Déli Hírlap, 1989. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1989-09-27 / 226. szám
A városi NEB vizsgába Nincs bizalom a bizalom iránt VANYA bácsi és a többiek ;! Néhány napja olvashattak lapunkban arról, hogyan próbál a városi tanács — divatos kifejezéssel élve — vállalkozásbarát környezetet kialakítani szükebb pátriánkban. Az igyekezet arról árulkodik, valami nincs igazán rendben, • társasági törvény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nem élénkült meg a kívánatos mértékben a vállalkozási kedv, ami pedig elengedhetetlen feltétele a gazdaság modernizálásának és átalakulásának. •. Részben azért is, hogy a tanács a rendelkezésére álló <anyagi természetű) patronokkal valóban célzott lövéseket adhasson le, azaz ott változtasson a jelenleg nem vállalkozásbarát környezeten, ahol kell, és — tegyük hozzá —, ahol a legkönnyebben lehet, a városi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentést készített a jelenlegi helyzetről. + NEM A KÉRDÉSRE VÁLASZOLTAK | A vizsgálatba vont új társaságok listáját a Megyei Cégbíróságon az idén március végéig bejegyzett adatok alapján állították össze. Már a 353 új bejegyzés „műfaji” megoszlása is tanulságos: fele-fele arányban az elsöprő többséget a gmk-k és a kft.-k alkotják, ezen belül is a kít.-forma vezeti a népszerűségi listát. A b&téti társaságok 8 szá- j aalékkal szeretjeinek, s az | összes többi 'tár'sülásí for- ! ma —részvénytársaság, kö- ! zös vállalat stb. — aránya nem éri el a 3 százalékot. Az adatgyűjtés lefolyása sem volt tanulságok nélküli: a vizsgálatba bevontak sokszor nem a közgazdászok, jogászok által szerkesztett kérdésekre válaszoltak, hanem „önállóan” panaszkodtak, jelezve ezzel is, hol szorít a cipő... Az i« kiderült, hogy — bár nem ez volt a vizsgálat tárgya — várhatóan nem lesz egységes országos gyakorlat a cégek ügyeinek intézésében, hiszen máris vannak1 olyan — a jogszabályok gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos — kérdések, melyekre a négy borsodi cégbíró nem kapott egyértelmű választ a számukra az Igazságügyi Minisztériumban tartott továbbképzésen sem. + LASSAN, DE ELBIZONYTALANODVA Az összegyűlt adatok elemzése során a vállalkozások fő „ellenségeként” a bizonytalanság szerepelt: a tulajdoni viszonyok rendezetlensége, a gazdasági-politikai útkeresés nehezen megjósolható stációi, ebből fakadóan a reális prognosztizá- ció hiánya, s az, hogy „nincs bizalom a bizalom iránt”. A túlzott mértékű progresszív adózás, és a VÁNYA, azaz a népszerűtlen vállalkozási nyereségadó negatív hatása jól érzékelhető, kedvét szegi a vállalkozóknak, sőt gyakran irreálissá tesz amúgy jövedelmező és hasznos ötleteket. Nagyon hiányzanak a megfelelő képzettségű — közgazdász, jogász, számviteli, pénzügyi — szakemberek is, valamint egy könyv- vezetésre, adótanácsadásra specializált szervezet is elkelne. Üdvös lenne a megfelelő adózási morál kialakulása is, ami kétoldalú változásokat követel: az adóalanyok adózási fegyelmének megszilárdulását, és az adóhatóság tevékenységének pontos — jogszabályokra és nem állásfoglalásokra alapozott — kiszámíthatóvá válását. A magas kamatok, a társadalombiztosítás mértéke, a helyi és országos bürokrácia, az érvényben lévő deviza- jogszabályok, az egyes részterületeken tapasztalható túlszabályozottság, mindmind — önmagukban és kölcsönhatásaikban — fékező erőként hatnak. A személyi feltételek kapcsán mindenki a már említett ügyintézöi-engedélye- zöi szakemberhiányra gondol, pedig a vállalkozások alapfeltétele a vállalkozások vezetőinek felkészültsége, fogékonysága, sőt ezek a követelmények ugyanígy vonatkoznak (vonatkoznának) a munkatársakra is. + DIAGNÓZIS ÉS TERÁPIA Nagyjából ismertek tehát a tünetek és az azokat kiváltó okok, jó eséllyel lehet kialakítani a helyes terápiát. (Más kérdés persze, hogy az ilyen áttekinthetetlenül bonyolult egymásra- és visszahatásokból álló „ördöglakatot”, mint a gazdaság, milyen eredményesen lehet befolyásolni direkt módszerekkel...) Mindenesetre valamit tenni kell, s a folyamat már meg is indult. Az országban elsőként éppen Miskolcon van a tanácsnak innovációs főmérnöke, máris pályázatot hirdettek a Miskolcon létrejövő, vagy itt letelepedő vállalkozások támogatására (ez sikertelen volt, de megismétlik). Folyamatosan végzik a tanácsi kezelésben lévő ingatlanok felmérését, azok vállalkozásokba apportként történő bevitele érdekében. Ugyancsak fontos szerepet játszhat a városi tanács a külföldi partnerekkel való Sándor György: Vonzerő Miskolcon szerepel a héten Sándor György humo- ralista. Legújabb műsorát mutatja be az Egyetemvárosban. Estjének címe: Vonzerő. Az egyetem E 2-es kollégiumának klubjában lesz a Vonzerő miskolci premierje, csütörtökön este 8 órakor. Jegyek előadás előtt a helyszínen kaphatók. A Kaláka Villon-műsora kapcsolatok koordinálása terén: jelenleg máris 6 vállalkozás letelepítéséről tárgyalnak. Van amiben még jobban „benne van” a tanács : két részvénytársaság tagja. Számos területen azonban határozottabban, és gyorsabban kellene lépni — mondják a vizsgálat végzői —, ezek azonban már „országos ügyek”. így fel kellene gyorsítani a jogszabály- alkotás folyamatát, mielőbb létrehozni a már említett bizonytalanságot megszüntető passzusokat. Hasonló sebességű és célzatú „.jogszabályirtásra”, azaz deregulációra is szükség van (ez is beindult már). Biztató jelei vannak — Miskolcon is —, hogy hamarosan létrejön egy — a vállalkozásokat intézményesen és hivatásszerűen támogató irodát, mely levenné a jogi természetű terheket a vállalkozókról. Figyelemre méltó és talán nálunk is alkalmazható megoldás az angolszász gyakorlatban jól működő rendszer: ott mindenre kiterjedő kérdőívet kell kitölteniük a vállalkozni szándékozóknak, amiből a szakértőgárda — jogi szempontból — kulcsrakész vállalkozást ad át a megrendelőnek, akinek ezután nem is akad más dolga, mint sikerre vinni vállalkozását ... Kiss József Nyelvük mindmáig megfejtetlen Az etruszkok világa A Szépművészeti Múzeum tárlata Páratlan nemzetközi összefogással, öt ország - Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió — 18 városának 26 gyűjteményéből válogatva jött létre az a nagyszabású etruszk kiállítás, amely most a Szépművészeti Múzeumban látható, és éppen a mi Szép- művészeti Múzeumunk antik osztályát vezető tudós professzornak, Szilágyi János Györgynek a kezdeményezésére. Elsőként Berlinben mutatták be a tárlatot, majd Prágában. Innen érkezett Budapestre a kiállítás, s tőlünk Varsóba, majd a Szovjetunióba, a moszkvai Puskin Múzeumba és Lenin- grádba, az Ermitázsba utazik. Szó van NSZK-beli (Hamburg), osztrák (Linz), és párizsi bemutatóról is. Nálunk ezer műtárggyal (a Berlinben bemutatott anyag felével) teltek meg a Szépművészeti Múzeum földszinti termei. Hatszáz etruszk emlék érkezett Berlinből, száz műtárgy a Szép- művészeti Múzeum tulajdona, a többi csehszlovák, lengyel és szovjet múzeumoké. A magyarországi etruszk kiállítás a sűrítés és a történeti felépítés jegyében jött létre. A rendezés a fontos és jellemző tárgyak sokaságára koncentrált. A kezdetektől, az időszámítás előtti 8. századtól, az etruszk kultúra kialakulásának első szakaszától, a klasz- szikus (i. e. 550—400), majd a késői (i. e. 400—270) etruszk korig, és a római hódítások idejéig, az első század közepéig vezet a kiállítás. Az etruszk kultúra történeti előzménye az első felDlósgyőri meditációk (28.J Tűzoitó-melódiék Még a nyáron, a nemzetközi folkfesztiválon hangzott el, hogy ősszel Miskolcon szerepel ViUon-műsorával a Hala La együttes. A bemutató szerdán este lesz, az egyetem E 6-os kollégiumának színháztermében. A Kaláka Villonja 7 órakor kezdődik, a jegyek ára 40 io- rint. A diósgyőri Tapolcán 1928-tól nem volt fürdési lehetőség. A gyerekek a malomtóhoz jártak, vagy a bővizű Szinvában mártóz- kodtak. A lakosság száma ekkor már túlhaladta a 2« ezret. A fürdési igény kielégítésére — számolva a következő évtizedekkel is — a Kolba és Stenbcrg Részvénytársaság talált megoldást. A vár félé kanyargó patak mentén a fűzfákat kivágták, és oda megépítették a ma is használatos nyitott fürdőmedencét, déli oldalán zuhanyozókkal és kabinokkal. 1934- ben már ezt használta a lakosság. Meghatározták — a Tapolcarétből — a strand területét és azt bekerítették, helyet hagyva a később létesítendő teniszpályának. Már ekkor is töprengtek a 22.5 Celsius-fokos langyos hévíz hőmérsékletének fokozásáról ... A másik megoldásra váró probléma az volt, hogy díszebédek és táncmulatságok alkalmával az ital- és ételféléket a fürdőházban üzemelő vendéglőből kellett áthordani a nagyterembe. Sür- getőleg hatott az is. hogy újabb egyesületek alakultak: 1933-ban a Tűzoltó Egyesület Önkéntes Fúvószenekara Krasznai Lajos vezetésével, megalakult a Nimród Vadásztársaság és a három egyháznál az ifjúsági egylet. Rendszeressé váltak a mozi előadásai és szükség mutatkozott még egy teremre, ahol társas összejövetelek, társas vacsorák rendezhetők. Ennek megoldására 1937-ben került sor: a nagyterem udvar felőli részéhez toldalék- épületet csatlakoztattak. Ide költözött át az italmérés és a konyha. Tágas terembe asztalokat és székeket helyeztek. Mind ennek, mind a nagyteremnek a kihasználtsága állandó volt. Együttműködés alakult ki a helyi és a vasgyári csoportok között A helyi énekkarok közösen rendezték hangversenyeiket például 1933. december 9-én. a vasgyári aranyérmes Tiszti Dalegylettel, 1934. április 14-én a vasgyári Jószerencse Dalegylettel. Volt idő, amikor a vasgyári Szimfonikus Zenekar havonként kijárt ingyenes hangversenyt adni a lakosság számára. Ilyenkor ismertették a zenemű tartalmát, mondanivalóját és zeneszerzőjének életét. 1934. május 9-én az országos hírű Murgács Kálmán zeneszerző műsorát hallgathatta a közönség. 1936-ban és a későbbi években is, nyári estéken az udvar megvilágítását opálburákkal és lampionokkal tették díszessé. Terített asztalok mellett sörözhettek és hallgathatták a cigányzenét a vendégek. A rádió még nem volt mindennapos, és az emberek vágytak a zenére. Kétketenként vasárnap este a Tűzoltó önkéntes Fúvós- zenekar játszott keringőket és táncdalokat. Színvonalas játékuk emelte őket „Borsod megye Tűzoltó Fúvószenekara” rangjára. Kellemes és szép emlékeket hagytak a diósgyőriek emlékezetében az 1930—1940 közötti évek, a közművelődés, a zene. a barátságot erősítő hangulat és a közös nótázások. A társadalmi élet azonban 1943-ban megcsendesedett a Tapolcán. Növekedett az aggódás a családokban, mert katonai behívókat hordott a postás. Javában tartott a háború ... Balázs József j|c Ifjú fej i. e. 400-ból >|c Caerei terrakotta tárt lelőhelyéről elnevezett V illanóva-kultúra Etruriánál (Közép-nyügat Itáliának a rirréh-tenger, ■ a Tiberis és az Arno folyó által határolt területe) jóval nagyobb területen virágzott. A görögök itáliai megjelenése, nápolyi letelepedése játszott szerepet abban a folyamatban, melynek során a Villanova-ha- gyományok ötvöződtek a göröggel, létrehozván az etruszk kultúrát. Ezt a kultúrát nana kívülről hozta egy bevándorló nép — ahogy az ókortól kezdve sokáig gondolták —, hanem két kultúrának egy kedvező pillanatban v.aló találkozásából helyben szüle» tett meg. A Villanova-telepek a gö-| rög városállamokra hasonlí-i tó városokká alakultak át, a görögöktől vették át a korongolást. a vázafestést vagy ’ a korszak második felétől a nagy szobrok készítését. Történelmük során az ti e. 6. század első feléber* 1 Etruria Földközi-tengert nagyhatalom volt. Erre aa időszakra datálódik az et-4 ruszk kultúra első fénykorai « Ekkor terjed el a gazdagot*, díszített bronz kandeláberek; -• tükrök használata — ezeket« a díszítési módokat a görö- gök vették át az etruszkoktól. A kiállítás külön mo-5 < tatja be az etruszk kultúrái, Etrurián kívüli hatásának néhány jellemzőjét. Többel# között azt a tényt, hogy va- ' lamennyi itáliai nép tőlük* tanulta az írást. ( • Az etruszkokról való tu-; dásunk főképpen tárgyi emlékeken alapul. Minthogy a* etruszk nyelv mindmáigj r megfejtetlen, az etruszk ittál»."*, dalom, ha volt is, egyelőro * megközelíthetetlen számunk»-/ ra. Amit az etruszkok törté- nelméről, és kultúrájának különböző területeiről, első-j sorban vallásukról, ünnepi ’ és hétköznapi szokásaikról; életmódjukról ókori írod) forrásokból tudunk,' az gö- rög és latin nyelvű, túlnyomó részt az etruszk kultúra * elvirágzása utáni szövegek^., ben maradt fenn. K. M. i • I MISZ forintjai Felajánlások a bölcsészkar javára A színház egy Carment ad Nem titok, hogy miért a Diósgyőri Vasas Művelődési és Oktatási Központban rendezték meg a Miskolcon létesítendő bölcsészkar javára meghirdetett gálát, és nem az eredeti helyszínen, a városi sportcsarnokban. Nem volt olyan nagy az érdeklődés, mint szerették volna. A hétfőn megtartott több. mint háromórás műsorban színvonalas produkciók követték egymást, a szereplők kitettek magukért, az ügyért. Kétszáztíz fizető néző volt, akadt, aki több darabot is vett a százforintos jegyekből. A műsor1 szervezőjét, Né- methné Furái Erzsébetet egy fiatalember kereste meg azzal, hogy szeretne dr. Gyárfás Ágnessel, a bölcsészkart előkészítő bizottság tagjával beszélni. Amikor elmondta, hogy miről van szó, Némethnének jobb ötlete támadt. A fiatalembert — Szabó Zoltánt — Lódi György jelentette be a közönségnek. Szabó Zoltán elmondta, hogy a Miskolci Ifjúsági Szövetség elnöke és társai, a vezetőség, valamint a maga nevében — bár »r; szövetség maga is szegény * — fejenként egy-egy forin- tot ajánlanak fel a böl— osészkar alapításának segí- tésére. , Ez 13 067 forintot» jelent. Még egy felajánlás szü- * letett a gálán: Gyarmati y> Béla, a Miskolci Nemzeti a Színház igazgatója a szín-» ' ház vezetése és művészet nevében a bölcsészkar tá-» sr mogatására felajánlotta a Carmen egyik előadásának» bevételét. > Nem a gálán történt, da talán idetartozik: a Rokkan-, -q, tak és Mozgáskorlátozottak* B.-A.-Z. Megyei Szervezető 50 ezer forintot ajánlott fel i a bölcsészet céljaira. P Egyre gyarapodik a könyv-4 tár — lapunkban is közöl- t tűk a felhívást, amelybe» r további segítséget kérnek —J , téglajegyből eddig 4300 fo- P rintnyi kelt el, és gyűlnek a forintok a Budapest Bank-» |j nál vezetett számlán, amelyJ nek száma: 27 188 880 70 23» J A bölcsészet szervezői ezúton is köszönik a felajánlásokat^ j, a segítséget. Sa-» A- " i
