Déli Hírlap, 1989. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1989-09-06 / 208. szám

A DH várospolitikai fóruma Vila a miskolci tanácsi bérlakások eladásáról Zsákbamacska, panelból? Nem döntött arról a vá­rosi tanács a legutóbbi ülé­sén, hogy miként változtas­sák meg a tanácsi bérlaká­sok eladásának szabályait Miskolcon. Nem döntöttek, hanem vitatkoztak, mégpe­dig hosszasan. A vitából sok minden kiderült, amely ta­lán befolyásolhatja az egy hónap múlva újra tárgya­landó ügy kimenetelét. Ugyanis ennyi időt hagyott magának a testület arra. hogy tájékozódjanak, és el­meditáljanak a tanácstagok, az állami bérlakások eladá­sának egyelőre kibékíthetet- lennek látszó ellentmondá­sain. • MEDDIG TART AZ ACÉLKAPOCS? A tanácsülésen rengeteg érv és ellenérv elhangzott, s most nézzük ezek közül talán a legtöbbet taglaltat: igen sokan vitatkoztak azon, hogy mi legyen a paneles épületekkel. Köztudott, hogy a hivatalos állásfoglalás sze­rint a panelos épületek ese­tében a legnagyobb gond: nem tudni, miiyen követ­kezményekkel jár egy fel­újítás, azaz mennyibe kerül, milyen terheket ró a lakók­ra. A tanácsülésen az épí­tési és közlekedési osztály vezetője elmondta: az Észak­terv jelenleg készít egy ta­nulmányt, amely talán vá­laszt ad ezekre a kérdések­re. Budanesten néhány év­vel ezelőtt kísérletképpen ielújítottak lakott állapot-' bat két hét alatt egy panel­házat, amely mai árakon számolva, 400—450 ezer fo­rint lakásonkénti költséggel járt... A legnagyobb és megvá­laszolatlan kérdés, amely ugyan nem hangzott el a tanácsülésen, de a sorok kö­zött sokan erről beszéltek: vajon meddig tart egy pa­nelház? A legkülönfélébb adatok keringenek erről. Van, aki szerint 30 évre építették ezeket az épülete­ket, mások szerint 50-re. van, aki 100 évet mond. Mindenki azt firtatja, hogy vajon a panelokat összetar­tó acélkapcsok mennyit bír­nak ki? Cservenyák Gábor. az Északterv munkatársa, tanácstag azt mondta a ta­nácsülésen, hogy a panella­kások eladása zsákbamacs­ka-ügy. csak akkor szabad ezt megtenni, ha a vásárol­ni szándékozók figyelmét felhívják minden várható következményre. (Csak záró­jelben jegyezzük meg: és mi van azokkal, akik OTP. vagy szövetkezeti lakásként vásárolták meg eddig — és ma is — a panellakások ezreit. Miattuk nem támad fel senkinek a lelkiismere- te? Ök nem vettek zsákba­macskát?) # KONTRA ÉS REKONTRA Ott ült a tanácsülésen Si­mon Gábor, a MIBER fő­mérnöke, aki eddigi pályá­jának java részét a BÁÉV- nél töltötte el. s rengeteget foglalkozott a panelos tech­nológiával. Ö azt mondta nekünk, hogy a panelos épü­letek felújítása nemhogy ne­hezebb, hanem könnyebb, mint a régi épületeké, hi­szen nem kell vakolni, könv- nvű kicserélni a csöveket, ' vezetékeket. Na de, mi varr azokkal a bizonyos acél ösz- szetartó kapcsokkal? Véle­ménye szerint eddig olyat nem tapasztaltak, hogy ezek hibája, öregedése miatt egy panelház károsodott volna. Egv sorral hátrébb ült dr. Ladányi János szociológus, a Wallenberg Egyesület kép­viselője, aki hallván ezt a A nagybani mellett laknak Piac a szomszédban Jó dolog, hogy van végre nagybani piac is a Búza té­ren, mert létének köszönhe­tően kevésbé kiszolgáltatot­tak a vevők a kereskedők­nek, mint eddig. De a nagy­bani piac súlyos gondokat okoz: azoknak, akik a Sze­les utca 36. és 42. szám alatt laknak. Aki nem ismeri, hogy ho­gyan működik egy nagybani piac, talán nem tudja, hogy mit jelent annak tőszom­szédságában laicni. A piac ugyanis éjszaka éled igazán, és hajnalok hajnalán bonyo­lítja le a csúcsforgalmat. Egy piaccal pedig együtt jár kiabálás, a rakodás zaia. az autók berregése, a ref­lektorok fénye, egyszóval olyan nyüzsgés, ami lehetet­lenné teszi a szomszédos házakban a pihenést. A panaszos levelet író la­kók ezt hamar megelégelték, teljes joggal, és a tanácshoz fordultak. A levélből egy elég hosszadalmas história bontakozik ki. amelynek a lényege az. hogy az említett két házban lakók, vagv egy zárt betonkerítést kérnének, vagy pedig azt. hogy vásá­rolták meg ingatlanukat. De usvanakkor azt is szeretnék a lakók, hogv ne kellien in­nen elmenni, magyarán: számukra az lenne az egyet­len igazán jó megoldás, ha npm lenne a nagybani piac. Felvetik azt is. hogy m:ért az ő házukat akariák lebon­tani. amikor a szomszédban van állami ingatlan is..! Kovács Gábortól, a városi tanács kereskedelmi osztá­lyának vezetőjétől megtud­tuk. hogy az ügyet régóta ismerik, a városi tanács el­nöke személyesen járt kinn a helyszínt megnézni, ö is teljes mértékben jogosnak nevezte a lakók panaszait. De mi lehet a megoldás? A piacot nem szüntethetik meg, hiszen arra más hely nincs, létére meg a városnak van óriási szüksége. Kerítést építeni nem sok értelme lenne, mert ez a zajtól még nem védené meg a lakókat. A tanácsiak szerint egy megoldás kínálkozik: ha kisajátítják az épületeket. Azért tartják a kisajátítást jobb megoldásnak a vásár­lásnál. mert ha vásárolná­nak. akkor csak pénzt kel­lene adniuk a lakóknak, amelyből azok vagy tudnak maguknak lakást venni, vagy nem Ismerve azonban a levélírók nem könnyű helyzetét, korát, egészségi állapotát. így humánusabb megoldásnak vélik, ha kisa­játítás történik, azaz lakást kapnak az érintettek. A ki- saiátítási eliárást már elin­dították. s remélhetően na­gyon hamar a végére is ér­nek. A levélírók bizonyára nem ezt a segítséget várták tő­lünk. de ezt az ügvet mi aligha tudjuk megoldani. Számunkra úgv tűnt a be­szélgetések kapcsán, hogv a tanács kész a tisztességes alkura. Remél uik. hogy ez valóban így is lesz! beszélgetést, hozzátette a magáét is, mondván, hogy szociológusként foglalkozott a tömeges lakásépítés prob­lémahalmazával. Szerinte a panelházakat néhány évti­zedre tervezték csak. és nemcsak nyugaton, hanem a Szovjetunióban is bontanak már le panelházakat, ame­lyeket túl idősnek ítéltek... • SENKI SEM LÁT A JÖVŐBE ... Nos. ezek után legyen okos az, aki nem szakértő ezekben az ügyekben. És ez csak egyetlen ellentmondás a sok közül, amely befolyá­solhatja a tanácstagokat, amikor arról döntenek, hogy teljes mértékben töröljék-e el az összes tiltást a taná­csi bérlakások eladásának jogi szabályozásából Mis­kolcon, vagy sem. Volt olyan tanácstag, aki azt mondta, hogy itt is liberali­zálni kell, mint az élet más területein, azaz a lehetősé­get, bérlakása megvételére minden lakónak meg kell adni! Az más kérdés, hogy az egyes esetekben a vár­ható következmények, a kö­rülmények nagyon pontos és körültekintő feltárása és megismerése után lehet csak felelősséggel dönteni arról, hogy valóban megvegyük-e bérlakásunkat. Ezen körül­mények feltárása pedig alig­ha a lakók feladata. Csak­hogy ezeket a körülménye­ket ma egy kicsit is jövőbe látó módon feltérképezni igen nehéz. Merthogy nincs központi lakásgazdálkodási koncepció, nem tudjuk, mit hoz a jövő a bérlakásokban élökmek. Azaz, sem az el­adó, a tanács, sem a vevő, a lakó nem tudhatja igazán, milyen lehetőségek közül vá­laszthatnak. Innen vagy on­nan nézve, zsákbamacska az ügy. Ez tehát a helyzet 1989 szeptemberének elején, ami­kor is egy hónap múlva új­ra a tanácstestület elé kerül a bérlakások eladásának ügye... (kiss) így újul meg egy régi gipszöntvény, azaz a ház homlokzatáról leszedett díszítőelem. Költöznének, lia lehetne Feltámasztják a várnewedet Cgy tűnik, hogy végre történik valami a Blaha Lujza utcán, Diósgyőr haj­dani központjában, amely ma városunk egyik legelha­nyagoltabb része, és egyes szakaszai nyugodtan nevez­hetők nyomortelepnek. A legtragikusabb az egészben az, hogy éppen azok a há­zak lettek nyomorteleppé, amelyek Diósgyőr múltjának hordozói, minden védelmet megérdemelnének. Sokszor elmondták a szak­emberek, hogy a Blaha Luj­za utcát nem lehet úgy fel­éleszteni, hogy kiköltöztetik a régi lakókat és kitataroz­zák az épületeket. Ha nem tudnak ugyanis megfelelő funkciót találni a házaknak, néhány éven belül olyan lesz. mintha semmit sem csináltak volna. Most egy biztató kezdeményezés tart a cél felé: az Alkotó Művé­szeti Kisszövetkezet kapia meg a Blaha Lujza utca 20. számú házat. Ök arra vál­lalkoznak, hogy rendbehoz­zák ezt az épületet, és itt alakítják ki kézműves mű­helyeiket és néhány lakást. Ittlétük nemcsak azért fon­tos, mert egy ház sorsa megoldódik, hanem azért is, mert többek között műem­lékvédelemmel, népi míves mesterségek felélesztésével kívánnak foglalkozni. Felújí­tanak régi kapukat, ková­csolt remekeket, házakat, fa­ragott famunkákat. Lassan már húszán vannak, a leg­különfélébb szakmákból, és azt szeretnék, ha itt. Diós­győrben újra sok iparos te­lepedne meg. akiknek segít­ségével életre kelhetne a várnegyed. Várják, hogy a különféle szakmák művelői jelentkezzenek náluk — je­lenleg a Blaha Lujza utca 47. szám alatt érhetők el. És még valamire várnak, Arra, hogy végre megszüles­sen a hivatalos döntés, be­költözhessenek a Blaha Lujza utca 20. szám alá, és megkezdődjön munka ... (k-ó) MDF-irodti A Magyar Demokrata Fó­rum miskolci szervezeté­nek elnöksége közli, hogy az MDF szeptember 1-től minden munkanapon délu­tán 2-től este 8 óráig ügye­letet tart Miskolcon, a Vo­Diósgyőri meditációk (25.1 A királyné asszony firdíháza Távol a forgalmas útvo­naltól, a szikladombon állt a jól megépített vár, zárt te­rületével, a halastóval, csendjével, nyugalmával, cs az akkor különleges értéket jelentő langyos forrásokkal. Ez a mesés környezet volt 1526 előtt a királyi családok nyaralóhelye. Valamikor a sziklás hegy­vonulat lábánál 2 azonos méretű fürdőházat építettek mészkőből és homokkőből. Méretüket az 1775. évi le­írás tartalmazza, de magam is láttam még a két épüle­tet. Középső részén hosszú folyosó két kijárattal, ebbe csatlakozott a főbejárati előtér. A folyosótól a hegy felőli oldalon öltözők és egy körülbelül 4X5 méteres me­dence. A másik oldalon pe­dig 5 fürdőszoba 2—2 sül­lyesztett káddal. Volt még ezeken kívül egy szoba, és benne egy kád, Valameny- nyi helyiség mennyezete bolthajtásos volt. Padló­szintjét úgy készítették, hogy az lejjebb legyen a források szintjétől és a víz ezáltal lejtéssel jutott a kádakhoz. A Szent Gvörgy-forráshoz közelebbi épület volt a ..ki­rályné asszony fürdőháza", a tapolcai forrás mellettinek a neve pedig csak fürdőház. Belső kiképzésük méltó le­hetett a magas rangú ven­dégek fogadására. Az utolsó királyné, aki a fürdőt hasz­nálta — 1522 és 1526 között — II. Lajos felesége, Habs­burg Mária volt. A két fürdőépület meg­különböztető elnevezése a 18. században elhalványult. Az 1775. évi uradalmi leltár egyszerűen termálfürdőnek nevezi, a lakosság pedig Ta- polcafürdőnek. A két épüle­tet 1773—1774-ben javítot­ták. A későbbiek folyamán az épületben egy gondnok lakott. Erre uíal a reformá­tus egyház halotti anya­könyvében az 1854. március 4-i bejegyzés: „Beregszászi Pál uradalmi szolga szár­mazási helye fürdőház.” Az evangélikus egyháznál is találtam a lakóhely rovat­ban ilyet ,.D. Győri Fürdő ház”. Az uradalom felaján­lotta és a község 1884-ben megvette a két épületet. Ál­lapotára vonatkozólag 1891- ben a Pallas Nagy Lexikon V. kötetében ez olvasható: „Diósgyőri vár melletti Ta- polcafürdő vize 22,5 C lan­gyos, tiszta hévíz, mely két fürdőt táplál, ezen kívül 5 kettőskádú fürdőszoba s né­hány lakószoba • van a für­dőben . Tulajdonosa Diós­győr község.” A keleti házat 1928-ig használták fürdő­ként. Javításáról nem gon­doskodtak, és 1950-ben le­bontották. A királyné asz- szony íürdőházát a 20. szá­zad elejétől a község bérbe adta. és kocsmaként haszno­sították 1945-ig. 1958. június 27-én meg­szemléltem az egyetlen volt fürdőt, a királyné asszony fürdőházát. Nyugati, tűzfala vakolatlan volt, ajtók, ab­lakok erősen kopottak, az előtér üres. Csak egy fürdő­szobában találtam kettős kádat, a többiben a kádak helye le volt betonozva. A folyosóról nyíló helyiségek­ben a Csóka nevű cigány­zenész família lakott, össze­sen 4 család. 1964-ben mint műemléket a városi jegyzék meghagyásra javasolta, de a kerületi tanácsnak nem volt pénze, és 1970-ben lebontot­ták. Napjainkban már nyo­ma sincs a két fürdőháznak. Helyükön — valahol a szik­lafalon — emléktábla hir­dethetné az utókornak a Tapolcafürdő emlékét. Balázs József logda utca 4. szám alatt, az Agrober székházának 509-es számú szobájában lévő iro­dájában. Ebben az időszak­ban az MDF miskolci szer­vezetének tagjai itt adnak felvilágosítást az érdeklő­dőknek, illetve itt intézik a belépni szándékozók tag- ' felvételét. Az MDF miskol­ci szervezete délután 2-től este 8-ig telefonon is hívha- ható a 18-021-től a 18-024-ig terjedő telefonszámokon. Ezerj túlmenően minden pénteken délután 4-től este 8-ig a megadott telefonszá­mokon az MDF szakemberei ingyenes felvilágosítást és tanácsadást nyújtanak jogi és közéleti-politikai ügyek­ben. Uj tisztségviselők Küldöttgyűlést tart ma délután fél 6-tól a Testvér- városok úti pártszervezeti helyiségben a miskolci Avas-dél Lakás- és Garázs­fenntartó Szövetkezet. A küldöttek megválasztják a szövetkezet új tisztségvise­lőit. Tanácstagi fogadóóra Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Ritter Ottó, a Korvin Ottó u. 9. szám alat. ti pártalapszervezetbea, 15.30-18 óra között.

Next

/
Thumbnails
Contents