Déli Hírlap, 1989. augusztus (21. évfolyam, 177-203. szám)

1989-08-15 / 189. szám

5^c >1 vendégek mindennap jöttek (ivuSai nincs, a parasztkolbász vizes Eltűnt a sz A 1 őkehús ára nem változik Szibériában halt meg Petőfi? 8, * Nincs már tilalom Nagy úr a megszokás. Bármennyire furcsa, de egy­két nap múltán természetes­nek véltük, hogy nem hiába utaltunk Barguzinba, hogy megtaláltuk Petőfit. Vala­mennyiünket — kimondva vagy tagadva — egyre job­ban kínzott a honvágy, mind sűrűbben hallgattuk a köz­kedvelt operettrészletet, a Hazámba vágyom refrénüt, méghozzá Kovács József elő­adásában. Még egy otthoni motívum. Valaha, pályám kezdetén ő volt az első ri­portalanyom. Akkor még táncdalénekesként. Bár Morvái Ferenc, ex­pedíciónk vezetője Magyar- országon tartózkodott; még­sem tétlenkedett. Hazamenet Moszkvában megszerezte a rajtkor annyira hiányolt en­gedélyt a rossz helyén lévő Kjuhelbeker-emlékmű mö­götti sírok felbontásához. Nem is sejtette, hogy feles­legesen. hiszen mi már rá­bukkantunk neves poétánk földi maradványaira. Az igenlő válasz azonban meg­Kiszehj professzor mérés közben Mint lapunkban már hí­rül adtuk, a húsipari válla­latok augusztus 22-én fel­emelik a húskészítmények és a konzervek árát. Kivételt — legalábbis egyelőre — csak a vörös termékek, a parizer. a krinolin. a szafaládé és a virsli képez. A tőkehúsok ára most nem változik. Mi­vel egyes húsipari termékek eev ideig tárolhatók, annak jártunk utána a nagyobb forgalmú üzletekben: tapasz­talható-e felvásárlási láz. — Konzervekből csak az ilyenkor szokásos mennyiség fogy — tájékoztatott Fiikő Dezső, a Pátria ABC-áruház vezetője. — Szárazáruból fazonban elkelne több is. té­liszalámit már egy hónapja -nem kapott az üzlet, de nem adhatunk csabai és gyulai kolbászt sem a vásárlóknak. Ezekből a termékekből eb­ben az évben ainúgyis na- 1 gyón rossz volt az ellátás. Nyári turistából és egyéb felvágottakból viszont min­den igényt kielégíthetünk. Van lángolt és parasztkol­bász is. Ez utóbbinak azon­ban baj van a minőségével. Az előírtnál lágyabb. vize­sebb. Az ilyen szállítmányo­kat át sem vesszük. Ha még­is árusítanánk ezeket a mi­nőségileg hibás termékeket, a bolt vezetőit büntetnék ■ meg a vásárló becsapásáért. Füstölt áru esetében már jobb a helyzet. El kell azon­ban mondani, hogy füstölt húsos csontból, csülökből a megrendeltnél kevesebbet szállít a húsipar. Tőkehúsból nincs hiány. A Centrum Áruházzal szemben lévő Húsáruház ve­zetője szerint érzékelhető, hogy az áremelés bejelenté­se miatt megnövekedett a kereslet a szárazáruk és a zsír iránt. Felvágottfélesé­gekből nem fogy több. mint korábban. Erre az a magya­rázat. hogy kettő, három, legfeljebb öt napig tárolha­tók ezek a termékek. Sokan vennének nálnk is téliszalá­mit és csabai, valamint gyu­lai kolbászt. Főleg azok ke­resik ezeket az árukat, akik utazásra készülődnek. Ezek­ből azonban már hosszú ide­je nem kaptak ők sem egy árva szálat, vagy rudat sem. Az idegenforgalom miatt nagy figyelmet fordít a ke­reskedelem a tapolcai ABC áruellátására. Dudás István, az üzletvezető szerint ennek ellenére sincs a külföldiek által kedvelt téliszalámiból. Ebből a termékből tavaly már a szezon elején ötven kartonnal kaptak, az idén nyáron 10 karton ha érke­zett. Náluk sincs csabai, ma­Minta a községeknek is Városvédők országos találkozója Országos találkozót tart augusztus 24—26. között Pé­csett a Város-Község Védő és Szépítő Egyesületek Szö­vetsége — jelentették be a szervezet képviselői tegnapi sajtótájékoztatójukon. A konferencia helyszíné­ül szolgáló Pollack Mihály Főiskolán kilenc szekcióban cserélik majd ki tapasztala­taikat a 150 tagegyesületet tömörítő szövetség képvise­lői. Az előzetes jelentkezé­sek alapján legnagyobb ér­deklődés a szépítő és kör­nyezetvédelmi, valamint a helytörténeti szekció iránt mutatkozott. A tájékoztatón elhangzott: a pelnáris és a szekcióülé­sek mellett a résztvévök megismerkednek a nagy Múltú Pécs városával és a műemlékekben gazdag kör­nyékével. Egyúttal a hely­színen szerezhetnek tapasz­talatokat arról, miként si­került Pécs történelmi épü­letegyütteseinek rehabilitá­ciója. Az országos találko­zóra várják többek közt a nyugat-európai városvédő szervezet, az Europa Nostra elnökét. Henri J. de Kos- tert. Ugyancsak a találkozó vendégei lesznek az illeté­kes minisztériumi tárcák képviselői, valamint Pécs finnországi, ausztriai és NSZK-beli testvérvárosai­nak delegációi. Szívesen lát­ják az országos találkozón azokat is. akik város-, vagy községvédő egyesületet kí­vánnak létrehozni települé­sükön. s a konferencián szeretnének ehhez segítsé­get kapni. kői és gyulai kolbász. Szá­raz- és lángolt kolbászból azonban elegendő áll a vá­sárlók rendelkezésére Hoz­zátette azonban ő is: túl frissek ezek az áruk. Emiatt egy szállítmány parasztkol­bászt néhány napía vissza­küldték a gyártó vállalatnak. Sz. P. Ez a Lőrinc még nem az a Lőrinc érkezett. Kiszely professzor örült ennek, mert mint minden vérbeli tudóst, őt is felaj- zotta a kíváncsiság, az is­meretlen feltérképezésének vágya, így aztán nem akart lemondani e terület titká­nak megfejtéséről sém Ami­kor gratulált neki a burját kulturális miniszter, így ér­velt: Dinnyebonyodalmak Lőrinc napja volt augusz­tus 10-én, és aki semmit sem tud a népi megfigyelé­sekről, ettől a naptól biz­tos, hogy kétségbe esik. ha szereti a dinnyét. Ez a Lő­rinc azonban még nem az a Lőrinc, amelyik az évszá­zados megfigyelések szerint élvezhetetlenné, vizenyőssé teszi ezt a kedvelt gyümöl­csöt. A dinnye a szeptember ötödikéi Lőrinc-naptól kezd­ve romlik el, bár elképzel­hető, hogy ez az idén csak később következik be. Eb­ben az évben két héttel ké­sőbb kezdődött a dinnyesze­zon. később ért és édesedett a gyümölcs. A nyárnak az a gömbölyű termése, amely már a középkorban is ha­sonlóan népszerű volt. Pon­tosabban a sárgadinnye, amely egészen a XVI. szá­zadig ..egyeduralkodó” volt a dinnyepiacon. A görög­dinnye az újkor gyümölcse, amelyet hűvösségéért, létar­talmáért, szomiúság ellen fogyasztottak Erre alkalma­sabb volt mint a sárga, amelyet „az agyvelőt erősítő jó szaga és kedves boríze. fűszerszámos sava” miatt kedveltek. A mezőgazdasági szakiro­dalom művelnének felljlen- düiéséoek ide'én, a reform­korban számos szakmunka jpient meg a d i -i-wnforme^z- tésrő] is. Ezek közül is ki- P'V|o’VAdik a Fzontéah Gusz­táv által jó magvar nyelven írt könyv. A címe: A szen- vedelmes dinnvész, 1843-ban Miskolcon íródott és jelent meg. Szerzőjének az a vé­leménye. hogy ,.a dinnye- kereskedéshez piac kell. amellyel egyedül a nagyvá­Tanácstagi fogadóóra Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját dr. Kálmán András, a gépipari szakkö­zépiskolában (Kun Béla út 10. sz.), 17 órától. ros szolgálhat”. Azóta js Budapest, Eger és Miskolc kereslete tartja fenn a hí­res-nevezetes hevesi dinnye- termesztést, a három nagy­város piaca hoz megélhetést és hasznot. Meghíztak c a jégkristályok Telkibánya határá­ban található hazánk egyetlen jégbarlangja, ahol — legyen bármi­lyen meleg a föld fel­színe felett —, millió­nyi jégkristály gyö­nyörködteti a kevés látogatót. A távoli Zemplénbe kell ugyan­is elzarándokolni. Az idei nyár új meglepetéssel szolgált a jégbarlang ismerői­nek; nőnek a jégkris­tályok. A júliusi heves záporok, zivatarok ide­jén lehullott csapadék ugyanis a hajszálrepe­déseken behatolt a sziklába, és cseppről cseppre növesztette a kristályokat, jégcsapo­kat. Meghíztak a jég­kristályok és sűrű csipkeként vonják be a barlang falát. Kevésbé romantikus, de annál hasznosabb, hogy a sziklaüreg ter­mészetes fagyasztó­ként is szolgál; a Bor­sodi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság fa­csemetéket, vadhúst tárol itt. Nem kell félniük a felmelege­déstől még a legfor­róbb napok ideién sem, mert az eddigi vizsgálatok kiderítet­ték, hogy a szükséges „dermesztő levegő” a természetes sziklaüreg alatt levő barlangrend­szerből érkezik, és megakadályozza a hő­mérséklet emelkedését. — Csak a feladatunkat teljesítettük. Ez csoportmun­ka volt. Jó érzés, hogy át­adhattuk önöknek a híres dekabrista csontjait. Viszon­zásként azt kérnénk, hogy kibonthassuk ezeket a han­tokat is. A kormánybiztos Petru- nyin cselekedett a leggyor­sabban. — Kezdhetnek, ássanak... A dolgozók átvonultak er­re a szakaszra. Mi is követ­tük őket, hiszen mindenkit izgatott a rejtély. Nem számítottunk szenzá­cióra. Kiderült, hogy itt ré­gi lakosok nyugszanak, tős­gyökeres burjátok. Másként fogalmazva: a legelső hipo­tézis megdőlt. Szovjet kuta­tó barátaink mégsem búvár­kodtak céltalanul, hiszen az Egerbe küldött levelekben is vázolt elképzelések való­ra váltak. Igaz, jó negyven méterrel odébb. A tiltás feloldódott, s meglepetésben sem volt hi­ány. Az egyik gödör mind mélyebb lett. Aztán kibon­takozott a rendkívül érde­kes gerendatemetkezés va­lamennyi részlete. Ott lenn több, mint kétméteres fér­fi pihent. Ki lehetett? Ta­lán sámán vagy olyan elő­kelőség, akinek szavaira, pa­rancsaira ezrek figyeltek. ■ ■ Közben a vizsgálóasztalra rakták költőnk vázának da­rabjait. Folytatódott az ap­rólékos azonosítás. Íme a precíz összegzés a magyar antropológus tolmácsolásá­ban: — Neme egyértelműen férfi. A hosszúcsontok véko­nyak, ám az, izomtapadási felszínek erőteljesek. Az il­lető két-, vagy akár balke­zes is lehetett. A csontváz kulcscsonthossza 173 milli­méter. az amerikai kollégák által vizsgált zubbonvnál a nyak—váll közötti távolság 175. A felkar-alkar hosszú­ság 552 milliméter, a már említett ruhadarab Ujja 580 milliméteres. Ez általában 25—30-cal hosszabb szokott lenni az előbbinél. A vázon mért ülőmagasság 685 milli­méter. a zubbonvnál ez 700. A mellkas kis kerületű, meg­felel a kabát mellka^kerüle- tének. A medence nőies, az ülő- és szeméremcsont jelző- értéke 93-as. a férfias jelző­határ szélén álló. A meden­ce alkata megfelel az iro­daimból ismert nőiesnek. A medence szélessége 265 mil­liméter, azonos Petőfi Bu­dapesten található ruhájá­val. A vállcsontok általá­ban egészségesek. A nyak- csigolyák teste viszonylag vastag, azaz a nyak hosszú­nak minősíthető.' A bal síp­csont felső-külső testközeli részén a csontfelszín elvál­tozása fiatalkori sérülés nyo­maira utal. Erre is vannak adatok. A bal harmadik borda életben töltött, majd kalluszosan gyógyult, a jobb harmadik ugyancsak repedt, de ez is rendbejött. A jobb hatodik és hetedik bordán, a belső felszínen egy régen lejátszódott tébécés io'yamat nyomai érződnek. Az itte­niek elmondták, hogy a klí­ma következtében az ilyen betegek jól felépülnek. Tisztázódott a halál oka is: — Komoly foggyökérgyul­ladásból kiinduló száj-, majd orrüregi tályogban szenve­dett, amely több helyen fisztulanyíláson át ürült, és mintegy hat fognak nem sokkal a halál előtti elvesz­téséhez vezetett. E beteg­ség legyengítette az ellen- állóképességet, vérmérgezési idézhetett elő. Megdöbbentünk, hiszen ar­ra gondoltunk mindnyájan; hogy egy képzett orvos segít­hetett volna... ■ ■ Mindezt a három szak­ember is nyomatékolta... A „konzílium” ezzel még nem zárult le: — Határozottan állítjuk, hogy egyetlen olyan jelleg­zetesség sincs, amely eltér­ne az ismert testi jellegek­től, ugyanakkor mindazt megtaláltuk rajta, amelyek jellemzőek voltak rá: a ma­gas homlok, a mélyen ülő szemek, az erős járomtáj. a keskeny felső állcsonti tá­jék, a hosszú és a végén felhajló áll, a bal felső szemfog ferde kiállása, a fejarányok, a termet, az életkor, a csontfelszínek, a törött borda. Ha csak tizen­egy sajátosság azonos a köl­tőével. akkor ilyesmi min­den háromszázmilliomodik embernél fordulhat elő. En­nél azonban többre jutot­tunk, hiszen beigazolódtak a visszaemlékezések, meg­leltük' Kjuhelbekert. Vegyük ehhez még a dagerrotípia és a koponya arányainak milli-, illetve tizedmilliméter pon­tosságú egyezését. Ez ösz- szességében biometriailag, körülbelül 6 milliárdos nagy­ságrend. Ebben az esetben az igazságügyi orvostan két­séget kizáróan azt mondja: akit megtaláltunk, minden bizonyosság szerint Petőfi Sándor. Ehhez csak annyit teszek hozzá, hogy Pista sokkal eygszerűbben közölte velünk a diagnózist. Méehozzá úgy, hogy minden észrevételét il­lusztrálta. Az előbbi látle-' letre csak azért volt szük­ség, hogv csak azért is hí-' tetlenkedők visszalépjenek; s kétkedés nélkül szembe­süljenek az igazsággal... (Folytatjuk) Pécsi István

Next

/
Thumbnails
Contents