Déli Hírlap, 1989. október (21. évfolyam, 230-255. szám)

1989-10-31 / 255. szám

Van jövője a müncheni adónak 1. Versenyben a Szabad Európa Rádió Mire mondja a szerkesztő, hogy „oké Halottak napja előtt Inyali árakra iiggiek Virágdömpinget ígérnek halottak napjára a városi tanács szakemberei, és te­szik ezt azért, mert tudják pontosan, hogy ennyi virág- kereskedő, mint most, még egyszer sem volt jelen a vá­rosban, október végén. Van ebben némi tudatos­ság is, hiszen a Búza téren az árushelyek döntő hánya­dát felszabadították a virág- kereskedők részére, újra megnyitották erre az idő­szakra a régi virágpiaci te­rületet, a csarnok mellett, valamint gyorsított eljárás­sal adták ki a közterület­foglalási engedélyeket azok­nak, akik a város különböző pontjain kívántak virágot árulni. A Miskolci Kerté­szeti Vállalat is megmoz­dult: feladva régebbi ké­nyelmes magatartását, kite­lepült árujával jó néhány helyre, és 25—40 forintig terjedő szálankénti áron bárkinek a szeme előtt vá­logatják össze a krizantém­csokrát a virágágyban, ha kifárad a vállalat Szentpé- tefi kapui telephelyére. Az ármegfigyelések sze­ntit a krizantém szálja 1,50- től 50 forintig terjed. Hogy az árak pontosan miként alakulnak november 1-jén estig, azt ma még senki sem' tudja. De a tanácsi szakemberek az árubőséaet szemlélve alacsonyabb ára­kat jósolnak a tavalyinál. (k-ó) bontják le. A rendszeres hallgatóink tudják. hogy bizonyos műsortípusok egy- egy ember nevéhez kötőd­nek. Az én műsorom példá­ul A hallgatóé a szó címet viseli. De ugyanilyen sze­mélyhez kötődő adás példá­ul Rajki László Földközel­ben című műsora. Vannak azután olyan adások is, amelyeket csoportmunkában készítünk. Ilyenek a hírma­gazinjaink, a Magyar- és a Világhíradó, vagy a Mai nap című összeállítás déli és esti kiadása, továbbá a Hazai napló. Ezekbe a mű­sorszerkesztő — aki az adá­sért egyszemélyben a fele­lős — kéri és kapja meg a kollégáitól az anyagokat. A kész műsort, még mielőtt elhangzana, egy úgynevezett „okézó” szerkesztővel kell jóváhagyatni. Ö ügyel a nyelvi helyességre, és az ő feladata elbírálni az elháng- zó információ valószínűsé­gét, illetve azt, hogy vajon az adás tartalma megegye­zik-e a Szabad Európa po­litikai célkitűzéseivel. — Szóval cenzúráznak önöknél? Nem találja furcsának ezt? Hiszen a Szabad Európa már a megalakulása óta szinte minden adásában igen határozottan állt ki a ma­radéktalan sajtószabadság mellett, és küzdött, a nyil­vánosság korlátozása el­len ... — Azért nem jó szó erre a tevékenységre a cenzúra, ak Ezen a halottak napján lesz az igazi premierje az új Búza téri virágpiacnak is — re­méljük, a viharos előtörténet után a kereskedők és a vásárlók kölcsönös megelégedésére tzolgál majd a nem kevés pénzért jelépített új piac. KALENDÁRIUM A kilencedik hónap Kilencedik volt a régi Ró­mában a hónapok sorában a november. Régi magyar ne­ve után a Nyilas tova, vagy Szent András hava. Olaj­bogyós olajág-koszorúval a fején, repülő ifjú jelezte ezt a hónapot (délen november az olajbogyószüret ideje), oszd lombruhában. Baljában a hónap terményeit tartja tálban, jobbjában a hónap jelét. O MINDENSZENTEK KELTA ELŐDJE A mindenszentek napjá­val kezdődik a hónap. A kelta naptár ekkor zárta és kezdte újra az évet. Étel­és italáldozatot mutattak e napon az ősöknek. Mint egykor nálunk halottak nap­ján, a kitakarított szobában ételt és italt hagytak a csa­lád meghalt hozzátartozói­nak. Ügy vélték, ezen az időtlen napon eltűnik a kü­lönbség élők és holtak kö­zött. Mindenszentek vigíliá­ja a kísérletes tréfák ideje. Ekkor ijesztgetnek az égő- gyertyás, sütőtökfejű, lepe- dős kísértettel. A keresztény egyház 835-ben keresztvízzel meghintve beépítette ezt a szokáskört a naptárba. Élő és holt hívek közössége az Űr előtt. Ilyenkor talál egy­másra a még élők „küzdő egyháza”, a meghaltak és bűnhődők „szenvedő egyhá­za” és az üdvözültek „dia­dalmas egyháza”. • ÖRÖK VILÁGOSSÁG Mindenszentekre követke­ző nap a tisztítótűzben szen- vendők napja (Most novem­ber 2.) Mai szökásainkbari azonban már elsején, de még előtte is elkezdődik a zarándoklat halottainkhoz. A „halottak estéjén”, azaz el­sején megtisztítják 'és feldí­szítik a sírokat, és az örök világosság jelkénére gvertyá- kat gvújtariak. Idegenben, is­meretlen helyen nvugvók- na-k a közös temetőkereszt körül égetnek világot. Ré­gebben szokás volt otthon annyi szál gyertyát gyújta­ni, ahány halottja volt a családnak. Ahány szál gyer­tya, annyi emlékezés. Kíná­ban azt mondják, valaki ak­kor hal meg igazán, ha el­felejtik. Terített asztal vár­ta egykor falun a hazalá­togató holtakat, amit más­nap a koldusok kaptak. A meghaló és feltámadó ter­mészet valósága, a túlvilág) életben való hit és a feltá­madás hite az örök, a po­gány ősiségbe nyúlik vissza. Örök, amióta az ember em­ber. • A VADÁSZOK VÉDŐSZENTJE Hubert és Imre (novem­ber 3.. 5.) jelzi a szarvasbő- gés ideiét. A jeles Huber­tus he-rpegnek. a világi örö­mök nagy barátja előtt egy­szer az erdőben egy fehér szarvas tűnt fel agancsai között fénylő feszülettel. A látomástól megrendült Hu­bertus keresztény hitre tért, és mint Liége püspöke ' alt meg 727-ben. Hubert jelké­pe az egészalakos szarvas, homlokán kereszttel. Novem­ber 5-én emlékezünk István király fiára; a vadászbal­esetben elhunyt Imre her­cegre, s bár szeptember 2-án halt meg, nem véletlenül avatták szentté november­ben. Hozzá is szarvasos le­genda kötődik. • KETTÉTÖRT BÉKLYÓ Lénárd (Leonard, nov. 6.) bencés szerzetesként a frank királytól azt kérte; azt a rabot, akit ő börtönében felkeres, engedje szabadon, így lett népszerű szentként a rabok védőszentje. Kezé­ben széttört béklyóval. S mivel a béklyó vas, és ígv a kovácsoknak is munkát ad, ők is védőszentjükké fo­gadták. De fordultak hozzá beteg lovak orvoslásáért is. (efe) Rászorulnak a nyugdíjasokra Az ezredfordulón a 35 év alatti munkavállalók rész­aránya a mai 49 százalékról 39 százalékra csökken az Egyesült Államokban. A fo­gamzásgátló tabletta kiha­tásai jelenlegi nyugdíjazási stratégiájuk újragondolására késztetik az amerikai vál­lalatokat. Az összes ameri­kai vállalat 62 százaléka még lehetővé teszi a korkedvez­ményes nyugdíjazást.. A kö­vetkezmény: az 55 év feletti munkavállalóknak már csak 32 százaléka dolgozik. A vállalatok 4 százaléka már a jövő útjára lépett: igyekszik a vállalatnál tarta­ni a potenciális nyugdíjaso­kat. Így tovább a vállalatnál marad az értékes know-how, a fluktuációs ráta csökken, és az új munkatársak kép­zésére kevesebbet kell köl­teni. Találó „Adjatok hatalmat egy egérnek, és az még aznap szembeszáll a tigrisvadász- szal.” (Henri Michaud, francia író) mert ennek más a hagyo­mányos tartalma. Az ..oké­zó” szerkesztő — aki egyben a szerkesztői team vezetője is — a műsor elkészítésekor nem szól bele a munkatár­sak dolgába. Csak a már el­készült produkciót hallgatja meg. Vagyis: a nyomtatott sajtóból is ismert fogalom­mal : olvasószerkesztő fel­adatokat lát el. Olvasószer­kesztő pedig minden szer­kesztőségben dolgozik. Egyébként nálunk roppant ritkán fordul ele*, hogy az „okézó” kisebb szövegrészle­tet kivenne a műsorból. Egy-egy blokk, vagy műsor­rész kihúzása pedig évente legfeljebb csak háromszor- négyszer fordul elő. Ez pe­dig legalább ilyen gyakori­sággal minden hagyományos lapszerkesztőségben is meg­történik, normális, elfoga­dott dolog. — Jó, tehát ne nevez­zük cenzúrának. Érdekel­ne viszont, hogy milyen szempontok alapján ve­tetnek ki bármit az adá­sokból a szerkesztők? ( — Nem hangozhatnának el nálunk például olyan részletek, amelyek antisze­mita kijelentéseket tartal­maznának, abban az eset­ben, ha nem mint idézetet olvasnák fel, hanem a mű­sorszerkesztő, vagy az adás­ban közreműködő személy állásfoglalása volna. Ugyan­csak eltávolítanak olyan ki­fejezéseket, amilyenekkel megsérthetnénk mások nem­zeti, vagy faji öntudatát, vagy amelyeknek az elhang­zása káros indulatokat vált­hatna ki a hallgatóból. Ta­lán az is természetesnek tű­nik. hogy egy olyan körül­tekintő, komoly rádió, mint a miénk, azt sem engedhe­ti meg magának, hogy az adásaiban bizonytalan hát­terű, vagy személyeskedő anyagokat adjon közre. (Folytatjuk) A maszek videohálózatban már megfordult az invasion USA című Chuck Norris-film, amely most eljutott a mozi­ba is. A Fáklyában vetítik majd (videón), november 12-én, 14-én, délután 3-tól és 5-től, valamint este 7-től. A Chuck Norris megszemélyesítette egykori CIA-ügynök egyedül száll szembe — természetesen sikerrel —, egy terrorista hadse­reggel. Még néhány hónappal ezelőtt is lehalkítottuk a készülé­ket, amikor a Szabad Európa Rádió állomását keresgéltük rajta. Senki sem szerette volna, ha a szomszédja meghallja, milyen hullámhosszról érkeznek azok a hírek, amelyekről a magyar tömegtájékoztatás tapintatosan hallgatott, mert a sajtó irányítása miatt hallgatnia kellett. A helyzet azóta alaposan megváltozott. Ma már senkinek sincs félnivalója amiatt, ha a Szabad Furópát hallgatja. Sőt, akkorát fordult a világ, hogy a SZER — amelyet mostanáig a CIA fedő­szervének, rádiónak álcázott hírszerzőközpontnak tituláltak nálunk — megnyitotta a budapesti irodáját. A müncheni központú adó tudósítói rendszeresen feltűnnek a hazai köz­élet jelentős rendezvényein is. Legutóbb például a Magyar Szocialista Párt kongresszusán ott ült a sajtópáholyban Kasza László, a Szabad Európa magyar ügyekkel foglalko­zó szakértője is. Persze, attól, hogy a SZER munkatársai egyre otthonosabban mozognak Magyarországon, a hazai közvélemény még mindig keveset tud a rádió mun­kájáról. működéséről, s ar­ról is, hogy kik, és hogyan készítik a műsorokat. Hogy milyen is valójában a Sza­bad Európa Rádió, arról a SZER egyik munkatársa, dr. Szép Zoltán nyilatkozott a közelmúltban a bajor fő­városban, Münchenben a Déli Hírlapnak. — A Szabad Európa Rá­dió épülete a müncheniek angolparkjának nevezett li­getben található — kezdte a beszélgetést. — A rádió el­nökségében amerikaiak ül­nek. Többnyire amerikaiak dolgoznak a különböző ellá­tó osztályokon, de német al­kalmazottai is vannak a rá­diónak. Ebben a házban működik a Rádió Liberty, vagyis a Szabadság Rádió is, amely csupán a Szovjet­unió felé sugározza a több nyelven készülőt adásait. A SZER magyar osztálya — amely körülbelül 130 mun­katársat foglalkoztat — csak egy a számos nemzetközi szerkesztőség között. Mi ugyanolyan stúdiókban dol­gozunk, mint a kollégáink a világ bármelyik más rádió- állomásán. Egy-egy szobá­ban általában kelten tevé­kenykedünk. stúdió- és ri­portermagnó, lemezjátszó, üzenetrögzítő, és elektromos írógép, szövegszerkesztő komputer segíti a munkán­kat. — Kitől kapják a rádió működéséhez szükséges pénzt? — A rádiót az amerikai kongresszus finanszírozza. Egészen pontosan: a költ­ségvetésünket évről évre megszavazza az Egyesült Államok kongresszusa. De, hogy visszatérjek a mun­kánkra: a szerkesztőségünk nem hagyományosan, vagyis rovatok szerint épül fel. A feladatokat személyekre AKAR ON OLCSÓN AUTÓT VÁSÁROLNI? UTAZZON A PASZPORT TOURISTTAL Brüsszelbe! Jelentkezés: 15-18 óra között Miskolc, Arany J. u. 23. fszt. 1. Telefon: 63-516

Next

/
Thumbnails
Contents