Déli Hírlap, 1989. augusztus (21. évfolyam, 177-203. szám)

1989-08-18 / 192. szám

„Mintatelep,” vagy valami más? 4. Így fest majd az áruház az átalakítás után. Nemcsak a külső változik Ilyen lesz a régi—új Centrum A rehabilitáció sokba kerül A „buldózer-stratégiával” szemben — amelyről tegnap írtunk — a nyomortelepek felszámolásának másik módja a rehabilitációs eljárás. Ez azzal kezdődik, hogy megnézik: kik is alkotják a nyomortelep társadalmát? A nyomortele­pek világában általában a következő típusokat különíthet­jük el egymástól: léteznek a slumok permanens beilleszke­dői, tehát azok az emberek, akiknek ez a -Mág jelenti a természetes életkörnyezetet, jól érzik magukat itt. ők adják ennek a világnak a félelmetes, rossz hirét. Varnak az op­portunista beilleszkedők, olyan nyomorultak, akik ugyan nagyon rosszul érzik magukat ebben a közegben, de nem tudnak kijutni innét. „Csapdába esett”-eknek nevezzük azokat, akik már akkor a nyomortelepen éltek, amikor az mév nem volt nyomortelep, de valamilyen ok miatt nem tudtak in­nét kimenni, és most rettenetesen szenvednek ebben a gyö­keresen megváltozott helyzetben. Végül a nyomortelepek adnak otthont a félúton lévőknek, a bevándorlóknak, a bo­hémeknek. a csavargóknak, a kalandoroknak, a bűnözőknek, a narkósoknak és mindazoknak, akik rejtőzködni akarnak, akiknek a külső világból elegük van. nagyon nehéz és igen komplikált feladat. De nincs más út ma. mint amit fel­vázoltunk. Mindezeken túl­menően, egészen különleges feladatokat ró a városokra, ha etnikai csoportok által lakott telepek rehabilitáció­járól van szó. Tömeges nyo­morban sínylődő etnikai ki­sebbségek felemelésének usvanis az egyetlen biztos módia a tömeges középosz- tályosításuk, vagyis egy olyan réteg kialakítása, amelyik nagyjából a többsé­gi társadalom középrétegei­hez hasonló módon él. + ILLÚZIÓK NÉLKÜL Már az idén hozzákezde­nek a Centrum Aruház vár­va várt bővítéséhez és fel­újításához. Az elmúlt évek­ben rendre hírt adtunk ar­ról. hogyan változtak az el­képzelések az áruház sorsát illetően. Abban mindig is égyetérteltek a kereskedők és a városfejlesztés felelősei, hogy ezt az áruházat szin­te megnyitása után „kinőt­te” a város. Csakhogy mire az áruházbővítés tervével komolyan kezdtek foglal­kozni. alaposan megvá'tozott a gazdasági környezet: ke­vesebb pénze van ma már a legtöbb vállalatnak, és a vásárlók sem tudnak olyan mélyen a bukszájukba nyúl­ni. mint néhány évvel ez­előtt. Igv tehát fel kellett adni azt az elképzelést, amelv az áruház nagy léptékű kibő­Augusztus 20. alkalmából közművelődési dolgozókat tüntettek ki ma délelőtt. A megyei ünnepséget a Ren­dezvények Házában tartot­ták. dr. Szádeczky Zoltán, a megyei tanács társadalom- politikai főosztályának osz­tályvezetője köszöntötle az ünnepeiteket. akiknek a Fazekas Általános Iskola ta­nulói adtak műsort Szocia­lista Kultúráért kitüntetést 25 közművelődési dolgozó és két egvüttes kapott. Kiváló Munkáért kitüntetésben 16- an. Miniszteri Dicséretben heten részesültek megyénk­ben. A miskolci kitüntetettek: A művelődési miniszter Szo­cialista Kultúráért kitüntetésben részesített- Rerta r.á-z.ldnét. s Fazekas Általános Iskola tanító­ját' Czáoosné Aesav Gabriellát, a Bartók Béia zeneművészeti Szakközépiskola korreoetftorát: Frank Juditnt. a megyei mozi- Czemi válla’at üz.emveze*őiét: Fíigeczky Róbertnét, a Városi Művelődési Központ Hiúsági osz­tályának közművelődési szakal­kalmazottiát: Jószay Zsoltnét, a n. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár megbízott osztályveze­tő-helyettesét : Kállay Ferencnét, a miskolci Zeneoktatói Munka- közösség zeneoktatóját: Kormos Ferencet, a megyei Közművelő­dési Módszertani Központ főelő­adóját: Liptovszkyné dr. Wolf Máriát, a Herman Ottó M-úzeum régész-muzeológusát: Lődy Bar- nabásnét. a miskolci városi könyv­tár fiókkön vvtár-vezető’ét: Né­meth Pvát. a megvei tanács vb társada'omnoiifikai főosztálya fő­előadóiét: dr Németh Györgyit, a Herman Ottó Múzeum törté­nész-muzeológusát: Novák Jó­zsefet. a Miskolci Szimfonikus Zenekar első klarinétosát; Orosz vítését. átalakítását jelent­hette volna, azzal, hogy a jelenlegi épülethez egy pat­kó alakú új szárnyat illesz­tettek a tervezők. Ebben a szárnyban a gazdasági ki­szolgáló egységek mellett kisebb üzletek, vendéglátó egységek is lettek volna. Az a terv azonban, amely a végleges változatnak bizo­nyult, már ennél szerényébb mértékű átalakítást tartal­maz. Azonban ez sem ke­vés. főleg ha a jelenlegi ál­lapotokkal vetjük össze. El­sősorban felszabadítanak az épület hátulsó traktusának megtoldásával jó néhány olvan helyiséget, amelyet ma raktározásra használnak az áruházban. Kialakítanak a földszinten egy szuper­market-részleget, és megvál­tozik az épület külseje is. Ez nemcsak öncélú átfor­málás, ugyanis a Centrum Józsefnét. a Megyei Zeneokta­tói Munkaközösség zenetanárát; Szentesi Jánosnét, a II. Rákó­czi Ferenc Megyei Könyvtár osztály veztőj ét; Temesváriné Farkas Ildikót, a miskolci Csa­ládi Intézet csoportvezetőjét; Várkonyi Attilánét, a II. Rákó­czi Ferenc Megyei Könyvtár gazdasági osztályvezetőjét. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott: Bistey László, a Her­man Ottó Múzeum restaurátora: Garamvolgyi Ernő, a Miskolci Szimfonikus Zenekar első fagot­tosa; Kiss imréné, a megyei Közművelődési Módszertani Köz­pont gazdasági ügyintézője; KÜnszky Zoltán, a Városi Mű­velődési Központ dekoratőre* Korom László, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár mű­helyvezetője: Kszel Józsefné. a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyv­tár ügyviteli alkalmazottja: dr. Nagy Gézáné, a megvei mozi­üzemi vállalat számviteli osz­tályvezetőié: Petruska György- né, a miskolci városi könyvtár könyvelője: Réti pálné, a me­gyei moziüzemi vállalat belső ellenőre; Szolnoki Tibomé, a Herman Ottó Múzeum pénzügyi előadója. Miniszteri dicséretet Miskolcról négyen. kaptak. A megyei tanács végrehajtó bizottsága az lí)89-es alkotói dí­jat adományozta Barcsa Sán­dornak, az MTI megyei kiren­deltsége (nyugalmazott) vezető­jének. Szabó Lőrínc-dijjaJ ju­talmazta Kabdebó Lóránt iroda­lomtörténészt. Izsó Miklós-díjat adott Varga Éva szobrászmű­vésznek. A Reményi Ede-dijat Csehi Ferenc, a sárospataki ze­neiskola igazgatóra a Lévay Jó- zsef-díjat dr. Barsi Ernő nép- zenekutató kapta. Nivódijjal ju­talmazták Nagy Jánost, a Mis­kolci Zeneoktatói Munkaközös­ség vezetőjét. Dr. Dobrik István művészet- történész, a sárospataki come- nius Tanítóképző Főiskola tan­székvezető docense ugyancsak ma délelőtt — az Országházban — vette át a Kiváló Népművelő kitüntetést. Áruház egykor korszerűnek mondható külsejével ma már kevéssé illeszkedik a megújuló belvároshoz. Az áttervezés érdekessége, hogy ugyanaz a tervező formálja most át az épületet — Hor­váth István. Ybl-díjas épí­tész —, aki annak idején tervezte a Centrumot. Társ­tervezője Gyimóthy Zsu­zsanna. az ÉS7.aktervtől. Ök valóban alaposan megvál­toztatják a mai kocka épü­lettömb megjelenését. A homlokzat elé helyezett to­ronyszerű toldalékok a bel­ső közlekedést szolgálják, ezzel is újabb helyet nyerve benn az áruházban. Ezek a tornyocskák mozgalmassá teszik a homlokzatot, amely a mai sötétre burkolt egye­nes fal helyett egy lágv vonalú, a kirakatok felső vonaláig nyúló tetővel il­leszkedik majd a Széchenyi út hangulatához. Lesz tehát egy régi—új áruházunk, amelyben re­mélhetőleg végre lesz pénz a légkondicionálás megoldá­sára, és talán olyan mozgó­lépcsőkre is futhatja, ame­lyek működnek is... (kiss) Nem szállították el a sze­metet, rendezetlen a köz­vetlen környezetünk, gondo­zatlanok parkjaink — an­nak, aki egy kicsit is igé­nyes környezete iránt, sze­met szúrnak ezek a dolgon. De vajon kihez kell ilyen esetben fordulni, kire. hol és hogyan lehet panaszt tenni? Más a teendő, ha közvet­len szomszédságunkkal va­gyunk elégedetlenek, és megint más, ha egy parkkal — tudtuk meg Dudás Mik­lóstól, a városi tanács épí­tési és közlekedési osztályá­nak főelőadójától. Ha pél­dául a toronyházunkat kör­bevevő terület rendezetlen­sége szúr szemet, mindenek­előtt a házfelügyelőt, ha ilyen nincs, akkor egy-egy tömb taka. tásával megbí­zott alkalmazottat kell meg­keresnünk. Ha 5 a munka- területén — a házfaltól szá­mított 10 méteren belül, il­letve az első járdaszegélyig — továbbra sem tart rendet, már a munkáltatójához kell fordulni. Vagyis a MIK-nél, lakásszövetkezetnél tehetünk panaszt. Ha pedig ennek rö­vid időn belül mér mindig nincs eredménye, nem ma­rad más. mint a mulasztás­ra fel kell hívni a takarí­tást, tisztaságot ellenőrző Közterület-felügyelet figyel­mét. Ők hivatalosan is szá­mon kérhetik a házfelügyelő, vagy alkalmazott figyelmet­len munkáját. Jó esetben A rehabilitáció első lép­csőjében a felújításra szánt telepekről kiszorítják azo­kat, akikre a felújításkor egyáltalán nem lehet szá­mítani. tehát a slumok per­manens beilleszkedőit. a bűnöző elemeket, a rejtőz­ködőket és mindazokat, akik saját környezetük lakóit is örökös rettegésben tartották. Ezzel párhuzamosan kezde­nek hozzá a környezet fel­javításához. Ez azt jelenti, hogy megszüntetik, vagy je­lentősen csökkentik azokat a negatív hatásokat, ame­lyek a terület ingatlanpiaci értékét annyira leszorítot­ták, hogy csak nyomortelep lehetett a városnegyedből. Ez a feltétele annak, hogy itt újra indulhasson az élet, ismét érdemes legyen beru­házni, építeni, üzletet nyit­ni. Mindezekkel egyidőben létrehoznak egy támogató, családvédő és közösségfej­lesztő apparátust, amelyik­nek az a feladata, hogy elő­készítse a nyomor-telep tár­sadalmi értelemben vett megújításának programját, majd a rehabilitáció és az MISKOLC egy szóbeli figyelmeztetés­sel el lehet intézni, előforJ dúlhat viszont, hogy sza­bálysértési eljárás lesz ; vége, és akár 10 ezer forin­tos bírságot is fizet a mu­lasztó. Ha házunk környékével elégedettek vagyunk, viszont egy rendezetlen park, köz­terület miatt szeretnénk sza­vunkat felemelni, már más­hoz kell fordulni. A mis­kolci köztisztasági munká­kat irányító Városgondnok­ságot érdemes tárcsázni. A közelmúltban alakult új diszpécserszolgálatukat — egyelőre csak napközben — a 84-848-as számon lehet elérni. A bejelentést köve­tően már az illetékeseknek kell eldönteniük, hogy hol történt mulasztás. Ha a mun­kával megbízott Közterület­fenntartó Vállalat elvégezte a takarítást, a céget felelős­ségre vonni nem lehet. De mivel a szemetelő városla­átépítés után ott maradjon a telepen, és segítse a la­kókat abban, hogy ők. vagy utódaik tovább tudjanak in­nét lépni. > KÖZREMŰKÖDNEK A LAKÓK IS Egy gond van ezzel az el­járásmóddal, mégpedig az, hogy nagyon sok pénz kell hozzá, hogy számos olyan közreműködő szakemberre van szükség, amilyeneknek hazánkban még a képzése sem kezdődött el. Különö­sen sok pénzbe kerül a kör­nyezet feljavítása, tehát mondjuk az erős környezet­szennyezést okozó gócok fekszámolása, vagy a forga­lom elterelése, hogy a házak rendbetételéről már ne is szóljunk. Ez utóbbit, tehát az épületállomány rekonst­rukcióját, annak terveit azonban mindig az érintett telep lakóival együtt, velük közösen alakit jak ki, és a lakók maguk is részt vesz­nek a terüket felújítási munkálataiban. A nyomor-telepek rendbe­tétele tehát, mint láttuk, kóknak már nem lehet nyo­mára bukkanni, nem marad más, mint egy rendkívüli takarítás. A Közterület-fenn­tartó Vállalathoz tartozik viszont, a szemétszállítás. Ha idejében nem érkezik meg az autó, a 89-687-es számon lehet bejelenteni. Ha egy-két nap múlva még mindig ott a teli konténer, már a városi tanács építési és közlekedési osztályának a segítségét kell kérni. A csa­ládi házas övezetekben is ilyen módon lehet panaszt tenni a hulladékszállításra. Ha viszont ott szemetes egy szakasz, már a 10 méteren belül levő tulajdonos a fe­lelős. Ha a szomszéd feled­kezik meg hosszú időn át ezen kötelességéről, termé­szetesen a hivatalos utat is lehet járni, szólhatunk a közterület-felügyelőknek. De célszerűbb először a szom­szédot figyelmeztetni. Sokakat persze visszari­aszt az intézkedéstől, hogy attól tartanak: nem elegen­dő egy telefon, hanem több példányban hivatalos levele­ket kell küldfniük. renge­teg adminisztrációt és huza­vonát kell ezzel felvállalni­uk. A bejelentési formulák cégenként változnak, az éves költségvetésekben mindenre egyre kevesebb pénz jut. Elpiszkolódik a város, ha nem születnek hathatós in­tézkedések. F. H. Ehhez először is nagyon hatékony iskolarendszerre van szükség, azután kiter­jedt gondozói hálózatra, hi­telekre. társadalmi közre­működőkre, átgondolt kö- zéposztályosítási kormány- programokra. És persze az egész ott kezdődik, hogy mit tudunk csinálni e ki- sebsségek által lakott nyo­mortelepekkel? Mint láttuk, többféle eljárás létezik. Bi­zonyos esetekben létjogo­sultsága van a nyomortele­pek felszámolásának, amit különböző relokalizációs módszerekkel kombinálnak, de ha megvannak a lehető­ségek, akkor sor kerülhet arra is. hogy valamely te­lepet felújítják. Aligha kell hangsúlyozni, hogy a fentiekben érintett problémák mennyire jeleli vannak városunkban. Ezek­nek a kezelése a várospo­litika egyik legfontosabb feladata lehet, és bizonyára az lesz a jövőben is, bárld kapja is kézbe a választá­sok után a városházát. Il­lúzió lenne azonban azt hinni, hogy egyetlen látvá­nyos akcióval, szerény anya­gi ráfordítással, valamint széles körű társadalmi hát­tér nélkül és a telepek la­kóinak részvételét mellőzve, az ő fejük felett itt bármi­féle sikert lehetne aratni. (Vége) Tóth Pál Lobogózzuk fel az épületeket! A Miskolc Megyei Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága felkéri a vállalatok, üzemek, szövetkezetek és intézmények vezetőit - a város lakosságát, - hogy augusztus 20. tisztele­tére lobogózzák fel épületeiket. A zászlódísz augusztus 19— 21. között köszöntse az ünne­pet Százezer forint a Pécsi Sándor Színpadnak A BÁÉV Pécsi Sándor Színpada százezer forint pá­lyázati jutalmat kapott A Minisztertanács tfiúsági Ka­binetje a borsodi aprófal­vakban. klubokban, kollé­giumokban, állami nevelőis­kolákban. munkásközössé­gekben. szociális és nvugdí- jas-házakban végzett kiemel­kedően eredményes munkás­ságáért — nívós előadásai­ért — jutalmazta meg a BÁÉV amatőr színjátszó­kollektíváját Augusztus 20. alkalmából A közművelődés kitüntetettjei Mindent máshol kell bejelenteni Eípiszkolódhat a város

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents