Déli Hírlap, 1989. október (21. évfolyam, 230-255. szám)

1989-10-03 / 231. szám

★ Űj műsorát szerdán (október 4-én) mutatja be Miskolcon Nagy Bandó András. Két előadást is tart a Vasas Művelődé­si és Oktatási Központban: 6-tól és este 8-tól. A belépődíj: 120 forint. 60, 40, 19 esztendeje Miskolciéi írták, irtuk Továbbtanulás, kolduskérdés, gyámügy REGGELI HÍRLAP, 1929. OKTÓBER 5. Csupa kéréstől és panasztól visszhangzanak a mis­kolci városháza kopott falai. Aki helyiségeiben meg­fordul, az panasszal és sérelemmel, jó esetben ké­réssel van tele. A város minden panasza ebben az ócska épületben összpontosul és minden panaszkodó- nak az útja a polgármesteri hivatalba vezet: akár pillanatnyi~segélyre van szüksége, akár protekciót kér, akár munkanélküli segélyért folyamodik, akár azért reszket, hogy érettségizett fiát valamely hazai főis­kolán elhelyezhesse. Mert tudvalévőén olyan érettsé­gizett ifjúk is vannak, akiknek számára nem akadt hely a magyar, egyetemeken és főiskolákon. Mert tud­valévőén olyan 18 és 19 éves érettségizett ifjak' is vannak, akik a maguk főiskolára képesítő bizonyít­ványával hiába kopogtatnak halkan, zörgetnek erő­teljesen és dörgetnek hangosan az egyetemek és fő­iskolák kapuin, azok számukra nem nyílnak meg. Az ilyen ifjaknak az édesapja vagy az édesanyja is a polgármesterhez fordul — protekcióért. Ügy van, pro­tekcióért, mert — az érettségi bizonyítvány nem min­den esetben jogosít belépésre, illetve felvételre a ha­zai egyetemekre és főiskolákra. ÉSZAKMAGYARÖRSZAG, 1949. OKTÓBER 12. Miákolc közigazgatási bizottságának hétfői ülésén a tisztifcorvos bejelentette, hogy a tisztifőorvosi hivatal, s a vele kapcsolatos intézmények kibővülnek. A szük­séges építkezéseket hamarosan megkezdik. A szociális felügyelőség beszámolt a kolduskérdés rendezéséről. A koldusokat a Győri kapuban levő szociális otthonban helyezik el. A rendőrség megállapítása szerint sokan, akik kol­dulnak, munkakerülők, iszákosok. Ezek ellen megin­dították az eljárást. A város 1950. évi költségvetése olyan magas össze­get biztosít szociális célokra, ami országosan is ki­magasló. A váü>s rendszeres segítségben részesíti az arra fetétlenül rászorulókat. A népjóléti minisztérium- ezenkívül még külön 2400 forintot utalt ki a súlyos helyzetbe került családok .megsegítésére. A hadigon­dozottak megsegítésére 1000 forint, 30 pulóver és 30 hósapka éhezett. A napokban osztják ki. DÉLI HÍRLAP, 1970. OKTÓBER 12. Jelenleg Miskolcon 400 állami gondozott gyerek van. A gyámügyi hatóság az elmúlt 5 évben százzal több esetben élt jogával, mint azelőtt. A gyerekek eltartá­sára a tanács félmillió forintot fordít évente. Anyagi, erkölcsi okok teszik szükségessé a fiatalok gyámság alá helyezését. A gyámügyi előadók gondosan mérle­gelve hozzák meg döntésüket első fokon a kerületek­ben, mely ellen a városi tanácson lehet fellebbezni. Pro és kontra. Vannak olyanok, akik nem akarnak megválni a gyermeküktől, de akadnak olyanok is, akik ezúton szeretnének megszabadulni a gondtól és felelősségtől. 4 miskolciak csaknem hatmilliót Lapnak lertfilcm­hiegésziiö pofiéit szaizép­iskofásoknak A középfokú szakoktatási in­tézmények nappali tanulóit munkaruha, ösztöndíj, kedvez­ményes étkeztetés, valamint - a családi pótlékra nem jogo­sultakat — jövedelemkiegészítő pótlék illeti meg, a művelődé­si miniszter rendelete alapján. Ezeknek a juttatásoknak az idei fedezetére a megye csaknem 11 millió forint összegű központi támogatás­ban részesült. A megyei ta­nács végrehajtó bizottsága a juttatás tanácsonkénti és intézményenkénti bontásáról a legutóbbi ülésén döntött, a tanulói létszám és a jog­szabályban előírt mértékek figyelembevételével. Eszerint a miskolci öt szakközépisko­la — a Baross Gábor közle­kedési, a Zalka Máté Gép­ipari, a Bláthy Ottó Villa- mosenergia-ipari, valamint a 2. Sz. Ipari Szakközépiskola és a 100. Sz. Ipari Szakmun­kásképző Intézet és Szakkö­zépiskola — az összegből 5 784 000 forinttal részesül. Tisztességes megélhetést biztosít- Antikvái Kit. Nem mennek el a kommersz irányába A miskolci Antikvárium ne­ve mellé nem szükséges sem­miféle kiegésztö toldalék, mint „a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat ilyen és ilyen számú könyvesboltja", vagy melyik utca, és hányas szám alatt ta­lálható, ugyanis mindössze ez az egyetlen antikvár könyves- bolF a városban, sőt a megyé- ben is. Mar csak ezért- is ér­dekes, mit jelent az a tábla, amely a múlt héten zárva tartó üzlet ajtaján lógott, a vásárlók elnézését kérve, és az átmeneti zárva tartást az „át- alakulás”-sal indokolta. A tegnap újra megnyílt üzlet ve­zetőjét, Novák Attilánét kér­deztük, mivel jár ez az átala­kulás: — Számunkra rengeteg munkával. Az üzletben ugyanis másfél millió forint értékű könyv és hanglemez van. amit újra meg kellett mozgatnunk, át kellett vá­logatnunk, kiválogatva az ér­tékes kétharmadot. Ezzel a nagyjából egymilliós kész­lettel indul útjára az An­tikvár Kft.- Mi indokolta a kft. lét­rehozását: a vállalat akarta, vagy az itt dolgozók kezde­ményezték, vagy a pénzügyi szükségszerűség diktálta így? — Tulajdonképpen mind­három ok közrejátszott. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat úgy vélte, ebben a formában gazdaságosabban üzemelhet a bolt, mi, akik itt dolgozunk, tapasztalatból tudjuk, sokkal jobban is le­hetne csinálni, erre alkal­mas a kft. forma.- És a harmadik tényező? — Amíg a vállalat egyik boltjaként működtünk, a szabályozók igen szűk kere­tek közé szorították a lehe­tőségeket. Csák egy példa: ha sikerült volna egy hó­napban a forgalmunkat 100 ezer forinttal növelni (ami igen nehéz, majdnem lehe­tetlen dolog), akkor az i+t dolgozóknak (nem tévedés) 200 forinttal lett volna vas­tagabb a fizetési borítékjuk.- Az igazi „fék" az antik­váriumban szerencsére ed­dig sem működött igazán, hiszen lehetőségük volt al­kalmazkodni a kereslet-kíná­lat napi kurzusához, magya­rán: azt vásárolták, amit vélhetően el is tudnak majd adni. — Ez igaz, azonban min­den bolt — így mi is — küszködtünk az eladhatat­lannak bizonyult vállalati készletekkel, amitől most megszabadultunk. Paprika és Vitéz László Kiállítás a Szórakaténuszban Sok más művészeti ághoz hasonlóan a bábjáték is kul­tikus eredetű. Népszokásokból,, maszkos, termékenységi és va­rázsjátékokból táplálkozott a hazai bábozás is. A ma is élő, rontást, betegséget elűző kiszekihordás, busójárás, vagy a legismertebb a betlehemes játék elevenen őrzi ezt a ha­gyományt. Hogy milyen átté­telekkel született meg, s szer­zett később világhírt a hazai bábozás, arról ad nagyon lát­ványos áttekintést A magyar bábtörténet című kiállítás a kecskeméti Szórakaténusz Já­tékmúzeumban. A bemutatót a Magyar Színházi Intézet ren­dezte. Megtudjuk e fotókat, írá­sos dokumentumokat, rajzo­kat, plakátokat, bábterveket és szebbnél szebb bábokat felsorakoztató kiállításon, hogy már a 18. században járták az országot vándor­bábosok. szórakoztatván fel­nőttet és gyereket. Ugyan­ekkor született meg a mű­vészi bábjáték is; Eszterhá- zv Miklós udvari bábszínhá­za számára Haydn is írt kis operákat. Paprika Jancsi, Vitéz László évtizedeken keresztül népszerű figurája volt a vá­sári bábjátékoknak. Az előb­bi az 1820-as években szü­letett. Vitéz László pedig Korngut Sándor vásározó csizmadia teremtménye volt. Korngut fia az a Kemény Henrik.' aki Amerikát is megpróbálta meghódítani bábművészetével, s aki 1912- ben megalapította a Colum­bia Magyar Mechanikai Báb­színházát, s a Népligetben, a mutatványos téren építette fel máig álló bábszínházát. Fia, ifj. Kemény Henrik (ma az Állami Bábszínház Já- szai-díjas művésze) akkor vette át a népligeti színház vezetését, amikor apja mun­kaszolgálatosként eltűnt a háborúban. A vándor bábjáték legko­rábbi emlékei a Hincz-csa­lád hagyatékából maradtak fenn. Négy nemzedékük őriz­te a hagyományt.-Ók a század elején a Városligetben nyi­tották meg az 1950-es évekig fennálló bábszínházukat. Századunk elejétől festők, írók, színházi szakemberek csatlakoztak a bábművé­szethez. Divéky József Brüsszelben, Blattner Géza Budapest után Párizsban alapított sok évtizedig fenn­álló marionett- és bábszín­házát. Blattner avantgarde színháza az 1937-es párizsi világkiállításon Az ember tragédiája előadásával arany­érmet nyert Itthon Ró­nai Dénes. Németh Antal (a Nemzeti Színház igazgatója) Jassik Almos grafikus, Biai Föglein István, Pekáry Ist­ván, A. Tóth Sándor festő­művészek. valamint Balázs Béla, Kosztolányi Dezső, Ba­bits Mihály, Karinthy Fri­gyes kapcsolódott a bábszín­játszáshoz. A felszabadulás után meg­alakult Magyar Bábjátékos Szövetség és az Állami Báb­színház, s az ország számos hivatásos és amatőr együt­tese, meg a televízió báb­műhelye virágoztatta fel a műfajt. K. M.- Akkor ezek után igazi „nagy üzlet” lesz a használt könyvek adásvétele? — Nem. Szinte pontosan meghúzható az a határ, amely fölé nem lehet, és a másik határvonal, amely alá nem érdemes menni. Ez az alsó határ a 30 százalékos haszon, a felső határ az úgynevezett „tisztességes ke­reskedelmi haszon" mértéke, ami legfeljebb 50 százalék­nyi. Az adó is behatároló tényező, valamint számos egyéb költség. Röviden: sok munkával, hosszú távon tisztességes megélhetést biz­tosít majd az Antikvárium, számunkra és a vállalatnak, amely felerészben törzsbeté­tes a kft.-ben.- Eddig csak az „egyik fél” esélyeiről beszéltünk. Mit profitál az új működési for­mából a vásárló? — Gazdagabb választékot igyekszünk majd nyújtani, reméljük, kevesebben tá­voznak úgy tőlünk, hogy nem találják meg, amit ke­resnek. Árulunk videokazet­tákat is, műsorosat és üre­sét egyaránt, és bővítjük a tevékenységi körünket is: könyvkiadással, zeneműki­adással is foglalkozhatunk ezután. Amit azonnal észre­vesz majd a vásárló, hogy feltűnnek olyan könyvek is, amelyek eddig hiányoztak az általunk árusított új ki­adványok közül, egyszerűen azért, mert nem vásárolhat­tunk közvetlenül a kiadók­tól. így máris felvettük a kapcsolatot a debreceni Cso­konai Kiadóval, s az ő ki­adványaikat is árusítani fog­juk,- Egy kft. számára a leg­fontosabb mozgatórugó a bevétel. Nem fogja ez „el­vinni" a boltot a kommersz könyvek irányába? — Ezt megígérhetem kol­légáim nevében is, hiszen mindannyian régi könyve­sek vagyunk, ráadásul az a tény, hogy mi foglalkozunk egyedül a megyében köny­vek adásvételével, kötele­zettséget is jelent, sőt elkö­telezettséget az értékes könyvek mellett. Kájé * Generációk kedvencet: Manócska és Mazsola. A bábok tervezője: Bródy Vera. A Koncert Zeneműbolt — a Széchenyi út 2. szám alatt — átmenetileg bezárt, majd október 8-án megújulva, és kissé „átprofilírozva” nyílik meg újra: itt lehet majd kölcsönözni az Intervideo által forgalmazott videoka­zettákat. Ez a jó hír, melyet mindjg követ'egy rossz: hely hiá­nyában ebben az üzletben megszűnik a zenei szakisko­lai kották árusítása. Máris megszületett azonban a meg­oldás: a Tanácsház téren jelenleg Chip-kuckó néven működő kis faház már hét­főtől cégtáblát cserél, és Violin-kuckó néven a zenei szakiskolák kottáit fogja árusítani, naponta délelőtt 10 és délután 3 óra között. Még egy helyen lehet majd kapni a kottákat, mégpedig az Idegennyelvű Könyvesbolt raktárában. Itt várhatóan az Intervideo-kölcsönző megnyi­tásakor kezdik meg az áru­sítást. í m , OÍJ84 VT ÓD 6

Next

/
Thumbnails
Contents