Déli Hírlap, 1989. október (21. évfolyam, 230-255. szám)
1989-10-30 / 254. szám
Közművelődési kísérle t i Alanyból (meg)határozóvá válni sú helyi közművelődési vezetőknek. — Akiket persze az emberek személy szerint is szívesen fogadnak és el is fogadnak ... — Természetesen, talán ez az egyik legfontosabb része az említett kísérletnek, melynek célja, hogy az emberek a közművelődés alanyaiból (sőt „tárgyaiból”) meghatározó tényezővé váljanak, magyarán: döntsék el, hogyan szeretnének közművelődni, döntsék el, kj legyen a népművelő, aki mindehhez a szakmai keretet nyújtja, és végül rendelkezzenek a célra fordítható összeg felett is! — Az utóbbi időben sorra alakultak a különféle közművelődési egyesületek, feléledt a helytörténeti kutatómozgalom, s s számos helyen figyelemre méltó eredményeket értek el. Van tehát jócskán olyan település, ahol a társadnlmasitási folyamat önmagától beindult, csak éppen engedni kellett. — A népművelést hivatásnak tekintő szakemberek nagyon örülnek a közművelődési egyesületek létrejöttének, ám tudják azt is, hogy ezek az öntevékeny csoportok nem vállalják fel (nem is vállalhatják) az egész köz- művelődést. Nem arról van szó, hogy társadalmi munkában kell megoldani a közművelődést, hanem tár- sadalmasítani kell... — A művelődési intézmények úgynevezett társadalmi vezetőségei azonban nem bizonyultak életképesnek, inkább formálisan működlek, vagy sehogy, — Sokkal jobb esélyekkel indul útjára a kísérletünkben felvázolt művelődési tanács. ebben ugyanis az adott közösségnek a művelődésben bármilyen módon érdekelt része kapna hangot, és döntési jogosultságot, olyat, mely eddig kizárólagosan irányítói jogkör volt, a helyi tanács jogköre, vagy éppen a miénk. — Akkor tehát — ha a hatáskör a fokmérő — a tanácsok sokat „veszthetnek” a kísérleten, ha az sikerül... — Sokkal többet nyerhetünk, mint veszthetünk. Kiderülhet végre például, milyen is az a bizonyos lakossági közművelődési szükséglet. Aztán: ebben az új formában, az önigazgatás bevezetésével vélhetően még a meglévő, nem tűi jó állapotú és nem is mindig igazán alkalmas művelődési házak is új életre kelhetnek, a szekrény anyagi lehetőségeket -is jobban ki lehet majd használni. — Milyen korlátokkal találja majd szemla* magát egy ilyen művelődési tanács? — Tulajdonképpen csak a jogszabályi kereteket kell betartaniuk (ezen mi itt változtatni nem tudunk), a gyakran béklyóként funkcionáló intézményi keretből ki lehet lépni. Talán úgy is fogalmazhatnék: az eddig inkább „közművelés” jellegű tevékenység megindulhat afelé, hogy közművelődéssé váljon... Kéjé A közművelődés társadalmasítása a mindennapok embere számára alig megfogható fogalom, homályosan mindössze annyit sejtünk felőle, hogy az bizony jó lenne . . . Valójában nemcsak hogy jó lenne, de szükség- szerű is, elkerülhetetlenségét azonban nem is az alulról jövő nyomás érzékelteti legjobban, hanem az a tény, hogy éppen a legszigorúbb centralizáció szellemében létrehozott közigazgatási szerv, a megyei tanács is igvekszik efelé terelni az átalakulófélben lévő közművelődést. A téma szakértőjét, és egy figyelemre méltó kísérlet kiötlőjét, Sebestyénné Fügedy Máriát faggattuk erről a témakörről. — ön, mint Borsod megye tanácsának közművelődési ügyekkel foglalkozó tisztviselője — vagy inkább népművelője — tulajdonképpen olyasféle kísérletet kíván véghezvinni a megyében található közművelődési intézményekben, mely nemcsak a megyei tanács, de még a helyi tanácsok jogkörét is alaposan megnyirbálná. Nem ellentmondás ez? — Nem. Inkább felismerésnek nevezném: jó ideje már nyilvánvaló a szakemberek előtt, hogy az eddig alkalmazott modell erőtartalékai végére ért. A vidéki művelődési házak konganak az ürességtől, mindenki pénzhiányra panaszkodik, az emberek az ottani népművelőt, a tanácsot, stb. szidják, az érintettek pedig az emberek érdektelenségét. — Ebből a szempontból a miskolci intézmények helyzete kísértetiesen hasonlít a megye kisebb településeire, mindezek a nehézségek éppúgy megkeserítik az itteni népművelők életét, mint az eldugott apró falvakban ... — Hasonlít is, meg nem is: nehéz eldönteni, annyira másak a feltételek egy nagyvárosban és egy kisközségben. Ami viszont egész biztosan közös: az emberek elunták azt az alaphelyzetet, hogy helyettük kitalálták, minek is kellene történnie a művelődési házban, aztán pedig a szervezők megsértődnek, ha távolmarad a közösség. A „programozó típusú” népművelőket fel kell váltaniuk a menedzser típuEmléhünnepé'y a Lé vajban A I,évav József Közművelődési Baráti Kör és a Pro t.estáns Művelődési Egyesület kedden fél 5 órai kezdettel emlékünnepélyt tart. melynek előadója Czine Mihály történész. Közreműködnek: dr. Romhányiné Papp Mária és Vajnay Tibor énekművészek. Romhány i Róbert zeneszakiskolai nó vendék és Kiss Kálmán ta- nár-szavaló. Az érdeklődőket, főleg az ifjúságot szeretettel várják a kör vezetői. >)c A Vasas Művelődést és Oktatási Központban ma este Edda. Készül a katalógus Országos gráfiai biennále + A Legnagyobb Magyar Visító, Linda ismét visszatér: ezúttal szombaton este 7 órakor a Tv2-n. Nézze meg, hallgassa meg... Akinek papírja van megrendezésre kerülő Országos Grafikai Biennálén láthat a művészetszerető közönség. A jubileumi tárlat december 10-én nyílik a Galériában. A hazai grafikusok immár hagyományos országos seregszemléjét kétévenként rendezik meg, felváltva a Miskolci Téli Tárlattal. A' mostani tárlatra az ország különböző részein éló grafikusok 371 művel jelentkeztek. Ebhő! a szakértőkből álló zsűri 94 művész 184 alkotását tartotta méltónak, hogy a közönség elé kerüljön. A már kialakult gyakori- latnak megfelelően, az idén külön kamarn!<jállítással szérűnél a ko'-íhbi tárlat nagv- díiasa. Püspöki> István. uevancsak a Galériában, mis a külföldi művészeket az idén a kubai eraf’knsok kénvis»liV. Az Ő al'rntásótVgj.t a TCnssuth utrqj Mini Gáléiban élHMák ki. TTi szfnfo'tia lesz a bi*n- ná'énq'<_ a jubileumhoz kapcsolódó bemutató. ugvanis az eddigi biennátélc nagvdíiasainak alkotásaiból készített válogatást mutatják be. a Szentpéteri kaoui József Attila Könyvtárban. A legjobb alkotásokat a különböző intézmények által felajánlott díjakkal ju- talmazzák. Ha valaki — zenész létére - felrúg minden hagyományt, és új utakra lép, többnyire kiváltja kollégái ellenérzését. Ha az illető zenész ráadásul a jobb híján olykor rock-, olykor meg popzenének nevezett műfajban adja a fejét valamiféle avantgárd „félrelépésre", az még a nyilvánosságtól is elzárja magát. Így jártak nálunk is az avantgárd zene művelői, például Czakó Sándor a Vágtázó Halottkémek nevű együttesből, vagy éppen (a talán ismertebb) Laár András. Róluk, azaz a 80-as évek furcsa zenéiről, rendhagyó gondolatairól készített — nem kevés nehézség árán — filmet a rádiósként megismert Dám László, társaival együtt. A Tudatoshasadás című dokumentumfilmet ma este 10 óra 40 perckor vetíti a televízió az egyes programon. Ez is mozgókép — az is mozgókép, gondolja a laikus, pedig két külön világ, ennélfogva érdekes és figyelemre méltó produktum születik legtöbbször, ha egy filmes kirándulást tesz a tévé birodalmába. Most Gothár Péter próbálkozik ezzel a nem is veszélytelen műfaji flörttel:, a holnapi Új nyitott könyv című műsorban két örkény- művet dolgozott fel, melyek tragikomikus történetek a halál környékéről. A két kisfilm (vagy inkább rövid tévéjáték) címe Kedd és Már késő. A vetítés időpontja: holnap este fél 11, első műsor. Hála istennek, a televíziónak sem pénze, sem lehetősége nincs megvásárolni a mostanában moziszerte vetített filmeket, melyek nagyon jól mutatnak egy szellemi gyorsbüfé hűtőpultján, így aztán a televízióban inkább érdemes „moziba menni”. Szerdán este például a TV2. tőn 8 órakor levetítik Makk Károly nagyszerű filmjét, melynek címe: Szerelem. A film Déry Tibor két egybefűzött novellájából készült, főszerepeit Darvas Lili, Tö- rőcsik Mari és Darvas Iván játsszák. A másik figyelemreméltó film pénteken este 8 órától pereg majd a Tévémoziban, ez G. Garda Marquez forgatókönyvírói közreműködésével készült, kubai-kolumbiai koprodukcióban, a címe A halál ideje. „A” Szilágyi György nem egyszerűen legendásan nagy nevettető, és karizmatikus előadó," hanem egyszemély. ben gyűjtő is: egy-kétszáz éves limlomjaira azonban nem címkéket aggat, hanem bűbáios történeteket. Vele készült az egyszer már nagy sikert aratott Kérem a papírokat! című rádióműsor, Kitüntetések katonai páíyárairányításért Már készül a katalógus, amelyben a zsűri döntése alapján kiállításra kerülő müveket mutatják be. Azokat, amelyeket a 15. alkalommal ff órától ad koncertet az A Magyar Néphadsereg Központi Művelődési Házában kitüntetésátadással egybekötött ünnepséget rendezett a Honvédelmi Minisztérium pályairányítási főosztálya. Az ország megyéiből és a fővárosból azokat a pedagógusokat, szakembereket hívták meg az ünnepségre, akik az elmúlt években a legtöbbet telték a fiatalok katonai pályára irányítása érdekében. A mintegy 250 résztvevőt Papi) Dezső vezérőrnagy, a HM pályairányítási főosztály ve zetője köszöntötte a mimsz tórium vezetése nevében. El ismerőén szólt arról a mun káról, amelyet a fiatalok hazafias és honvédelmi le- veiése érdekében a jelenlé vők tettek. Köszönetét moh dott minüannviuknak, akik ily módon is segítik a hon v é őség káderutánpótláséi majd k; lüktetéseket, juta- makat adott át. Borsud megyéből a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata kitüntetést vehette át Tirkala Ferenc., a leninvárosi 106, Sz. Ipari Szakmunkásképző intézet és Szakközépiskola igazgatója. Csomós Nándor, a Sz. Ipari Szakközépiskola igazgatója és Hajas Sarolta, a miskolci 42. Sz. Általános Iskola tanára. E kitüntetés ezüst fokozatát vette át Szegediné Gonda Zsófia, a sárospatoki Petőfi Sándor Általános Iskola tanára, Tamás Zoltánná, a miskolci Kun Béla Üti Általános Iskola tanára és Lapis László, a szerencsi Bocskai István Gimnázium igazgatója. Bronz fokozatú kitüntetést kapott Horváth Bertalan, a Tak- ta harkányi Általános Iskola ig a zga tóh e i y e liese. Miniszteri dicséretet és jutalmat kapott Mátrai Imre, a 101. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézel igazgatóhelyettese és Tóth Zoltán, lapunk volt .sportrovatvezetője. „Katonai pályára irányításért” emlékplakettet vehetett át Magyart István, a Bláthy Ottó Villamoscnergia- ipari Szakközépiskola igazgatja és Aftger Árpád, a- 1. Sz. S/.akkö/épiskuia igazsaléna Tárgyjutalomban részesült Kálmán László, a Fő des Ferenc Gimnázium igazgatója és Bársony Károly százados, a Borsod Meg vei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság pályairányítási főtisztje. Kollektív emléktárgyat kapott a kazincbarcikai 105 Sz. Szakmunkásképző Intézet és Szakközép- iskola. melyben műsorvezetőként Antal Imre keserű, fanyar, humortalan és mogorvái figurája untatja a hallgatóságot... Az adás időpontja: szerda este 10 óra, Petőfi. Kájé
