Déli Hírlap, 1989. október (21. évfolyam, 230-255. szám)

1989-10-20 / 246. szám

Becsben nyit kereskedelmi irodát az LKM Jó acéllal, ügyesen kereskedni z*" • ft Eles verseny várható • Önállóan a piacon Tucatnyi elképzelés, terv­dokumentáció látott napvi­lágot a Lenin Kohárzati Mű­vek fejlesztésére, de nem hozta meg a várt eredményt. Ma a korábbitól eltérő szem­lélet vezeti a vállalat irá­nyítóit. Dr. Tolnay Lajos vezérigazgatót arról kérdez­tük, hogy miből áll a válto­zás? — Előtérbe kerültek a minőségi követelmények, eh­• A századforduló tradicionális, viszonylagos munkásjóléte a korabeli gyárvezetésen is múlt. Azon a felismerésen, hogy az LKM elődje, a Magyar Királyi Vas- és Acélgyár tudta, hogy a piacra kell termelni. Kétszázezer tonna fölé még a háborús konjunktúra idején sem mentek, javarészt feldolgozott, gépipari termékeket gyártottak. Az 1946-tól kezdődő átszervezések idősza­kában azonban éppen a legfontosabbtól, a piactól kezdtek el­szakadni. A hatvanas évek végéig szinte egyetlen minőségi fej­lesztés sem történt, miközben a termelés az ötszörösére nőtt. Csak később ismerik fel a korszerű technológia fontosságát. • A Diósgyőri Kohászati Részvénytársaságban - ez lesz január else­jétől az LKM új neve - ismét a minőségi termelésre figyelnek, A szakemberek szerint a sín á hibás Miért visít a vitass? Mióta a végéhez közeledik a villamospálya felújítása a Sötétkapu és a Szent Anna közötti szakaszon, a villa­mosok sivitó, idegtépőén éles hangot a-fva gördülnek vé­gig a kicserélt síneken. A környéken élők panaszkod­nak, s megkeresték szer­kesztőségünket is. Cikkünk nyomán hosszú idő óta most kaptuk meg az első olyan választ ebben az ügyben, amely konkrétumokat is tar­talmaz. A Miskolci Közlekedési Vállalat illetékesei a követ­kezőket írjás: Az új pályaszakaszon be­épített sínek „vályúbősége” a kopott hengersorokkal tör­ténő gyártás miatt helyen­ként nem kielégítő. Megál­lapításaink szerint azok a járművek okoznak zajhatást ezeken a szakaszokon, ame­lyek a szabványnak megfe­lelő — kopás nélküli kerék­párokkal közlekednek. . A használat során ezek a fe­lületek kopnak, folyamato­san csökken a kellemetlen visító nang. Vizsgáltuk en­nek a kopási folyamatnak a gyorsítási lehetőségét, de sajnos a sínnek csiszolással történő koptatásához megfe­lelő gépi berendezéssel nem rendelkezünk. Kísérletet ter­vezünk a kerékpárcserék so­rán beépítésre kerülő kerék­párok peremvastagságánuk csökkentésével arra az át­meneti időre, amely alatt a természetes sínkopás ered­ményeként csökken, majd megszűnik a visító hang. Bízunk abban, hogy eredmé­nyes műszaki beavatkozással és a természetes kopással fo­lyamatosan csökkenni fog a kellemetlen zajhatás. A csa­padékos időjárás — mint az érintkező felületek kenési le­hetősége — enyhíteni fogja ebben az átmeneti időszak­ban a sín és, a kerekek fe­lületei között keletkező vi­sító hangot. Mindezek isme­retében kérjük a lakosság megértését és türelmét! Őszintén reméljük, hogy a kerékcserékkel sikerűi mér­sékelni a visító hangot. Azért a levélben olvasható egy-két igazán érdekes meg­állapítás. Például az, hogy az új pálya új sínéi „kopott hengersorokkal” készültek, azaz enyhén szólva selejtes sek, mert mihelyst olyan ke­rék van a villamoson, amely szabványos, nem kopott, megszűnik a súrlódó, visító hang. Nem tudjuk, hogy va­jon mennyi idő alatt követ­kezik be a várt „kopási fo­lyamat”, azaz meddig kell elviselniük a sínek mentén lakóknak késő éjszakáig és kora hajnaltól kezdődően a villamosok visítását. Mi úgy véljük, hogy ha itt Miskol­con nincsenek megfelelő sín­csiszoló gépi berendezések, akkor hozatni, bérelni kell. Ennek a költségeit pedig fe­dezze az. aki úgymond „nem kielégítő vályúbőségű” síne­ket gyártott... (U-Ó) A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM 1939. OKTÓBER 20., PÉNTEK ÁRA: 3,50 FORINT hez kell igazítani a meglevő struktúrát. Ez határozza meg az üzletpolitikánkat is. Meghatározóvá válnak az exporttermékek, állandósul a külföldi működő tőke je­len'été. A külkereskedelem eddig a. Metál impex mono­póliuma volt. ma több vál­lalat is foglalkozik vele, de az igazi megoldás: az önálló külkereskedelem. A jogot már megadták számunkra, ám ezzel a lehetőséggel élni is kell. 1990. január elsejé­től minden kohászati termék liberalizált lesz, s erre már most fel kell készülnünk. Ezért a korábbi monopol­helyzetet belföldön is fel­váltja az éles verseny. A mi áraink még mindig alacso­nyabbak, de az nem jelent biztosítékot arra, hogy jö­vőre is ilyen felvevőképes lesz a belföldi piac. A kon­vertibilis exportot igyekez­nünk kell a duplájára nö­velni. Ez pedig hatékony ás működőképes külkereskedel­mi munkát igényel. Éppen ezért nemcsak a főváros­ban. hanem Bécsben is ál­landóan jelen, leszünk egy kereskedelmi vegyes válla­lat formájában. Vevőszolgá­latunk és műszaki tanács­adásunk így naponta kap­csolatba léphet a vevővel. Alapvető feladat a feldolgo­zottság szintiének növelése, a jól értékesíthető termékek gyártása. A kombinált acél­művet világszínvonalra kell hozni; lassan tíz év telt el, ■amióta üzembe helyeztük, és azóta nem történt lénv°ges változás: A működő tőke bevonásának legjelentősebb területe a folyamatos öntő­mű, de a hengerművek át­alakítása a fejlesztés nehéz pontja. Konkrétan mégnem döntöttünk, annyi azonban A kormánybiztos válasza Eulspályg-remé Miskolc részt akar a világkiállításból sál, helyiipari kiállítással és vásárral, valamint egy nem­zetközivé szélesített rövid­filmfesztivállal, valamint a miskolci nyár rendezvényso­rozatával a város képes len­ne olyan programkínálatot nyújtani, amely vonzó lehet a külföldi vendégek számá­ra. De az is ott szerepelt a levélben: a közlekedés felté­teleinek javítása, azaz az M3-as autópálya folytatása, valamint a belföldi légi köz­lekedés fejlesztése nélkül aligha van esélyünk a csat­lakozásra. A napokban meg­érkezett a kormánybiztos vá­lasza. Nem szakadhat ketté az or­szág! Ezzel a címmel közöl­tük nemrég azt a levelet, amelyet a Budapest—Bécs világkiállítás előkészítő bi­zottsága vezetőjének, Somo­gyi László kormánybiztosnak írt dr. Kovács László, a vá­rosi tanács elnöke. A levél­ből egyértelműen kiderül: Miskolc nem akar kimarad­ni a vállalkozásból, és meg­kezdte a felkészülést arra, hogy bekapcsolódjon a mun­kába. A levélben a tanácselnök megemlíti, hogy például nemzetközi ásványkiállítás­Dr. Kovács László úrnak, a Miskolc Megyei Város tanácselnöke részére Miskolc Kedves Kovács Ür! Köszönettel vettem 1989. szeptember 25-i levelét, és kü­lön örömömre szolgál, hogy a különböző miskolci társadal­mi és lakossági fórumok többségén állásfoglalás született a világkiállítás támogatásáról. Érdeklődéssel, olvastam a for­málódó rendezvénysorozatról, ami a későbbiek során biztos még gazdagodik majd. Teljes mértékben osztom véleményüket, hogy a térségnek a világkiállítás sikeres megrendezéséhez való csatlakozásá­nak sarkalatos pontja a közlekedés feltételeinek javítása. Biztosíthatom Önöket, hogy a továbbiakban is minden tő­lem telhetőt megteszek a közúti és légi közlekedés feltételei­nek fejlesztése érdekében. A KÖHÉM vezetőivel folytatott tárgyalásaim alapján állíthatom, hogy ők is ismerik ezeket a problémákat és a mielőbbi megoldást keresik. Befejezésül köszönöm készségét az együttműködésre és a kétoldalú rendszeres tájékoztatásra, amit ezúton ígérek meg a magam részéről. Budapest, 1989. október 3. Az autópálya ügyéhez azért némi kommentár mindenfé­leképpen kívánkozik. A hé­ten a televízióban arról hall­hattunk, hogy hitelből, de tovább épül az Ml-es autó­pálya. Ez az úgynevezett „halálát” — mondják — * mert a régi útszakaszon rengeteg baleset volt. Rög­tön eszünkbe jutott, hogy vajon azt felmérte-e már valaki, hány baleset volt a 3-as út Miskolc és az autó­pálya kezdete közötti szaka­szán. Némileg rontja a szánk ízét az is, hogy amikor né­hány héttel ezelőtt a kor­mány tárgyalta országré­szünk helyzetét, akkor az autópálya építése volt az egyik olyan témakör, amely­re nemet mondtak. Persze ez nem kategorikus elutasí­tás volt, hanem diplomatikus válasz, hiszen azt mondták: nem került le a napirendről az ügy. Számunkra itt az északi végeken úgy tűnik, hogy ez az autópálya iga­zán csak nekünk, az itt élők­nek fontos. Elismerjük, hogy­hogy' ha kevés pénzt kell sokfelé osztani, akkor nyil­ván vannak feladatok, ame­lyekre végül is nem jut. De úgy véljük, hogy nyíltan meg kellene mondani végre a közvéleménynek, hogy ez a bizonyos M3-as autópálya­ügy a többi útépítéssel nem versenyképes, úgymond nem fűződnek hozzá olyan súlyos országos érdekek, mint ah­hoz, hogy Budapest és Bécs között elsőrangú legyen a közúti összeköttetés. Mind­ezek ellenére mégsem hiába­való, hogy a tanácselnök megírta levelét, hiszen an­nál jobb, minél több fóru­mot megjár az ügy. Könnyen lehet, hogy úgy járunk, mint az a bizonyos római szená­tor, aki a témától függetle­nül minden egyes beszédé­ben elmondta, hogy Karthá­gót meg kell semmisíteni. Elérte amit akart. már most bizonyos, hogy csakis a minőségi és nem a mennyiségi szemlélet útját követjük. — Az éV utolsó negye­dében hogyan áll az LKM gazdálkodásának mérlege, milyen eredményt hoztak a változások? — Több év után először mutatnak az adatok stabili­tást: a korábbi évek 400— 500 millió forintos vesztesé­géhez kéoest ez évben már 450 millió forint vállalati eredményre számítunk, amelyhez a leányvállalatok nyeresége is társul. Javult a konvertibilis elszámolású devizamérleg, a tavalyi 38- cal szemben az idén 47 mil­lió dollárral számolunk. Vé­gezetül még egy beszédes adat: amíg 1987-ben mi tar­toztunk 697 millió forinttal, addig az idén már az LKM fizet az állam kasszájába 1 milliárd 427 milliót. (vadas) Skorpió, avagy Mindszent hava Régi kalendáriumok a zodiákus számítások alapján nevezik így októbert. A hajdani strófa szerint „Dömö­törre jár az idő, a gu­lyásnak számolni kő ...” Ez a versike is arra utal, hogy ez a hónap a betakarítások időszaka. Kiemelkedő­en jeles napot nem tartalmaz, ámde igen­csak számos azoknak a névnapokhoz kapcso­lódó szokásoknak a száma, amit sok he­lyen még ma is betar­tanak. Ilyen például Mária Terézia, október 15-e, mikor is hazánk bor­termő tájain, elsősor­ban a Dunántúlon a szüret kezdetét vette. Az északi részeken, így a mi vidékünkön is, jelesül Tokaj-Hegy- alján valamikor „ki­vártak” és a hónap végére, október 29-re eső Simon-Juda nap­ján kezdték a fürtök szeaését. Vagy itt van. október 25-e, a rig­musban is megörökí­tett Dömötör napja, mikoris az állatokat behajtották, „elszá­moltak” velük. Gál napjához (aligha sokan kapják most ezt a ne­vet), október 16-hoz pedig az a népi idő­jóslás fűződik, hogy ha akkor meleg van, a jövő esztendőben szá­razság várható. A Magyar Szocialista Párt 3. számú politikai centruma a Győri kapu 57. szám alól a Marx Károly utca 49. szám alá, a volt Szikra mozi épü­letébe tette át működését. Telefonszáma: 73-525. Az ér­deklődőket hétfőn 12—19, kedden 10—18, szerdán 8— 15, csütörtökön 10—18, pén­teken 8—15 óra között vár­ják. Az eddigi MSZMP tag­jai itt erősíthetik meg tag­ságukat, illetve döntésük előtt tájékozódhatnak a Ma­gyar Szocialista Párt céljaiJ ról. -

Next

/
Thumbnails
Contents