Déli Hírlap, 1989. augusztus (21. évfolyam, 177-203. szám)
1989-08-26 / 199. szám
Kukorékol-e újra a réz ka ka«' Hévíz históriájából f Hosszas viták és tüntetések irtán végre lecsillapodtak a kedélyek Hévízen. Kormánydöntés született, amely kimondja, hogy az export szempontjából rendkívül értékes byirádi bauxitbánya bezárása érán is meg kell menteni világhírű gyógyfürdőnket, a reumások Mekkáját, a Hévizi- lovet. — Hévíz. Rizling tér! — tréfálkozott a kalauz, amikor a keszthelyi vasútállomásról jövet, kiszálltunk az «utóbuszból. Valóban, a teret egyfelől a gyógyvizű tó záptojásra emlékeztető kénhidrogénes szaga, másfelől a körben sorakozó termelői • borkimérések aranyló riz- lingjeinek. a lacikonyhák sercegő kolbászainak, pecsenyéinek illatra lengi be. A térrel át ellenben, a gyógyfürdő falán Szabó Lőrinc domborműve, aki — a márványba vésett szöveg szerint * — „itt talált gyógyulást, szép versekhez való ihletet, s Hévíz jótéteményeiről nem múlandó műveket alkotott”. ' Ugyanitt egy másik márványtáblán Babocsay Józsefnek. Zala vármegye hajdani főorvosának emlékét örökítették meg. aki a tó vizének gyógyhatásút felismerve, 1795-ben tanulmányt J, irt róla. „Boldog Zala vármegye — olvashatjuk a ki- 1' adványban —. amelynek területén ez a gyógyvizű tó fakad, amely által a beteg test és a testnek éltein kadt részei, inai megerősittetnek. Megújul a test és deli ábráidba öltözik, a vér párosságát visszanyeri, a halo- ván.y színt — leginkább az asszonyt nemben megváltoztatja.” Hasonló lel kendezéssel emlékezett meg a Hévízi-tó gyógyhatásúról sok hazai és külföldi híresség is. Gyakori vendég volt itt Berzsenyi Dániel. Kemény Zsigmond, Eötvös József. Eötvös Károly. Móricz Zsigmond. A tavat, amelynek „életkorát” egyesek másfél millió, mások 800—900 ezer évre becsülik. a mintegy 35 méter mélyen levő meleg forrás táplálja. Régen, századokkal ezelőtt kenderáztatásra. nyers bőrök kikészítésére használták. De a környékbeli falusiak ' felismerték gyógyító hatását is. Amint Eötvös Károly írja. ..a csonkák. bénák, sínylődök üp- nepnaponként eljártak ide fürödni, noha nem annyira a tóban fürödtek. mint a belőle kiszakadó folyóban. Az orvos urak. a fizikusok, kémikusok és természettudósok még akkor bizony ezt nem vették észre, a paraszti nép beszédjére pedig nem adtak semmit.” Inkább cserit afféle „parasztfürdőnek” számított tehát kezdetben a Hévízi-tó. De a tulajdonos, az irodalomkedvelő. tudománytá mosató gróf Festetics György sokat áldozott azért, hogy a tavat a környező mocsárból kibontsa, és fokozatosan* gyógyfürdővé fejlessze. InAnyanyelvünkrol, délidőben Suksük, szukszük A furcsa nevű nyelvi hibát, — a suksííkölést — igen sokan felismerik, de még mindig igen sokan el is követik. Gyakran hallunk ilyenfajta mondatokat: „Nem lássátok be a hibátokat.” „Kifessük mind a két szobát.” ,.Elválassza őket egymástól.” A mondatok helyesen így hangzanának: „Nem látjátok be a hibátokat.” „Kifestjük mind a két szobát.” „El választja őket egymástól." A helyes igealakokat „tj”-vel ír- , juk, de „ty”-nek ejtjük, ezért megjegyzik a gyerekek is az iskolában, ha azt mondom: Nem suk-sük édes fiam, hanem tyuk-tyük! Mi a hiba lényege? Az. hogy ezekben a mondatoikban a „t”, illetve az „szt” végű igék különböző funkciójú alakjait cserélte össze a beszélő. Ha ugyanis felszólítunk valakit, akkor ezeket a formákat kell használnunk (tehát a felszólító módú igealakokat): lássátok be, fessük ki, válassza el; Ha pedig egyszerűen közlünk valamit, akkor a kijelentő módú alakokat: belátjátok, kifestjük, elválasztja. (Az igekötők másfajta helyzete is jelzi a különbséget!) Ügy tapasztalhatjuk, hogy az „s” végű igéket már kevesebben tévesztik el, de az „szt” végűeket egyre többen. Példákra vadászva alig nyitottam ki a rádiót, néhány perc múlva már sikerült elcsípnem néhány ide illő hibás mondatot. Reggel a miskolci rádióban a tűzoltás modern eljárásairól volt szó A nyilatkozó ezt mondta: „A vizet poriasszuk.” (Helyesen: porlasztjuk.) Kora délután a Kossuth rádióban hallgatói panaszokra válaszolva egy tanyai gyalogút tönkretételének okáról nyilatkozott egy tanácsi dolgozó. „A gépkocsivezetők ezt az utat válasszák.” (Helyesen: választják.) A „suksükölés”, „szukszükölés” ellen szívósan kell harcolnunk, mert a „t”, „szt” végű igék esetében fontos alaki különbséget mos el. Ennek pedig fontos szerepe van a gondolatok közlésében. Egészen más a szándékom, ha azt mondom: „Osszuk el a jutalmat!”, mintha csak közlöm: „Elosztjuk a jutalmat.” Az egyik mondatban csak az „ssz”-es, a másikban csak az „sztj”-s alak a helyes. A két alak egybemosása nyelvünket szegényíti el. Karács Ferenrné A MISKOLCI NEMZED SZÍNHÁZ SZINÉSZKÉPZÖ-, TÁNC- ÉS MOZGÁSSTÚDIÓT INDÍT A stúdió 1989 októbertől 1990 május végéig tort 15-20 éves fiatalok jelentkezését várjuk! A jelentkezéseket írásban (név, életkor, lakcím feltüntetésével és rövid életrajzzal)-a színház titkárságára kérjük eljuttatni, 1989. szept. 15-ig (Miskolci Nemzeti Színház titkársága, 3501 Miskolc, Pf. 113.) A felvételi vizsga várható időpontja szeptember 25. gyene® „deszkaházakat” építtetett öltözőnek vetkö- zőnek a nép számára, 6Őt „érvágást és köpölyözést végző chirurgoeokat. borbély-sebészeket is” tartott. A grófnak 1819-ben bekövetkezett halála után azonban abbamaradt a fürdő fejlesztése, és csak a múlt század második felében folytatódott a további bővítése. Ekkor építették a tó felszínére a fenyőcölöpökön nyugvó. jellegzetes „tavi fürdőházakat”. Erre az időre esik Hévíz különlegességének. az indiai vörös lótusznak. vagy ahogyan a környékbeliek nevezik, a tündérrózsának a betelepítése. Az első töveket Lovas sy Sándor, a keszthelyi mezőgazdasági akadémia igazgatója ültette el 1898- ban. s oly buján terjedt el a meleg vízben, hogy valósággal egzotikus pompát kölcsönzött a tónak mindaddig. amíg a bauxitbányászás okozta víz- és hőosök- kenés miatt, az utóbbi években csaknem teljesen kipusztult Remélhetőleg, a tó korábbi állapotának helyre- állításával, a tündérrózsák is újra „benépesítik” a víz felületét. Igazán modern gyógyfürdővé csak az utóbbi két évtizedben vált Hévíz. Egymás után épültek és énülnek napjainkba in is a SZOT. az üzemek, vállalatok, szövetkezetek, intézmények gyógyüdülői. A Thermál és az Aqua gyógyszálló után legutóbb elkészült a Napsugár gyógyüdülő. A gondatlanság, vétkes mulasztás okozta tűzpuRztftás után újjáépítették M tó központi fürdőházát A tojásdad alakú tóban úszkáló fürtőzők kíváncsiam találgatják, vajon az újjáépítés után visszakerül-e a fürdőház legmagasabb tornyára a hajdani rézkakas? Erről ugyanis az a legenda járja, hogy csú- fondárosan utánakukorékol annak a vendégnek.1 aki üdülését befejezve, anélkül utazik haza, hogy valami gáláns kalandban lett volna része Hévízen. Hegyi József A középkortól a századfordulóig Ötvösremekek Figyelemébresztő kiállítás nyilt a Nemzeti Múzeumbanya magyar és európai ötvösség kimagasló müveiből. A Nemzeti és Iparművészeti Múzeum páncélszekrényeinek mélyéből a kutatók azzal a céllal válogatták ki az évszázados, ritka műtárgyakat, hogy párhuzamba állítsák a múlt század folyamán a régi stílusok formáinak felhasználásával készült müvekkel. A historizmus uralta a múlt század nagy részét. Ez a korszak Európában a nemzetté válás ideje volt, a sajátos nemzetmodell kialakításához a művészetek a múltba, a nemzet nagy történelmi korszakaihoz fordultak példaképekért. A technikai kivitel magas színvonalú, semmivel sem maradt el az elmúlt korszakok vezető céhmestereinek színvonala mögött. A kor ötvösei mindent tudtak, amit a régiek, és örömük telt mesterségük gyakorlásában. Csak kiváló anyagokat használtak, a selejt a kor iparosai számára éppoly ismeretlen fogalom volt, mint a céhek idején. A mesterségnek rangja volt, az oklevelet nem adták in. gyen. Persze, a megrendelők i« igényesek voltak, a rossz iparos vehette sátorfáját, mint az elmúlt századokban, amikor a céh, a színvonal és a minőség érdekében állandóan megvizs. gálta az eladásra készült munkákat. A lótómesterek, a „minőségi ellenőrök” nagyon szigorúak voltak. A céh bélyeget csak abban az esetben ütötték a tárgyakra. ha azok minden szem. pontból kifogástalannak bizonyultak. Ha nem. figyelmeztették az ötvöst. Ha több figyelmeztetés sem használt, a tárgyat megsemmisítették. Végső esetben készítőjét a céhes mesterek sorából kizárták, ami teljes szakmai csődöt jelentett. Napjainkban újra dívái minden, ami régi, különösen az iparművészetet uralja a nosztalgia. A feltételek azonban nagyon megváltoztak. Szériás és íél-kézjfc Kandallóóra (1810 körül). műves technológiával ilyen magas színvonalú remekeket készíteni nem lehet, arról nem is beszélve, hogy a régi kézművesek mesterségbeli tudása is hiányzik. B. I. A vitatéma: Magyarság és Európa Tokaji írótábor Vasárnap délután fél 4-kor megkoszorúzzák Darvas József emléktábláját Tiszaladányban: ezzel veszi kezdetét a 17. Tokaji írótábor. Az irátábort Zö- di Imre, a Hazafias Népfront megyei titkára nyitja meg, a koszorúzást követően, a tisza- lodányi művelődési házban. Ugyanott Kenyérszegö címmel irodalmi műsor lesz, Kulcsár Imre színművész közreműködésével, a műsort Papp Lajos állította össze. Hétfőn délelőtt, a tokaji MSZMP székházban fél 12- kor kezdődik Kosáry Domokos történész vitaindító előadása. melynek címe: Magyarság és Európa. Este 7 órakor a Tokaji Galériában irodalmi estet rendeznek, melynek vendége Banner Zoltán, előadóművész. Kedden folytatódik a vita. Délelőtt Gál Sándor és Katona Szabó István korreferátuma hangzik el, délután A légy Mi van veled apukám? — kérdezte a fiatal tudós légy karcsú potrohú szem- revaló felesége élete párját, aki étvágytalanul tolta félre a vacsorára szánt friss lócitromot. Az zavartan dörzsölte ösz- sze Kártyás szárnyait, maga sem érteiig, mitől változott meg néhány nap leforgása alatt: rá se tudott nézni a legfinomabb ételmaradékra sem, a sarki árnyékszéknek a tájára se ment, csak szívta egyik cigarettát a másik után, és vedelte a kisfrögösöket, holott azelőtt egy kortyol sem ivott repülés közben. Nemrégiben ismerkedtek össze a közeli piacon, s már az első pillanatban érezték, hogy nem közönséges piaci légygyei hozta össze őket a sorsuk. így aztán az arra ténf ergő plébános izzadt homlokán, csápjaikkal igent rebegtek egymásnak. Azóta egy szűkös, de szemrevaló kukában éldegéltek, olyan boldogok voltak, hogy madarat lehetett volna fogatni velük, ha ez idő tájt nem a madarak fogták volna a legyeket. A baj akkor kezdődött, amikor a fiatal légy- tudós nekifogott megvalósítani a nagy tervet: olyan készüléket építeni, mely a piaci légy szemtelenségét közvetlenül elektromos energiává képes alakítani. A készülék egy magyar telefonfülkére emlékeztetett (annyiban. hogy ez sem adott vonalat), és egy komputerrel volt összekapcsolva. az pedig egy vám- és devizabüncselek- ménnyel. Egyik nap az ifjú légytudós megint bezárkózott a fülkébe, és erősen a pimaszságra koncentrált Közben nem vette észre, hogy bevitte magával a Piaci Hírek aznapi számát, melynek címlapján egy kofa volt látható, akit azért köröztek, mert állítólag két legyet ütött egy csapásra. A dögunalmas kísérletezés alatt a komputer előbb ásitozott, majd — jobb híján — a Piaci Híreket olvasgatta, és megtörtént a baj. Szörnyű és megbocsáthatatlan szórakozottságból a piaci légyből és a piaci kofából egyetlen szörnyeteget gyúrt. Először mit sem lehetett észlelni, csak a légy felesége döbbent rá — o peterakás intim pillanataiban —, hogy férjének egyre kevésbé szőrös a háta, és a szárnya is egyre lan- kadtabb. A folyamat egyre jobban felgyorsult: egyik reggel, mikor az egész család a csillárt körbeülve reggelizett, a tudós úgy leesett hanyatt a padlóra, hogy csak úgy nyekkent. Az átalakulás kétségbeejtő volt: a szárnya helyes kis pocakká alakult, majd lába kelt két lábának, a maradék kettő pedig lúdtal- pas lett. Mellső végtagjain undorító szőrtelen kinövések keletkeztek. szám szerint öt-öt darob, amelyekkel elég ügyesen hegedült és zongorázott, de ez sem nyújtott vigaszt. Munkahelyéről undorító külseje miatt kirúgták, meg persze agresszív magatartása miatt, mivel válaszul kollégái résztvevő zümmögésére egy összecsavart újsággal csapkodott maga körül. Felmondó végzését — a rettegett légypapírt — hamarosan kézhez kapta. Szomorúan szedte össze holmiját egykori munkahelyén, a Piackutató Intézetben, majd utoljára végighordozta megtört tekintetét meghitt szobáján, és szórakozottan kiröppent a huszadik emeletről. Özpegye zokogva borult járdán fekvő tetemére. A szerencsétlen özvegy mély fájdalmában nem vette észre a közelgő mentőorvost, aki lassan, lábujjhegyen lépkedett feléjük, s kezében összecsavart újságot tartott, ütésre emelve.., Kiss József pedig Tóth László, Székelyt András Bertalan, és dr. Lö- kös István következik. Az esti beszélgetés témája irodalmunk jelene, jövője, a szellemi-ideológiai és politikai pluralizmus új lehetőségei, és ennek hatásai az irodalomra. A beszélgetést Fekete Gyula író. a Mao^ar Írók Szövetségének alelnöke vezeti be. Szerdán délelőtt Lagzi István és Láng Gusztáv korreferátuma hangzik el, melyeket vita, majd délután vitazáró követ. Este 6 órakor Edelényben, Encsen. Prü- gyön, Sajószentpéteren, Szerencsen és Tokajban íróközönségtalálkozók kezdődnek. Csütörtökön délelőtt 10 órakor az MSZMP tokaji székházában A magyarság helye Európában, a nemzetiségiek helyzete Magyarországon címmel rendeznek beszélgetést. ahol Tabajdi Csaba. az MSZMP KB ósztály- veztő helyettese, társadalom- kutató tart előadást. A beszélgetést dr.‘ Ruszoly József egvetemi tanár vezeti. A 17. Tokaji írótábort fél 1-knr záriák. előtte azonban megbeszélik a jövő évi programot. A Massa-ffiúzeum Kevés olyan, korabeli ipari műemlék található Euró- pa-szerte, mint a Garadna völgyében levő öskohó, s mellette a Massa Múzeum. Mindkét létesítmény az egyik legrégibb mesterség, a kohászkodás „őskorába” visz bennünket. Noha hazánk nem tartozott azon országok közé. ahol a vasművesség korán gyökeret vert. de a Szinva völgyének kohászko. dása. Fazola Henrik vasmű- vessége hazai és bízvást mondhatjuk, az európai vaskohászatnak is értékes emléke. Ezért aztán az sem feltűnő, hogy környékén egyre-másra parkíroznak a külföldi rendszámú gépkocsik. A Massa Múzeum a hámori Központi Kohászati Múzeum kezelésében van. Gondoskodnak arról, hogy az egykori szerszámok, tű- zifogók. vízierővel működte, tett fújtatok, ráverő kalapácsok. a kohászok „kéziszerszámai” majdhogynem használható állapotban mutassák: mive! dolgoztak a Szinv* völgyében a kdháMcfc.
