Déli Hírlap, 1989. október (21. évfolyam, 230-255. szám)

1989-10-30 / 254. szám

Közművelődési kísérle t i Alanyból (meg)határozóvá válni sú helyi közművelődési ve­zetőknek. — Akiket persze az em­berek személy szerint is szívesen fogadnak és el is fogadnak ... — Természetesen, talán ez az egyik legfontosabb része az említett kísérletnek, mely­nek célja, hogy az emberek a közművelődés alanyaiból (sőt „tárgyaiból”) meghatá­rozó tényezővé váljanak, magyarán: döntsék el, ho­gyan szeretnének közműve­lődni, döntsék el, kj legyen a népművelő, aki mindehhez a szakmai keretet nyújtja, és végül rendelkezzenek a célra fordítható összeg felett is! — Az utóbbi időben sor­ra alakultak a különféle közművelődési egyesüle­tek, feléledt a helytörté­neti kutatómozgalom, s s számos helyen figyelem­re méltó eredményeket ér­tek el. Van tehát jócskán olyan település, ahol a társadnlmasitási folyamat önmagától beindult, csak éppen engedni kellett. — A népművelést hiva­tásnak tekintő szakemberek nagyon örülnek a közműve­lődési egyesületek létrejötté­nek, ám tudják azt is, hogy ezek az öntevékeny csopor­tok nem vállalják fel (nem is vállalhatják) az egész köz- művelődést. Nem arról van szó, hogy társadalmi mun­kában kell megoldani a közművelődést, hanem tár- sadalmasítani kell... — A művelődési intéz­mények úgynevezett társa­dalmi vezetőségei azonban nem bizonyultak életké­pesnek, inkább formálisan működlek, vagy sehogy, — Sokkal jobb esélyekkel indul útjára a kísérletünk­ben felvázolt művelődési ta­nács. ebben ugyanis az adott közösségnek a művelődésben bármilyen módon érdekelt része kapna hangot, és dön­tési jogosultságot, olyat, mely eddig kizárólagosan irányítói jogkör volt, a he­lyi tanács jogköre, vagy ép­pen a miénk. — Akkor tehát — ha a hatáskör a fokmérő — a tanácsok sokat „veszthet­nek” a kísérleten, ha az sikerül... — Sokkal többet nyerhe­tünk, mint veszthetünk. Ki­derülhet végre például, mi­lyen is az a bizonyos lakos­sági közművelődési szükség­let. Aztán: ebben az új for­mában, az önigazgatás beve­zetésével vélhetően még a meglévő, nem tűi jó állapo­tú és nem is mindig igazán alkalmas művelődési házak is új életre kelhetnek, a szek­rény anyagi lehetőségeket -is jobban ki lehet majd hasz­nálni. — Milyen korlátokkal találja majd szemla* ma­gát egy ilyen művelődési tanács? — Tulajdonképpen csak a jogszabályi kereteket kell betartaniuk (ezen mi itt vál­toztatni nem tudunk), a gyakran béklyóként funk­cionáló intézményi keretből ki lehet lépni. Talán úgy is fogalmazhatnék: az eddig inkább „közművelés” jelle­gű tevékenység megindulhat afelé, hogy közművelődéssé váljon... Kéjé A közművelődés társadal­masítása a mindennapok embere számára alig meg­fogható fogalom, homályo­san mindössze annyit sejtünk felőle, hogy az bizony jó lenne . . . Valójában nemcsak hogy jó lenne, de szükség- szerű is, elkerülhetetlensé­gét azonban nem is az alul­ról jövő nyomás érzékelteti legjobban, hanem az a tény, hogy éppen a legszigorúbb centralizáció szellemében létrehozott közigazgatási szerv, a megyei tanács is igvekszik efelé terelni az át­alakulófélben lévő közműve­lődést. A téma szakértőjét, és egy figyelemre méltó kísér­let kiötlőjét, Sebestyénné Fügedy Máriát faggattuk erről a témakörről. — ön, mint Borsod me­gye tanácsának közműve­lődési ügyekkel foglalkozó tisztviselője — vagy in­kább népművelője — tu­lajdonképpen olyasféle kí­sérletet kíván véghezvin­ni a megyében található közművelődési intézmé­nyekben, mely nemcsak a megyei tanács, de még a helyi tanácsok jogkörét is alaposan megnyirbálná. Nem ellentmondás ez? — Nem. Inkább felisme­résnek nevezném: jó ideje már nyilvánvaló a szakem­berek előtt, hogy az eddig alkalmazott modell erőtarta­lékai végére ért. A vidéki művelődési házak konganak az ürességtől, mindenki pénzhiányra panaszkodik, az emberek az ottani nép­művelőt, a tanácsot, stb. szidják, az érintettek pedig az emberek érdektelensé­gét. — Ebből a szempontból a miskolci intézmények helyzete kísértetiesen ha­sonlít a megye kisebb te­lepüléseire, mindezek a nehézségek éppúgy meg­keserítik az itteni népmű­velők életét, mint az eldu­gott apró falvakban ... — Hasonlít is, meg nem is: nehéz eldönteni, annyira másak a feltételek egy nagy­városban és egy kisközség­ben. Ami viszont egész biz­tosan közös: az emberek el­unták azt az alaphelyzetet, hogy helyettük kitalálták, minek is kellene történnie a művelődési házban, aztán pedig a szervezők megsér­tődnek, ha távolmarad a kö­zösség. A „programozó típu­sú” népművelőket fel kell váltaniuk a menedzser típu­Emléhünnepé'y a Lé vajban A I,évav József Közműve­lődési Baráti Kör és a Pro t.estáns Művelődési Egyesü­let kedden fél 5 órai kez­dettel emlékünnepélyt tart. melynek előadója Czine Mi­hály történész. Közreműköd­nek: dr. Romhányiné Papp Mária és Vajnay Tibor énekművészek. Romhány i Róbert zeneszakiskolai nó vendék és Kiss Kálmán ta- nár-szavaló. Az érdeklődő­ket, főleg az ifjúságot sze­retettel várják a kör veze­tői. >)c A Vasas Művelődést és Oktatási Központban ma este Edda. Készül a katalógus Országos gráfiai biennále + A Legnagyobb Magyar Visító, Linda ismét visszatér: ezúttal szombaton este 7 órakor a Tv2-n. Nézze meg, hallgassa meg... Akinek papírja van megrendezésre kerülő Orszá­gos Grafikai Biennálén láthat a művészetszerető közönség. A jubileumi tárlat decem­ber 10-én nyílik a Galériá­ban. A hazai grafikusok im­már hagyományos országos seregszemléjét kétévenként rendezik meg, felváltva a Miskolci Téli Tárlattal. A' mostani tárlatra az or­szág különböző részein éló grafikusok 371 művel jelent­keztek. Ebhő! a szakértőkből álló zsűri 94 művész 184 al­kotását tartotta méltónak, hogy a közönség elé kerül­jön. A már kialakult gyakori- latnak megfelelően, az idén külön kamarn!<jállítással szé­rűnél a ko'-íhbi tárlat nagv- díiasa. Püspöki> István. uevancsak a Galériában, mis a külföldi művészeket az idén a kubai eraf’knsok kénvis»liV. Az Ő al'rntásótVgj.t a TCnssuth utrqj Mini Gá­léiban élHMák ki. TTi szfnfo'tia lesz a bi*n- ná'énq'<_ a jubileumhoz kap­csolódó bemutató. ugvanis az eddigi biennátélc nagvdíiasainak alkotásaiból készített válogatást mutatják be. a Szentpéteri kaoui Jó­zsef Attila Könyvtárban. A legjobb alkotásokat a különböző intézmények ál­tal felajánlott díjakkal ju- talmazzák. Ha valaki — zenész létére - felrúg minden hagyományt, és új utakra lép, többnyire kivált­ja kollégái ellenérzését. Ha az illető zenész ráadásul a jobb híján olykor rock-, olykor meg popzenének nevezett műfajban adja a fejét valamiféle avant­gárd „félrelépésre", az még a nyilvánosságtól is elzárja ma­gát. Így jártak nálunk is az avantgárd zene művelői, például Czakó Sándor a Vágtázó Halottkémek nevű együttesből, vagy éppen (a talán ismertebb) Laár And­rás. Róluk, azaz a 80-as évek furcsa zenéiről, rendhagyó gondolatairól készített — nem kevés nehézség árán — filmet a rádiósként megis­mert Dám László, társaival együtt. A Tudatoshasadás cí­mű dokumentumfilmet ma este 10 óra 40 perckor vetí­ti a televízió az egyes prog­ramon. Ez is mozgókép — az is mozgókép, gondolja a laikus, pedig két külön világ, ennél­fogva érdekes és figyelemre méltó produktum születik legtöbbször, ha egy filmes kirándulást tesz a tévé biro­dalmába. Most Gothár Péter próbálkozik ezzel a nem is veszélytelen műfaji flörttel:, a holnapi Új nyitott könyv című műsorban két örkény- művet dolgozott fel, melyek tragikomikus történetek a halál környékéről. A két kisfilm (vagy inkább rövid tévéjáték) címe Kedd és Már késő. A vetítés időpont­ja: holnap este fél 11, első műsor. Hála istennek, a televízió­nak sem pénze, sem lehető­sége nincs megvásárolni a mostanában moziszerte vetí­tett filmeket, melyek nagyon jól mutatnak egy szellemi gyorsbüfé hűtőpultján, így aztán a televízióban inkább érdemes „moziba menni”. Szerdán este például a TV2. tőn 8 órakor levetítik Makk Károly nagyszerű filmjét, melynek címe: Szerelem. A film Déry Tibor két egybe­fűzött novellájából készült, főszerepeit Darvas Lili, Tö- rőcsik Mari és Darvas Iván játsszák. A másik figyelemreméltó film pénteken este 8 órától pereg majd a Tévémoziban, ez G. Garda Marquez forga­tókönyvírói közreműködésé­vel készült, kubai-kolumbiai koprodukcióban, a címe A halál ideje. „A” Szilágyi György nem egyszerűen legendásan nagy nevettető, és karizmatikus előadó," hanem egyszemély. ben gyűjtő is: egy-kétszáz éves limlomjaira azonban nem címkéket aggat, hanem bűbáios történeteket. Vele készült az egyszer már nagy sikert aratott Kérem a pa­pírokat! című rádióműsor, Kitüntetések katonai páíyárairányításért Már készül a katalógus, amelyben a zsűri döntése alapján kiállításra kerülő mü­veket mutatják be. Azokat, amelyeket a 15. alkalommal ff órától ad koncertet az A Magyar Néphadsereg Központi Művelődési Házá­ban kitüntetésátadással egy­bekötött ünnepséget rende­zett a Honvédelmi Minisz­térium pályairányítási fő­osztálya. Az ország megyéi­ből és a fővárosból azokat a pedagógusokat, szakembe­reket hívták meg az ün­nepségre, akik az elmúlt években a legtöbbet telték a fiatalok katonai pályára irányítása érdekében. A mintegy 250 résztvevőt Papi) Dezső vezérőrnagy, a HM pályairányítási főosztály ve zetője köszöntötte a mimsz tórium vezetése nevében. El ismerőén szólt arról a mun káról, amelyet a fiatalok hazafias és honvédelmi le- veiése érdekében a jelenlé vők tettek. Köszönetét moh dott minüannviuknak, akik ily módon is segítik a hon v é őség káderutánpótláséi majd k; lüktetéseket, juta- makat adott át. Borsud megyéből a Haza Szol­gálatáért Érdemérem arany fo­kozata kitüntetést vehette át Tirkala Ferenc., a leninvárosi 106, Sz. Ipari Szakmunkásképző intézet és Szakközépiskola igaz­gatója. Csomós Nándor, a Sz. Ipari Szakközépiskola igaz­gatója és Hajas Sarolta, a mis­kolci 42. Sz. Általános Iskola tanára. E kitüntetés ezüst fo­kozatát vette át Szegediné Gonda Zsófia, a sárospatoki Petőfi Sándor Általános Iskola tanára, Tamás Zoltánná, a miskolci Kun Béla Üti Álta­lános Iskola tanára és Lapis László, a szerencsi Bocskai Ist­ván Gimnázium igazgatója. Bronz fokozatú kitüntetést ka­pott Horváth Bertalan, a Tak- ta harkányi Általános Iskola ig a zga tóh e i y e liese. Miniszteri dicséretet és jutal­mat kapott Mátrai Imre, a 101. Sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézel igazgatóhelyettese és Tóth Zoltán, lapunk volt .sportrovat­vezetője. „Katonai pályára irá­nyításért” emlékplakettet ve­hetett át Magyart István, a Bláthy Ottó Villamoscnergia- ipari Szakközépiskola igazgat­ja és Aftger Árpád, a- 1. Sz. S/.akkö/épiskuia igazsaléna Tárgyjutalomban részesült Kál­mán László, a Fő des Ferenc Gimnázium igazgatója és Bár­sony Károly százados, a Bor­sod Meg vei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság pályairányítási főtisztje. Kollek­tív emléktárgyat kapott a ka­zincbarcikai 105 Sz. Szakmun­kásképző Intézet és Szakközép- iskola. melyben műsorvezetőként Antal Imre keserű, fanyar, humortalan és mogorvái fi­gurája untatja a hallgatósá­got... Az adás időpontja: szerda este 10 óra, Petőfi. Kájé

Next

/
Thumbnails
Contents