Déli Hírlap, 1989. augusztus (21. évfolyam, 177-203. szám)
1989-08-31 / 203. szám
Elkészült a díszkút a miskolciaké a szó Postacím: Déli Hírlap. Miskolc. 3501. Pf.: 39 — Telefon: 18-225. — Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, bogy nanaszaikkal. észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—14 óra között keressenek fel bennünket. Még; ki is teregetjük... A napokban sokszor vitt az utam Szirmára, a cementgyár mögötti úton. Sajnos, ennek az útnak csak a fele járható. Olyan vastag a piszok, a szemét, hogy száraz időben a ráhajtó gépkocsik nyomán fuldokolhat az ember a portól, esős időben viszont balesetveszélyes. A széthullatott szemét között lévő különféle müanyagzsákokon könnyen megcsúszik a gépkocsi kereke. Az út mellett van a városi szeméttelep. Nádasrét. Milyen szép neve van. Valószínűleg annak a vidéknek az emlékét őrzi, amikor még lápos, nádas rét húzódott itt. Most szeméttemető. Lapunkban is sokszor foglalkoztunk már vele, hogy a szeméttelep telítettsége jóval meghaladta az engedélyben meghatározott értéket, a szemét szintje 6—7 méterrel magasabb, mint a szóban forgó út. Így amikor a kukásautók leöntik rakományukat, elkerülhetetlen, hogy leperegjen t.i útra a hulladék. Jóllehet minden leöntés alkalmával földdel takarják le a területet. Tudjuk, hogy évek telnek el, amíg megoldást találnak egy új szeméttelep létesítésére. De addig is nem irtana, »ahogy a helyzet kívánja, gépi seprűvel, vagy más módon takarítani ezt az utat. Legalább annyira, hogy megszűnjön a balesetveszély, és az itt közlekedőnek ne elsősorban az jusson az eszébe, hogy az út közelében van a városi szeméttelep. Muszáj ezt ily módon kiteregetni? H.-né Kinek kellene megjavítani Sajnos, vége a nyárnak, és lassan itt az ősz. A jelenleg még járható útjaink is egyre rosszabbak lesznek. Ha az illetékesek felfigyelnének erre, még időben kijavíthatnák. Aki már járt az Úttörő- parkban, láthatta, hogy a település úthálózata nem- éppen a legjobbak közé tartozik. Ezek közül is egyik legrosszabb, a Zászló utca, amely még balesetveszélyes is. Nem egy gépjárművet tett már próbára, de ha bejön az esős idő, járhatatlan, ná válik. Van itt egy kis fűszer-csemegebolt, ahová teherkocsik szállítják az árut. és ezek úgy összevágják sáros időben az utat, hogy egy kisebb autó. motorkerékpár tengelyig süly- l.yed. Pedig mindössze egy 120—150 méteres útszakaszról van szó, amelynek javításához csak néhány kocsi zúzott kőre lenne szükség. no meg egy úthengerre, amely elegyengetné. Ebben az utcában is becsületes adófizető polgárok' laknak, megérdemelnék, hogy jobb úton járjanak. A folytatása a hegyre vezető Nagyszentbenedek utca, amely már most is járhatatlan. A sok esőzés úgy kimosta, hogy néhol 30—40 centiméteres mélyedések vannak, ami már szinte nyaktörő. Úgy látszik, ennek sincs gazdája. Pedig, az itt lévő hétvégi telkek tulajdonosai is adófizető .emberek. .Mi, lett .példájj! a befizetett , ttehóval? Ezt is meg kellene nézni az illetékeseknek. S úgy megjavítani azt a szakaszt, mint a Tapolcai útról felvezető Külső Csabai utat csinálták meg nemrég. Avagy a hegynek ezen a részén „nagyobb emberek” laknak? K. M. Miskolc Hol táncoljon a fiatal? A napokban érkeztünk haza a Balatonról. Ottani élményeink késztettek bennünket arra, hogy megírjuk véleményünket az Itthoni lehetőségekről. Városunkban a fiatalok szórakozási lehetősége sajnos nagyon korlátozott. Aki például táncolni szeretne, gondban van. Ismerve Miskolc erre alkalmas vendéglátóhelyeit, nagyrészük sem köz- biztonsági, sem anyagi okoknál fogva nem felel meg a fiataloknak. Már elnézést, de egy igényes, szórakozásra vágyó ember nem lép be a Katowice étterembe, avagy a Sörgödörbe. A legszínvonalasabbnak kikiáltott Tokaj, pedig elképesztő áraival riaszt el bennünket. A Balatonon kiemelt üdülőkörzetben a diszkóbelépők 50—75 forintba kerültek Példa erre a siófoki Siotour vagy a fonyódi Gyöngyhalász. Sajnos. Miskolcon nem találunk hasonló lehetőséget. S amíg ez így van. „megcsalva” városunkat Egerbe, vagy Debrecenbe kell mennünk, ha kulturált körülmények között akarunk M. Ilona (Miskolc): Szerkesztőségünkhöz küldött levelét továbbítottuk a megyei rendőrfö- kapitányság vezetőjének. Ügyé ben kértük e kivizsgálást, illetve intézkedést. szórakozni. Hogyan lehet az. hogy Miskolcon erre egyszerűen nincs mód. Az esetleges válasszal együtt, azt kérnénk az illetékesektől, hogy teremtsenek a fiataloknak a kulturált szórakozáshoz lehetőséget. Pintér Attila. Szűcs Antal Gáboy Miskolc Az új kenyeret köszöntötték Az új kenyér ünnepe és Szent István király napja alkalmából találkoztak az 1-es és 11-es számú öregek Klubjának tagjai. Az előbbiek hívtak vendégeket, Csorna Imréné klubvezető szavai köszöntötték az ünnepet. A klubtagok által szer. kesztett műsor után szegték meg az új búzából sült kenyeret, a miskolci kenyérgyár ajándékát. A jó hangulatú, családias ünnepségen az MKV ci- terazenekara muzsikált, szerény vendéglátás, tombola, kellemes beszélgetés tette emlékezetessé a délutánt. Köszönet érte mindazoknak, akik ,gondoltak az öregekre. M. F. Miskolc Megszépült a boltunk Két hétig kénytelenek voltunk nélkülözni a Kiiuán- délen. az Iván utcában lévő élelmiszerboltot. Jóllehet, a lakótelepen van még egy ABC-áruház. de bizony a reggeli órákban nem mindegy: 5—10 perc alatt jutunk a tejhez, kenyérhez, ropogós péksüteményhez, avagy fél órát vesz igénybe az utunk az ABC-ig és visz- sza. Végre hétfőn már kedvenc boltunkban vásárolhattunk. Megszépülve. átrendezve várta vevőit. Megszoktuk ezt az üzletet, az ott dolgozókkal nap mint nap találkozunk. ismerik vásárlási szokásainkat, figyelembe veszik kéréseinket, s ahhoz, no meg a pénztárcánkhoz is igazodva igénylik az árut. A vásárlót általában nem érdekli, hogy mennyibe kerül egy üzlet felújítása. Biztos nem kevésbe. Ezért mi annyit tehetünk, hogy vigyázunk tisztaságára Mert jusson eszünkbe, hogy nagyin hiányzik, ha nincs. A bolttól pedig azt kérjük, hogy ezután is ilyen árukínálattal tartsa meg vevőit. * Augusztus 24-i számunkban arról írtunk, hogy a Béke mozi előtti téren építik azt a kutat, amely hasonló lesz a Spaten sörbár előttihez. S most arról számolhatunk oe, hogy a Tarcsi Lajos által, társadalmi munkában készített kút elkészült. Kellemes színfoltja, tartozéka az újjáépített térnek. i ' Sz. Gabriella Miskolc Mennyi a hagyatéki eljárás illetéke? A hagyatéki eljárás lefolytatásáért illetéket, úgynevezett hagyatéki eljárási illetéket kell fizetni. Az illeték 2 százalék, amelyet az örökösök a nekik személy szerint átadott hagyatéki vagyon (vagyonrész) vagy tulajdonjogi igény értéke után fizetnek. Az illeték kiszabásának alapjául szolgáló érték megállapításánál a hagyatéki terheket nem lehet figyelembe venni, vagyis azokat a hagyaték ' értékéből levonni nem lehet. Nem kell azonban a hagyatéki vagyon értékéhez hozzászámítani azoknak az adományoknak az értékét, amelyeket az örökhagyó még életében adott valamelyik örökösének és amelyeknek figyelembevételével határozzák meg a hagyatékban való részesedés arányát, vagy a köteles rész mértékét. Figyel-’ ínén kívül kell hagyni — egyebek mellett — annak a vagyonnak az értékét Is, amelyről az örökösök elismerték, hogy azon az örök- hagyóval való közös, szerzés jogcímén más személy (például a házastárs) szerzett tulajdonjogot. Ingatlan hagyaték esetében a hagyatéki eljárás illetéke magába foglalja az ingatlannyilvántartásba való bejegyzéssel kapcsolatos eljárás illetékét is, s címen tehát külön eljárási illetéket nem kell fizetni. A 2 százalék eljárási illetéket a közjegyző által megküldött jogerős hagyatékátadó végzés alapján az illetékhivatal utólag szabja ki, és azt az illetékhivatal felhívására pénzben kell megfizetni. Ha a hagyatéki vagyon értéke nem állapítható meg, vagy a fél öröklési bizonyítvány kiállítását kéri, illetőleg ha a hagyatéki eljárást a közjegyző a hagyaték átadása nélkül megszüntette, 300 forint illetéket , kell fizetni. Ezt az illetéket a közjegyző élőtt "illetékbélyegben kell leróni. eljárásban! elleni fel-j A hagyatéki hozott végzések lebbezés folytán a másod- , fokú eljárásért külön eljárási illetéket nem kell fizetni! az előbbiek szerint megállapított eljárási illeték ugyanj is magában foglalja a jogorvoslati eljárás illetékét is.. Végül megemlítjük, hogy, bizonyos esetekben a hagya-. téki eljárás illetékmentes. Az illetékmentesség eseteit! az illetékrendelet tartalmaz-j za. Ezeket az eseteket a köz-íj jegyző, illetőleg az illeték- hivatal hivatalból figyelembe veszi. Érti a szakmáját Letépték a védőláncot * A Korvin Ottó utcai üzletsor mögött a járdák mellett parkosított területen zöldell a fű. kellemes színfolt a virágágyás. De mit érdekli ez azokat, akik letépik a védőláncot, letapossák a kis parkot. Mellette egy-két lépésre ott az átjáró. Nyilván ez is elkerülte az „erős” emberek figyelmét, mint ahogy a felelősségre vonás hiánya miatt fütyülnek mások rosszallására. - ~ Örökzöld téma olvasóink leveleiből: nehezen jutnak hozzá az autóbusz- és villamosjegyekhez. Sokszor megírtuk már an illetékesek véleményét is. Azt, hogy igyekeznek a város minden részén árusítani a jegyeket, ABC-áruházak, irafikok foglalkoznak vele, és az MKV jegyárusító helyei megtalálhatók a város minden pontján. Kevés az automata, de újak felszerelése anyagi okok miatt korlátozott. Arról is írtunk már, hogy egyre többen veszik igénybe jegy nélkül a tömegközlekedési eszközöket. S ha az ellenőr megbünteti őket, a fentiekre hivatkoznak, mármint, hogy nem tudnak hol jegyet venni. Szerkesztőségünkké érkezett panaszok általában mindig az ellenőr magatartását kifogásolják. Ennek pontosán az ellenkezőjét tapasztalta R. A.-né miskolci olvasónk. Kisgyermekével augusztus 22-én, délelőtt, a Bulgárföldö»; szállt fel a 101/B-s autóbuszra. Szerinte a környé-í ken nem jutott jegyhez, így anélkül szállt fel a járműre, gyermekével a karján. Nagyon izgult, mert még soha nem utazott jegy nélkül, és tudatában is volt, hogy baj lehet belőle. S pechjére felszállt az ellenőr. Restelkedve mondta, hogy nincs jegye, de kifizeti a viteldíjat. S akkor az ellenőr nem csattant fel, nem kérte a személyi igazolványát, hanem átnyújtott egy autóbuszjegyet. Fentiekhez csupán még annyit: a szóban forgó ellenőr — szerintünk is — jó emberismerő. Különbséget tudott, tenni azok között, akik szándékosan, vagy szándékuk ellenére követnek el szabálytalanságot. Ez az ellenőr érti a szakmáját... H.-né ,.Eory kis cigaretta...” Azon meditálok magamban, hogy van-e manapság kultúrája a dohányzásnak. Ha a régi öregekre gondolok — és itt csak férfiakról eshetett szó — emlékszem, annak idején volt. A szivarra gyújtás, a pipázás külön szertartást jelentett, a délutáni összejövetelek, beszélgetések tartozéka volt. Abban a családban, ahol kicsi gyermeket neveltek, a férfiak természetesnek tartották, hogy az udvaron „füstölögjenek”. A dohányzás elleni reklámokból sok van, mindenki félti a maga és mások egészségét, ezért ellenzi, hogy aki akar„ rágyújthasson. Munkahelyen, várótermekben, utazás közben tiltják is a dohányzást — nyilván szintén az egészségmegőrzés érdekében. Pedig a dohányzásellenes, egészségügyi óvintézkedések sora nem helyettesíti a kulturált viselkedést. A Bajcsy-Zsilinszky úton egy olyan kismamával találkoztam a napokban, aki ölében fogta féléves gyermekét, és a szájában ott lógott a cigaretta. A Búza téri piac zsúfoltságában úgy rohant el mellettem egy hölgy, hogy közben szívta a cigarettáját. Ahogy ezeket a sorokat írom egy asz- szony lép a szerkesztőségi szobába, és a cigarettájáról a szőnyegre pöccinti a hamut. Egyik sem találkozott azokkal a ma még közöttünk élő öregurakkal, akik ezeket a „hölgyeket” is megkérdezik. hogy a társaságukban rágyújthat* nak-e? -. , \