Déli Hírlap, 1989. október (21. évfolyam, 230-255. szám)

1989-10-20 / 246. szám

Ki nem kiabált sérelmeink „Képzeld, mit álmodtam!” — gyakran fordulnak az emberek közeli ismerőseik­hez, hogy megosszák velük meghökkentően furcsa, még ébredés után is szorongató álmainkat. Nos, az álmoskönyvekben és népi hiedelmekben fog­laltak, tehát minden olyan álommagyarázat, mely adott álomtartalomnak konkrét, állandó jelentést tulajdonít, és jövőbeni eseményre vo­natkozó jóslásként fogja fel — alaptalan babona. Létezik viszont tudományosan megalapozott álomelemzési elmélet és gyakorlat. , A pszichoanalízis megteremtő­je, Sigmund Freud alkotta meg a századfordulón meg­jelent magyarul is kiadott Álomfejtés című művével. Az álmodás p, napi élmé­nyeinket, benyomásainkat, érzelmeinket, konfliktusain­kat hivatott feldolgozni. Az álomban „jönnek elő” a ki nem kiabált sérelmek, az el­hessegetni próbált, de nem csitult félelmek, a kielégítet­lenül maradt vágyak, a félbehagyott gondolatok, ter­vek, gondok, vélemények. Ezt az álomgondolatot az úgynevezett álommunka öl­tözteti színes ruhába, s egyúttal feUsmerhetet'enné álcázza. Ezeket a „ruhákat” és „színeket” is a napi él­ményekből kölcsönzi a pszi- hikum. így a szereplők és a tárgyak, mozzanatok gyak­ran ismerősök, vagy filmbé­li alakok, de közeli hozzá­tartozók, illetve saját hasz­nálati tárgyak, egyebek is lehetnek: mindezek többnyi­re csupán „helyettesítő figu­rák”. Az összekötő kapocs az álom mondanivalója és látható tartalma között az érzelmi töltése, hangulata. Szomorú történet az álmodó lehangoltságát, lelki fájdal­mát, vagy reménytelenség­érzését, meneküléses jelenet a félelmét, aggodalmát tük­rözi. Az álmok egv része úgy­nevezett vágyteljesítő álom: valóságos pillanatnyi szük­ségleteink természetes for­mában fejeződnek és elégül­nek ki benne (például evés­sel kapcsolatos, vagy szexuá­lis álmok). A legtöbb álom­ban viszont az álommunka a feldolgozáshoz „felaprít­ja”, összekeveri az élmények elemeit, egyiket a másikkal helyettesíti, gyakran szimbó­lumokat, metaforákat hasz­nál, meg az igazi képzelet is formál hozzá új alakokat, így az álom valóban felis- merhetetlenné válik: ez.ért állunk értetlenül álmaink előtt. A világ legdrágább autója A svéd főváros Műszaki Múzeumában tekinthetik meg az érdeklődők az 1931- ben gyártott hat Bugatti Ro- yal egyikét, a világ legdrá­gább autóját. A kocsit egy 1987-es.Los Angeles-i árve­résen 10 millió dollárért vet­te meg Hans Thulin svéd üz­letember és milliárdos. Nem­rég egy 18 millió dolláros vásárlási ajánlatot utasított el... Fontos a külcsín Az NSZK lakosai körében a „külső megjelenés” játssza a főszerepet az első benyo­másnál. Az emberek 41 szá­zaléka különösen a „külsőre” és az „ápoltságra”, 40 száza­lékuk az öltözködésre ügyel — derítette ki nemrég egy felmérés sóján az allenbachi közvélemény-kutató intézet. A Capital című folyóirat megbízásából ugyanezeket a kérdéseket nyugatnémet ve­zetőknek is feltették. Az eredmény meglepő volt: 8 vezetők számára ezek a kül­sődleges dolgok csak kis sze­repet játszanak, ök minde­nekelőtt partnerük intellek­Találó „Nem mondható rossznak az a házasság, amelyben az egyik fél a villám, a másik pedig a villámhárító. Az ég­zengésre úgyis figyelnek a szomszédok.” (Tilla Burieux, publicista) iskolci ellenzéki szervezetek október 23-ről 1989. október 23-án a mis­kolci Ellenzéki Szervezetek ünnepi megemlékezéssel ösz- szekötött felvonulást tarta­nak. Az ünnepség 14 órakor a Nehézipari Műszaki Egye­tem központi épülete előtt kezdődik, ahol a Fidesz em­lékezik 1958 hős forradal­mára. 16 órakor a városi sportcsarnok előtti téren a Magyar Demokrata Fórum. 17 órakor az MSZMP—MSZP . .ókháza előtt a Szabad De­mokraták Szövetsége, a Hő­sök terén a Független Kis­gazdapárt és a Szociálde­mokrata Párt. a Petőfi té­ren a Kereszténydemokrata Néppárt emlékezik meg az 58-os forradalomról. 16 óra­kor Miskolcon megszólalnak a harangok és öt percen át zúgnak. Az ellenzéki szer­vezetek e nyílt téren történő tömegfelvonulással és a kü­lönböző helyszíneken tartan­dó ünnepi műsorral kíván­ják kinyilvánítani, hogy 1956. október 23-át a magyar nép dicsőséges és tragikus forra­dalmi felkelésének tekintik, melynek örökségét büszkén vállalják, A felvonulás nem irányul senki személye és személyi javai ellen: a bű­nösöknek elsősorban saját lelkiismeretükkel kell elszá­molniuk, Miskolci Ellenzéki Szervezetek Egyeztető Bizottsága tuális képességeiről, beszéd­módjáról, kifejezőkészségé­ről "'próbálnák képet alkotni. A nők egyébként á férfiak­nál nagyobb mértékben Újéveinek az olyan nem nyel­vi felekre, mint az arckife­jezés, a mimika, a kezek és a szemek. A biztosító nem fizethet Lapos a fejük felett r Evek óta beáznak • Már rosszul építették 1/ műgyanta tenne a megoldás? Málladozó vakolatra, tönk­rement tapétákra, penészedő falakra, elázott bútorokra, szőnyegekre és a befolyó víz miatt életveszélyessé váló villanyvezetékekre panasz­kodnak a panelházak felső szintjén élők. Gondjaikat pedig csak tetézi, hogy az építők, a ház kezelői leg­többször tehetetlenek és rá­adásul ilyen kár esetén még a biztosító sem fizet. De ak­kor kik és hogyan orvosol­hatják ezeket a gondokat? Egy konkrét eset kapcsán erre kerestük a választ. A Tízes honvéd utca 9—15. szám alól egyik olvasónk több szomszédja nevében kereste meg szerkesztőségün­ket. Elmondta, hogy a négy­szintes panelházsor felső emeletén élők lakásai évek óta beáznak. A MIK, mint az ingatlanok kezelője, több­ször küldte már a helyszínre szakembereit, sőt három év­vel ezelőtt egy céget kért fel a tetőszigetelés megújítására. A helyzet azonban azóta is változatlan. Pedig a MIK is szeretne végre pontot tenni ennek az ügynek a végére — tudtuk meg az 1-es szá­mú házkezelőségen. Jelenleg úgy tűnik, hogy a felújítást végző cég szakipari munká­ja nem tökéletes. Ahhoz azonban, hogy utólag számon kérhessék, bizonyítaniuk kell. Ezért a közelmúltban megkeresték az 'Építésügyi Minőségellenőrző intézetet, hogy ők derítsék ki: ki és hol hibázott. Az ÉMI-nél mi is érdeklődtünk és megtud­tuk, hogy a napokban jár­tak a helyszínen, és mint itt Három építész, három eset Ugyanazt, kétszer Néha egy régóta az íróasz­talon fekvő cikk váratlanul aktuálissá válhat. Esetünkben ez egy szomorú aktualitás, ugyanis nemrég búcsúzhat­tunk el Horváth István Ybl. díjas építésztől, akit Miskol­con rengetegen ismertek. Munkássága jórészt a város életéhez kötődött. Iglódi Gyula arról írt nekünk eb­ben a bizonyos cikkben, hogy bár ritkán adódik egy mér­nök életében olyan lehetőség amikor korábbi alkotását át­formálhatja, két miskolci, és egy kijevi alkotónak ez mé­gis megadatott. Egyikük a három közül Horváth István volt. Mi tagadás, nem nagyon hasonlít az egy hónapja a Déli Hírlapban közölt mo- dellfotó arra a tervre, melyet ugyancsak a Centrum Áru­ház bővítésére készítettek el a tervezők 1988 januárjában. Pedig a bővítési tervek egyik tervezője ugyanaz, aki tavaly, sőt 1966-ban is a Centrum tervezői között volt. Az 1970-ben elkészült Sportcsarnoknak és a Cent­rum Áruháznak ugyanis egy építész trió volt a tervezője: Horváth István Ybl-díjas, Szabó József és Thury Lász­ló építész. Sokáig ez a két alkotásuk . volt a város „büszkesége”, ahová az ide látogató vendégeket sokan elkalauzolták. A 'most for­málódó tervek Horváth Ist­ván építészetét másodszorra is /tükrözik. A kijevi Dinamó stadion is olyan építmény, ami sze­repel a város idegenforgal­mi kínálatában a nézniva­lók között. A hetvenes évek derekán, amikor először lát­tam, noha semminemű sport- esemény nem volt a pályáin, a városnéző autóbuszokból egymást érték a látogatócso­portok. A vendéglátó tudo­mányos intézet bennünket kalauzoló mérnöke mesélte, hogy kollégájának különös .feladat jutott: a stadiont kétszer tervezhette meg. Má­sodszor 1944 után, s mi ak­kor annak a kibővített és újjáépített stadionnak a lelá­tóin voltunk. ' Nemrégiben tudtam meg, hogy hasonló feladata volt Kricsfalvy Jenő miskolci bányamérnöknek is. mert az ország leghosszabb, 2310 méteres alagútját kétszer tervezhette meg. A Perecest Baross-aknával összekötő alagutat először 1940-ben tervezte kibővíteni, kőbolto­zattal kiépíteni, mivel az 1872-ben épült alagút csak lóvontatású, egy tonnás ko­csik közlekedésére volt mére­tezve. A tervei * szerinti munkálatokat a fegyelmivel is íenyegetődző MAVAG- gyárak vezérigazgatója, Bor­nemissza Géza betiltotta. A 3 méter széles és 3 méter magas alagút bővítését 1948 áprilisában kezdték meg, Kricsfalvy Jenő bányataná­csos tervei szerint. a részletes vizsgálat során kiderült, az első hibákat az építők 1974-ben vétették, há­rom évvel ezelőtt pedig a felújítók sem hagytak töké­letes munkát maguk után. amely azóta is folyamatosan megbosszulja magát. Véle­ményük szerint az lenne a legjobb, ha végre valaki tö­kéletesen újraszigetelné a tetőt. Miskolcon nem ez az egyet­len épület, ahol minden eső­zés után elkeserednek a felső szinteken élők. A MIK ille­tékesei szerint, szinte vala­mennyi lapostetős panelház beázik. Ha az egyik évben nem is, a rákövetkezőben már biztos, hogy valahol be­folyik a víz. Rossz a szigete­lés, vagy a panelelemek összeillesztése nem tökéletes. Mint az Állami Biztosító­nál hallottuk, nemcsak Mis­kolcon, hazánkban, de még határainkon túl sem létezik olyan biztosítótársaság, amely ilyen esetben fizetne. A pa­nelházakért ugyanis még külföldön sincs aki felelős­séget vállalna, mert gyártá­si, építési, szigetelési hibákért nem jár kártérítés az ott la­kóknak. A befolyt víz okozta gondokat az illetékes ház- kezelőségek próbálják hely­rehozni. Ha n legfelsőbb szinten levő láflcísban^eltőrtk egv Ve­zeték, és a víz elönti az alsó szomszédot, a biztosító fizet. Ha viszont a tetőről befolyó esővíz nem áll meg a tize­diken, az ottlakólkkal együtt senki sem kap kártérítést. Ezt nehezen bár, de megérti a panelházban élő. Az már kevésbé világos, hogy az éveken át bizonyítottan ve­szélyeztetett, legfelső szinten levő lakások miért kerülnek ugyanannyiba, mint az első, második, vagy hatodik eme­leten levők. Válasz nincs, megoldást legfeljebb a jövő­re nézve ígérnek. Nevezete­sen: ezután csak nyeregtetős házakat építenek. F. H. Évtizedek óta millió­kat emészt fel a la­pos tetők toldozgatása- . foldozgatása. Az pedig pénzben ki sem fejez- hető, hogy a lakók idegeit mennyire veszi igénybe az utánajárás, mennyi időt lop el az életükből. A lapos te­tőnek tehát „sok van a rovásán”: a tervezési, a konstrukciós és az anyaghiba, s gyakran még a karbantartók hanyag munkája is. • Rossz anyagból viszont a legprecízebb szak­ember sem tud töké­leteset alkotni. A szakemberek sze­rint minden eddigi szi­getelőanyag csődöt mondott, az Épszolg Kisszövetkezet most újat ajánl; az Epoxi nevű műgyantát. Igaz, hogy sokkal drágább, mint az eddig haszná, latos szigetelőanyagok, de érdemes lenne gaz­daságossági vizsgálat alá vetni, hiszen az évtizedekre szóló ga­rancia valószínű, hogy ennek javára billente­né a mérleget az éven­kénti, bizonytalan ki­menetelű . javítgatás helyett. + Frankfurtban Charles Lakes amerikai tornász óriási ug­rásával azt bizonyítja, milyen csúcsokra juthat valaki, ha elolvassa a most megnyitott hagyományos könyvvásár egyik szenzációját. A sikerkönyvből azt lehet megtanulni, hogyan mozgósítsa lelki energiáit az ember, ha nehézségei támad­nak az életben. A háttérben a Vásártorony. ^ . (Szabó István felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents