mindvégig megtartja, azaz az Északi-sark mindig a Sarkcsillag felé néz. Nem így volt ez azonban például tízezer éve. A Föld tengelye ugyanis — legjobban talán egy búgócsiga forgás köz­beni imbolygásához tudnánk hasonlítani — „billeg”, a forgástengelyének képzelet­beli meghosszabbítása kört ír le. Ez a mozgás a pre­cesszió; s az időciklus, amely alatt ez a kör kirajzolódik, 19—23 000 évig tart. Változik ugyanakkor az Egyenlítőnek az ekliptikával Kisgazdák gyűlése A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pár: ma délután ötkor Görömbö- lyön. a művelődési házban gyűlést tart’. Minden érdek­lődőt várnak. Elnök voll, míg aludt az igazi Kevesen tudják, hogy George Bush, mielőtt beköl­tözött volna a Fehér Házba, már az USA elnöke volt, egészen pontosan 7 óra 54 percig, 1985. július 13-án. Vagyis akkor, amikor bél­műtétet hajtottak végre Ró­náid Reagenen. Az alkot­mány szerint ilyen esetben, az altatás idején az elnök helyettese gyakorolja a ha­talmat. Ám azt még keveseb­ben tudják, hogy a szóban forgó nap történelminek is mondható délutániét, s vele a teljhatalmat Bush egy te­niszparti közben élte át, tör­ténelmileg feledhető módon: eiesett, megsérült, ágyba kel­lett fektetni, ahol is jeges borogatással a fején elmélke­dett Amerika sérülékeny vol­tál ól. Bush egyébként kedveli, ha a környezetében dolgo­zó politikusok jól bánnak a rakettel, a teniszütővel. „So­hasem volt az. Egyesült Ál­lamoknak ilyen erős tenisz- játékos-elnoke — mondta a Fehér Ház szóvivője. — A jobbkezesé erős, az adogatá­sa pontos, csupán a fonákja gyenge egy kissé. Így tehát kevesen győzik le.” bezárt szöge is. mégpedig körülbelül 41 000 éves cik­lusonként. 21.8 és 24.4 fok közt. Ez a szög jelenleg ép­pen csökken, s következmé­nye az, hogv az évszakok közti különbségek kissé mér­séklődnek a korábbiakhoz képest. A Milankovic-elmélet har­madik összetevője, hogy vál­tozik a földpálya alakja, mégpedig durván 100 000 évenként az ellipszisalak kissé megnyúlik, majd ismét visszatér a csaknem kör formához. Amikor a pálya csaknem kör alakú, az év minden napján egészében ugyanannyi hőt kap a Nap­tól a Föld. Ha az ellipszis megnyúlik, az összességében bevett hőmennviség ugyan nem változik, de az eloszlá­sa igen. Napközeiben több, naptávolban kevesebb a fel­vett hő. Mila-nkóvic - elméletét, amely végül is c pályaele­mek lassú, egvüttes érvé­nyesülésére támaszkodott, a legkülönfélébb érvekkel igyekeztek cáfolni. Mellette azért volt nehéz érvelni, mert akkor még nem álltak rendelkezésre pontos adatok arról, hogyan húzódott előre és vissza a jégtakaró az el­múlt 1 millió évben. Az áttörés a hetvenes éveikben következett be a planktoni Hebegő) életmódot, folytató parányi élőlények, a foramini férők héjának vizsgálatával, amelyeket a tengeri fúrások nyomán nyert kőzetmintákból szed­tek ki. Az egyes rétegekko­rának megállapításában vi­szont a tengeraljzat kőze­teinek mágneses vizsgálata nyújtott segítséget. Ezek után az egyes rétegeik fora- miniferáit, mint valami hő­mérőt lehetett felhasználni, s belőlük megállapítani, hogy keletkezésük ideién mi­lyen éghajlat uralkodott a Földön. A kutatómunka eredmé­nyeként rövidesen félmillió évre visszamenően álltak rendelkezésre adatok. És ek­kor jött a meglepetés. Az elemzéseikből kiderült, hogy az elmúlt néhány százezer évben a jégtakaró három ciklus szerint nyomult elő­re és húzódott vissza; még­pedig 100 000, 41 000 és 21 000 évenként. Ez pedig szinte pontosan megfelel a Milankovic-elmélet ciklusai­nak. Még nagyobb meglepe­tést okozott, hogy közülük is a 100 000 éves ciklus volt a meghatározó, holott a csillagászati hatások közül éppen a Nap-besugárzás in­gadozásának kellett volna a leggyengébb következmé­nyekkel járnlg. Időközben megkezdődött a jégtakarókban máig megőr­ződött ősi 1 e vegőb u bor é kok összetételének vizsgálata. Kiderült például, hogy 20 000 éve a legutolsó jeges idő­szak leghidegebb szakaszá­ban sokkal kevesebb szén­dioxid volt a légkörben, mint a szokásos. Kb 16 000 éve amikor a jégtakaró ol­vadásnak indult, a szén­dioxid-tartalom emelkedni kezdett, majd elérte az ipa­ri korszak előtti szintet. Mi ennek a változásnak az Oka? ® BIOLÓGIAI SZIVATTYÚ Az óceánvíz felszíne kö­zelében élő mikroszkopikus lények, mint valami szi­vattyú, kivonják a szén­dioxidot a levegőből, és a tengeraljzatra ülepítik. A szénatomoknak is megvan­nak a különböző változata­ik. A planktonikus élőlé­nyek a könnyebb szénizotó­pot építik be a héjukba. A nehezebb szénizotópokat „kedvelik” viszont a mé­lyebb vizekben élő forami- niferák. Igv a két héj típus izotópvizsgálatával eldönt­hető, mennyi széndioxid volt a légkörben az egyes múltbeli időszakokban, A vizsgálatok pedig ismét. meg­lepő eredményt hoztak. A . szénizotópos elemzés nyo­mán is kirajzolódtak a Mi- Iánk ovic-ciklusok. Végül is úgy tűnik, hogy a Föld pó- lyaelemeinok változása után megváltozik a légkör szén­dioxid-tartalma, azután meg­változik a földi éghajlat,« így a jégtakaró kiterjedé­se i-s. A csillagászati válto­zások tehát valamiképpen működésbe hozzák ezt a „biológiai szivattyút, amely néha növeli, máskor csök­kenti a hatásukat. A szén­dioxid viszont módosítja a M i 1 amkovi é-modellben leírt változásokat. Ennek különleges jelentő-: sége van ma, amikor — mint köztudott — az emberi tevékenység miatti fokozott szén-dioxid-kibocsátás miatt nő az üvegházhatás, azax melegszik a Föld éghajlata. Ugyancsak nagv változásokat okozhat a fentiekben vázolt folyamatokban az. hogy az ózonréteg vékonvodás-a kö- ' vetkezőben elpusztulhat a tengeri planktonállománv egy része s ez csökkentheti a „biológiai szivattyú” ha­tékonyságát. Ezáltal még több szén-diox:d lesz a lég­körben, még jobb-in meleg­szik az éghajlat. Ügy tűnik, a soron következő jégkor­szak egyszerűen elmarad. X. G. i ELADÓ ipartelepítésre, kereskedelmi tevékenységre alkalmas 4145 m- ingatlan, 2000 m2 fedett raktározási lehetőséggel Miskolc belterületén a Sajó-parti Shell kúttól kb. 500 m-re. 2000 m2 megoszlással a következő: $ 1200 m2 egybefüggő terület ® 2x400 m2 fűthető -f- szociális és irodahelyiségek, i Telefonfővonal -f- továbbfejlesztésre alkalmas területrész. v Felvilágosítás: 35-976-os telefonon.

Next

/
Thumbnails
Contents