Déli Hírlap, 1989. október (21. évfolyam, 230-255. szám)

1989-10-23 / 248. szám

Nézze niex, hallgassa meg... Exlsumáit versek Mementónak szánt kiállítás RESTAURÁLT •mwinummmumamaaBammmmmmnwim)i nmi'i1" i," i ' »n»/niip w—iwiiihiim RITKASÁGOK A parázna miskolci bíró A papírrestaurálás fiatal tudományág (Fejér Ernő felvétele) Nem igazán 3S os dokumen­tum, inkább azzá 'ált; az Egy mondat a zsarnokságról című ver et Illyés Gyula í950-ben írta, de 1956. november 2-án jelent meg először nyomtatás­ban, az Irodalmi Újságban. Aztán hosszú évekig szamiz- datként élt tovább a kö'te- mény, most pedig a kézirat egy részlete a Rádió- és Te­levízióújság címlapján: jelez­ve, hogy erre a müsorhétre olyan évforduló esik, amely A szatócs-szemléletű hazai filmforgalmazás miatt a ma­gyar mozinézö naprakészen tisztában van a harmadrendű amerikai filmstúdiók (szó sze­rint) vérbö produkcióival, ar­ról azonban már ritkábban értesül, mi is történik filmügy­ben a közeli Európában ... Szerencsére néha hiba csúszik a számításba, és be­kerül néhány értékes alko­tás is, mint például Berto­lucci Az utolsó császár cí­mű filmje. Szinte biztos (jó lenne, ha tévednék), hogy a hazai forgalmazókat a film nem igazán fontos jellem­zői ragadták meg; kilenc Oscar-díj, 19 ezer statiszta, a legszínesebb, a legszéles­vásznúbb, csak a színészbü­fében 22 ezer liter ásvány­víz. és ehhez hasonló „a fe­jétől a farkáig 12 méter, és vissza ugvanennyi” típusú, a kikiáltószövegnek önmagu­kat kínáló szenzációk hada. Noha valóban grandiózus alkotásról van szó, páratla­nok a tömegjelenetek, a helyszínek, a ruhák hiteles­sége, egyszóval „Was gut, und teuer”, mindez csak ke­ret illetve eszköz Bertolucci számára, hogy megmutassa, milyen varázslatra képes a ezúttal kaphatja meg először a jelentőségéhez illő megem­lékezés lehetőségét. 1956-ról van szó: ma este a televízióban, az egyes programon 8 órakor kezdő­dik az Exhumált versek cí­mű műsor, mely az 1956-os forradalom költeményeiből válogat. Szerdán már inkább a jelen a téma; az egyes prog­ramon, 9 óra 10 perckor kezdődik az Új világ, maly­f-ilm avatott kézben. A ha­talmas távlatokra (térben, tömegekben, és pénzben) egyszerűen szükség volt ah­hoz, hogy érzékeltetni lehes­sen : egy olyan hatalmas or­szág mint Kína, olyan ha­talmas átalakulását, mint történelmének e századra eső évtizedei. Mindezt úgy oldotta meg a film alkotó­gárdája, hogy közben egy ember — az utolsó kínai császár, Pu-Ji — csöndes bel­ső drámáját nem nyomja agyon a történelmi panorá­ma gigantikus súlya. A kétrészes film mindvé­gig képes fenntartani a né­ző érdeklődését, miközben észrevétlenül válunk benn­fentessé egy számunkra ide­gen és távoli világ dolgai­ban, ha nem is megértve, de sokmindent megsejtve a nagy misztikumról, a törté­nelemről. A film jórészt a császár rezidenciájában ■ játszódik, a Tiltott Városban, meiybe közönséges halandó nem léphetett be, csak a kivá­lasztottak. Sajnos (?) létezik egy ilyesféle tiltott terület a film világában is, ebbe csak a filmművészetet olyan fo­kon űzők léphetnek be, mint például Bernardó Bertoluc­ci... Kájé bői — többek között — megtudhatjuk, mennyire po­litizálhat önállóan a vati­káni rádió munkatársaként egy jezsuita páter, aki tör­ténetesen magyar szárma­zású? Nyugati kölcsönökre áhí­tozó jelenünkben talán nem is véletlen, hogy a televízió ismét műsorára tűzte a 33 évvel ezelőtt készült nagy­sikerű magyar filmet, a Dollárpapát ... A címsze­repben a felejthetetlen Rajz Jánost láthatjuk, kezdési időpont: csütörtök, Tv2, es­te 7 óra. Barát József négy éve él Moszkvában a Magyar Rá­dió munkatársaként, s azóta sem unatkozik munka hí­ján. Mi, rádióhallgatók sem unatkoztunk tudósításai hal­latán, érdekes lehet ha most magánemberként. ,,Barát Jó­zsef magyar állampolgár­ként”, vall az elmúlt fél év­tized Szovjetuniójáról. A műsor csütörtökön délután 1 órakor kezdődik a Bartók adón. a címe: Barát József jelentkezik Budapestről. Kájé MEGGY -ta«»otnak A MEGGY Diákszövetke­zeti Csoport 1989. október 24-én, 18 órától tartja tr T- értekezletét az egyetem III- as előadójában. Minden MEGGY-tag megjelenésére számítanak. Vekerdy Tamás előadása A Waldorf-pedagógiáról tart előadást Vekerdy Ta­más október 30-án az Ifjú­sági Házban. A fél 3-kor kezdődő programra 40 fo­rint a belépődíj. Bibliáról, vallásról Nem hitoktatási, hanem ismeretterjesztő céllal, bib­lia- és vallástörténeti soro­zat indult a József Attila Könyvtár Gyermekkönyvtá­rában, a Szentpéteri kapu 66. szám alatt. A beszélge­téssel egybekötött előadások­ra főként felsőtagozatos ál­talános iskolásokat várnak, a téma váltakozva biblia­történet, illetve vallástörté­net. Legközelebb ma dél­után, fél 5-től kezdődik bibliatörténeti előadás, a következő egy hét múlva követi a mostanit, értelem­szerűen vallástörténeti té­mával. A szó elszáll, az írás meg­marad ■— legalábbis így tartja a közkeletű bölcses­ség. amelyet eleink fogal­maztak meg, leszűrve ta­pasztalataikat. Azzal azon­ban nem kalkulálhattak, hogy késői utódjaik — azaz mi — milyen méltatlan kö­rülmények között tároljuk majd a tőlük ránk maradt irományokat, térképeket, könyveket... ^ KITELEPÍTETT IRATOK Ami a gondosságot illeti, alaposan levizsgáztunk: a levéltári gyűjtemények, fő­képpen az elmúlt néhány évtizedben, a „kitelepítet­tek” listájára kerültek. Megjárták a nedves pincé­ket, poros padlásokat, a gombatenyésztésre alkalmas alagsorokat. Nem véletlen, és nem erőltetett a kitelepí­tés fogalmának alkalmazá­sa a régi idők írásos doku­mentumaira: a levéltárosok idősebb nemzedéke jól em­lékszik arra, amikor a régi dokumentumok „politikai­lag gyanúsnak” minősültek. Szomorú sorsát nem ke­rülhette el a borsodi levél­tár sem. A hatalmas értékű anyag ide-oda hányódott a tanácsi épületek elhagyatott szárnyai között. A tárolás­ra kijelölt helyeknek mind­össze egyetlen közös jellem­zője Volt; mégpedig az, hogy alkalmatlanok voltak erre a célra. Az a tény, hogy Bor- sod-Abaúj-Zemplén rop­pant gazdag papíranyagú dokumentumokban — para­dox módon — csak tetézte a bajt, ugyanilyen „gazdag” és nagy mennyiségű a kár is, amely a szakszerűtlen és felelőtlen bánásmód miatt következett be. Mindez nem a levéltáro­sok bűne, őket, ha meg. is kérdezték, véleményüket fi­gyelmen kívül hagyták. Pe­dig a levéltárosok pontosan ismerték a baj mértékét, s tenni is próbáltak. Méltó módon híres nagy elődjük­höz, Kazinczy Ferenchez, aki a -múlt század első év­tizedeiben Zemplén várme­gye levéltárnokaként, nagy gonddal javítgatta a sérült iratokat. ♦ MEGÁLLÍTANI AZ IDŐT Jelen újságcikkhez ha­sonló irományokban ilyen­tájt szokott bekövetkezni a „de ma már más a hely­zet” kezdetű fordulat. Nos, valóban így van, ma már más a helyzet, mára ugyan­is olyan mértékben felgyor­sult a régi könyvek, ira­tok, dokumentumok romlá­sa, hogy erősen kétséges puszta fennmaradásuk is. Ezért hát cseppet sem fel­lengzős a Megyei Levéltár restaurátor műhelyének ki­állítása elé írt előszó dőlt betűvel szedett utolsó be­kezdése: „Legyen ez a ki­állítás mementó, figyelem­felhívó segélykiáltás: Ment­sük meg pusztuló nemzeti értékeinket!” A kiállítás a József Atti­la Könyvtár kiállítótermé­ben látható, az említett elő­szót pedig B. Balsai Jolán, a Levéltár restaurátor mű­helyének vezetője írta. Ez az a hely, ahol megpróbálják „megállítani az időt”, de legalábbis versenyt futni vele. A kiállításon már csak munkájuk végeredményeit láthatjuk, amin — a laikus szerint — nemigen látni semmit... Valószínű, ez az egyik legnagyobb bók, ame­lyet munkájukkal kiérde­melhetnek. Elgondolkoztató a kiállítási katalógus lajstro­ma, amely leginkább a kór­házi lázlapokra emlékeztet. Nézzük a 4-es számú bete­get (Fehéregyháza térképe 1830-ból), azaz a kórelőz­ményeket és a terápiát: ere­detileg szakadozott, fertőt­lenítve, tisztítva, kiegészítve, sáfránpapírra laminálva. Amilyen hajlott korúak a gyógyult betegek, annyira új a kórház, ahonnan távoztak: a Megyei Levéltárban 1971- ben, egyetlen könyvkötővel, könyvkötőműhely létesült, ma négy restaurátor, két nyomdász és két könyvkö­tő folytatja a küzdelmet a pusztulás megállításáért. ♦ HÁZ CZEPERNÉ ASSZONYNAK A kiállítást mindenki él­vezheti, hozzáértő és laikus egyaránt, ki ezért, ki azért Mindjárt közelebb kerülnek hozzánk száz éve élt eleink, ha az egyik tervrajzon el­olvassuk Zweimüller Fe- rencz építésvezető sorait 1880-ból, aki meglehetősen takarékosan bánt a mással­hangzókkal: „Épitésterv! Te­kintetes Szeremley Lajos köz és váltó iigyvéJ Urnák, Szécsényi utza 2465. sz. alat Miskolczon. ujonan fel­építendő udvari meléképü- let”. Hasonló műgonddal ké­szült a tervrajz, amely „Egy, a Széchenyi utzán T. Cze- perné asszony számára épí­tendő házat” ábrázolja. Vannak természetesen ko­molyabb dokumentumok is. Így például Borsod várme­gye közgyűlési jegyzőköny­ve 1798-ból, két különböző terv a vármegyeházáról (az egyik meg is valósult), az­tán Ferenc József Miskolc címerét megújító oklevele 1909-ből, Zsigmond király ítéletlevele 1405-ből. Lehet borzongani is, itt olvasható (ha nehezen is), bizonyos Kondai Kis Mihály miskol­ci bíró büntetőper: 1658- ból, akit paráználkodással vádoltak. Külön figyelmet érdemel­nek a térképek, amelyek nagy műgonddal készültek, így a Borsodból Gömörbe vezető út Dubicsány és Hosszúrév közötti szakaszá­nak térképe, amelyen ott csörgedezik a Fluvius Sajó, még kristálytiszta vízzel... Kiss József KISSZÖVETKEZETÜNK (elvételre keres kőműves, burkoló szakmunkásokat, esetenként nyugat­európai munkavégzés is várható. JELENTKEZNI LEHET a kisszövetkezet elnökénél, Miskolc, Mónus Illés u. 34. szám alatt. A BUDAPESTI VEGYIMŰVEK FELVESZ: O vegyipari szakmunkásokat, vagy 6 általános iskolát végzetteket betanít készülékkezelöi munkakörbe Kereseti lehetőség, folyamatos munkarendben, végzettségtől és gyakorlati időtől függően - 13 000-20 000 Ft/hó & üzemfenntartás területére szakmunkásokat Kereseti lehetőség egyműszakos munkarendben, gyakorlati időtől függően: 8000-12 000 Ft hó Munkásszállást biztosítunk! JELENTKEZNI LEHET személyesen, vagy telefonon: BUDAPESTI VEGYIMŰVEK, munkaügyi és bérosztály, Budapest, IX. Kén u. 5. Telefon: 1277-238 * Ismét — ki tudja hányadszor — a Dollárpapa: Tv2, csü­törtök Az utolsó császár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents