Déli Hírlap, 1989. augusztus (21. évfolyam, 177-203. szám)

1989-08-11 / 186. szám

Tanácsi larlozik — követel Eladják a panellakásokat? (Folytatás az 1. oldalról.) Igen sok vitára adott okot a városi tanácsnak az a ta­valyi rendelete, amelyben az állami tulajdonú házingatla­nok elidegenítésével foglal­kozó szabályokat rögzítették. Alaposan felkavarta a bér­lők kedélyét, hogy megtiltot­ták számukra a belvárosban, illetve a nagypanelos tech­nológiával készült épületek­ben levő tanácsi lakások megvásárlását. A tanács viszont akkor még nem mondta ki az ügy­ben az utolsó szót. Megígér­te a miskolciaknak: idén ismét foglalkoznak a város­atyák a tanácsrendelettel. De nemcsak a tavalyi ígéret mi­att lesz szó augusztus végén ismét a szabályokról. Idő­közben a központi jogszabá­lyok is megváltoztak, ezek­hez pedig hozzá kell igazí­tani a helyi rendelkezéseket. • HA VÁLLALJÁK A FELÚJÍTÁST S hogv milyen változtatás­ról gondolkodnak a tervezet készítői? Mindeddig nem ad­hatták el a szociális követel­ményeknek meg nem felelő telepeken levő ingatlanokat. Most az önrekorstrukcióval helyreállítható házingatla­nok esetében, a végrehajtó bizottság mérlegelése alap­ján, megengednék az elide­genítést. Eddig hiába jelentkezett volna vevőként az is. aki — a tavalyi rendelet szövegé­vel élve — a belvárosi ut­cakép egységes megjelenése szempontjából kiemelt keze­lést igénylő rehabilitációs területen lévő házingatlan­ban lakott. Csak emlékez­tetőül: rehabilitációs terü­letnek minősül a Palóczy utca, a Deák tér, a Hősök tere, a Horváth Lajos utca, déli oldala, a Beloiannisz ut­ca, nyugati oldala, a Szűcs Sámuel u. déli oldala, az Ady Endre utca, a Vándor Sándor utca. nyugati oldala, a Szinva-patak, Uitz Béla utca, a Toronyalja utca, északi oldala, a Hunyadi ut­ca déli oldala, a Tanácsház tér keleti oldala, által hatá­rolt terület. Ha a tanács úgy döntene, ezen a határon be­lül egyedi elbírálással fel­mentést adhatna a tilalom Ol-hat kilót mindenki leadott Naponta: ezer kalória I Azt, hogy a túlsúlyosság 1 milyen egészségügyi, lelki i panaszokkal jár, igazan I csak azok tudják, akik évek t óta küszködnek, hogy lead­janak pár kilót. Elsősorban nem is hiúságból próbálkoz­nak ezzel, inkább szerveze­tük érdekében. A gyerekek- I nél szakember irányításával valamivel könnyebb ered- I menyeket elérni. Ebben bíz­tak a Megyei Kórház Gyer- j mekegészségügyi Központ 1 3-as gyermekosztályának or­vosai, amikor meghirdették a kéthetes fogyókúrás tá­bort kövér gyermekek ré­siére. A harminc fős kis csapat­tal Rakacán találkoztunk. Eredetileg azonban nem itt hanem a miskolci GYEK kórtermeiben próbálnak fe­lesleges kilóiktól megszaba­dulni. Különszobákat kap­tak a Borsodból összegyűlt gyerekek. A rakacai tóhoz az utolsó, táborozás előtti búcsúkirándulásukat szer­vezték. — Nagyon jól éreztük magunkat, még akkor is, ha egy kicsit mindig korgoit a gyomrunk — mondja* körénk gyűlve. Az itt tanultakat a két hét elmúltával sem szabad elfelejteniük. Nem szabad lemondaniuk a rendszeres testedzésről, a reggeli negv- venperces tornákról. az úszásról, az esti futásról. B: kell tartaniuk a szigorú, na­pi ezer kalóriás diétát is. Ehhez egyébként segítséget ad majd nekik az a kis táblázat és recepttár, me­lyet az utolsó napon, vagyis ma kapnak. — A tábor iránt óriási volt az érdeklődés — hall­juk dr. Tamási Katalintól, a tábor vezetőiétől. Harminc gyereket tudtunk felvenni, de legalább hatvanam jöttek volna. Egy előzetes beszélge­tés alapján döntöttünk, azo­kat vettük fel, akikben éreztünk akaraterőt, hiszen a fogyókúrához ez nélkü­lözhetetlen. Kamaszokkal a legkönnyebb eredményeket elérni, hiszen ők már kicsit hiúbbak is. Az a legfonto­sabb, hogy megakadályoz­zuk azt. hogy kövér felnőt­tek legyenek. Hiszen a túl- súlyosoknál lényegesen na­gyobb a veszélye az infark­tusnak. a cukorbetegség ki­alakulásának. Ezt kell tehát megelőznünk. A tábor teljesen ingyenes, ea kalóriaszgóny. napi öt­szörös étkezést a GYEK fe­dezi, a kirándulásokat pedig egy, pályázaton nyert ösz- szegböl fizetik. A két hét alatt egyébként látványos! eredményeket is sikerült el­érni. A legelégedettebben talán a tizenhat éves Zsolt mehet haza. ő kilenc kilót fogyott. A csapat nagv része 5—6 kilót tudott leadni. (fázold) A táborban a napi egy-egy órás úszás kötelező volt. (Fejér Ernő felvétele) alól a végrehajtó bizottság a már felújított, továbbá a rehabilitációban nem érin­tett házingatlanok, a városi érdekeket szolgáló, rehabili­tációs fejújítást önerőből vállaló gazdasági szerveze­tek. közintézmények elhe­lyezése esetében. • NEM ÜLTEK EL AZ AGGODALMAK A nagypanelos technoló­giával epnfctt tanácsi laká­sodat sem lenetett mostaná­ig áru Da bocsátani. A ter­vezet egyik vanozata szerint a paneitechnoiógiaval épí­tett magasabb, nat-tizszintes épületben levő házingatla­nok továbbra sem aanatoK- vehetők. A másik változat szerint viszont hatályát vesz­tené a korábbi tiltás, vagy­is mindenféle korlátozás nél­kül. szabadon megvásárol­hatnák ezután otthonaikat a panelos tanácsi bérlakásban élők. A végrehajtó bizottság tagjai ezt az utóbbi elkép­zelést támogatják, bár né- hányan újból megismétel­ték a korábbi aggodalma­kat: az e technológiával épült házak felújítására nincs még kidolgozott tech­nológia, a bérlők nem tud­ják, hogy az esetleges fel­újítással mekkora költségbe verik magukat. Ezen azon­ban segíthet, hogy egy-egy eladásra kijelölt épületnél a korábbi esztendők üzemelési felújítási költségeit a lakók rendelkezésére bocsátják — mondotta az építési és köz­lekedési osztály vezetője, a városi tanács vb tegnapi ülésén. • HAMARABB TÖRLESZTENE* A vb-tagjai hallhatták- a tanács szeretné elkerülni, hogy más megyei jogú váro­sokhoz hasonlóan, megemelje a bérlakások vételárát. Eh­hez viszont 35-ről 25 évre kellene csökkenteniük a vé­telár törlesztési idejét. E rendelkezéssel növelhetné a bevételen a tanács. A kimu­tatások szerint az íntróke- dés nyomán 189—378 forint közötti összeggel nőne a ha­vi törlesztőrészlet. A végre­hajtó bizottság arra hajlott, hogy a törlesztési időt 25 évre korlátozzák. A tanácsi lakások eladásá­val foglalkozó elképzelésekre szándékunk szerint még visszatérünk. A városi ta­nács munkatársaitól ígéretet kaptunk arra, hogy készség­gel válaszolnak olvasóink­nak az új rendelkezéssel kapcsolatos kérdéseire a Dé­li Hírlap hasábjain. B. A. jjc Munkában a stáb Szibériában halt me ff Petőfi? 5. Vizsgálat, villanyfénynél Hiába fogadtunk ideigle­nes titoktartást, némaságunk is beszédes volt. Csoportunk egyre terebélyesedett. Egy szó sem hangzott el, mégis mindenki tudta: őt találtuk meg, akiért jöttünk, akinek ittlétében hittünk. Az any- nyiszor és oly sokak által kétségbe vont legenda bizo­nyossággá vált. Az előttünk mélyülő koporsó nélküli sír­ban világhírű költőnk, Pe­tőfi Sándor földi maradvá­nyai nyugszanak. Meggyorsult a szívverés. Az otthoniakra gondoltunk, akiktől majd’ tizenhárom- ezer kilométerre szakadtunk, akik kimondatlanul is egy­re jobban hiányoztak mind­nyájunknak. Mi hazame­gyünk, bármilyen irreálisnak is tűnik ez most számunk­ra. Ö azonban nem számít­hatott erre. Hányszor ré­míthette, sodorhatta mind nehezebben elviselhető le­targiába az életfogytig tar­tó zártság érzése. Legfeljebb a biztonságtudat vigasztal­hatta, de hát ez nem gyógy­ír a legkínzóbb lelki feké­lyekre. Ezekre a kora estébe sö­tétlő hegyekre nézett fel. Itt szövődtek álmai, itt futottak zátonyra .vágyai. Vajon mi­ért csak egy gyolcslepedőre futotta azoknak, akik ide temették ? Maga rendelke­ző tt. volna ekként? Talán azért, hogy ezzel is jelezze másságát? Megsejtette azt. hogy az utókor nem mond le róla, s addig kutatja, amíg meg nem leli? Leül­tem az egyik hant mellől Egy hétig a Csanyikban ári vezetőképző Ny, A gazdaságban lezajló vál­tozásokhoz újfajta szervezé­si módszereket, új stratégi­át, vezetési kultúrát kell kialakítani és megvalósítani Magyarországon. Ez lehetne a mottója annak a rendez­vénysorozatnak, amelyet a Budapesti Műszaki Egyetem Management Szakkollégium és a 4 M (Műegyetemi Moz­galom a Modern Magyaror­szágért) szervez augusztus 27. és szeptember 2. között Miskolcon, a Csanyikban. — Az a célunk, hogy a szakmai áttekintés mellett segítséget nyújtsunk az ön­képzéshez és a továbbkép­zési' lehetőségek megtalálá­sához azoknak, akiknek ter­veiben szerepel, hogy me­nedzser típusú vezetővé vál­jon — tájékoztatott Szabó Attila, az egyik szervező. Neves szakemberek tartanak előadásokat a vezetési kul­túráról, a műszaki fejlesztés állami támogatásának pénz- ügjú forrásairól, a magyar- tőke- és értékpapírpiac hely­zetéről. Szó lesz a vezetés* folyamat modelljéről, a vál lalkozások szervezéséről és a kibontakozási elképzelt sekről is. Délutánonként al­ternatív foglal kozásokai szerveznek augusztus utolsó csütörtökén nyílt napot tar­tanak. Az esti külpolitikai fórum házigazdájának, Ba­lázs Józsefet, a Külpolitika című lap főszerkesztőjé: kértük fel. Ekkorra tanfo­lyami tájékoztatókat szervez­nek, valamint vezetést, szer­vezést segítő eszközök bemu­tatására vállalkozik a Fia­talok Nyári Vezetési Akadé­miája. Ezen a rendezvényen bárki részt vehet, aki érdek­lődik a téma iránt. elvett kispadra. s tűnődtem, akárcsak a többiek. V. V. Pagirja tekinteté­ben az elégedettség fényei villantak. — Pista! Hát si­került. Nem volt hiába ... Átfogta a vállam, s folytat­ta: — Megérte vállalni a sar- latánság, a hozzánemértés, a dilettantizmus, a szenzáció­éhség vádját, a maradiak nem éppen veszélytelen cselvetéseiit, a szakemberek egyáltalán nein korrekt hú­zásait, s a betartások félre­érthetetlen sorozatát, az ese­tenként kilátástalannak tűnő kompromisszumokat, a szép, az udvarias szavakba cso­magolt vitaithatatlan sem­mit. Bólogattam, mert 5 job­ban boldogult a magyarral, mint én az orosszal. A dis­kurzus mégsem tört meg. Eszembe jutott az 1985-ös 'kezdés, az egri Balázs Sán­dor által behozott két cikk, az év végi munkácsi láto­gatás. A kedves, az önzet­len vendéglátás napiának va'amennyi lényeges mozza­nata. Ö már ott sem tétovázott, s velem együtt azt vallotta, hogy egyszercsak megfejt­jük a barguzini titkot. Együtt azzal a csoporttal, amelynek tagjai ezért mun­kálkodnak. Felvillantak az egri impressziók, azért hív­tuk — A. V. Tivanycnko társaságában — a műemlék- védelmi tagozatú nyári egye­temre, hogy végre szemé­lyesen is találkozhassunk, s k*.beszélgethessük magunkat. Segített a Népújság. az'OMF igazgatója, Mendete Ferenc, s a TIT mc-gyei szervezeté­nek akkor még csak megbí­zott titkára, dr. Tóth Vil- mosné. Közösen teremtették elő a pénzt. A lan klubhelyiségében tájékoztatót tarthattak. No, nem meghirdetve, csan amo­lyan diszkrét rendezvény­ként. mert hát akkoriban á témáért nem lelkesedtek az országos illetékesek. Utaz­tattak őket, kapcsolatkört alakítva ki saámukra. Vi­tatkozhattak Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeum­ban Kiss József kutatóval, aki a neves tamáskodók egyike volt. Tárgvaltak a Duna-parti pártközpontban, ahol támogatást ígértek ne­kik. Balogh Ernő is úgy vé­lekedett: megérett az idő a tisztázásra. S az lesz az utolsó alkalom. Persze, ha Morvái Ferenc milliói hiá­nyoznak. akkor csak levele­inket szállítja a posta. Hosz- szú esztendőkig. Amíg bele nem fáradunk, s meg nem únjuk __ Szerencsére, nem ez tör­tént... Itt vagvunk. s a megnyugvás hat át minket. Mintha elegáns öltönyben sétálnánk egy kivilágított, fényárban úszó nagyváros sugárútján. Eszünkbe sem jut, hogy mosdatlanok. szú­nyogcsípésektől gyötörtek, diarétól kínzottak vagyunk, A diadalmámor távol állt tő­lünk. Csak a beteljesülés öröme melengette szívünket. A tetem maradt odalenn. A tévések korábban készí­tett „magaslesüket” hozták közelebb. Kigyulladtak a lámpák, s hallgattuk Ki- szely professzort. Mi taga­dás: irigyeltem a higgadtsá­gát. Ügy viselkedett, mint máskor, pedig őt is olyan emóciók uralták, mint ben­nünket. Ez az ember bejár­ta a fél glóbuszt. Mérték­tartóan, érvekkel igazolva hirdette népünk új szárma- záselméietét, megállapítva azt, hogy semmi közünk a finnugorokhoz. Nem zavar­ta, hogy ellenzői acsarkod- nak rá. Gyakorlati tapasz­talatok regimentjét vonul­tatta fel velük szemben. Nem hátrált meg, mert kül­detést teljesített. Álvélel­meket eloszlató missziót. Hosszú „háborúra”, nehéz csatákra készült, emiatt nem tört meg soha. Köz­ben számos bravúrra] bű­völte el az antropológusok táborát. Nem is olvan ré­gen a francia királyok, a Capet c^a'ád eddig ismeret­len temetkezési helvét tárta fel. Párizsból sietett Ma­gyarországra, hogy velük indulhasson. — Magam ;s a hiterienke- dők csoportjába tartoztam, legfeljebb egyszázalékos esélyt jósolva a vállalkozás­nak. Hozzáfűztem azonban azt is. hogv már ennviért is érdemes kockáztatni. Mel­lesleg a negatív eredmény se- kudarc, hiszen eltereli a búvárkodókat a felesleges iránytól. Ráadásul informá­ciók sorával gazdagít. Min­den anróság figyelemre mél­tó. Hát nem csodálatos az. hogy burját földön gémes- kutakat. vá’ódi székelykaou- kat láttunk? Ez sem vélet­len. B B ' Az emlékezések Ariadné- fonala kivezetett a labirin­tusból. A rendkívüli szemé­lyiség jelenlétét nemcsak megérezte, hanem tnvábh ;s örökítette az egymást kö­vető nemzedékek tudata. Fzek a7 üzenetek serkentet­ték cselekvésre a szovjete­ket és a magyarokat egy­aránt Haladt a váz ^arabiaírtak ..lel­tó r^ócí*’* WQrn 37 tevékenységre k^nc^t-ró], csupán az összegzés­re: — Ott van Petőfi... (Folytatjuk) Pécsi István

Next

/
Thumbnails
Contents