Déli Hírlap, 1989. augusztus (21. évfolyam, 177-203. szám)

1989-08-17 / 191. szám

* Még egy pillantás Petőfi koponyájára Szibériában halt meg Petőfi? tQ. Viszontagságos visszaút „Mintatelep,” vagy valami más? 3. A buldózer- stratégia A szociális lakás problémái közül talánr minden másnál nehezebben megoldható két kérdés: mi legyen a nyomor- telepekkel, és mi legyen azokkal a másságukkal kitűnő etni­kai kisebbségekkel, amelyek túlnyomórészt a társadalom legszegényebb rétegeihez tartoznak? Itt nemcsak hazai vagy miskolci példákat említhetünk, hanem felemlíthetjük az észak-amerikai nagyvárosokat éppen úgy, mint Párizst, vagy az angol városokat, Nyugat-Berlint. a latin-amerikai met­ropolisokat, Manilát, az afrikai nagyvárosok seregét. Vendéglátóink gondoskod­tak — ráadásként — kikap­csolódásról is. lluszonhetedi- kén buszba ültünk, s elin­dultunk az általuk Szent Bajkálnak nevezett, a mi fogalmaink szerint tengernyi méretű tó felé. i Dobált bennünket a jár­mű, olykor ülőhelyünktől 30 —40 centiméter magasra I Is. A súlyosabbak kétségkí­vül jobban jártak, hiszen 1 masszívabban kötődtek szé- ; keikhez. Ezekért a megpró­báltatásokért azonban bősé- i gesen kárpótolt valamenyi- tínket a varázslatos látvány. A szovjetek már vártak ben­nünket. Birkát főztek, hiány­cikknek számító vodkával i kínáltak valamennyiünket. A I helyi konyha összes ínyenc- ! sége az asztalon sorakozott. [ kóstolgattunk is. legfeljebb [ a kevésbé edzett gyomrúak ! futkostak a bokrok mögé. A bátrabbak majd másfél mé- ! teres hullámok közé vetették magukat, nem riadozva at­tól, hogy megborzonganak. Kiérve azonban, rögvest a lélekmelegítőért nyúltak. Csevegtünk, adomáztunk, mosolyogva emlegettük az apróbb összekoccanásokat, V. V. Papírjával és A. V. Ti- vanyenkóval a közös mun­kálkodás éveit 1 Néztük. Eszünkbe jutott Rákosné Acs Klára, a nemzetközileg ismert pszichografológus. aki Petőfi feltételezett 1853-as aláírása nyomán hiteles jel­lemrajzot adott a Szibériá­ban sínylődő poétáról. Bra­vúr volt ez. a javából, hiszen akkor aligha hittük, hogy el­jutunk majd Barguzinba, s ott győződünk meg arról, hogv milyen igazságerejű tu­domány az íéáselemzés. Ter­mészetesen abban is megál­lapodtunk, hogy nem feled­kezünk meg egymásról, hogy cikkeket küldenek nekünk, hogy az a kapcsolat tovább­ra is élő marad. Huszonnyolcadikán aztán Ulan-Udébe utaztunk. Vit­tük magunkkal Petőfit is. akkor még azt reméltük, hogy velünk iöhet Magyar- országra. A bajok a burját fővárosban kezdődtek s vé­gül is bele kellett nvugod- nunk. hogy a föld' marad­ványok az ottani miniszter- tanács szigorúan őrzött pán­Oj bélvegsorozatot hozott forgalomba a Magyar Pos’a A Magyarország legszebb barlangjai elnevezésű soro­zat négv címletű 30 forint össznévértékű. A 3 forintos bélyegen az Aggtelek—jósvaföi Baradla- barlang, az 5 forintos cím­céltermébe kerüljenek. Mind­addig, amíg rendeződnek a hivatalos formaságok. Ezért vált viszontagságossá a visz- szaút, hiszen mindnyájan bosszankodtunk a kissé bü­rokratikus magyar ügyinté­zés miatt. Morvái Ferenc Moszkvában még megkísé­relte a lehetetlent, de sziszi­fuszi vállalkozását nem ko­ronázta siker. A seremetyevói repülőté­ren szálltunk a MALÉV- gépbe. A kapitány, a sze­mélyzet gratulált nekünk. Örvendezhettünk a hazai ételeknek, italoknak. Átta­nulmányozhattuk az újságo­kat, szembesülhettünk a két­kedők véleményzuhatagával. Mindez egyikőnket sem za­varta, mert tudtuk, hogy ha­marosan következik Buda­pest, Ferihegy II. Harmincegyedikén, a Ma­gyar Űjságíró-szövetség székházában — a Mega- morv Pctőfi-bizottság rend­kívüli ülésén — ismét talál­kozott a gárda. Ezen, illet­ve a délutáni sajtótájékoz­tatón ott volt Vass László, a Pozsgay-titkárság vezető­je, Drexler Gábor, a Műve­lődési Minisztérium illetéke­se is. Kiszely professzor ér­veit a tőle megszokott mér­téktartással, eleganciával, szellemességgel, bölcsesség­gel. Meggyőzte a hallgatósá- sógot. Még egyszer hangsú­lyozta: a csoport minden kétséget kizáróan Petőfit ta­lálta meg. Arról persze me- r 'nt hallgatott, hogy ez min­denekelőtt az ő érdeme. Adódtak viharos pillanatok is, amikor erőteljesen érző­dött a vitakultúra hiánya. Figyeltem a hitetlenkedő- ket. a poéta életművének ku­tatóit. Utólag is megvallom: nem értettem őket. Mindig tiszteltem tájékozottságukat, de azzal is tisztában vol­tam. hogv a szibériai le­genda — ez szerencsére va­lóra vált — témakörében teljesen járatlanok, s tanul­hatnának azoktól, a nem is amatőröktől, akik kizárólag ezzel foglalkoztak. Méskép­leten a budapesti Szemlő- hegyi-barlang a 10 forintos bélyegen a lillafüredi Anna- barlang. a 12 forintos cím­leten pedig a miskolctapol­cai Tavasbarlang látha'ó. A bélyegsorpzatot 1991. decem­ber 31-ig árusítják. nen fogalmazva: összefogás­ra lenne szükség, olyan kö­zös munkálkodásra, amely tisztázza a fehér foltokat. Végül is körvonalazódott a kompromisszum. A nemzet­közi antropológus bizottság nem tart a kontrolitól. Már csak azért sem, mert egyér­telmű azonosítást produkált. Ha ezen túljutnak — bízom abban, hogy minél kevesebb aggályoskodással —, akkor híres poétánk a nemzeté le­het, s ott pihenhet meg, aho­vá mindig vágyott. Szülőhe­lyén. (Vége) Még mindig nem dőlt el, hogy hol rendezik meg a következő világkiállítást. De azt máris tudni lehet, hogy ha Budapest és Bécs közösen vállalkozhatna erre, Ausztria és Magyarország valószínűleg jelentős haszonra számíthat­na. Hogy pontosan miért is volna előnyös részt vállalni a kiállítás megrendezéséből, az szóba került a miskolci tanács végrehajtó bizottságá­nak legutóbbi ülésén is. A tanácskozás részvevői egye­bek között hallhatták, hogy a világkiállításnak eddig otthont adó országok tapasz­talata is bizonyítja: már a nagy esemény előtt egy-két évvel megindul a turisták áradata, s még évekkel utá­na is az átlagosnál több vendég lépi át a határokat. Az első hazai felmérések már azt is kimutatták, hogy mennyi látogatóra számíthat­nánk. ha történetesen való­ban itt volna a világkiállí­tás. Az adatok szerit ebben az évben. vagyis 1995-ben körülbelül 20 millióan keres­nék fel hazánkat. S ahhoz, hogy valamennyiüknek jus­son tető a feje fölé. a már meglevőkön kívül nagviából újabb 50 ezer férőhelyre vol­na szükség. Vagyis körülbe­lül annyira, amennyivel je­lenleg az egész főváros ren­delkezik. Ezek után talán már ért­hető. hogy miért is került szóba a világkiállítás a miskolci tanács végrehaitó bizottságának ülésén. A ren­dezvény. s a emiatt felduz­zadt idegenforgalom bevéte­leiből természetesen pátri­Az a bizonyos ..gettó-ügy” mutatta meg igazán első íz­ben Magyarofszágon. hogy mennyire váratlanul érte társadalmunkat ezeknek a megoldatlan társadalmi gon­doknak a nyilvánosság előtt való felbukkanása és még inkább az a hozzá nem ér­tés. amely ezeket a kérdése­ket „le kívánta rendezni”. Sorozatunkban most ezekről a világszerte tapasztalt gon­dokról. és a megoldásuk so­rán szerzett 'tapasztalatok­ról szólunk. 4 „EGÉSZSÉGÜGYI KORDON” A nyomortelepeket a vá­roslakók többnyire települé­sük szégyenfoltjainak tart­ják. A „rendes” emberek perspektívájából szemlélve, ezek megfelelőképpen elhe­lyezett „egészségügyi kordo­nok”. ök. mármint a város­lakók többsége ugyanis vé­delmet igényelnek a maguk számára azok Ica! szemben, akiket a köz.vélemény a tár­sadalmi problémák hordo­zóinak tart. Aligha véletlen tehát, hogy az ilyen sze­génynegyedek lakóit nem­csak a lakosság többi része, hanem olykor a hivatalos szervek is a Jumpen ele­mek” címkével Elletik. Vi­lágszerte nagy nyomás ne­hezedik a városi hatóságok­ra a lakosság részérő«, hogy ánk is szívesen részesülne. Volna mire költeni a pénzt.... Azt azonban tisztán kell látni, hogy bár rendkívül vonzó helyen fekszik a vá­ros, hiszen közel a Bükk, s elérhető távolságra található tőlünk, több gyógyfürdő és a magyar történelem számos Ismert emlékhelye, de sok szempontból előnytelen is a környezetünk. Hogy csak eg3retlen érvet emlitsünK a végrehajtó bizottság ülésén elhangzottakból: európai mércével rendkívül nehéz megközelíteni bennünket. Nem vezet idáig a sztráda, s nincs olyan repülőterünk, sem, amivel már bekapcso­lódhatnánk a légi turizmus­ba. ... A rendkívül kecsegtető haszonról azonban az ellen­érvek ellenére sem akarnak lemondani a tanácson. De akkor mit tehetnek? A végrehajtó bizottság ar­ra az elhatározásra. jutott, hogv egvelőre megkérdezik a tanácstagokat, támogat­nák-e Miskolc részvételét a világkiállításban. S ha a vá­rosatyák igennel felelnek, létrehoznának egy olyan bi­zottságot. amelyben a szak­értők mellett a politikai pártok és társadalmi szerve­zetek képviselői is helvet kannának. E testület felada­ta volna a többi között az is. hogv számba vegye a kör- nvék adottságait, s elkészít­sen egy olyan programot, amelvnek alapján felkészül­hetne Miskolc a világkiállí­tásra. B. A. ­tegyen valamit ezekkel a telepekkel. De a ttvomor'e- lepek nagyon szívósa« spontán módon keletkeznek és nagyon nehéz velük bár­mit is csinálni. A nyomortelepekkel kap­csolatban két alapvető stra­tégia létezik: az egyik a fel­számolásuk buldózer-.strate- giája. a másik pedig a slum- rehabilitáció. A buidózer- stralégia viszonylag logikus eljárásmódnak tűnik. F-l kell számolni ezeket a tele­peket — kívánja a közvéle­mény —. s akkor neki kall menni a házaknak és meg kell semmisíteni az egészet Csakhogy a telep lerombo­lásával nem lehet megszün­tetni a nyomort, a szegénv- séget és ezeknek a csalá­doknak valahol valamilvsn lakásokat biztosítani kell Ezért a buldózeres nvomor- telep-felszámoláshoz ún re- lokalizációs. újraelhelvezési eljárásmódok tartoznak. 4 SZÉTSZÓRNI, VAGY ÁTKÖLTÖZTETNI Ezek kétfélék: az egyik abból indul ki. hogy a meg­Egy fúrótorony ágaskodik az égnek a Tanácsház téren, közvetlenül a Spaten söröző mellett. Sokan találgatták, hogy vajon mit kutatnak itt? Néhányan viccesen arra tippeltek, hogy netalántán a nyári kánikulában egy bő hozamú sörforrást szeretné­nek meglelni... Nos, sört egyelőre csak a Spatenben mérnek, a fúrótorony peedig azért áll ott, mert ki akar­ják tisztítani és bővíteni azt a hőforrást, amely meleg vízzel látja el a gőzfürdőt és az uszodát. A Miskolci Vízművek és Fürdők illetékeseitől meg­tudtuk, hogy a jó néhány évtizede üzemelő kúttal az utóbbi időben gondjaik vol­tak : az innen nyert víz gyakran behomályosodott, zavaros lett. hiába üzemel­tették a korszerű vízforgató berendezést. Kiderült, hogy magát a kutat kell meg­tisztítani az iszaptól, és így újra kifogástalan lesz a víz minősége. Ezt a munkát azonban fel­használják arra is. hogy ki­bővítik a fúrás átmérőjét, hogy korszerű, nagy teljesít­ményű szivattyút iuttathas- sanak le olyan mélységbe, amely már abszolút bizton­ságos vízellátást tesz lehető­Az állami bérlakások el­adását szabályozó új rendel­kezések tervezetéről lesz szó a Szabad Demokraták Szövetsége miskolci szerve­zetének mai rendezvényén. szüntetett telepek lakóit szét kell szórni a városod morid- van hogy akkor az itteniek más környezetbe kerülvén, inkább beilleszkednek inaid a „rendes” emberek ''Hágá­ba. A másik elképzelő*, vagy gvakorlat oedig amel­lett van. hogy a felszámolt teiepek lakóit, vagy azoic nagvobbik részét együtt köl­töztessék át egy újonnan éoitett másik telepre. Abból kiindulva hogy ha a t-Iep- lakók sajátos kapcsolatrend­szerét felrobbantják, ezek * családok a „kinti” vi.ágban elvesznek védtelenné és ki­szolgáltatottá válnak, külö­nösen akkor, ha mée rá­adásul valamilyen előítéle­tektől súitott etnikai kisebb­ség tagjairól van szó Tekintettel arra. hogy a nvomortelepek felszámolás» nagyon sok. szinte alis megoldható problémát vet fel. kidolgoztak egy másik stratégiát is. amit rehabili­tációnak neveznek Magya­rul. a slumok íelúiításo* rendbe szedésének ellárás- m ód iáról van szó. F.hhea először is alapos ismeretek­kel kell bírni a nvomortele­pek világáról. am°1v naevon sokszínű igen sokféle tínu- sa létezik ezeVnek = tele­peknek. és a társadalmuk 1« éppen ilyen bonyolult, erő­se« tagolt társadalom. (Folytatjuk) Tóth Pál • Nem Iníainak, hanem renoYálnak Fúrnak ia Tanácsház téreü ré. Érdekes egyébként hogy a három ismert melegvizfi forrásunk — a tapolcai, a* Augusztus 20. strandnál levő és a Tanácsház téri — egy­azon rendszer részeit képe­zik, azaz, ha az egyiknél beavatkoznak, a hatás meg­mutatkozik a másik kettő­nél is. Vélhetően október végéig áll a fúrótorony a Tanács­ház téren. Ehhez igazodik a gőzfürdő és az uszoda üze­meltetése is. hiszen csak ak­kor nyithatják meg mind­kettőt, ha majd újra les* víz. Ezalatt elvégzik a gőzfürdő felújí­tási munkáit és az uszoda­rész tetejét is szigetelik. Attól függően, hogy milyen gyorsan végeznek a munká­val a VIKUV szakemberei, elképzelhető, az uszoda meg­nyitása úgy is, hogy a gőz­fürdőt csak később kapcsol­ják be a szolgáltatásba. Dá­tumokról azért nem lehet ma még teljes biztonsággal nyilatkozni, mert egy ilyen föld alatti munkálatnál vá­ratlan események is előfor­dulhatnak. Azt azonban ha­tározottan ígérték a vízmű­vek illetékesei, hogy termé­szetesen a munkálatok be­fejezése után helyreállítják a most feldúlt parkot. (k-é) A tanácskozást délután • órától, a Diósgyőri Vasa* ■■•'űvelődési és Oktatási Köz­pont első emeleti. 59. szarná szobájában tartják. •! Legszebb barlangjaink Pécsi István Bécs—Budapest mellett Miskolc.~ Juí-e szelet a kiállítási tortából? SzÉÉmolral a lakáseladásról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents