Déli Hírlap, 1989. augusztus (21. évfolyam, 177-203. szám)

1989-08-31 / 203. szám

Elkészült a díszkút a miskolciaké a szó Postacím: Déli Hírlap. Miskolc. 3501. Pf.: 39 — Telefon: 18-225. — Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, bogy nanaszaikkal. észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—14 óra között keressenek fel bennünket. Még; ki is teregetjük... A napokban sokszor vitt az utam Szirmára, a cementgyár mögötti úton. Sajnos, ennek az útnak csak a fele járható. Olyan vastag a piszok, a szemét, hogy száraz időben a rá­hajtó gépkocsik nyomán fuldokolhat az ember a portól, esős időben viszont balesetveszélyes. A széthullatott szemét között lévő különféle müanyagzsákokon könnyen megcsú­szik a gépkocsi kereke. Az út mellett van a városi szeméttelep. Nádasrét. Milyen szép neve van. Valószínűleg annak a vidéknek az emlékét őrzi, amikor még lápos, nádas rét húzódott itt. Most sze­méttemető. Lapunkban is sokszor foglalkoztunk már vele, hogy a szeméttelep telítettsége jóval meghaladta az engedélyben meghatározott értéket, a szemét szintje 6—7 méterrel ma­gasabb, mint a szóban forgó út. Így amikor a kukásautók leöntik rakományukat, elkerülhetetlen, hogy leperegjen t.i útra a hulladék. Jóllehet minden leöntés alkalmával föld­del takarják le a területet. Tudjuk, hogy évek telnek el, amíg megoldást találnak egy új szeméttelep létesítésére. De addig is nem irtana, »ahogy a helyzet kívánja, gépi seprűvel, vagy más módon takarítani ezt az utat. Legalább annyira, hogy megszűnjön a balesetveszély, és az itt közlekedőnek ne elsősorban az jusson az eszébe, hogy az út közelében van a városi szemét­telep. Muszáj ezt ily módon kiteregetni? H.-né Kinek kellene megjavítani Sajnos, vége a nyárnak, és lassan itt az ősz. A jelenleg még járható útjaink is egy­re rosszabbak lesznek. Ha az illetékesek felfigyelnének erre, még időben kijavíthat­nák. Aki már járt az Úttörő- parkban, láthatta, hogy a település úthálózata nem- éppen a legjobbak közé tar­tozik. Ezek közül is egyik legrosszabb, a Zászló utca, amely még balesetveszélyes is. Nem egy gépjárművet tett már próbára, de ha be­jön az esős idő, járhatatlan, ná válik. Van itt egy kis fűszer-csemegebolt, ahová teherkocsik szállítják az árut. és ezek úgy összevág­ják sáros időben az utat, hogy egy kisebb autó. mo­torkerékpár tengelyig süly- l.yed. Pedig mindössze egy 120—150 méteres útszakasz­ról van szó, amelynek javí­tásához csak néhány kocsi zúzott kőre lenne szükség. no meg egy úthengerre, amely elegyengetné. Ebben az utcában is be­csületes adófizető polgárok' laknak, megérdemelnék, hogy jobb úton járjanak. A folytatása a hegyre vezető Nagyszentbenedek utca, amely már most is járha­tatlan. A sok esőzés úgy kimosta, hogy néhol 30—40 centiméteres mélyedések vannak, ami már szinte nyaktörő. Úgy látszik, en­nek sincs gazdája. Pedig, az itt lévő hétvégi telkek tulajdonosai is adófizető .emberek. .Mi, lett .példájj! a befizetett , ttehóval? Ezt is meg kellene nézni az ille­tékeseknek. S úgy megja­vítani azt a szakaszt, mint a Tapolcai útról felvezető Külső Csabai utat csinál­ták meg nemrég. Avagy a hegynek ezen a részén „na­gyobb emberek” laknak? K. M. Miskolc Hol táncoljon a fiatal? A napokban érkeztünk haza a Balatonról. Ottani élményeink késztettek ben­nünket arra, hogy megírjuk véleményünket az Itthoni lehetőségekről. Városunkban a fiatalok szó­rakozási lehetősége sajnos nagyon korlátozott. Aki pél­dául táncolni szeretne, gond­ban van. Ismerve Miskolc erre alkalmas vendéglátóhe­lyeit, nagyrészük sem köz- biztonsági, sem anyagi okok­nál fogva nem felel meg a fiataloknak. Már elnézést, de egy igényes, szórakozásra vá­gyó ember nem lép be a Ka­towice étterembe, avagy a Sörgödörbe. A legszínvona­lasabbnak kikiáltott Tokaj, pedig elképesztő áraival ri­aszt el bennünket. A Balatonon kiemelt üdü­lőkörzetben a diszkóbelépők 50—75 forintba kerültek Példa erre a siófoki Siotour vagy a fonyódi Gyöngyha­lász. Sajnos. Miskolcon nem találunk hasonló lehetősé­get. S amíg ez így van. „megcsalva” városunkat Egerbe, vagy Debrecenbe kell mennünk, ha kulturált körülmények között akarunk M. Ilona (Miskolc): Szerkesz­tőségünkhöz küldött levelét to­vábbítottuk a megyei rendőrfö- kapitányság vezetőjének. Ügyé ben kértük e kivizsgálást, il­letve intézkedést. szórakozni. Hogyan lehet az. hogy Miskolcon erre egysze­rűen nincs mód. Az esetle­ges válasszal együtt, azt kérnénk az illetékesektől, hogy teremtsenek a fiatalok­nak a kulturált szórakozás­hoz lehetőséget. Pintér Attila. Szűcs Antal Gáboy Miskolc Az új kenyeret köszöntötték Az új kenyér ünne­pe és Szent István ki­rály napja alkalmából találkoztak az 1-es és 11-es számú öregek Klubjának tagjai. Az előbbiek hívtak vendé­geket, Csorna Imréné klubvezető szavai kö­szöntötték az ünnepet. A klubtagok által szer. kesztett műsor után szegték meg az új bú­zából sült kenyeret, a miskolci kenyérgyár ajándékát. A jó han­gulatú, családias ün­nepségen az MKV ci- terazenekara muzsi­kált, szerény vendég­látás, tombola, kelle­mes beszélgetés tette emlékezetessé a dél­utánt. Köszönet érte mindazoknak, akik ,gondoltak az öregekre. M. F. Miskolc Megszépült a boltunk Két hétig kénytelenek vol­tunk nélkülözni a Kiiuán- délen. az Iván utcában lé­vő élelmiszerboltot. Jóllehet, a lakótelepen van még egy ABC-áruház. de bizony a reggeli órákban nem mind­egy: 5—10 perc alatt ju­tunk a tejhez, kenyérhez, ropogós péksüteményhez, avagy fél órát vesz igénybe az utunk az ABC-ig és visz- sza. Végre hétfőn már kedvenc boltunkban vásárolhattunk. Megszépülve. átrendezve várta vevőit. Megszoktuk ezt az üzletet, az ott dol­gozókkal nap mint nap ta­lálkozunk. ismerik vásárlá­si szokásainkat, figyelembe veszik kéréseinket, s ahhoz, no meg a pénztárcánkhoz is igazodva igénylik az árut. A vásárlót általában nem érdekli, hogy mennyibe ke­rül egy üzlet felújítása. Biztos nem kevésbe. Ezért mi annyit tehetünk, hogy vigyázunk tisztaságára Mert jusson eszünkbe, hogy na­gyin hiányzik, ha nincs. A bolttól pedig azt kérjük, hogy ezután is ilyen áru­kínálattal tartsa meg vevőit. * Augusztus 24-i számunkban arról írtunk, hogy a Béke mozi előtti téren építik azt a kutat, amely hasonló lesz a Spaten sörbár előttihez. S most arról számolhatunk oe, hogy a Tarcsi Lajos által, társadalmi munkában készített kút elkészült. Kellemes színfoltja, tartozéka az újjáépített térnek. i ' Sz. Gabriella Miskolc Mennyi a hagyatéki eljárás illetéke? A hagyatéki eljárás le­folytatásáért illetéket, úgy­nevezett hagyatéki eljárási illetéket kell fizetni. Az illeték 2 százalék, ame­lyet az örökösök a nekik személy szerint átadott ha­gyatéki vagyon (vagyonrész) vagy tulajdonjogi igény ér­téke után fizetnek. Az ille­ték kiszabásának alapjául szolgáló érték megállapításá­nál a hagyatéki terheket nem lehet figyelembe ven­ni, vagyis azokat a hagyaték ' értékéből levonni nem lehet. Nem kell azonban a ha­gyatéki vagyon értékéhez hozzászámítani azoknak az adományoknak az értékét, amelyeket az örökhagyó még életében adott valamelyik örökösének és amelyeknek figyelembevételével határoz­zák meg a hagyatékban való részesedés arányát, vagy a köteles rész mértékét. Figyel-’ ínén kívül kell hagyni — egyebek mellett — annak a vagyonnak az értékét Is, amelyről az örökösök elis­merték, hogy azon az örök- hagyóval való közös, szerzés jogcímén más személy (például a házastárs) szerzett tulajdonjogot. Ingatlan hagyaték esetében a hagyatéki eljárás illetéke magába foglalja az ingatlan­nyilvántartásba való bejegy­zéssel kapcsolatos eljárás il­letékét is, s címen tehát kü­lön eljárási illetéket nem kell fizetni. A 2 százalék eljárá­si illetéket a közjegyző által megküldött jogerős hagya­tékátadó végzés alapján az illetékhivatal utólag szabja ki, és azt az illetékhivatal felhívására pénzben kell megfizetni. Ha a hagyatéki vagyon értéke nem állapít­ható meg, vagy a fél öröklé­si bizonyítvány kiállítását kéri, illetőleg ha a hagyatéki eljárást a közjegyző a ha­gyaték átadása nélkül meg­szüntette, 300 forint illetéket , kell fizetni. Ezt az illetéket a közjegyző élőtt "illetékbé­lyegben kell leróni. eljárásban! elleni fel-j A hagyatéki hozott végzések lebbezés folytán a másod- , fokú eljárásért külön eljárá­si illetéket nem kell fizetni! az előbbiek szerint megálla­pított eljárási illeték ugyanj is magában foglalja a jog­orvoslati eljárás illetékét is.. Végül megemlítjük, hogy, bizonyos esetekben a hagya-. téki eljárás illetékmentes. Az illetékmentesség eseteit! az illetékrendelet tartalmaz-j za. Ezeket az eseteket a köz-íj jegyző, illetőleg az illeték- hivatal hivatalból figyelem­be veszi. Érti a szakmáját Letépték a védőláncot * A Korvin Ottó utcai üzletsor mögött a járdák mellett parkosított területen zöldell a fű. kellemes színfolt a virágágyás. De mit érdekli ez azokat, akik letépik a védőlán­cot, letapossák a kis parkot. Mellette egy-két lépésre ott az átjáró. Nyilván ez is el­kerülte az „erős” emberek figyelmét, mint ahogy a felelősségre vonás hiánya miatt fütyülnek mások rosszallására. - ~ Örökzöld téma olvasóink leveleiből: nehezen jutnak hozzá az autóbusz- és vil­lamosjegyekhez. Sokszor megírtuk már an illetéke­sek véleményét is. Azt, hogy igyekeznek a város minden részén árusítani a jegyeket, ABC-áruházak, irafikok foglalkoznak vele, és az MKV jegyárusító he­lyei megtalálhatók a város minden pontján. Kevés az automata, de újak felsze­relése anyagi okok miatt korlátozott. Arról is írtunk már, hogy egyre többen veszik igénybe jegy nélkül a tömegközleke­dési eszközöket. S ha az el­lenőr megbünteti őket, a fentiekre hivatkoznak, már­mint, hogy nem tudnak hol jegyet venni. Szerkesztősé­günkké érkezett panaszok általában mindig az ellenőr magatartását kifogásolják. Ennek pontosán az ellenke­zőjét tapasztalta R. A.-né miskolci olvasónk. Kisgyer­mekével augusztus 22-én, délelőtt, a Bulgárföldö»; szállt fel a 101/B-s autó­buszra. Szerinte a környé-í ken nem jutott jegyhez, így anélkül szállt fel a járműre, gyermekével a karján. Na­gyon izgult, mert még soha nem utazott jegy nélkül, és tudatában is volt, hogy baj lehet belőle. S pechjére fel­szállt az ellenőr. Restelked­ve mondta, hogy nincs je­gye, de kifizeti a viteldíjat. S akkor az ellenőr nem csattant fel, nem kérte a személyi igazolványát, ha­nem átnyújtott egy autóbusz­jegyet. Fentiekhez csupán még annyit: a szóban forgó el­lenőr — szerintünk is — jó emberismerő. Különbséget tudott, tenni azok között, akik szándékosan, vagy szándé­kuk ellenére követnek el szabálytalanságot. Ez az el­lenőr érti a szakmáját... H.-né ,.Eory kis cigaretta...” Azon meditálok magamban, hogy van-e manapság kul­túrája a dohányzásnak. Ha a régi öregekre gondolok — és itt csak férfiakról eshetett szó — emlékszem, annak idején volt. A szivarra gyújtás, a pipázás külön szertartást jelen­tett, a délutáni összejövetelek, beszélgetések tartozéka volt. Abban a családban, ahol kicsi gyermeket neveltek, a fér­fiak természetesnek tartották, hogy az udvaron „füstölög­jenek”. A dohányzás elleni reklámokból sok van, mindenki félti a maga és mások egészségét, ezért ellenzi, hogy aki akar„ rágyújthasson. Munkahelyen, várótermekben, utazás közben tiltják is a dohányzást — nyilván szintén az egészségmeg­őrzés érdekében. Pedig a dohányzásellenes, egészségügyi óvintézkedések sora nem helyettesíti a kulturált viselkedést. A Bajcsy-Zsilinszky úton egy olyan kismamával talál­koztam a napokban, aki ölében fogta féléves gyermekét, és a szájában ott lógott a cigaretta. A Búza téri piac zsúfolt­ságában úgy rohant el mellettem egy hölgy, hogy közben szívta a cigarettáját. Ahogy ezeket a sorokat írom egy asz- szony lép a szerkesztőségi szobába, és a cigarettájáról a szőnyegre pöccinti a hamut. Egyik sem találkozott azokkal a ma még közöttünk élő öregurakkal, akik ezeket a „höl­gyeket” is megkérdezik. hogy a társaságukban rágyújthat* nak-e? -. , \

Next

/
Thumbnails
Contents