Déli Hírlap, 1989. augusztus (21. évfolyam, 177-203. szám)

1989-08-15 / 189. szám

1 60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták, irtuk Vásárcsarnok, tejüzem, élelmiszerboltok REGGELI HÍRLAP, 1929. AUGUSZTUS 8. A vásárcsarnok előtt a villamosmegállóval szem­ben egy piaci árus álldogál és monoton hangon is­métli: „Olcsó János, Olcsó János, Olcsó János!” De a kezében tartót: cipőzsinegköteg nem érdekel senkit és a vevőközönség közömbösen halad el mellette, ép­pen úgy, mint a szerencsét jövendölő asszony mellett, akinek fehér és zöld papagája a nagy munkahiány miatt, békésen szundikál a rúdon. A közönséget a vásárcsarnok belseje és a kirakodóvásár érdekli. Min­den talpalatnyi helyen árulnak, s élénk alkudozás fo­lyik az egyes „standok” előtt. Azaz helyesebben szólva alkudozásról szó sincs, mert hiszen a mostani hónapos vásáron „szöszért, babért” adnak mindent és úgyszól­ván ingyen dobálják a vevő után az árut. Az Olcsó János halvány prológusa annak az olcsósági hullám­nak, amely a mostani vásár alatt a Búza téren dü­höngött. Szinte kár, hogy lakbéres hónap volt ez az augusztus, különben a háziasszonyok nagyszerű be­vásárlásokat végezhettek volna. így aztán csak a fel­hozatalról lehet elmondani, hogy rendkívül nagy volt, míg maga a vásár csak közepes maradt. Ez azonban nem akadályozta meg az oksóbbodási folyamatot. ÉSZAK-M AGYARORSZÁG, 1949. AUGUSZTUS VI. Hajnali három órát mutat az óra, és már szorgos munkások dolgoznak az Északmagyarországi Tejért N. V. miskolci telepén. Teherautók hozzák a telepre a vidéki tejgyűjtők által összegyűjtött tejmennyiséget és adják át az üzem dolgozóinak, hogy mire eljön a reggel — a pasztőrözési eljárás után — a tej az el­árusító fiókoknál legyen és kielégíthessék a város dolgozóinak tejszükségletét A Tejért N. V. az utóbbi időben nagy változáson ment keresztül. Munkás-vezérigazgató vette át az irá­nyítást, ennek eredményeként leváltották a megbízha­tatlan alkalmazottakat, és ez magaval hozta a mun­kafegyelem megszilárdítását, a termelés emelkedését és a tej minőségi javulását. Ma már tudják az üzem dolgozói hogy a politikai nevelés egyik legfontosabb eszköze a termelés meny- nyiségi és minőségi fokozásának. Ennek bizonyítéka az is, hogy az üzem dolgozói szemináriumot szervez­tek, ennek 30 szorgalmas tanuló hallgatója van. Át­érezve a 3 éves terv sikeres befejezésének jelentősé­gét, a nehézipari dolgozók példájára most alakulnak a munkabrigádok, hogy meginduljon a nemes vetél­kedés a jobb, több és olcsóbb termelésért. DÉLI HÍRLAP, 1910. AUGUSZTUS 1. Az elkövetkező hetekben több új üzlettel gyarap­szik városunk élelmiszer-kereskedelmi hálózata. A Stadion étterem mellett az utolsó simításokat végzik az 550 négyzetméter alapterületű ABC-áruházon. Az áruház előreláthatólag augusztus végén, vagy legké­sőbb szeptember elején nyílik; 1 millió 200 ezer fo­rintos árukészlettel indul és a számítások szerint ha­vonta másfél millió forint forgalmat bonyolít le. A hejőcsabai ABC-áruházban az építők ígérete szerint, november végén tartják meg a műszaki átadást, az üzlet megnyitását pedig a jövő év elejére tervezik. Ha a tervezettnél lassabban is, de épül a Szentpéteri ■ kapui régen várt kisáruház, a szuperett is. A Miskolei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat 150 ezer forintos beruházással áia’akította a Tanácsház téri húselosztó üzletet és ide költöztették a mellette levő tej- és ke­nyérboltot.. A tej- és kenyérüzlet helyén édesség-, s kávészak üzletet nyitnak, amelyet a Délkerrel közösen látnak el áruval. A Déiker ígérete szerint, ebben a boltban egész évben kapható lesz a déligyümölcs és egyéb importált élelmiszer. A tej-, és kenyérboltot a jövő héten, az édességboltot októberben nyitják meg. Az egyetemen is dolgoznak Külföldi fhtalok építőtábora „Mintatelep,” vagy valami más? 1. klSE&FUltak a lakáspia Az elmúlt napokban ismét ülésezett az a két bizottság, amelyeket annak idején a széles körű nemtetszést kiváltó Sajó-parti alacsony komfortfokozatú telep koncepciójának felülvizsgálata végett hívott életre a városi tanács. Olyan dokumentumok kimunkálása és elfogadása szerepelt a bi­zottságok munkaprogramjában, amelyik távlatosan és több alternatívában tesz javaslatot a tanácsi testületnek arra vo­natkozóan, milyen elvek szerint és mi épüljön a leszerepelt és csak a papíron létező „gettó” helyébe. A bizottság felada­tának — úgy tűnik — egy, a korábbinál sokkal oldottabb és toleránsabb légkörű vita keretében meg is felelt. Tehát jóváhagyásra került egy olyan dokumentum, amely most már a konkrét programkészítés alapjául szolgálhat. A vita során azonban felmerült néhány, a tárgyalt témát messze meghaladó probléma, amelyre mindenképpen ki kell térni, és már messze túlmutat egy ilyen ad hoc bizottság illetékes­ségi körén. A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemmel kapcsolatot tartó, a baráti országokban levő felsőoktatási intézmények­ből újabb diákcsoportok ér­keztek a miskolci építőtáborba. Az évek óta kialakult szokásnak és hagvománynak megfelelően az idén is meg­szervezték ezt a nyári mun­ka- és ismerkedési lehető­séget. A Miskolci’ Egyetemis­ták Szövetsége által patro­nált tábor már a második csoportot fogadja: a Szovjet­unióból. az NDK-ból és Bul­gáriából mintegy 50 fiatal érkezett és állt munkába. Három hetet töltenek a mis­kolci építőtáborban, a vá­rosban épülő létesítmények­nél, és az egyetemen folyó felújítási munkákban segéd­keznek. A külföldi és főként a fiatal kíváncsi. Megmutatják a vendégeknek Észak-Magyar- országot. a fővárost, és a Dunántúlt is. de nincs hi­ány szórakozásban sem. A külföldiek után augusz­tus végén érkeznek az építő­táborba azok a hazai hall­gatók. akik szeptember else­jétől elsőévesek. Ily módon kötetlen formában ismerked­nek az egyetemmel, az itte­ni közösségi élettel, egymás­sal, a várossal. A nyári cseretáborok egyébként hasznosak a mis­kolci egyetemistáknak is. Az idei nyáron mintegy hetve­nen utazhattak a Szovjet­unióba. az NDK-ba, hogy hasonló nyári fnunka (nyu­godtan nevezhetiük szóra­kozásnak is) keretében pi­henjenek, nyaraljanak, és ismerkedjenek olyan váro­sokkal, ahová különben ki, tudja, mikor jutnának el. Gyalogösvény helyett s íj utak ■ Hollóháza és Kéked kö­zött a befejező munkálato­kat végzi a Miskolci Közúti Építő Vállalat megyénk új közforgalmi útján. A hajdani erdőkön át ve­zető hegyi gyalogösvény he­lyett épült meg az a két forgalmisávos, mintegy öt és fél kilométeres közút, amely az isten háta mögöt­ti zempléni településeket is közelebb hozza. Pontosab­ban megkönnyíti az odaju- tást, mert Hollóházára is, Kékedre is eltaláltunk. A jelek szerint ennek a hónapnak a végén adják át a tanácsi és intézményi ösz- szefogással mintegy 57 mil­lió forintos költséggel épült utat. amelynek elsősorban a Sátoraljaújhelyből induló autósok örülnek; a Hemád völgyén keresztül érhetik el a főközlekedési útvonala­kat. A Kesznyéten és Lenin- város közötti új közút szin­tén a Miskolci Közúti Igaz­gatóság beruházásaként épül majd meg, a két térség kö­zötti távolságot 16 kilomé­terrel rövidíti majd meg. Az országos pályázaton szerzett összeget a térségben lévő tanácsok és intézmények egészítették ki, felismerve, hogy a kézben lévő pénzt mindenekelőtt utakra érde­mes fordítani. Az összekötő­út kivitelezésére a verseny- tárgyalást kiírták, a tervek •szerint szeptemberben elbí­rálják. A kivitelezés előké­szítése megkezdődött az idén, az átadást pedig 1991- re tervezik. A vita talán legmegrendí- tőbb tanulsága az volt — legalábbis a számomra —, hogy a jelenlegi lakásrend­szer egész egyszerűen elle­hetetlenült. és olyanná vált, amelyben a szociális szem­pontok szinte egyáltalán nem jutnak érvényre, és amely- lyel a nagyvárosok társadal­mi problémái alig-alig ke­zelhetők. + KÉPTELENEK MEGFIZETNI Á mai lakásrendszer leg­fontosabb alapkonfliktusának a csak bérből és fizetésből élők jövedelme és a lakás­árak közötti olló kinyílása tekinthető. Magyarán, a bé­rekhez képest a lakásárak, minden támogatás ellenére, egyre magasabbak lesznek, egyre inkább elszakadnak a tömegek fizetőképességétől. Ennek egyik nagyon súlyos következménye az, amit esély­differenciálódásnak neve­zünk a lakáshoz jutásban. A megváltozott támogatási rendszerben az alacsony jö­vedelmű társadalmi csopor­tok jelentős része két szék között a pad alá került. A közvetlen állami szubvenci­ókból az állami lakásépítés csökkenése miatt maradtak ki. a közvetett támogatások­tól meg azért estek el. mert a piaci lakásépítési, lakásvá­sárlási lehetőségek még ezek­kel a támogatásokkal is meg­fizethetetlenül drágának bi­zonyultak számukra. Ilyen­formán az alacsony jövedel­mű rétegeknek egyetlen la­káshoz jutási lehetőségként á saját munkaerős építkezés maradt, amennyiben persze egyáltalán képesek telekhez jutni. Tekintettel azonban arra, hogy az ő bérükben sincs benne a lakás ára. jog­gal várják az állami szub­venciók jelentős növelését De ma már ott tartunk, hogy ehhez a lakossági igényhez egyre többen csatlakoznak a relatíve jobban élő. maga­sabb jövedelmű társadalmi rétegek is. amelyek a lakás­árak növekedése és az ettől jócskán elmaradó jövede­lemnövekedés következmé­nyeként egyre nagyobb há­nyadban rekesztődnek ki a piaci lakásformákért főivé küzdelemből. Az állami tá­mogatások bővítésére és Ich terjesztésére irányuló lakos­sági kereslet tehát több for­rásból és nagyon gyorsan növekszik. Ez a folyamat ve­zetett azután a költségvetés ismert gondjaihoz, másrészt számos társadalmi csoport­nak a lakáspiacról történő kiszorulásához. + nem A SZABÁLYOZÁSON MŰLIK A jelenlegi helyzetben a lakáspolitikával szemben tá­masztott követelmények te­hát jelentősen módosultak. Mostanában a legfontosabb kritériumokat az előzőekben felsorolt problémák alapjait szokták megfogalmazni az ezzel a kérdéssel foglalkozó szakemberek. Azt mondják, a szabályozásnak arra keil törekedni, hogy az adott le­hetőségek között visszaszo­rítsa ezeket a fentiekben vázlatosan érintett negatív folyamatokat, mindenekelőtt a bérek és a lakásárak egy­mástól való viharos távolo­dását. De világosan látni kell, hogy a jelenlegi gondok csak részben függnek ossz? a lakásrendszerrel, alapvető jelentőségük a gazdaság mű- j ködöséből fakadó következ­ményekben van. Közbevető- leg jegyezzük meg. hogy az 1983-as lakásrendelet, ame­lyik alapjában módosította a finanszírozási rendszert, nem volt képes gátat vetni ezek­nek a negatív tendenciák-, nak. sőt azok felgyorsulását ' okozta. Megítélésünk szerint csak távlatilag, a gazdasági rend­szer átalakítása, az első gaz-, daság dinamizálása, a lakás- 1 kiadásoknak a munkabérek­be való beépítése után van lehetőség arra. hogy egy át­fogó. piaci elveken alapuló és egyúttal szociálpolitikai biztosítékokkal is ellátott la­káspolitika valósuljon meg. Noha egy ilyen lakáspolitika bevezetése már ma is kívá­natos volna, gazdasági fel­tételek hiányában ennek szorgalmazása veszélyes illú­ziókat kelthet. Annak illú­zióját. hogy a lakásproblé­ma megoldása egy jobb la­káspolitikai szabályozáson, nem pedig a gazdaság radi­kális átalakításán, a társa­dalmi-politikai rendszer re­formján és a családok erő­feszítéseinek maximalizálá­sán múlik. (Folytatjuk) Tóth Pál Idegen nyelvi óvoda Az Avasi Információs Iro­da angol és német nyelvi óvodát hirdet. Hetente két­szer lesznek a foglalkozások, amelyekre augusztus 28-ig lehet jelentkezni az irodá­ban (Elek Tamás utca 15.).’ A három hónapos nyelvi óvoda szeptember elején in­dul. Érdeklődni a 62-947-e* - telefanszámon lehet. Szuvenír lesz a jsigpylőí A Mertcontrol Minőségel­lenőrző Rt., a Magyar Nép­hadsereg Elektrotechnikai Javító Üzeme és a bécsi The Trend Connection ötmillió schillinges alaptőkével Trendcontrol Kft. néven ve­gyes vállalatot hozott létre, amely a magyar műszaki határzár eredeti, hitelesített darabjaiból emléktárgyakat készít és forgalmaz. A bu­dapesti központú kft. a 260 kilométeres jelzőrendszerből 50 kilométernyit kapott meg a Magyar Néphadseregtől erre a célra. Az emléktár­gyakat Nyírteleken gyártják a kerítés szénacélelemeiből. Az eredetiségét igazoló ta­núbizonyítvánnyal ellátott rózsákat, illetve díszdobozos drótdarabokat bemutatják a New York-i Gift Faire-en, a világ egyik legnagyobb aján­dékvásárán is. A kft. azt tervezi, hogy október 1-ig mintegy félmillió „szabad­ságrózsával”, és más emlék­tárggyal jelentkezik az ame­rikai piacon.

Next

/
Thumbnails
Contents