Déli Hírlap, 1989. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1989-09-29 / 228. szám
Miskolcról indult A látrai Band után a Griffben Beszélgetés Vertig Józseffel „Hozzon a muzsika boldogságot../' Köszöntő a zenei világnapra Kit tartottak hangszere mesterének? Vertig Józseffel, a Tátrai Band ex-énekesével a napokban találkoztam Miskolcon. Csikóéveinkben együtt zenélhettünk egy amatőr zenekarban, ö 1985-ben úgy döntött, hogy szerencsét próbál a pesti rockéletben. Egy ideig úgy tűnt, sikerült is neki ez a próbálkozás, hiszen 19 évesen került az ország legjobbnak tartott gitárosa mellé (Tátrai Tibor) énekesként, s '87-ben már a banda első lemezéről hallhattuk a hangját. Tavaly «zonban kiszállt a zenekarból, «s azóta siri csend van körülötte, bár ez lehet, hogy csak a éivülállónak tűnik úgy. Miért hagytad ott a Tátrai Band-et? »— kérdeztem. i — Végtelenül hálás vaj gyök Tibusznak (Tátrai), ugyanis az idő alatt, amíg velük dolgoztam, rengeteget tanultam, szakmailag, emberileg nagyon sokat Kaptam tőle. A távozásom fő oka a2 voit. hogy nekem más elképzeléseim voltai és vannak is, s ezt velük nem tudtam volna megvalósítani. Mikor én hozzájuk kerültem, már kész produkcióba csöppentem bele, a stúdióban a kezembe nyomták a szöveget, hogy énekeljem föl a dalokat a kész zenei alapokra. Tehát nekem már semmi beleszólásom nem volt a dologba, s valószínű, hogy később sem lett volna. Nekem a lemez zeneanyaga sem tetszeti igazán, a szövegekről' nem is beszélve, de mivel számomra ez egy óriási lehetőség volt, így nem szalasztó attam el Egyébként azóta is sokat találkozom vele, a barátságunk most is tart. — A kiválásod óta mi történt veled? I — Sikerült összejönnöm olyan zenészekkel, akiknek hasonló elképzeléseik vannak. mint nekem. A zenekar neve Griff, de ez biztos nem mond még semmit, mivel csak most fog beindulni a gépezet. Annyit azonban már elárulhatok, hogy a zenekar éppen most fejezte be a stúdiómunkákat Fölvettünk kilenc dalt. tulajdonképpen első lemezünk anyagát.- Máris lemez van kilátásban? — Igen. Ugyanis a demo- felvételekke! megkerestük Boros Lajost, az MHV Bravó főnökét, akinek nagyon megtetszett az anyag, s októberre kilátásba helyezte a lemez megjelenését. Ebben az is közrejátszott.. hogy mi vállaltuk, hogy saját költségünkön állítjuk ,elő a mesterszalagot, tehát a Bravót csak a kiadás költségei terhelik, s így nekik is köny- nyebb a dolguk.- Mint a mesében! De kik a társaid? ’—'Julek Karoly billentyűs és Balassi István gitáros keresett meg, hogy szeretnék, ha meghallgatnám őket. Ez meg is történt. István játéka nagyon megfogott, főleg ezért mondtam nekik igent, így hárman el is kezdtük kidolgozni a számokat, közben persze kerestük a többi zenésztársat. A basszus- gitáros. Zsoldos Tamás r(ex- Bea trice), aki egyébként még egy másik zenekarban játszik, de a lemez megjelenése után már teljes értékű tagja lesz a Griffnek. A dobos Galántai Zsolt pillanatnyilag még az Ossiánban püfóli a bőröket, de neki is hamarosan lejár a szerződése, és utána velünk dolgozik. A stúdióban egyébként Hirlcman Berci (ex-Beatrice, ex-Bikini, jeleneg Telegram) „ütötte föl a 'ritmusokat”, vendégként. A hatodik tag Eerencz Ákos gitáros (ex- Varga Miklós Band), aki tulajdonképpen a „pénzember”, mivel ő futtatja, menedzseli is a zenekart.- A lemez megjelenése előtt nem is akartok koncertezni? — Az első nagyobb bulit a lemez megjelenése utánra tervezzük, a Petőfi Csarnokban. De szó van róla. hogy előtte „kipróbáljuk” a műsort egy vidéki városban. én szeretném, ha ez a hely Miskolc lenne.- Milyen zenét játszotok? — Szeretnénk olyan zenét csinálni, amit, ha valaki meghail, a későbbiekben rögtön tudja, hogy ez a Griff. Feszes ritmusokra épülő, dallamos. voká’is rockot játszunk, de ez nagyon tág meghatározás, ebbe sok minden belefér.- Tehát nem akartok közönségorientált slágergyárosok lenni? — Éz a lemezativag nem úgy készült, hogy arra figyeltünk volna, hogv sláger legyen, vagy hogy vegye a közönség”. Mi olyan zenét játszunk, amit mi szeretünk. Nem fogunk „lila bugyikban” rohangálni a színpadon. csak hogy jobban vegyék a csapatot. Mi a zenére figyelünk, és nem a külsőségekre. Persze, az lenne a legnagyszerűbb a dologban, ha a közönségnek is tetszene, amit csinálunk. Manapság már nem köny- nyü olyan filmet csinálni, ami mindenkinek tetszik, ahogy mondani szokás: Mari nénitől a gyomorbajos professzorig. Éppen ezért a Valuta-iuaifia című új csehszlovák filmet kifejezetten a házai (sőt a miskolci) valutaüzéreknek ajánom. Ök is csak emberek, ahogy (ezt is) mondani szokás, megérdemlik tehát, hogy miközben az ében hatóságok forró nyomon üldözik őket, eltölthes- senek egy üdítő másfél órát a moziban, és jól kinevethessék magukat... Miközben a kacagástól könnybelábadt szemeiket tö- röigetik, érdemes odafigyelniük egy-két tanulságra, melyét a nevelő célzattal készített film hordoz. így például .vannak dolgok, amikről nem lehet lebeszélni az embereket, hiába a jó szó. Eldöntik például (valahol. odafenn), hogy az embereknek nincs szüksége videomagnóra, a diszkó pedig a bűn fertője. Ennek. ellenére az emberek diszkóba járnak és videomagnót akarnak, kerül, amibe kerül. A videomagnó pedig történetesen nyugatnémet márkába kerül. így aztán a film főhőse, Martin, megindul a lejtőn. A lejtő Prágában kezd igazán lejteni, itt Martin. aki naív karosszérialakatos, kimondottan rosszkinézetű alakoktól vesz kimondottan hamisított dollárokat. Ezuán egy kicsit megáll a lejtőn, illetve állandóan rohangái, megpróbálja visszaszerezni a rossz emberektől a keservesen összekaroSszéria-lakatoskodott pénzét. A prágai valuta-maffiózók állandóan egy helyen ácso„Szilúrdan hisszük, hogy a muzsika korunkban is teijesiti nemes hivatását, az embereket korunk leghaladóbb és legnagyobb eszméinek elsősorban a béke és a népek barátsága gondolatának jegyében közel hozza és egyesíti. Bár sokszorozódnának meg a zeneművészek és a zenebarátok sorai! Hozzon a muzsika boldogságot az emberiségnek, gazdagítsa szellemi életét, segítsen az emberiségnek a szenvedés könnyebb elviselésében, s a földi élet örömének aktívabb és teljesebb átérzésében." Dimitrij Sosztakovics utolsó írásának befejező sorai jól kapcsolódnak a zenei világnap ünnepéhez. 1975-től az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsa javaslatára, minden év október 1-jén a világ valamennyi pontján együttesek és szólisták, zeneszeretők és a zenét művelők meghajtják fejüket e szép művészet előtt. Nem öncélú a zenei világnap gondolata, nem eggyel több zenei eseményt jelent Hiszem, hogy nyugtalan, változó világunkban az állandóságot, a megpihenést jelenti. Hiszem, hogy az emberek egyre jobban vágynak rognak, ez nagyban megkönnyíti Martin dolgát (s^t az operatőrét is). Addig- meddig rohangál utánuk, míg sikerül jól megveretni magát, végül azonban a maffiózók maguk közé emelik szegény becsapott Martint. Innen aztán nincs megállás, Martin száguld lefelé a lejtőn, miközben velejéig romlott diszkózene szól egyfolytában. A csinos Éva sem tudja megállítani (aki, mint utóbb kiderül, egy ravasz a csak a muzsika által lehetséges . érzelmi íeltöltődés- re. mely nemcsak lelkünkre hat jótékonyan, de egész lényünket gazdagítja, átformálja. Hiszem, hogy az értékes zene szeretete, aktív és passzív művelése pozitívan formálja jellemünket, hogy az egyre jobban elidegenedő, csak a saját hasznát kereső embereket is mások megértésére, nemesebb célok elérésére ösztönzi. A zene szépségének egyik titka abban rejlik, hogy félúton van a valóság és az absztrakció között. Híd a szellem és az érzékek világa között. Bűntelen extázist vált ki, dogma nélküli hitet hordoz, hódolatteljes szerelmet, magáról az emberről szói, aki otthon érzi magát a természetben, a végtelenben. Évezredes világunk minden mozzanatában jelen volt a zene, az ókori mágiától az egyházi szertartásokon at a mai komnuterzenéig. Gon- doliunk például a himnuszokra. melyek a nagy görög költészetben épp oly kiemelt szerepet játszottak, mint a középkori egyházi muzsikában. Korunkban a nagy nemzeti ünnepek, sport- események nélkülözhetetlen kellékei, a sokszor felemelő hangulatú himnuszok, amekező — talpig felháborodásba és szivacskabátba öltözött — atya sem. Az alapvető konfliktus természetesen az, hogy a csehszlovák korona nem konvertibilis pénz, nem váltható át szabadon más pénznemre. Ugyanúgy nem váltható át, mint mondjuk a nyugati krimikből ellesett dramaturgiai panelek sem,« melyek eredeti környezetükből kiszakítva enyhén szólva nevetségesen hatnak ... lyeknek szívszorító vagy lelkesítő pillanatait a földkerekség minden pontján átérzik az emberek. Nemzetközi nyelv a zene: énekkarok és zenekarok, táncegyüttesele, zenés színházak, szólisták járják a világot, megbecsülést szerezve a hazai zenekultúrának, a barátság szálait szőve. Nincs az a diplomácia, amely az egyes embert jobban összekötné. mint a közös zenei élmény. Ez természetszerűleg nemcsak az úgynevezett komoly zenére vonatkozik, hanem a könnyű műfajra is. Ezek az elnevezések azonban nem helytállóak, a fajsúlyt az érték dönti el. A szórakoztatás mindenkor létrehozta azokat a formákul, amelyeket a különböző életkorúak a maguk igényének megfelelően művelhetnek. Ebben a kategóriában hazánkban az idősebbek az operettet, az angol keringőt, a fiatalabbak a musicalt, a popzenét, a jazzt, a heavy métáit kedvelik. A komoly zene válsága napjaink — sokszor vitatható — kísérleteihez vezetett, a könnyűzenéé a pop-roch zene kialakulásához, a népzenei együttesek reneszánszához. A fiataloknak, mint mindig, ma is szükségük van arra a közös élményre, hogy társaik között legyenek a táncban, a diszkóban, mindenek felett pedig a nyilvános könnyűzenei koncerteken, ahol á rajongó tömeg a kollektív identitás kifejezése. Az ember született vágya, hogy megszólaltassa a hangszereket, ha erre nincs lehetősége, passzív hallgatója lesz mások játékának. Városunk zenei életére a gazdag jelzőt használják. Ha a Miskolci Szimjonikus Zenekar, a zeneoktatási intézmények munkásságát értjük ez alatt, nincsen szégyenkezni valónk. A Kodályi örökség azonban többre kötelez. Nagy zeneszerzőnk egy egész nemzetet akart a mindenkinél jelen levő hangszer, az enekhang segítségével gazdagabbá, nemesebbé tenni. A számítógépek, rádiók, magnók, képernyők világában még nagyobb a felelősségünk abban, hogy a zene tündérkertjébe minél többen beléphessenek. Az értékes muzsika terjesztésében, az élményt adó zenepedagógia térhódításában évtizedekre szóló feladataink vannak. Miskolc zenei életének legnagyobb koncertező intézménye, a Miskolci Szimfonikus Zenekar. Tagjai minden évben titkos szavazással döntenek arról, hogy az elmúlt évadban kit tartottak a legjobb muzsikusnak. a Művelődési Minisztérium és a Magyar Zeneművészek Szövetsége által alapított nívódíjat a zenei világnapi koncerteken egy- egy zenekari muzsikus veheti át. Városunkban a választás ezúttal Garamvölgyi Ernő fagottosra esett. * Barta Péter, — a Magyar Zeneművészek Szövetsége Észak-magyarországi Csoportjának titkára, az Egressy Béni Zeneiskola igazgatóis — ünnepi köszöntője a ze- ”ei világnap alkalmából, a Rónai Sándor Művelődési Központban megrendezett koncert előtt hangzott eh Himer Bertalan * A lóvátett karosszérialakatosi: (balra) Jan Potvnesil ját- I *sza. '
