Déli Hírlap, 1989. október (21. évfolyam, 230-255. szám)
1989-10-23 / 248. szám
„Vámpírok. Peruban az utóbbi hetekben 123 ember életét oltották ki a veszett denevérek” — jelentették a hazai lapok az El National című limai újság jelentése nyomán. A középkor sötét, babonás világa rémlik fel az olvasó előtt, mikor is a vajákosok, javasasszonyok a szerelmi bájítalokba, cm- bert-állatot rontó készítményeikbe keverték a denevérek vérét. Már neve miatt is, „bőregér”, „szárnyasegér”, démonikus erőt tulajdonítottak ennek az éjszakai órákban feltűnő állatkáknak. Ártó, gonosz „szellemnek” tartották, „vámpírnak”, amely kiszívja ember-állat vérét. a nőket hajukba ragadva rontja meg... Ezek a kifejezetten az éjszakai órákban élő állatok hatalmas bőrlebenyeik segítségével gyorsan mozognak. Különleges érzékszerveik folytán nem annyira szemükkel, mint inkább fülükkel ..látnak” a sötétben. Érzékeny „műszerükkel” a 95 ezer rezgésszámú hangot is érzékelik — míg az emberi fül csak a 16 —20 ezer közötti tar- tományúak felfogására képes. Ez segíti őket hozzá, hogy megszerezzék táplálékukat, a rovarokat. A denevérek a nappalt barlangi üregekben, fák odvábán töltik. Az erdőjáró kirándulók is csak az alkonyati órákban találkoznak velük, hallhatják halk hangú su- hanásukat. Párzási időszakuk most már befejeződött. Kicsinyeiket majd tavasszal hozzák világra. Addig pedig téli álmukat alusszák, barlangok mennyezetére, sziklaodúk falára függesz- kedve. Hasznosságuk miatt a védett állatok közé tartoznak. Aki tenyészteni akarja... Csigabiga, eridj ki! — Mi a célja a Pomatia Kft.-nek azzal, hogy az éti- csiga-tenyésztésről tart előadást a görömbölyi Budai Nagy Antal Művelődési Házban? — kérdeztük telefonon Veres Gábortól, a budapesti kft. ügyvezető igazgatójától. — A Pomatia — ez az éticsiga latin neve — az idén alakult meg. A hazai éticsiga-állomány vészesen fogy, miközben folyamatosan nő az exportlehetőség, elsősorban Olaszországba. Mi kapcsolatban állunk az olasz csigatenyésztők szövetségével, és éppen azon vagyunk, hogy a hazai tenyésztést felfuttassuk. — Mi kell ahhoz, hogy valaki nálunk csigát tenyésszen? — Körülbelül 150 ezer forint a telepítésre — ami tavasszal esedékes —, minimálisan ezer négyzetméter szabad terület, megfelelő talajszerkezet. — Mikorra lesz a befektetett 150 ezer forintból több? — A telepítést követően két évvel. — Mi a szerepe a Po- matianak? — Biztosítjuk az induló állományt és a tenyésztés technológiáját. Szaktanácsot adunk, és ha kell, táplálékot az állatoknak. — Ml történik, ha én elkezdek tenyészteni az Önök technológiája szerint. és azután más csatornán keresztül értékesítem az állatokat? — Szerződést kötünk azokkal, akik a mi technológiánkat alkalmazzák, és e szerződésben benne van, hogy mi vásároljuk fel a csigákat, öt évre kötjük a szerződést, ami pontosan rögzíti a jogokat és kötelezettségeket. — ön ért a csigához? Mondana valamit róla? — Körülbelül 30-féle növényt eszik. Talán kevesen tudják, hogy apró reszelő nyelvén 26 500 fogacsfca van. Hímnősek, a párosodási időszakban a nemi aktus előtt „egyszer használatos” szerelmi nyíl nő a fiúként viselkedő csigán. — Akkor még a miskolci előadás időpontját... — A Budai Nagy Antal Művelődési Házba "várjuk az érdeklődőket, 29-én délután 3 órára. Sz. G. • A TEMPLOMTÓL AZ ISKOLÁIG A tér története legjobban jellegzetes épületeinek sorsán keresztül térképezhető fel. A katolikus gimnázium, azaz a mai Földes Ferenc Gimnázium helyén állott egykoron az 1730-ban megnyílt nádtetős iskola, amely a minorita rendházhoz és templomhoz csatlakozott. Az iskola az évek során többször átépült, és hat tanteremmel szolgálta a közoktatást 1910-ig. A feljegyzésekben olvasható, hogy az 1843. június 19-i nagy tűzvész idején az iskola épülete a kolostorral ^együtt leégett, és valószínűsítik, hogy a tűzvész nem kerülte el az akkor még a mai tér helyén álló építményeket sem. A gimnázium egyébként mai formáját 1910-ben nyerte el. A tér egy másiik jelentős épülete a minorita templom, az egykori Boldogasszony temlom romjain épült fel a 18. század első felében. Érdekes. hogy akkor még nem volt meg a Kazinczy utca, így a városon átmenő forgalom a Boldogasszony utcán zajlott, és a templom előtt elforulva vezetett ki Miskolcról. A templom környékén — részben a ma'. Hősök terén, valamint a Nemzeti Bár a sikerlistán nem szerepelnek, a lemezgyűjtők figyelmét nem kerülte el a piac szokatlan primőrkínálata: osztrák politikusok szerelmes verseket szavalnak. Vranitzky, a jelenlegi, Kreisky a volt kancellár, Kirschlager, az egykori elnök a líra területére merészkedett a politika prózai világából. A művészi élményről e lemezek hallgatása kapcsán kevesebb szó esett, a szent ligetbe tett kirándulás mintha bocsánatos bűn lenne. Elsősorban azért, mert minden eladott lemez árából az árvaházak- naK is juttatnak, írta a Kro- nen Zeitung. Feltehetően nem érte profivád az előadókat, s bizonyára a színészszakszervezet sem rendez munkahelyféltő tiltakozó megmozdulást az osztrák parlament elé e sajátos szerepcsere miatt. Igaz, volt egy politikus, aki azzal zárta r.á- lyamérlegét: színészkedés nélkül olykor elképzelhetetlen, hogy valaki elnök legyen. Rónáid Reagan. r Át vagyunk itatva Teljesen át vagyok Hatódva politikával. Meg a család is. Naprakészen vezetjük a naptárunkat, benne a változó pirosbetűs ünnepekkel. Az asszony az ügyben nyomoz, hogy otthon szervezkedhet-e politikailag, mert jelenleg az a munkahelye, ugyanis gyesen van. Addig is, amíg megtudja, szervezkedik. A nagyobbik gyerek őszinte tisztelettel kérdi tőlem, igaz-e, hogy én ötvenhatban azt skandáltam az utcán, hogy '„Mars ki, ruszki...!” Mondom neki igaz, de hazudnék, ha azt állítanám, hogy egészen pontosan tudtam, miről is van szó. Nem volt még szilárd világnézetem sem, pontos rálátásom az eseményekre akkor, ötéves fejjel. Amely fejre akkora nyakleveseket osztott ki apám, hogy nocsak. Az anyósom is politizál. Választ... vár. Az apósom any- nyira reformer, hogy néha maga is megijed magától. A sógorom új címert követel... a kukoricának is. A felesége együttérez a Szabad Európa Rádió elbocsátott munkatársaival. Ami a pártolhat illeti, ide-oda belépünk, lehetőleg egyszerre többe is. Biztos, ami biztos. Nem bontunk zászlót. Nem szövünk selymet. Nem sújtunk oda, ahova köll. Nem adunk jótanácsokat a világ proletárjainak. (Csak van annyi eszük, hogy ha jólesik nekik, hát egyesülnek.) j, Nem szolgáljuk idegen hatalom érdekeit. És ismerősét sem. Inkább osztjuk az ideológusok véleményét, mint szorozzuk. Nem fokozzuk az osztályharcot, nem keressük sorainkban az ellenséget, nincs titkos záradékunk. Tudjuk, hogy eljön az idő, amikor nem egyik napról a másikra fogunk élni. Hanem egyik óráról a másikra. (szabados) Egykoron9 a belvárosban (1,) Római ligetet akartak A Hősök tere története Bank és a kereskedelmi szakközépiskola helyén — a 16—17. században Peceszer elnevezésű, apró telkekből álló zsellérsor is létezett. • SE PÉNZ, SE HELY... Ahol ma a Nemzeti Bank igazgatóság áll, ott találhattuk egykoron a Fáy-kúriát. Ebbe a kúriába költöztették 1858-ban Miskolc első nyilvános kórházát. Ami a kereskedelmi iskola történetét illeti, azt 1886-ban alapította a Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a város. Az iskola tanulói az 1908- as, 1909-es tanévet már a most látható épületben kezdték. A tér másik reprezentatív házát a Postapalotát 1937-ben avatták, régebben itt — a ’3Ó-as évek derekán — földszintes épületek álltak. Még mielőtt magáról a térkialakításról írnánk, érdemes a Pecéről néhány szót ejteni. A patak befedéséről, a meder rendezésének terveiről sok dokumentum tanúskodik, de végül is 1976-ra fejezték csak be a rendezést. Ma már nagyon nehéz kideríteni a hiányos dokumentumokból, hogy a mai Hősök terén milyen építmények álltak. 1927-ben szól arról egy újságcikk, hogy a „minorita templommal szemben lévő épület- roncsok helyén hatalmas díszparkot létesít a város”. Jó tíz évvel később arról olvashatunk a helyi sajtóban. hogy végre Miskolcon is felállítják a hősi emlékművet a Postapatota előtti téren, amely a város legszebb tere lesz. Azt is a sajtóból tudjuk, hogy lebontották a régi épületeket, és kialakították a minoriták temploma, a Postapalota, a kereskedelmi iskola és a Nemzeti Bank határolta teret. A hősök emlékművéről 1939-ben azt írták. hogy Miskolc azért várt eddig a világháború emlékét megörökítő emlékmű felállításával, mert nem volt erre az alkotásra pénze, és megfelelő hely sem akadt, ahol a nagyszabású emlékművet felállíthatták volna. A jelzőkben nem fukarkodtak hajdani kollégáink, amikor arról írtak, hogy mi kerül majd a két év alatt, 1939-re lebontott házak helyére, az új térre: a város római mintára ligetet akar teremteni — olvashatjuk, Miskolcot „mint a virágok városát” akarták a köztudatba helyezni. Hogy ez mennyire sikerült, azt ma megítélhetjük... • A FŐHADNAGY ALKOTÁSA Érdekes, hogy a várost szerződés kötelezte arra, amelyet a postakincstárral kötött, hogy a Postapalota felépülte után megvalósul a tér. A sajtó azonban arról is ír, hogy polgármesterválság, s egyéb körülmények következtében a tér építése elég nehézkesen haladt. Sajnos, a terveket nem ismerhetjük ma, nem tudjuk, hogy milyen lett volna az a tér, ha nem jön közbe a második világháború. A ’30-as évek tervei nem valósultak meg, de mégis lett emlékműavató a Hősök terén, mégpedig 1945. május 1-jén. A szovjet hősi emlékmű megtervezője és egyben a park átalakítója Vainstein Emil, szovjet főhadnagy volt. A fekete márvány emlékmű 1976. július 22-ig állt a téren, ekkor szállították el a Deszka-temető melletti Hősök temetőjébe, és a teret is modernizálták. Ide került a most látható szobor. Somogyi József alkotása. Legutóbb a városi tanács elnöke úgy kommentálta nyilvánosságra hozott levelében azt a lépést, amellyel elköltöztették a szovjet hősi emlékművet, hogy az akkor „alig elképzelhető” döntés volt. így folytatta: „ez a tény önmagában is azt mutatja, hogy a szándék nem az volt: bármely politikai tényező által esetenként elismert hősi csoportosulásnak állítsunk emléket, hanem tartsuk tiszteletben általában a hősök emlékét.” Végül azt javasolta, hogy tárgyaljanak a tér ügyeiről egy ke- rekasztal-megbeszélésen, a mai átalakítás mellett, és ellene érvelők. (k-ó) * A Hősök tere Így festett a századfordulón. Á jobboldalt látható ház már nem létezik. A harmincas évek végén még épületek álltak a postapalotával szemközt. Hősök tere: ez a miskolci tér mostanában a figyelem középpontjába került, legutóbb például a Fidesz és a városi tanács elnökének levélváltása kapcsán. Vita folyik arról, hogy valójában kiknek állítson emléket a tér. kikre értendő az elnevezés. Ez a Hősök terének a jelene, de vajon mi volt a múltja? A szakemberek szerint a tér kialakítása csaknem két évszázadon keresztül összekapcsolódott közvetlen környezetével...
