Déli Hírlap, 1989. augusztus (21. évfolyam, 177-203. szám)
1989-08-09 / 184. szám
/ A DH várospolitikai fóruma Meglehetősen keveset tud a közvélemény a lóépítészek valódi lehetőségeiről, hatalmáról. Sokan minden döntést nekik tulajdonítanak, ok ugyanakkor viszont azt hangoztatják: vajmi kevés a beleszólásuk ... Köztudott, hogy Miskolc legutóbbi főépítésze, Kelemen István megvált a hivatalától, s így jelenleg nincs főépítésze városunknak. A távozó szakember azt nyilatkozta lapunknak, hogy többek között a főépítészi szerepkör tisztázatlansága miatt köszönt le. De hogy volt ez hajdanán? Mit bíztak egykor a főépítészekre? — erről szól Iglói Gyula írása. A tanácsoknál megszervezett főépítészi munkakör — a fővárost kivéve — a hazai építésügyi igazgatás gyakorlatában fiatal intézménynek számít. Majd’ két évtizede. az új gazdasági mechanizmus első éveiben — a reform célkitűzéseinek megfelelően — az építésügyi Kör alakban helyezkedik el az a húsz pavilon, amelyek közül hatra nyilvánosan lehet majd pályázni; a Búza téren árusító virágosoknak biztosítanak elővételi jogot. A pavilonok ivókutat, víznyerő helyet és huszonkét elárusító asztalt fognak körbe. Hasonló asztalokat terveznek a kis faházak mellé is. Ahány asztal, annyi új stand lesz majd a Búza térnek ezen a részén. A terv ek szerint kistermelők kapnak itt helyet. Meglehetősen nagy vihart kavart egy pletyka a napokban Miskolcon. A jóler- tesültck tudni vélik — s ezt útón-útfélen hangoztatják is —, hogy hamarosan igen jelentős mértékben, a jelenleginek a tízszeresére emelik a lakbéreket városunkban is. Olvasóink, akik szintén hallották a lakbéremeléssel kapcsolatos találgatásokat, telefonáltak szerkesztőségünkbe, sürgették, hogy nézzünk utána: vah-e bármilyen alapja a híresztelésnek? Először a Miskolci Ingatlankezelő Vállalatnál érdeklődtünk: hailotlák-e ők is a pletykát, s ha igen, mi a véleményük róla? Egyáltalán: emelheti-e a lakbéreket a MIK, vagy ha lesz ilyen döntés, azt máshol hozzák-e majd? Azt a választ kaptuk, hogy a lakbéreket a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat nem emelheti, a döntés jelenleg a kormány hatásköre. A lakbéremelés híréről nem hallottak, s ezt a pletykában szereplő mértékben teljesen elképzelhetetlennek tartják. A Miskolcon szárnyrakalt híreszteléssel kapcsolatban tovább érdeklődtünk, s a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium illetékesétől is felvilágosítást kértünk. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a Minisztertanács hamarosan megtárgyalja a kormány hosszú távú lakásgazdálkodási koncepcióját. s még az ősszel a parlament elé terjeszti ezt. Ebben várhatóan foglalkoznak maid a lakbérek rendezésének ügyével is. De magáról a koncepcióról, s ezen tárca megszüntette addigi sajat intézményhálózatát: a területi, megyei főépítészek hivatalát. Rövidesen megszületett az a renedelet. amely lehetővé tette hogy a megyék és a megyei jogú városok építésügyi szervezeteinél főépítészi állások jöjjenek létre. A szakmai előírások és. a biztosított anyagi feltételek együttesen lehetővé tették, hogy a tanácsok ezekre a hely- kre a szakma jól képzett, tekintélyes tagjait is felkérhessek tisztségviselőknek. Miskolcon az első főépítészi kinevezés 1971-ben történt. A második főépítész hét év után mostanában élt ..pályamódosítási” jogával. Az elmúlt 18 év alatt állásfoglalásaik, szakértői véleményük sokasága „épült be” a város létesítményeibe. Ez a korszak a Húskombinát építésének kezdetétől átível a Technika cs Tudomány Háza felépültéig. Értékelése főleg azokra tartozik. akik használják az utakat, lakják az otthonokat. működtetik az üzetnebelül egy esetleges lakbér- emelésről. s annak mértékéről az Országgyűlés dönt. így árról, hogy az hány százalékos lehet, a minisztériumban nem kaphattunk pontos adatokat. Azt mindenesetre cáfolták, s teljesen lehetetlennek ítélték, hogy az emelés mértéke a jelenlegi lakbérek tízszerese lenne. két és intézményeket. Közhivatali alkotásaikkal mindketten azok közé taretoznak. akik tevékenységének nyomás a város már 1855-től magán viseli. A hajdani mérnöki hivatalokban, vagy azok élén sokszor voltak olyan építészek és mérnökök, akik munkásságát csak a megírandó várostörténetben lehet bemutatni. Az 1878-as „nagy árvíz” utáni vízrendezésekkel és helyreállításokkal Gettó Gyula, városi főmérnök vívta ki kora polgárságának elismerései. Adler Károly főmérnöksége idején készült el a város „lejtmérése”. Tervei szerint épült meg a mai Zrínyi Gimnázium, a Szabadság téri fürdő, s készült el az Avas Szálló múlt századi átépítése. Megszerkesztette a város térképéti Lippay Bélával elkészítette az első városszabályozási tervet. Hivatali működése alatt kezdte meg munkásságát Szűcs Sándor mérnök. miután több pályázó ‘közül 1897-ben őt alkalmazták a mérnöki hivatalba. Vass Zoltán mérnök 1923-ban lépett a város szolgálatába, akkor, amikor már Szűcs Sándor állt a mérnöki hivatal élén. Kettőjük közismert, de nem a mérnöki hivatalukhoz tartozó. térképi munkája az, amelyen 1328-ban Misi&aóc város területi fejődését ábrázolták 1702-tffl kezdődően. Szeghalma Bálint építész tervezte az , 1956-ban leégett avasi kilátót, a ma is meglévő Deszkatemplomot. Vass Zoltán főtanácsos szolgálata 43 évig tartott. A Hodobay- teleptcl a Killián-lakótelepig ismerte és intézte a város műszaki ügyeit. Kivételesen hosszú ideig tartó közszolgálata alatt formálódott Miskolc, majd környéke várossá. Ügy vélem, mérnöki alkotásnak ez sem kevés ... jjc Az épületszárnyban lakásokat és hittantermeket alakítanak ki (Fejér Ernő felvétele) Palatető helyett bádog Megújul a régi rendház A Földes Ferenc Gimnázium szomszédságában lévő Hantán Kató Leánykollégium, a volt minorita rendház egy része július 4-től hivatalosan visszakerült a negyven éyvel ezelőtti tulajdonos. a katolikus egyház birtokába, és a Minorita templom kézelésébe. Az épület- szárny felújítását már a plébánia megrendelésére kezdték meg. Jóval az átépítés megtesdése előtt elkészültek a kalkulációk. Akkor a tervezett költségek még az 1 millió forintot sem érték el, időközben azonban kiderült: lehet, hogy másfél millió is kevés lesz. Mivel az egyház számára külföldről érkező adományok. támogatások nagy részét az Avasra tervezett templomra és egyházi gimnáziumra fordítják, a rekonstrukció költségeit a plébániának saját tartalékaiból gazdálkodva kell megoldania. Mivel műemlék épületről van szó, eredetileg még új palatetőt sem engedélyeztek a megújüló épületszárnyra. Sokan cserepet láttak volna rajta szívesen. De úgy tűnik, a szakemberek megegyeztek, hiszen nem pala, nem cserép, hanem bádogtető került a házra. Emellett felújításra vár a külső homlokzat, és a visszakapott belső helyiségek is. Az egyház a pénztől függően fokozatosan folytatja a rekonstrukciót. A belső átépítés már megkezdődött, a homlokzat helyrehozásához — pénztől függően — talán jövőre tudnak hozzákezdeni. Az épület nagy része egyébként továbbra is leánykollégium maradt. F. H. j Diósgyőri meditációk (21.) A dalkör Dalkörnek nevezték a Bla- ha Lujza utca 38-os számú házat a hctybeilek 55 éven át, mert ott alakult meg l£í)8-ban és olt is működőit a diósgyőri Polgári Dal és Olvasókör. Zászlójukra 1921- ben ezt hímezték: „Munka, dal és szeretet, ez tartson össze bennünket, mert ösz- szctarlásban az erő, zengjen dalunk, legyen egetverö". A házat 1775 után építette a koronauradalom a huszárvár bontási köveiből. Itt történt a bérleti díjak, ez illetékek befizetése, például 1783—87-ben az üveghuta. kőfejtő, a vasműhely, a „faizás’’ után. a boltok, a mészárszék használatáért. „Hőring helytartó úr” itt rótta le a diósgyőri, hévíz?k bérleti díját. Martini Sámuel 1815-ben a papírmalom területének használati összegét rendezte. Szentgyörgyi György erdőmester pedig a makkoltatásért fizetett. A felsőgyőriek és az óhutási- ak a szénakaszálásért. Az uradalom megszűnése után előbb a vasgyár, maid Diósgyőr nagyközség kezelésébe került az épület, és központja lett a helyi kulturális életnek. A lakosság akkor tisztviselőkre, alkalmazottakra. gyárimunkásokra. iparosokra, kereskedőikre és gazdálkodókra tago'á- dott. Vallási szempontból :s megosz'ottak négy felekezei- • re. A Polgári Dal és Olvasókör tagjai gyárimunkások, alkalmazottak és tisztviselők voltak, felekezeti különbség nélkül. Tevékenvségük értékét növelte, hogy segítettek oldani ezt az elkülönülést, és mélyítették az emberi barátságot. Volt könyvtáruk — amikor állami még nem létezett —, színjátszó esc-. portjuk, sakkozóik, klubtagságuk, férfi es vegyes énekkaruk. Ez utóbbit hosszú időn át Vidinszky László tanító. karnagy vezette igen eredményeden, ama a serlegek, oklevelek sokasága bizonyít. A Dalkör önálló ital- mérési engedéllyel rendelkezett, és annak hasznából fedezték kiadásaikat. Mindenki azonban nem látogathatta a házat, csak a tagok és vendégeik. A tagok sorába. próbaidő után és 2 törzstag javaslatára történt a felvétel. 1953-ban az italmérési jogot rendeletileg megvonták tőlük, állami támogatást nem kaptak, és működésük egy időre bizonytalanná vált. Az. énekkar nevéből a „polgári” szót politikai intézkedés nyomán törölni kelleti. Azután Diósgyőri Dolgozók Énekkara néven szerepeltek. A kerületi tanács a megszokott otthonuk használatát tőlük megvonta, és az épületet átadta a bányászoknak. Az énekkarnak máshol adtak helyet 1955- ben a háznak már Bányász- klub volt a neve. Itt tartotta próbáit Mentényi Ernő karnagy vezetésével a bányászok szimfonikus zenekara. 1967. április 30-án a helyű Márta Szénbányát megszüntették, és az.t követően a Bánvászkiub tevékenysége is lehanyatlott. Átvette az épületet a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat, es most Vár Büfé néven üzemel. Az uradalmi illetékhivatal épülete 70 éven át a helyi kulturális élet kibontakozásának és fellendülésének volt az otthona. Emléktáblát érdemelne. Balázs József Kivívták a po'gárok elismerését Városépítő fomernokok Csak az Országgyűlés dönthet Tízszeres lesz a lakbér?
