Déli Hírlap, 1989. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1989-09-05 / 207. szám
í e>' ^ 60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták, irtuk Törvényhatósági vá'aszfások, építők, tervezők REGGELI HÍRLAP, 1929. SZEPTEMBER 3. Rónai Sándor párttitkár ismertette (ezután) ... a szociáldemokrata párt álláspontját a közelgő törvény- hatósági választásokkal kapcsolatosan. Beszélt az 1929. évi XXX. t. c.-ről, amely nagyon szűk lehetőséget biztosít a munkásság számára, hiszen a törvény értelmében Miskolc 139 törvényhatósági mandátumából mindössze 48 helyet töltenek be a választók. A hatévi helybenlakás bizonyítása is csökkenti a munkásválasztók számát, az ajánlási rendszer és az ajánlási ívek benyújtásának a módozata pedig megnehezíti a munkásság választási munkáját. A szociáldemokrata párt az 1924. évi pártgyűlés községi programja alapján áll. Kívánja a virilizmus és a hivatalból járó képviseleti jog megszüntetését és azt, hogy a törvény- hatósági választások munkaszüneti napon legyenek. Híve a teljes önkormányzatnak oly képpen, hogy az államnak csupán felügyeeti joga legyen. A község Ügyvitele legyen ^egyszerű, bürokratikus formaságok nélkül való, amelynek alapja a szóbeliség. Legyen bélyegmentes mindazoknak a beadványa, akiknek jör vedelme a létminimumot nem haladja meg, de a szegényjogot hivatalból állapítsák meg. Kívánja a létminimum adómentességét, fontos szociális, népjóléti és egészségügyi intézmények megvalósítását. A legfőbb közegészségügyi feladatnak tekinti a népbetegségek ellen való védekezést, alkalmas intézmények létesítésével. Fontosnak tartja az iskolai fürdők felállítását. Mindent a gyermeknek, ez legyen a jelszó. Ingyenes tejakciókkal siessen a közület a szegénysorsú szülők gyermekének a megmentésére. Fő feladatának tekinti a párt az iskolai orvosi intézmény bevezetését. Feltétlen híve annak, hogy minden közmunkát árlej- : tés útján adjanak ki, generálvállalkozók mellőzésével. 'A párt szükségesnek és fontosnak tartja a városi külterületek rendezését, az utcai burkolatok és a köz- világítás megjavítását, továbbá a városi élelmiszerüzemek megszervezését. ÉSZAKMAGYARORSZÁG, 1949. SZEPTEMBER 1. Hónapok óta folyik a Tízeshonvéd utcában négy hatal-mas bérház építése. További három bérház építésének megkezdése még késik... Hogy állunk a szakképzéssel, a politikai felvilágosító munkával? Hetenkínt egyszer ebédszünet alatt 20 >—30 perces műhely értekezletet .tartanak az összes dolgozó részvételével. Ezeken szakmai kérdéseket é« politikai kérdéseket tárgyalnak meg. * De hogyan ... ? Nézzük meg példának az augusztus H-án tartott értekezletet. Joó István a kormánynak az építőipar dolgozóihoz intézett felhívását ismertette az önköltség csökkenté• sével kapcsolatban. (A határozat éppen egy hónappal előbb, július . 17-én került nyilvánosságra). Ismertette azután az alkotmányt, s annak a dolgozókat közelebbről érintő fejezeteit. Előadásához egyetlen hozzászólás sem hangzott el! Ez arra vall, hogy hiányzik a politikai nevelés, aminek pedig kétszeres fontossága volna ott, ahol a dolgozók nagy része faluról és más helyekről frissen verbuválódott. És mindennek elsőrendű oka az, hogy a munkahelyen nincs pártszervezet! Újságot olvasnak-e? Kiderült, hogy egy Szabad Nép jár valamelyik elvtársnak. Egyetlen Népszava. Van egy pár Észak- Magyarország-előfizető is. Amikor szerdán délben otrt jártunk, az építésvezető még nem olvasta a párt Politikai Bizottságának határozatát a MÉMOSZ munkájáról. Két újítást alkalmaznak a gyakorlatban, egyik a Csonttár-féle árbocfelvonó-gép, a másik a függőzés nélküli vas saroklánc. Ezek az újítások persze önmagukban még csak a munkamenet egy-egy szakaszán javítanak. Távolról sem tükrözik azonban az újítási mozgalom olyan .fejlettségét az építőiparban, mint azt a szocialista munkaverseny szelleme megkövetelné. DÉLI HÍRLAP, 1970. SZEPTEMBER 12. Egy tervező vállalat mindig olyan, amilyennek rajzolja magát... a tervezőasztalnál. A rajzlapon meg- ’ szerkesztett valóság jellemzi igazán. Pontosabban az, hogy ez a „valóság” megvalósítva hogyan funkcionál. Az emberek mindenképpen megjegyzik, hogy például egy jól sikerült középületben vagy éppen egy elfuserált lakóházban melyik vállalat rajzota meg önmagát. Talán ezért ismerik kevésbé a miskolciak a Borsod Megyei' Tanácsi Tervező Vállalatot, mert nagyobb objektumok tervezőjeként itt a városban alig találkoztak vele. Vajon vállalata csak inkognitóban tevékenykedik Miskolc területén? — kérdeztük Juhász László igazgatót. — Egyre kevésbé - így a válasz —, hiszen a közelmúltban adták például át az általunk tervezett ifjúsági házat a Győri kapuban. A nemsokára megépülő miskolci objektumok közül csak néhányat említek: a VIMELUX-irodaház a Fáskert területén, a Szentpéteri kapui ötszáz férőhelyes posta munkás- szálló, a MÁV 500 férőhelyes szociális épülete a Tiszai pályaudvaron. Természetesen 1960 júliusában a megyei tanács elsősorban megyei célokra hívta életre a vállalatot. A lluszorikilences létszámmal induló tervezőirodában ma 214 fő dolgozik, s nagyságrendjét tekintve negyedik- ötödik a hasonló vállalatok között. Az elmúlt tíz év alatt mezőgazdasági épületek tervezésétől műemlékek felújításáig mindennel foglalkoztak. Az ő terveik alapján épült újjá az edelényi Coburg L’hullier-kastély, a girincsi volt Dőry-kastély, a sályi Eötvös—Gorove- kastély stb. Az új épületek között ott találjuk a Magyar Nemzeti Bank ózdi fiókjának székházát, a telkibányai turistaházat és a mezőkövesdi kultúrházat. 3<c Mindent elvisznek, ami mozdítható. Ha megéri a tolvajnak, a kocsit sem hagyja ott. VDK-kocsikra vadásznak Halár menti aulófosztogatók • • Ol hónapos kenyér, háromhetes kolbász Ha hűlik, larlósahb Újabb élelmiszerek fogyaszthatósági határidejét, illetve minőségmegőrzésének az időtartamát állapította meg a gyártó kérésére a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, a kereskedelmi, valamint a szociális és egészségügyi miniszterrel egyetértésben. Az új termékek között van a Tarantella elnevezésű sós keksz, amelyet fél kilogrammos csomagolásban hozhatnak forgalomba a gyártástól számított 90 napig. Újdonságnak számít a Heves Megyei Sütőipari Vállalat kohy'iakész kenyere, svájci kiflije, úgynevezett csavart briósa, illetve tejes zsemléje; mindegyik 5 hónapig. őrzi meg minőségét, ha mínusz 18 Celsius-fokon tárolják. Kukoricadarával készült az abonyi Űj Világ Tsz ízesített „tejbegríze”, amely 90 napig tartható el. A Baranya Megyei Tejipari Vállalat legújabb terméke, a félzsíros tehéntúró 0 és plusz 10 Celsius-fok között tárolva legalább 3, de legfeljebb 5 napig fogyasztható az engedélyokirat szerint. Egy budapesti „Prizzéria” Kft. pizzaporral jelentkezett, terméke 5 hónapig őrzi meg biztonsággal a minőségét. Néhány új húskészítmény szavatossági idejét ugyancsak meghatározták. A békéscsabai székhelyű Csabai Húskereskedelmi Vállalat sertésbélbe töltött csabai burgonyás kolbásza június 1-je és szeptember 30-a között 14 napig, október 4-e és március 31-e között 21 napig őrzi meg biztonsággal a minőségét. Áz Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat baromfikolbásza és csirkemájasa 0 és plusz 5 fok közötti hőmérsékleten tárolúa 21, illetve 16 napos fogyaszthatósági határidőt kapott. Ha már Sopronban járok, gondoltam, kinézek a határra. Mostanában úgyis sokaknak „kedvenc kiránduló- helye” a kukoricás, az erdő, a közelmúltban még oly gondosan gereblyézett határsáv. Míg a hat kilométerre lévő Sopronpusztáig visz a taxisofőr, meséli, hogy lép- ten-nyomon kifosztott autókat látni már napok óta, lakókocsik tűnnek el. Szerinte nem soproniak lopnak, azok nem mernének, mert itt mindenki ismer mindenkit, és hamar kiderülne az eset. Mindenesetre sokan meggazdagodtak most az elmúlt néhány nap alatt. Gyakran még attól sem riadnak vissza, hogy az egész kocsit elvigyék — akad köztük nyugati márkájú is —, a motorszámot átütik, a rendszámot átcserélik, kiviszik az autót nyugatra, és „hivatalos” papírt szereznek róla. hogy kint vették, vagy kapták. Ilyen egyszerű ez. A keletnémetek pedig újabban beérik a magyar rendszám- táblákkal is, mert ha azokat felszerelik saját autójukra, nem ellenőrzik a határ közelében úgy, mint a DDR- eseket. Az út mentén én is látok megskalpolt Trabantokat, Wartburgokat. Aztán egyszer csak a kukoricatáblák között a földúton három kocsi tűnik fel hirtelen, eláilva utunkat. Két fegyveres határőr pattan ki az egyikből, és érdeklődő tekintetet vetnek az idegenre. Elmondom, hogy nincs szándékomban taxival elhagyni az országot, és békén hagynak. Persze, furdal a kíváncsiság, és megkérdem, mire várnak? — A rendőrségre! — válaszolja egyikük. Megtudom, hogy a keletnémet tulajdonosok által hátrahagyott fehér Ladát két magyar nézegette — belülről. Azt nézték, mit lehetne elvinni. Még csak a gumimatracokat pakolták át Zsigulijukba, amikor ott teremtek a határőrök. Elállni a könnyű pénzszerzési lehetőségnek. Apa és fia — mert családi vállalkozásról van szó — megbánták tettüket, és tőlem kérdik, mti kaphatnak ezért? Fogalmam nincs — adom a precíz választ, és miután úgy tűnik, ezzel sikerült bizalmukba férkőznöm, még egy titokba beavatnak: — A kocsit nem mi törtük fel, nyitva volt, és a rádiót valaki már elvitte. Tehát megelőzték a tolvajokat, akiknek nem sike~ült szert tenniük az autórádióra. Bár van olyan érzésem, hogy a gumimatracot sem élvezhetik majd békés für- dőzőként. Megérkezik a rendőrség, és a századostól megtudom, hogy ha nem visszaesőkről van szó. pár ezer forint bírsággal megússzák a fosztogatók az egészet, hiszen ez „csupán” szabálysértés. A határőrök még egy adalékkal szolgálnak: ez már a harmadik fogásuk ennél a kocsinál — afféle csaliautó lett pár nap alatt. jjc Itt még ketten voltak. Ajándék-bocsok A szovjetunióbeli Volog- dából ajándékként két med- vebocs érkezett a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságba. Az egyik jószág azóta sajnos, elpusztult. Ezért a Befag vezetői most Csehszlovákiából szeretnének a megmaradt példánynak társat keríteni. A Befag illetékese arról tájékoztatta lapunkat, hogy a medve jelenleg Szelcepusztán várja élete leendő párját. Ugyancsak itt alakítják ki a „medvéskertet”. S ha kiegészül a medvecsalád, előbb- utóbb megszületnek a bo- csok is. De arról, hogy az ő sorsuk mi lesz, egyelőre semmi közelebbit sem sikerült megtudnunk a Befag- nál. Arról viszont értesültünk, hogy szóba került az állatok meghonosítása, visz- szavadítása, vagy állatkerti elhelyezése is... mondják, hogy még soha sem törtek fel kocsit, de most olyan divatja lett ennek, hogy nem bírtak elienSopron környékén egyre több a csaliautó... Temesi László Kártalanítják az erdőgazdaságokat Sz elpuszlult MéI Elemi csapás érte a magyar erdőállomány egyik legértékesebb fafaját, a tölgyet; a Minisztertanács legutóbbi ülésén egyebek között a MÉM ezzel kapcsolatos előterjesztésével is foglalkozott. A károk tetemesek, hiszen mintegy 1,3 millió bruttó köbméter faállomány pusztul, illetve pusztult el attól a kórtól, amelynek pontos eredetét átható vizsgálatokkal eddig csak részben tudták meghatározni. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium azt indítványozta, hogy nettó köbméterenként 600 forinttal kártalanítsák az elpusztult tölgyek ellenértékéként az erdőgazdaságokat. Ez a tényleges kárnak a felét tenné ki. A MÉM abból indult ki, hogy az állam írja elő az erdőgazdasági feladatokat, ily módon osztoznia is kell a kivédhetetlen elemi károkban. Annál is inkább. mert az erdőgazdaságok nincsenek olyan, helyzetben, hogy saját erőből kigazdálkodhatnak a tetemes összeget. Évente 180—?Ö0 millió forintra lenne szükség — kártérítésként —, ezt az összeget hároméves program keretében fizetnék ki az erdészeteknek. A kormány a két" tárca — a MÉM és a PM — illetékesei elé utalta a további tárgyalásokat. Ezeken döntenek egyrészt arról, hogy méltányolható-e a 600 forintos kártérítés, továbbá arról, hogy milyen keretből, honnan fedezzék ezt a kiadást, tekintettel arra, hogy a MÉM-nek ilyen célokra semmiféle keretösszege nincsen. és azt nem is Tudja előteremteni. A MÉM—PM tárgyalásokon várhatóan pontot tesznek majd az évek óta húzódó ügyre: az erdészetek ugyanis a továbbiakban nem vállalják — anyagiak hiányában — az elpusztult tölgyesek kitermelését, és ennél fogva a területek új fapótlására sincs egyelőre lehetőség. A szakemberek attól tartanak, hogy ha nem sikerül megállapodásra jutni, úgy az elpusztult évS kitermeletlenül hagyott erdők mikroklímája is megváltozik, és olyan súlyos környezeti károk keletkeznek, amelyek csak lényegesen nagyobb befektetéssel szüntethetők meg.