Déli Hírlap, 1989. október (21. évfolyam, 230-255. szám)
1989-10-25 / 250. szám
I Megpróbálták átoltani... a háziállat? Szakemberek véleménye egy rémhírről j(r A négyéves zsiráffiú, Sonny barátsága jeléül, puszit ad látogatóinak, Minnessota egyik illatkertjében. KALENDARIUM Dömötör, Simon és Farkas Juhászajév • A Tejút hasadékában Kalendárium igazította el egykor az embereket. Egy évfordulót bejárva, nemcsak mindennapi tennivalóikra emlékeztette őket tavasz és ősz, születés és halál között, de hűen tükrözte az idők folyamán egymásraépiilt ősi pogány hitet, görög és római szokásokat, mitológiát, hogy végül a keresztény egyház olvassza egybe és használja fel nagyon praktikusan. A naptár egykor az égi rendet, és ezáltal az isteni törvényt jelentette. Az ég, illetve azok látható jelei a Nap. a Hold. a csillagképek jelezték az évszakokat, az élet ismétlődő körforgását. Ritmusszabályozó volt a naptár, a létet, a munka ritmusát szabályozta a természethez igazodva. • MÁRCIUS TÜKÖRKÉPEI A történelem, a múlt az asztrológián, a mitológián, a legendákon keresztül beépült a naptárak jelképes példázatába, oly módon, hogy az egyszerű ember számára is megjegyezhető- vé. követhetővé váltak. Csak sajnálhatjuk, hogy mára a még szüléink által is jól ismert kalendáriumi jelképek köddé, csak hiányos névnapi felsorolássá. naptárrá • váltak. . Rómában az évkezdő március hónaptól számítva a nyolcadik hónap latin nevéből ered az octóber. Jelentése: nyolcadik. Az októberi ünnepek, jelképek a márciusi napok tükörképei. Márciusban vette elő szerszámait a földműves, a halász, fegyvereit a katona és októberben tette el pihenni. Aminek megkezdésére márciusban adtak jelet, októberrel zárult. Október 24—25-ével a Skorpió hava kezdődik. Véget ér a föld termékenysége. elered az eső. szürke az ég. gyászol a táj. Vigaszul szolgáljon: a kerülő mag ígér. most földbe újjászületést • A KÉT KATONASZENT Dömötör (október 26), a magyar néphagyomány szerint a juhászok védőszentje. Tükörpárja a másik katonaszentnek, Györgynek (április 24., a tavaszi munkák kezdete, az állatkihajtás ideje. a cselédszerződtetés napja, a tavasz, az „élet” kezdetének jelképe). A Magyar Szent Korona abroncsán is átellenben állnak György és Dömötör, a hadrakelés és a fegyvernyugvás jelképei. Ez őszi dömötörnapi (időjárásszabta) szabályt még a török katonaság is tartotta, ilyentájban beszüntettek minden harci tevékenységet, és téli szállásra vonultak. Ekkor tartották a juhászok, pásztorok zárszámadásukat, és ilyenkor szerződtek a következő évre is. Juhászújévnek is nevezték, dömötö- rözés, azaz juhászbál, ju- hásztor is kísérte e napot. Október 28-án van Simon apostol napja. Jézushoz való csatlakozása előtt a zsidó nemzeti zélóta* (vakbuzgó, türelmetlen) párthoz tartozott, akik —' mint afféle mai terroristák — a római hatalom elleni’ merényleteket követtek el. Később, már az evangélium terjesztése közben, miatta vértanúhalált halt. Kettéfűrészelték és attribútuma (a szentekhez elválaszthatatlanul kötődő jelvény) miatt a favágók tisztelik. védőszentjükként. • PÁSZTOROK PATRÓNUSA Október 31. szent Wolf- gang (Farkas napja), ki mint bencés püspök. Szent István király feleségének. Gizellának lánykori nevelője volt. Feltehetően halálának időpontja (és európai legendáriuma) alkalmas volt arra, hogy a farkasfélő pásztorok hozzáfordultak segítségért. Simonnal együtt a favágók, majd az ácsok pat- rónusa is lett, mert a hagyomány szerint ő készítette az első fejszét!?). Népmese! képmása a ravasz favágó, aki fejszéjével hasított ha- sadékba szorítja a farkas (hétfejű sárkány, ördög) mancsát. Szép csillagképi utalás — a 2 égi és földi dolgok összefonódását illusztrálva: a farkas csillagkép ilyenkor a Tejút .,hasadékában'’ áll. Farkas napján kell ültetni a facsemetét, és ilyenkor kell nyúlrágás ellen is védekezni. Lám, itt is a jövőre újrakezdődő élet jelentkezik. (fejér) Mától péntekig tart a Nehézipari Műszaki Egyetemen a szocialista országok bányász—kohász egyetemeinek III. rektori konferenciája. Hét felsőoktatási intézmény rektorai, , rektorhelyettesei tanácskoznak a mérnökképzés korszerűsítésének lehetőségeiről, az oktatás-nevelés megújításának szükségességéről, az ipari kapcsolatok, a nemzetközi együttműködés formáinak bővítéséről. Ilyen rektori konferenciát háromévenként rendeznek, az 1983-as Freibergben volt, az 1986-os Ostravában. A következő — valószínűleg — Leningrádban lesz. Egyetemünk vendégei megismerkednek az NME- vel, az átalakuló LKM-mel, s félnapos kirándulást tesznek Egerbe. Vezetői fogadóóra c A Miskolc Megyei Városi Tanács szerdai, meghosszabbított ügyfélfogadási napján dr. Juhász József vb-titkár a hivatali helyiségében fogadóórát tart, 16 és 18 óra között. Az egészségügy történetében példa nélküli, hogy olyan gyorsan, akkora erővel és olyan széles fronton indult volna meg a mozgósítás, mint az AIDS esetében. Olyannyira felismerték rendkívüli társadalmi, kulturális, gazdasági és politikai következményeit, hogy még az ENSZ közgyűlése is megtárgyalta másfél évvel ezelőtt. Ez volt az első betegség, amely az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése elé került. Az AIDS elleni programokat pedig az Egészségügyi Világszervezel (WHO) egyesítette, a nemzetközi együttműködést, a tudományos kutatásban is szorosra kapcsolták. A laikus tömegek figyelme is erőteljes a betegség terjedésével kapcsolatban. S*a halálos kórtól való páni félelem olykor szélsőséges rémhíreket röppent fel. Legutóbb Miskolcon kelt olyan rémhír; AIDS-es sertéseket dolgoznak fel a húsiparban. ♦ NEM HAGYHATJA EL A VÁGÓHIDAT A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás igazgató főállatorvosától, dr. Fehér Józseftől kérdeztük: elképzelhető-e ez? — El sem képzelhető! — hangzott a kategorikus válasz. — A világ szakirodaimában sem fordult még elő olyan adat, hogy háziállatokban kimutatták volna az AIDS vírusát. Ez tehát valóban buta rémhír csupán. Egyébként sincs semmiféle alapja annak a szóbeszédnek, amely szerint a húsipar közfogyasztásra alkalmatlan húst dolgozna fel, s az abból előállított készítményeket hozna forgalomba. Az állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomások — mint szakigazgatási intézmények — a közfogyasztásra levá^ A 24 éves olasz Aimoro Manigri. kétéltű sárkányrepülőgépével a levegőben, a genovai kikötő fölött... A vízre is le tud szállni, illetve onnan fel tud emelkedni. A hi'drosár- kányt az olasz városban megnyílt csónakkiállításon mutatta be. gott állatokat,, s a feldolgozásra ku'ülő húsokat, az előállított húskészítményeket mind élelmiszerhigiéniai, — vagyis fogyaszthatósági — mind béltartalmai szempontból ellenőrzik és minősítik. Az állategészségügyi szabályzat kifejezetten tiltja azt, hogy közfogyasztásra alkalmatlan hús, 1 vagy húskészítmény elhagyja a vágóhidat: azt helyben meg kell s'emmisíteni, esetleg a fehérje-feldolgozóba kell szállítani. + MAJMOKBA, FIATAL NYULAKBA Ami az AIDS-vírusos sertésekről szóló rémhírt illeti, a megye bőr- és nemi beteggondozó szakfőorvosától, dr. Farkasdy Józseftől is megkérdeztük: tudnak-e példát arra, hogy az AIDS háziállatokat is megtámadhat? — Ha ilyen lehetséges -•olna, annak világszerte nagy lenne a tudományos visszhangja. Ilyesmiről azonban soha sehol nem hallottunk, vagy olvastunk. Az AIDS-et okozó HIV-vírus, a szifiliszhez hasonlóan, nem vihető át háziállatokra. A szifilisz — közismertebb nevén: a vérbaj — kutatásakor is próbálkoztak a kórokozó állatokba való beoltásával. A kísérlet csupán az emberszabású majmok esetében sikerült, vagy nagvon fiatal nyulak heréjébe tudták átoltani. Az AIDS-virus egvébként is rendkívül érzékem’, terjedésének mőd.ia’t az orvostudománv az elmúlt évek során alaposan feltárta. Emberről emberre, a vér és a szexuális érintkezés útján terjed. „Jó és öreg hordajú legyen” A iolcsvai hmbíró A m»st kétszázéves sátoraljaújhelyi gimnázium egykori jeles tanára, Dongó Gyártás Géza által szerkesztett Adalékok Zemplén vármegye történetéhez című kiadványsorozat egyik múlt századvégi füzetét lapozgatva, bukkantunk rá „Nemes Tolcsva Város 1680-bói való korezmarendtartására.” Megtudhatjuk ebből, hogy a letűnt századokban minden valamirevaló hegyaljai községnek, városnak, így Tolcs- vának is volt úgynevezett „Falukorczmája”, s az ebben „lebonyolított” borforgalomból tisztes bevétel került a közpénztárba. Hivatalos „intézmény” lévén a korcsma, hatósági emberekre volt bízva a korcsmáros „ténykedésének” ellenőrzése. Ilyen hatósági ember volt Tolcsván e szerint a 17. századvégi rendtartás szerint a borbíró és a hordómérő. A korcsmáros- sal együtt mindhárman „tisztük szerint való hűségre és a Falunak igazán való hasznára hittel voltak kötelesek”, vagyis megválasztá-, sukkor esküt kellett tenniük. A borbíró „tiszte szerint, ha korezmára való bort vesz, abban a Falu hasznát nézze”. Elsősorban helybéli bort vásároljon, mégpedig „jó és öreg hordajú bort vegyen.” A borbíró a korcsmát „bor vagy lőre nélkül edg.v óráig is. annál inkább egész nap üresen ne hadeya. mert annyi ideig való kárát a borbírákon veszik meg”. A borbíró vásárláskor a bort kóstolja meg, és „a seprőjét jól vizsgállya meg, hogy mód nélkül való sepreje vagy Törköllyé ne légyen”. Pontosan írja fel és jelentse ai nótáriusnak, hogy kiktől, mennyi bort vásárolt. A hordómérő, mivel „a Falunak a képét viseli a hordómérésben, azért a Falunak a hasznát kövesse, és igaz méröedényt vagy csebret mérjen”. Feladata még a hordómérőnek, hogy amikor a bort kimérésre átadja a kórcsmárosnak, külön mérje a színbort és külön a seprőt. A vétel és az eladás árából állapítsa meg, hogy „azon felül még mi marad, s azt Lucrumba írja”, azaz számítsa ki minden hordó után a községnek járó hasznot. Az esetleges csalás, bor- hamisítás megelőzése érdekében a következők olvashatók a tolcsvai „korezma- rendtartásban”: ..Minden hordó a borbíró és a hordómérő edgyüttes pecséttye alatt álljon, úgy adgyák ki a korezmáros kezéhez”. A továbbiakban — ma is megszívlelendő szigorúsággal — meghagyja a rendtartás, hogy ..a korezmáros a bort azon itczével s .meszellyel mérje, .mellvet a borbíró és a hordómérő adott a kezéhez, és hogy igazán, tisztán adgya. vízzel vagy egvéb Liciourrat (folyadékkal) ne miscuállya (ne keverje) .. ” Hegyi József Svájc hadsereg nélkül? Kell-e hadsereg a svájciaknak? — A kérdésre, várhatóan november végén válaszolnak az érintettek, népszavazás formájában. Egy véleményt azonban már ismerünk, az ország legjelentősebb írója mintegy száz oldalon foglalta össze a „szertartásos fecsegést”. Max Frisch „Svájc hadsereg nélkül?” című könyve nemrég került az olvasók elé. azt követően, hogy a szerző évek óta semmit sem publikált Ilyen nagy bajban lenne a világbéke? Nos, Max Frisch inkább azon meditál, hogy mi tartaná össze Svájcot a hadsereg nélkül. .. Talán a bélyegei? Ha nem lenne hadsereg, rájönnénk, hogy nincs célunk, hogy csupán szegény, megfélemlített és élősködő gazdagok vagyunk — és ez szerintem hasznos lenne, így a szerző. De ki venne szívesen ilyen megrázkódtatást? — teszi fel a kérdést. A válasza is cinikus: „Svájc, hadsereg nélkül?! Ugyan, erről ne is beszéljünk. Miért éppen Svájcnak ne legyen hadserege?*
