Déli Hírlap, 1989. október (21. évfolyam, 230-255. szám)

1989-10-05 / 233. szám

A MISKOLCIAK NAPILAPJA A Fide§z javasol, a tanácselnök Tálaszol A vörös csillagoktól a városcímer A Hősök teréről, semleges fórumon 5(e A városi tanács, azaz a városháza épületén az egyik régi miskolci címer látható ma is. Egyébként a Miskolci Város­szépítő Egyesület és lapunk is azt a javaslatot támogatja, hogy városunk címere újuljon meg, és ennek alapjául az úgynevezett „Szent istván-os”, a századfordulón érvényben levő címer szolgáljon. Ez a levéltáros szakemberek vélemé­nye is. De vajon hogyan vélekedik erről a városi tanács elnöke, a testület és a Fidesz miskolci csoportja? jelzett szimbólumok elhelye­zését (kivéve bizonyos vá­rosképi, városrendezési elő­írásokat). Nyilvánvalóan vannak, akiknek a vörös csillag, mint jelkép, ma is jelent valamit, nem vált időszerűtlenné, ugyanúgy, mint mások számára más szdmbóliumok, például a ke­reszt, a hatágú csillag, vagy akár az igazságosságot jel­képező Justitia. Emlékeztet­nem kell arra, hogy mit eredményezett az ilyen jel­képek egyoldalú, önkényes, netán erőszakos eltávolítása. Amikor tehát elvi egyetérté­semet fejezem ki azzal, hogy az államhatalom és állam- igazgatás intézményein csak az állami, vagy hivatalos helyi jelképeknek lehet he­lyük, egyúttal elhatárolom magam egyrészt e kérdés hatalmi szóval történő ren­dezésétől, másrészt az egyes szimbólumok indulatos mi­nősítésétől, közöttük bármi­lyen „sorrend” vagy „érték­rend” felállításától. • MIT JELKÉPEZ A SZOBOR? A Hősök tere mai arcula­tát illetően városunk lakos­ságától eddig semmilyen ne­gatív észrevétel nem jutott el hozzánk, ezért a kérdés ilyen hangvételű felvetése meghökkentő volt számomra. Feltehető, hogy ez csak egy szűkebb kör véleményét tüK- rözi, akik indítványukbó’ ítélve néhány alapvető tény­nyel nincsenek tisztában. A Hősök terének átépítését az 1970-es évek közepén az in­dokolta, hogy a Pece me­derrendezése révén olyan helyzet teremtődött, amely a térként való megfogalmazást egyáltalán lehetővé tette. A cél az volt, hogy olyan, de monstrációkra alkalmas köz­ponti tér alakuljon ki, amely nagyobb tömegek befogadá­sára is alkalmas. Ezt a célt a tér mai állapotában is teljes mértékben szolgálni tudja. Megítélésem szerint, a tér rekonstrukciójával a min­denkori hősök emlékművét építette meg a város. Még olyan áron is, hogy akkor ©ég alig elképzelhető lépés­re kényszerült: nevezetesen a szovjet hősi emlékmű át­helyezését kellett megoldani. Ez a tény önmagában is azt mutatja, hogy a szándéK nem az volt, hogy bármely politikai tényező által ese­tenként elismert hősi cso­portosulásnak állítsunk em­léket, hanem tartsuk tiszte­letben általában a hősök em­lékét. A térre kihelyezett műalkotás semleges jellegű. Jelentése az, hogy teremt­sük meg Miskolc város egy­ségét, amelyet a térburkolat­ba helyezett térkép jelképez, és fölötte a Somogyi József által készített „Anya” a vá­rosvédőt jelképezi. Megítélé­sem szerint kifejezetten az ’56-os események áldozatai­nak állítandó emlékmű cél­jára történő kisajátítása a temek ugyanolyan hiba len- he, mint annak idején a szovjet hősi emlékmű . léte­sítése. Meggyilkolt mártírok nemcsak az ’56-os esemé­nyek során voltak, hanem a korábbi időszakokban is, és ne feledkezzünk meg azokról a megtévesztett ezrekről sem, akik hősi életüket a ’45 előt­ti hatalmi törekvések érde­kében áldozták fel. Mind­ezek alapján lehet vijatni azt, hogy a tér mennyiben szolgálja a mindenkori hő­sök emlékét, hogy építésze­tileg, városrendezési szem­pontból jól, vagy rosszul megfogalmazott-e. Javaslom — és úgy hiszem, az alko­tók is egyetértenek ezzel —, hogy a tér születésének, ki­alakításának körülményei semleges fórumon, például a városszépítő egyesület kebe­lén belül kerekasztal-meg- beszélésen kerüljön tisztázás­ra. * A tanácselnök válaszát la­punk holnapi számában foly­tatjuk. Megtudhatják olva­sóink, hogyan vélekedik dr. Kovács László és a városi tanács testületé az ’56-os események után kivégzett miskolciak nyughelyének sorsáról, városunk címervál­toztatásáról, valamint a mis­kolci utcák és terek névéi nek felülvizsgálatáról. XXI. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM ÁRA: 3,50 1989. OKTÓBER 5. CSÜTÖRTÖK | FORINT Munkakörülmények a kohászatban A vaskohászat ugyan még mindig nem mondható a gazdaság húzóágazatának, ez azonban nem zárja ki, hogy ismét az LKM adjon ott­hont a borsodi innovációs heteknek. A „Harmincéves a munka­pszichológia” című előadás- sorozaton arra a kérdésre keresnek választ, hogy a vi­szonylag fiatal tudományág miképpen járult hozzá a kohászat munkakörülményei­nek javításához. Természete­sen ebben a témakörben nemcsak a korszerű feltéte­lek közölt dolgozók munka- körülményei kerülnek szóba, hanem mindazok a kedvezőt­len viszonyok, amelyben ma­napság a kohászat gazdálko­dik. Ugyancsak érdekesnek ígérkeznek a mától október 7-ig tartó energiagazdálkodá­si és környezetvédelmi napok. A tanácskozásokon nemcsak a kohászatra, hanem az or­szágos környezetvédelemre vonatkozó előadások is el­hangzanak. Ipari formater­vezési konferenciát rendez­tek tegnap és ma a Tu­domány és Technika Házá­ban, „Piac és formatervezés” címmel. A borsodi innováci­ós hetek programját a szá­mítógépek alkalmazásának bemutatója zárja. Kerüljenek le a miskolci középületekről a vörös csillagok. Legyen a Hősök teréből az 1956-os forradalomban és leverése után meggyilkolt mártírok emlékét őrző tér. Kutassák fel és hozzák helyre a miskolci 301- es parcellát, az *56-os események után kivégzettek nyughelyét. Legyen új címere a városnak, az 1909-es, Szent istván-os címer. Vizsgálják felül az új kor szelle­mében a miskolci utcaneveket. Tömören így foglalható össze az az öt pontba szedett javaslat csokor, amelyet a Fidesz helyi csoportja küldött el levélben a városi tanács elnökének, s amelyet a Déli Hírlap szeptember 16-i számában teljes terje­delmében közöltünk. Azért idéztük fel tömören az egyes ponto­kat, hogy mindenki számára érthető legyen a városi tanács el­nökének most közreadandó válasza, amelyet a városi tanács testületé is meghallgatott és jóváhagyott. A tanácselnök ugyan­abban a sorrendben válaszolt a javaslatokra, ahogy azt elöl­járóban mi is sorra vettük: TISZTELT FIATAL BARÁTAIM! A város polgáraihoz és személy szerint hozzám in­tézett felhívásukat — amely­ben kedves színfoltként meg­előlegezték számomra a pol­gármesteri titulust — meg­kaptam, s azt kívánságuk szerint, a tanács testületé elé terjesztettem. Válaszom­ban, amelynek a címzetthez és a város polgáraihoz való eljuttatására a sajtót kértem fel, igyekszem a teljességre törekedni, ám ez a kérdések bonyolultsága és a rendel­kezésre álló idő rövidsége miatt nyilvánvalóan nem si­kerülhet. Az érdemi válasz­adás előtt legyen szabad előrebocsátanom a követke­zőket: Nem azonosulhatunk olyan nézetekkel és olyan magatartással, amely a múlt egyértelmű tagadásán alapul. Ez semmiféle történelmi szi­tuációban nem képzelhető el, s bármilyen társadalomban káros, negatív jelenség. Meggyőződésem szerint a múltunk — legyen az akár a közelmúlt is — történése­it, értékeit és eredményeit vállalva kell építenünk jö­vőnket is. 4 NEM JÖ A HATALMI SZÓ! A tanácsháza épületén — és más tanácsi intézménye­ken — a város címerén kí­vül más szimbólum nincs elhelyezve, erről bárki köny- nyen meggyőződhet. Más szervezetek számára néhánv közismert kivételtől (mint pl. horogkereszt, és hasonlók) eltekintve sem központi, sem helyi rendelkezések nem korlátozzák a felhívásban A gyógyszertárak készen állnak — Ennyi kétségbeesett embert még életemben nem láttam. Zokognak, sírnak, s a szívem szorul össze, hogy nem tudok rajtuk segíteni. Tegnap reggel fél nyolc előtt is itt sorakoztak vagy 30-an az üzlet előtt. Hiába mondjuk, hogy fölösleges vá­rakozni, mert ma már nem lesz Béres-csepp — mondja Vágó Györgyné, a Herbá- ria miskolci szaküzletének vezetője, aki kereskedői munkájának legnehezebb napjait éli azóta, amióta a televízió Az utolsó szó jo­gán című dokumcntumfil- met sugározta. A betegek, vagy az azo­kon segíteni akarók —, akik közül természetesen nem tudják kiszűrni a vi­szonteladókat —, leginkább arra kíváncsiak, mikor lesz ismét a cseppekből. Az ígé­ret csak annyi, hogy a hé­ten várják. A tolnai üzem teljes kapacitással, három műszakban dolgozik szomba­ton és vasárnap is. hogy az ország 21 Herbária-szaküz­letét elosztásos alapon el­lássa. Ügy tudjuk, a mis­kolci Herbária-bolt országos viszonylatban is a legna­gyobb forgalmú, ennek jo­gán van-e valami privilé­giuma? — kérdeztük a bolt­vezetőt — Valóban, tavaly is mi értük el a legnagyobb ár­bevételt. több. mint 13 mil­lió forint értékű árut for­galmaztunk De mégiscsak vidAk vagyunk bizonyos megkötésekkel. Nekünk Pestre telefonálni komoly költség, s ha elfogy a havi 1300 forintos keretünk, a ben nagy forgalom-vissza­esést jelent ez a hiábavaló sorban állás. Máskor naponta 60 ezret vittünk a postára, most pedig jó, ha a felét. S ezt nem kompenzálja, ha eladjuk a beérkező Béres- cseppeket. Azok is vissza­riadnak a tömegtől, akik esetleg más gyógynövény­készítményért, vagy finom kozmetikumért betérnének a boltba. Közismert a hír, hogy a gyógyszertárák fogják for­galmazni a Béres-csepp Pluszt. Október 3-án a Me­gyei Gyógyszertári Központ telexen értesült arról, hogy a gyógyszergazdálkodók há­romnapos értekezletét tart­ják e napokban, s ott kap­nak részletes információt a készítmény forgalmazásáról és a mennyiségi lehetőségek­ről. Az előzetes tájékozta­tás szerint a jövő hét kö­zepe, vagy vége az a legko­rábbi időpont, amikor a megye gyógyszertáraiba ke­rülhet, s az ára várhatóan 140 forint körül alakul. A Budapesti Gyógyszerészeti Központ nagyon korszerű gépekkel felszerelt Galline- um laboratóriumában gyárt­ják a készítményt. Borsod- Abaú.i-Zemplén megye 10 ezer darabot rendelt belőle. Révész János megyei fő­gyógyszerész elmondta: ar­ra is készen állnak, ha már' hétfőn menni kell a szállít­mányért. Megvásárolják akár 20—30 ezres nagyságrendben is. ha többletmennyiséghez jutnak. Raktározni egyálta­lán nem fogiák, hanem azonnal szétosztják a gyógy­szertárak között. Ipláltf többit saját zsebből fizet­jük. A pesti üzletekhez vi­szonyítva — onnan osztják szét ugyanis a Béres-csep- pet, — kevesebbet kapunk, hiszen oda csaknem napon­ta érkezik a hat szaküzlet­be 1000—2000 darab. Mi pe­dig minden héten 5000-et kaphatunk. De még ennek is örülhetünk, hiszen a többi vidéki bolt a forgalom ará­nyában kevesebbet kap. A szállítás napját nem tudjuk előre, mert amikor a Bé- res-csepp-szállítmány meg­érkezik Pestre, és szabad kocsi is van, akkor indul útnak Miskolcra. Néhány­szor már saját autónkkal elmentünk érte, de sajnos, anyagi okoknál fogva ebből nem tudunk rendszert csi­nálni. — Azt mondják, a ne­gatív, a botrányos reklám is leket jó reklám ... — Sajnos, nálunk ez a visszájára fordult. A jó ér­zésű vevőknek köszönjük, hogy sajnálnak minket e megpróbáltatásért, de el kell viselni azokat is, akik ösz- sze-vissza köpködték a táb­lát. amire kiírtuk, hogy Bé­res-csepp nincs. Pedig higy- gyék el, mi örülnénk a leg­jobban annak, ha adhat­nánk. Egyébként az üzlet­ije Már nyitás előtt hosszú sor áll a Herbáriűnál, és nem ritkák az incidensek sem, Béres-csepp Plusz: a jövő héten A Herbária öt napra ötezret kaphat

Next

/
Thumbnails
Contents