Déli Hírlap, 1989. október (21. évfolyam, 230-255. szám)

1989-10-24 / 249. szám

vagy magánszemélyek je­lentkezését is várják pár­tolótagként, köszönettel fo­gadva az anyagi támogatást, de a szakértelmet is. Az új egyesület pártoktól függetlenül, de az azonos cé­lokért szükség szerint együtt­működve tevékenykedik. A jelentkezőket a Hazafias Népfront székházában — Miskolc, Széchenyi út 70. szám alatt —, II. szinti ta­nácsteremben vagy a 17-065- ös számú telefonon várják. A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXI, ÉVFOLYAM, 249. SZÁM 1989. OKTOBER 24., KEDD ÁRA: 3,50 FORINT Fegyelmezetten, méltóságteljes nyugalommal emlékeztek meg tegnap a miskolciak ezrei 1956. október 23-áról. Az ünnepségek délután 2-től este 7 óráig tartottak. Ezalatt többször felhang­zott a Himnusz és a Szózat, s számos politikai szervezet megannyi szónoka beszélt 56-ról, az akkori események máig ható tanulságairól. A miskolci ellenzéki szervezetek által rendezett ün­nepségekről lapunk 2. oldalán számolunk be. (Kerényi László felvétele) Szirákon nem ürüllek ki a sertésólak (2.) Malacot, vaov letéti jeiet veopek? Ha az „árcirkusz99 folytatódik... Tenni is kell önmagukért Október 23-án Egyesület - otíbonHine megokolja, hogy eddig még miért volt érdemes Borsod- szirák vonzáskörzetében ser­téstartással foglalkozni. A téesz több kedvezményt is ad az állattartóknak. Takar­mányellátási szerződést kö­töttek, s akár hitelbe is ad­ták — minimális kamattal —, házhoz vitték, és a kam­rába tették le a terményt. Malacvásárláskor sokan él­tek a darabonkénti 1000 fo­rintos hitellel, amit 18 szá­zalékos kamatra adtak. Ilyen feltételek mellett a kistermelők még úgy látták, érdemes a téesszel szerződ­ni. Ebben az évben 3800 sertést vásárolnak vissza, amiből már 2600-ajt feldol­goztak. Ám úgy látják, ha a téesz jövőre nem tudja garantálni ezeket a feltéte­leket, kedvezményeket, a kistermelői hálózat össze­omlik. Aki teheti, inkább letéti jegyet vesz a pénzéért, mert jobban kamatozik, mint a munkával szerzett jövedelem, s még trágya sem lesz a csizmája szélén. • BEHATÁROLJAK A HÚSÜZEMET Ám ez nem lehet csupán a kistenyésztők gondja. A Bartók Béla Téesznek ugyanis van egy kis hús- feldolgozó üzeme, amely évente 7000 sertésből tud — tudna — tőkehúst, hurkát, kolbászt, szalonnát és más hentesipari terméket készí­teni. Pusztahelyiné szerint, ha az árcirkusz tovább foly­tatódik, ezt az üzemet is be­zárhatják. A tőkehúsért ugyanis nem lesz érdemes levágni a sertéseket, mert ez csak veszteséget okozna. Legalább 50—60 százalékos feldolgozottsági szintet kell elérni ahhoz, hogy valami­lyen szerény nyereséget hozzon. Kár lenne érte, ha erre a sorsra jutna, mert a miskolci és az ózdi saját hentesüzletüknek rengeteg törzsvevője van. Borsodszirák tehát erőfe­szítéseket tesz, de a gyen­gélkedő húspiac orvosságát nem itt kell keresni... (oláh) Otthonteremtők önálló egyesületének megalapítását kezdeményezi a Hazafias Népfront Borsod-Abaúj. Zemplén megyei szervezete. Céljuk: segíteni az állami gondoskodásból kikerülő, és a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok életkörül­ményeinek javítását, érdek, védelmüket az otthonterem­tésben, munkavállalásban, hivatalos ügyeik intézésében. Tény, hogy a köztehervise­lés által az egyik legsúlyo­sabb érintett réteg az ifjú­ság, közöttük is elsősorban az állami gondoskodásból ki­kerülők. Életesélyeiket ront. ja a társadalmi beilleszke­déshez szükséges — csak a családi miliőben megszerez­hető — ismeretek hiánya. Ezeket ugyanis az intézeti nevelés sikertelenül próbálja megoldani. Az alakuló egyesület ter­vezett feladatai, között sok egyéb mellet az olcsó lakás- építési technológiák ismerte­tése, tanácsadások szervezé­se, átmeneti szálláshoz jutás segítése s — a lehetőségek­től függően — a tagok segé­lyezése szerepel. Az egyesü­let törekvéseit, s a tagsági viszony feltételeit a jelent­kezőkkel közösen készített alapszabály rögzítené. Az otthonteremtők önálló egyesületének tagja lehet minden 16. életévét betöltött fiatal, aki hajlandó tenni is önmagáért, és más, hozzá hasonló szociális helyzetű fi­atalért. A szándék közérdekű hasznosságát megértő, jogi, felvásárlási- ára, de ez még mindig nem garantálja a nyereséget. Ennyit ad érte a miskolci húskombinát is, de tudjuk, hogy dunántúli fel­vásárlók jócskán ráígértek erre az árra, és még udva­roltak is nekik, hogy adják el drágábban' A termelő­szövetkezetet viszont köti a Borsod Megyei Állatíorgal- mi és Húsipari Vállalattal való megállapodása, amely öt évre szól. .Ebből már el­telt kettő. Ám ha felbonta­nák a szerződést, ennek nyilván anyagi konzekven­ciái lennének. Azt mondják viszont: ez nem zárja ki, hogy a jövő évi felvásár­lási árra újból ne alkudja­nak meg. A hazai sertéshús-igények jelentős részét biztosítják a kistermelők és a háztáji gazdaságok. Ezek sokkal gyorsabban képesek reagálni a változásra, mint a nagy­üzem. Kondi János, aki a maga kiegészítő gazdaságá­ban is foglalkozik sertéstar­tással, tudja, hogy legalább 1000 forintos nyereséget kell elérni egy sertésen, mert különben a kistenyész­tő nyulat, pézsmapatkányt, csigát, vagy biogilisztát fog tenyészteni helyette. • • A KISTERMELŐI HÁLÓZAT Pusztahelyi Miklósné élel- miszerágazat-vezető — a háztáji gazdaságok termelő­szövetkezeti segítője — célokról. A nyolcoldalas ki­advány bemutatja az Agg­teleki Nemzeti Parkot, a Felső-Tisza és a Bodrog ide­genforgalmi lehetőségeit, a Bodrogköz vízügyi emlékeit, a világhírű Szalajka-völgyet is. A Kitekintő rovatában a nemzetközi sajtóban tallóz. Az igazgatóság, a megyéi tanács és a Pedagógiai In­tézet gondozásában az • új lap eljut az oktatási intéz­ményekbe, még az általános iskolákba is, de megkapják az alternatív környezetvé­delmi egyesületek, szerveze­tek is. A borsndsziráki sertéste­nyésztők szegény gazdagok — írtuk cikksorozatunk elő­ző részében. Utalásként elég annyi, hogy 100 millió fo­rintért építették fel az or­szág egyik legkorszerűbb sertéstelepét, amely számí­tógép-vezérlésű etetőrend­szerrel táplálja a jószágo­kat. A beruházás megtérü­lési ideje felől azonban sem­mi jóval nem biztatja ma­gát a téesz, így a több tu­catnyi nyereséges ágazatnak kell támogatnia, hogy talpon maradjon. Ilyet csak egy jól prospe­ráló szövetkezet engedhet meg magának, hiszen félel­metesen nyílik az agrárolló. Kondi János állattenyészté­si, főágazatvezető tisztában van több más borsodi téesz helyzetével is. A ’70-es években épült, akkor kor­szerűnek számító telepek mostanra leromlottak, és nincs miből felújítani őket, sem újatkat építeni. O JÓVAL TÖBBET ÍGÉRTEK A sziráki sertéstenyésztők tehát kényszerpályán vannak. Várhatóan jövőre is megfial a 750 anyakoca, s a kisma­lacokból körülbelül 13 ezer vágósertést tudnak felne­velni. Szeptembertől emel­kedett ugyan 60 forint 50 fillérre a sertések kilónkénti Stílusosan az idén március 11-én aláirt hágai nyilatko­zatot közli szinte vezércikke­ként az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság új környezetvédel­mi lapjának próbaszáma. A Kör-kép ezentúl havonta két­ezer példányban jelenik meg. főtaxival, rendőri kísérettel az OlP-be Drotár Ferenc, a Főtaxi miskolci kirendeltségének vezetője ritkán szállít ilyen ér­tékes rakományt a szürke kockással (balról). Jó helyen, az Országos Takarékpénztár széf­jében várják a bemutatkozást a smuckok (jobbról). A lappal rendszeres tájé­koztatást szeretnének adni az igazgatóság működési te­rületének környezeti állapo­táról, a veszélyek megelő­zéséről, az elért eredmé­nyekről, a gondokról és a Lapunk olvasói már jól ismerik az osztrák Helvetia óra- és éfeszer-nagykereske- dést. Több ízben találkoz­hattak ajándékutalványaik­kal, amelyeket már nagyon sokan be is váltottak Bécs- ben, a taborstrassei üzlet­ben. Jó hírrel szolgálhatunk mindazoknak, akik kedvelik a szép míves ékszereket és a mutatós, megbízható órá­kat. A bécsi cég a Déli Hír­lap Kft. rendelkezésére bo­csátotta mindazokat az ék­szereket, órákat, amelyeket korábban Budapesten, a Nemzeti Galériában állítot­tak ki. Ugyanezt a tárlatot, ékszerkollekciót Miskolcon is megtekinthetjük novem­ber 4-től a Tudomány és a Technika Házában, a Felsza­badítók útján. Mi tagadás, nem volt egy­szerű feladat a hatalmas, milliókat érő ékszerkollek­ció Miskolcra szállítása. A Borsod Megyei Rendőr-fő­kapitányság speciálisan ki­képzett tisztjei vállalták a kockázatos feladatot. S hogy minél kisebb legyen a fel­tűnés az ékszeres bőröndök rakodásánál, utaztatásánál, a szállítást a Főtaxi miskolci kirendeltségének vezetője végezte, egy egyszerű koc­kás, 1500 S típusú Ladával. Forstinger úr, az osztrák cég tulajdonosa úgy dön­tött, hogy a kiállítási anyag a bemutató kezdetéig az egyik miskolci OTP széfjé­ben lesz a legnagyobb biz­tonságban. Akármennyire titokzatos- kodtunk is idáig, már főb­ben is érdeklődtek, mikor­tól s hogyan tekinthetnék meg az ékszerkollekciót. Má­tól szerkesztőségünkön kí­vül több helyen megkezdtük az 50 forintos belépőjegyek árusítását Többek között kapható az IBUSZ-bán és a Technika Házában. Akár­csak Budapesten, az 50 fo­rintos belépőjegy ajándék­utalvány is; a bécsi üzlet­ben minden egyes ékszer vásárlásánál 500 schilling értékben beszámítják. S ter­mészetesen a vásárlástól függetlenül, minden jegy tu­lajdonosa egy elem nélküli kvarcórát kap ajándékba. A november 4-én, szombaton, tíz órakor nyíló kiállítás első száz látogatója itt helyben, a Technika Házában meg­kapja az ajándékórát. Min­den jegy egyben sorsjegy, amivel értékes ajándékokat nyerhetnek a bemutató lá­togatói. Jó ha tudjuk: a Helvetia- bemutató előterében több utazási iroda kap helyet, s akik kedvet kapnak az ék­szervásárláshoz, azonnal be­fizethetnek az egynapos bé­csi bevásárlótúrák valame­lyikére, Sőt, akik ott a helyszínen teszik meg, ked­vezményes áron utazhatnak a határon túlra. Miskolcon a Helvetia ékszerei, órái

Next

/
Thumbnails
Contents