Déli Hírlap, 1989. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1989-09-01 / 204. szám
idos szakmunkások találkozója A már hagyományos találkozóra hívják ma este, 8 órára a Stadion étterembe mindazokat, akik 1945-ben szabadultak fel az LKM- ben, és a Digépben. városunk két nagy gyárában szereztek szakmunkás-bizo ijyítványt. Aki az érdekeltek közül bőveob tájékoztatást szeretne kanni. Vagy Ferencnél érdeklődjön a Katowice utca 21. szám alatt, vagy a 15-332-es telefonon. Drága a virág A nagybani piacokon — a Büdaőrsin és 12 vidéki város virágcsarnokában — a becslések szerint évente mintegy 22 milldárd forint értékű virág cserél gazdát, ezt a mennyiséget zömmel a nagytermelők állítják elő. ám igen jelentős hányadát kistermelők juttatják el a viszonteladókhoz. Nagyobb a kereslet, mint a kínálat. • emiatt a szabadáras virágok az üzletekben gyakran csillagászati árakon jelennek meg. Egy bő hét és teljesen elkészül a Bognár-közi híd. Az átépítésével, szélesítésével m.ár korábban végeztek, a díszkövek is a helyükre kerültek. Csupán a korlát hiányzott. Kedden azonban az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat szakemberei hozzáláttak a felszereléséhez. A híd elejére és végére két kandelábert állítanak, középre pedig egy hajlított korlát kerül. (Szabán Gabriella felvétele) Lépcsőzetes lakáscserék kel Telep helyett program Kompromisszum született fél év alatt (Folytatás az 1. oldalról) Szép csendben es nehány perc leforgása alatt a városi tanács tegnapi ülésén hatályon kívül helyezte azt a döntését, miszerint csökkentett komfortú lakásokból telepet kell építeni a Sajó- parton. A miskolciak jól emlékezhetnek rá, hogy ez az úgynevezett „gettó’-ügy mekkora vihart kavart nem ii olyan régen, úgy jó fél évvel ezelőtt. Most úgy tűnik, hosy mindazok, akik a telep tervének kapcsán éles vitába keveredtek annak idején, eljutottak a kompromisszumos megoldásokig pontosabban annak első igazi lépéséig. • 20 LAKÁS MEG AZ IDÉN Azt, hogy a tanács testületé csendben ellogadta a döntést, miszerint nem épül meg a telep, hanem helyette egy olyan intézkedési terv lép életbe, amelyik átfogóan próbálja megoldani a nehéz szociális helyzetben lévők, szegények, cigányok lakásügyeit, arra értettük ; nem volt érdemi vita. Annyiban azért mégsem volt teljesen zökkenő- mentes az ügy, hogy a Raoul Wallenberg Egyesület augusztus 22-én kelt levelében rögzítetteket utólag, az egyesület jelenlévő képviselőinek ismételt kérésére vették be a tanács határozatába. Arról volt szó, hogy a Wallenberg egyesület hiányolta a „forintosítható” konkrétumokat a döntésből, amely egyébként azon bizottságok együttes munkájával született tanulmány alapján fogalmazódott, melyben maga a bizottság is részt vett. A városi tanács vezetése és a városi tanács testületé végül is egyetértett az egyesület állásfoglalásával. így nemcsak arról határozhatott a tanács, hogy mi legyen a szociális követelményeknek meg nem felelő telepekkel, mit kellene tenni a lakás- és telekgaz- dalkodásban, hogy a társadalmi ellentétek ne éleződjenek, hanem tompuljanak, hanem arról is: még az idén 25 millió forint értékben 20 lakást adnak át, amely az úgynevezett „relo- kalizációt” szolgálja. • CSEPP A TENGERBEN? Ez magyarán azt jelenti: létrejön egy olyan lakásalap, amely lehetővé teszi, hogy lépcsőzetes lakáscserékkel jobb körülmények közé kerülhessenek a ma nehéz viszonyok között élők. Ez a megoldás kizárja a putriból az összkomfortba váló közvetlen átköltözés i elmúlt évtizedekben megtapasztalt hátrányait, ugyanakkor lehetőséget ad a felemelkedésre. Dr. Kovács László, a városi tanács elnöke végül is azt mondta, hogy a Wallenberg egyesülettel jó és korrekt együttműködés alakult ki az elmúlt fél évben, és egyetértett azzal, hogy a bizottságok által megfogalmazott jelentést rövid időn belül konkrét cselekvési programmá kell formálni. Való igaz, hogy ez a húsz lakás csepp a tengerben, de 1990- ben is szeretnének hasonló egyezségre jutni. ® NINCS RÁ GYAKORLAT Dr. Ladányi János, a Wallenberg egyesület vezetője azt nyilatkozta lapunknak: véleménye szerint olyan határozat született most a bizottságok munkája nyomán, amely az érintetteknek humánus megoldást jelent,- s a város egészének érdekét is szolgálja. Hiszen az mindenkinek fontos, hogy a cigánysággal békében éljen, és a legsúlyosabb lakáshelyzetben lévők gondjaira olyan megoldás szülessen, amely gazdaságilag is megA rendőrkapitány fogadóórája A Miskolci Rendőrkapitányság vezetője, dr. Tuza László. rendőr alezredes »September 4-én, 14 órától fogadóórát tart Miskolcon, a Prieszol József u. 4. szám alatt. Előzetes bejelentkezés; a 35-103/20-55 telefönszámon. alapozott, ésszerű. A bizottságok állásfoglalása azt, bizonyítja, hogy lehetséges kompromisszumot kötni akkor is, ha az ügy kezdetekor kibékíthetetlennek látszottak az ellentétek — mondta dr. Ladányi János. Továbbra is gond azonban — tette hozzá —, hogy túl lassan megy az elvi állás- foglalások gyakorlati megvalósítása. Egy olyan program valóra váltására, amelyet itt Miskolcon vázoltak fel a bizottságok, nincs hazai gyakorlat. Reméljük, hogy a most kialakult egyetértés az.onban segíti majd a megvalósítást is. Abban bizonyosak vagyunk, hogy egy meglehetősen nehéz és járatlan útra lépett a tanács, de lehet, hogy egy sokak által követendő haza; példa is születhet itt Miskolcon. (kiss) Közmegelégedotf ségünk és közbosszáságaink forrásai ff. Értelmiségiek a pártról, a kormányról és a gazdaságtól Az MSZMP Borsod-Aba- új-Zcmplén Megyei Bizottságának felkérésére ez év májusában és júniusában a Nehézipari *Műszaki Egyetem szociológusaiból álló munkacsoport közvélemény- kutatást végzett a megyénkben élő és dolgozó értelmiségiek egy csoportja körében. Azt kérdezték meg; mi okozott számukra örömöt, megelégedettséget a magyar belpolitikai életben, ugyanakkor azt is firtatták, hogy mi keltett bennük csalódást, bosszúságot vagy keserűséget. Tegnapi számunkban azt összegeztük, mi töltötte el jó érzéssel ezt az értelmiségi csoportot. Most a negatív véleményeket adjuk közre. Közbosszúságainkat ma három forrás táplálja. Ezek közül kettő ugyanabból fakad, mint a közmegelégedettség. Ezek sorrendben a következők voltak: első helyen mint „fő forrás” az MSZMP szerepel, második helyen a kormány, pontosabban a kormányzati politika bizonyos intézkedései, a harmadik helyen pedig a gazdaság, illetőleg az a patthelyzet, amely a gazdaságban kialakult. Az MSZMP súlyénál, a magyar belpolitikai életben játszott meghatározó szerepénél fogva egészen természetes módon vált a közérzület pozitív vagy negatív irányú befolyásolásának fő okozójává. Miért vált az elmúlt hónapok során a párt a közbosszúságok fő forrásává a megkérdezett borsodi értelmiségiek szerint? Mindenekelőtt a pártfőtitkár szerepét, közfellépéseit, határozatlanságát és következetlenségeit emelték ki válaszaikban az egyetemi oktatók. A másik a párton belüli konzervatív erők utó- védháreaihoz kapcsolható halogatások és következetlenségek sokfélesége, a párt belső megújulásának elmaradása. valódi demokratikus tömegpárttá alakulásának halasztódasa. A párt köz- bosszúságot okozó működésének harmadik mozzanata A KÖZBOSSZÜSÄGAINKAT KIVÁLTÓ OKOK %-BAN OKOK Gyakoriságuk %-ban Az MSZMP 28,0 A kormány 26,0 A gazdaságban kialakult patthelyzet 20,0 Romló életszínvonal, a megélhettési nehézségek fokozódása 4,0 Cj, független politikai erők („szocializmusellenes erők”) megjelenése 4,0 A nyilvánosság („mindenki szabadon jártatbatja a száját”) 2,0 Rendőri túlkapások, a munkásőrség fenntartása 5,0 Március 15. nemzeti ünneppé nyilvánítása és annak megünneplése 2,0 Cj vezetők az MSZMP-ben és a kormányban (Pozsgay, Németh Miklós stb.) 2,0 Nem válaszolt, illetve nem említett közbosszúságot kiváltó eseményt 4,0 volt a megyei pártvezetés „irányvonala”, a megújulással való állítólagos szembenállása. Végül a párttal kapcsolatos negatív érzületek negyedik forrása a szélsőbalos erők jelentkezése, aktivizálódása és fellépései voltak. Ezek azonban nem egyszerűen közbosszúságot, de kifejezetten' aggodalmat keltettek, méghozzá nem is elsősorban a pártonkívüliek körében, hanem a párttagok között is. Tőlük, ezektől az erőktől legfőképpen a párt megújulását féltik, és persze féltik az éppen kibontakozó demokratizálási folyamatot is. A kormány csak alig valamivel maradt le az MSZMP mögött a közbosz- szúságok keltésében. Éppen a vizsgálat időpontjában fodrozódtak a magyar közvéleményben azoknak a kormányintézkedéseknek >a következményei, amelyekkel annak idején szinte senki sem tudott egyetérteni (gyógyszerárrendelet, autópályadíj bevezetése stb.). Ezek azonban többnyire korrekció alá estek, és hatásuk mára nagyjából elMás megyékből is jönnek traffipaxszal Bofcyképfi/íip, töatan űm Borsod-Abauj-Zemplén megyében tavaly és tavalyelőtt még arra lehettünk büszkék, hogy csökkent a közúti balesetek száma. A közlekedés biztonsága azonban az év első nyolc hónapjában kedvezőtlen fordulatot vett. Tegnapig ezernegyven balesetet jegyeztek fel a megyei statisztikában, tizenhét százalékkal többet, mini az elmúlt esztendő hasonló időszakában. Ennek csaknem fele, négyszázötvenkettő Miskolcon és vonzáskörzetében következett be. Emelkedett a halálos sérüléssel végződött szerencsétlenségek száma is. A megyeszékhelyen huszonhármán vesztették életüket a körutakon. Növekedett az ittasan elkövetett balesetek száma — tájékoztatott Pónus Ferenc alezredes, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Rendőrfőkapitányság közlekedési alosztályának vezetője, a Közlekedés Biztonsági Tanács megyei titkára. A rendőrség az elmúlt hónapokban azt tapasztalta ellenőrzései során, hogy a tavalyinál jóval többen ülne!-- j alkohol fogyasztása után a volán mögé. Jelentősen emelkedett a szándékos szabálysértések mennyisége is. Több a gyalogosbaleset, a gyalogátkelőhelyen elütött ember. A megyében bekövetkezett összes gyalogos szerencsétlenség hatvan százalékában a járművezetők felelősségét állapította meg a vizsgálat. Ez az érték tavaly még csak ötven százalék volt. A közlekedési morál romlása tette szükségessé azt az intézkedéssorozatot, amellyel a gépkocsivezetők fegyelmét szeretnék fokozni. Tarthatatlan ugyanis az, hogy egy-egy hétvégén húsz, harminc ember kerül kórházba közlekedési baleset miatt, évente pedig száz, százhúsz ember hai meg a megve útjain. A jelenlegi helyzet javításába döntött úgy a megyei rend- őr-főkanitányság, hogy mától a hónap közepéig rendkívüli közlekedésbiztonsági heteket tartanak, amely októberben folytatódik. A rne- gvei forgalombiztonsági akció keretében fokozott közúti ellenőrzést tart a rendőrség a közlekedésfelügyelet, a honvédség, a határőrség gépjármüszölgálata és az önkéntes rendőrök bevonásával szinte mindennap Borsod egy-egy térségében. A megyei rendőr-fökapi- tányság kapcsolatba lépett a szomszédos Szabolcs-Szat- már, Heves, és Haidú-Bihar megye rendőrségével, ahon nan traffipaxos autók segítik majd az ellenőrzéseket. Különösen a gyorshajtókat. az ittas vezetőket és a szándékos szabálysértőket akarják kiszűrni, mert ők okozzák a balesetek jelentős százalékát. A megye és Miskolc több pontján bevetik a robotfényképezőgépeket és a videokamerákat is. A közlekedésbiztonsági hetek idején készített szabálysértési ügyeket soron kívül, gyorsított eljárással kiszabott büntetéssel „honorálják”. A rendőri ellenőrzés során különösen odafievelnek maid a járművek műszaki állapotára. az évszakváltás miatt: a gumiabroncs futófelületére és a fényszórók beállítására is. enyészett. Ami azonban változatlanul tovább él és köz- megelégedetlenséget okoz, az a kormányzat tehetetlensége a gazdaság kérdéseiben. Ezzel el is jutottunk a harmadik nagy tényezőcsoporthoz, a gazdasághoz, illetőleg a kormány gazdaságpolitikájához. Itt a közbosszúságot egyszerűen az okozza, hogy nem történt semmi. Legalábbis a közvélemény szerint nem. Az emberek, még a tanult emberek is, egész egyszerűen nem látnak semmiféle elmozdulást, nem látnak semmiféle lényeget érintő változást. Egyáltalán nem érzékelnek semmi biztatót, ami a gazdaságot illeti. Ma az értelmiséget, de a közvélemény nagyobbik hányadát már nem egyszerűen az életszínvonal romlása érdekli elsősorban. Ezt már megszokta, beleszokott. Ami ma az embereket igazán nyugtalanítja: semmiféle reményt sem látnak arra, hogy ez a gazdasági helyzet belátható időn belül javuljon. És valóban, ma minden valamirevaló szakember egyetért abban, hogy ami a gazdaság helyreállításához, a gazdaság kibontakozásához, egyáltalán egy valódi gazdaság megteremtéséhez szükségeltetik, az még mind előttünk áll. Természetesen vanak. nem is kevesen, akiket a gazdaság kapcsán más dolgok nyugtalanítanak. Százezrek rettegnek a piacosodó világtól, a multinacionális függőségtől, a növekvő jövedelmi különbségektől, a privatizációtól, a tulajdonviszonyok átalakításától, a szerkezet- váltástól, a munkanélküliségtől. Egyszóval mindentől, ami teljesen bizonyosan elkerülhetetlen, vagy legalábbis nagyon nehezen kivédhető. Mások pedig amiatt bosszankodnak, hogy még csak elképzelés sincs, hogyan is megy majd itt végbe a tulajdonreform. Tehát az a folyamat, amely ma ennek az országnak a felemelkedése szempontjából talán a legalapvetőbbnek látszik. Mint látjuk, a kérdezettek szövegeiben a legellentmondásosabb vélemények keverednek. Egy azonban bizonyos; a közbosszúságok legfőbb oka a gazdaságpolitikát illetően ma sokkal inkább a változások elmaradása. mint azok a nagyon s-erény, és éppen ezért hatásaiban nagyon ellentmondásos változások, amelyek mór most is igencsak idegesítik az embereket. Tóth Pál Sz. P. _ (Vége) ^ ■
