Déli Hírlap, 1989. augusztus (21. évfolyam, 177-203. szám)

1989-08-22 / 195. szám

dteSKsaaw sag •• jfr Útjuk első állomása Mezőkövesd, Zsóri-fürdö volt. A kellemetlen és kellemes meg­lepetések ezután jöttek. (Temesi László felvétele) Még egy hét a cé!ig A Dunántúlon Orvosok adtak, hogy műteni leh(-ti 400 palacknvi élet • r far a diáhexpedíeió Velük tolták a csillét T5bb mint két héttel ez­előtt indult, és ma mar a a Dunántúlon jár a diákex- pcdició. A miskolci Egye- , lem varos ban tanuló diákok­ból verbuválódott kis csapat i csiliét tolva maga előtt már ; megtette a Sopronig tartó út ; nagyobbik részét. Az el- I múlt napok kalandjairól tc- .; letonon kaptuk tőlük a leg­frissebb híreket. j Utoljára Budapest előtt, Hatvanban beszéltünk, az azóta megtett kilométerek­ről részletes napiót vezet­tek. A csapat vezetője, Fe- decsku László ebbe lapozott bele . . . Mint megtudtuk, egy héttel az indulás után már a fővárosba értek. Itt eltöltőitek két kellemes na­pot, helyi bányászvezetők kalauzolták és látták ven­dégül őket. A második éj­szaka azonban kellemetle­nül végződött. A Budapesti Nehézipari Műszaki Egye­tem egyik kollégiumában kaptak szállást. A csillének vendéglátóik az alagsorban csináltak helyet. A kedd reggeli indulás előtt azon­ban döbbenten látták: ki­fosztották a csillét. Csupán a pótkerekeket és a fordu­láshoz szükséges farönköt hagyták benne. Az útravaló- juk eltűnt... Folytatva útjukat, a bu­daörsi emelkedőnél segítő­társuk akadt. Egy fővárosi gépészmérnök, aki inkogni- tő.iát még a fiúk előtt sem fedte fel, azzal a kérdéssel állította meg őket, hogy miben segíthet? Végül egy ebéd ereiéig megvendégelte őket. Kedd esti szálláshe­lyük, Biatórbágy előtt Í6 újabb ismeretlen segítőkkel találkoztak. Egy fiatal pár jó néhány kilométeren át velük együtt tolta a csillét. Szerdán Szár községben, egy úttörőtáborban éjszakáztak. A másnap reggelt ajándékba kapott 28 darab tojásból készített rántottéval kezd­ték. Csütörtökön Tatabánya volt a céljuk. Itt az Orszá­gos Bányászati és Kohászati Bizottság helyi vezetői fo­gadták őket. A fiúk megko­szorúzták egy csendőrsortűz bányászáldozatainak emlé­kére állított szobrot. Pénte­ken Almásfüzitőn pihentek. Üközben a hőségből nekik is kijutott. De mint elmond­ták. az enyhe izületi, kö­nyök- és térdfájáson kívül nincs mire panaszkodniuk. Illetve egyik társuknak ki­csit szerencsétlenebbül ala­kult az útja, mint azt ter­vezte; Ulrich Róbert majd­nem lábát törte. Amikor ugyanis Bicske előtt a csil­le hirtelen megindult lefe­lé, Robi hirtelen nem tud­ta másként megállítani; elé tette a lábát. Azonnal or­voshoz szállították, de ott kiderült, nagyobb volt az ijedelem, mint a baj. Ki­sebb z-úzpdására csak a pi­henést tudták felírni gyógy­írként. Róbert most tehát a kísérőkocsit vezeti. A csapat előtt még jó 100 kilométeres út van. hogy Sopronba ér­jenek még hét napig kell gyalogolniuk. ffázold) A kislány hétéves. A töb­bi hasonló korú gyerektől megkülönbözteti egy veszé­lyes betegsége, amelyet vér­zékenységnek neveznek. A vérzékeny emberek csak rendkívül nagy kockázattal műthetők és rengeteg vérre van szükség a beavatkozás­hoz. Történetünk főszereplő­jét nemrég operálták meg Szombathelyen. Ahhoz, hogy egyáltalán nekifoghassanak a kockázatos vállalkozásnak, vér kellett, Borsodból. Végül is a Semmelweis Kórház 15 orvosa, egészségügyi dolgo­zója adott vért, hogy elvé­gezhessék a műtétet. • NEM FÉLNEK Ez a történet azért is ér­dekes, mert- jelzi: a vérellá­tás számtalan nehézséggel küzd, akárcsak az egész­ségügy többi ága. A beveze­tőben említett hétéves kis­lány esetében, akár csepp- ben a tenger, sok minden megmutatható e nehézségek közül. Az, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók és szülök vállalkoznak gyorsan véradásra, egyszerre két dol­got is demonstrál. Egyrészt azt. hogy így nyár végén nem áll valami jól a vér­adással az ország, mert a szabadságolások miatt az egyébként előre megterve­zett véradási rendet nagyon nehéz tartani — hallottuk a Vöröskeresztnél. Másrészt pedig azt is bizonyították a Semmelweis Kórház munka­társai, hogy alaptalan féle­lem tartani az A IDS-tol vér­adáskor, hiszen csak egyszer használatos segédeszközöket alkalmaznak. Ha valaki iga­zán ismerhetné az esetleges veszélyeket, aaok maguk az orvosok, egészségügyi sek le­hetnének. és lám, ők sem tartanak semmitől. • MIÉRT INNEN? Vajon miért kellett a sa­Jftpetri illetőségű kislányt Szombathelyen műteni, Mis­kolcon gyűjtött vérrel? A 4 minőségtől füg» a bérük lele Piacképes a diósgyőri acél A gyermekparadicsom próbaüzemének tapasztalatai Ebiek a sárÉHíW A múlt hét elején nyílt •neg a tapolcai strand „hí­don túli” része, benne a gyermekmedencékkel és a játszótérrel. A Miskolci Vízművek. Für­dők és Csatornázási Vállalat fürdőosztályának vezetőié. Káló Károlyné akkor el­mondta. hogy a gyermek- paradicsom még nincs tel­jesen kész. a mostani csak próbaüzem. A megnyitással részben az volt a cél. hoev a már meglévő létesítmé­nyeket a szezonból hátrale­vő napokban használhassák a gyerekek részben az. hoav a jelentkező hibákat a lövő szezon kezdetére kijavíthas­sák. A három medence zül kettőt adtak át: a sár­kánycsúszdákat és a pan­csolót a kicsiknek. Osztat­lan volt a siker, és amire számítottak; az is „bejött”: akadtak hibák. A múlt hét végén le kellett szerelni a csúszdákat. mert szinte mindegyik eltört rosszul volt „kitalálva” a rögzítésük, hoz- záütődtek a párkányhoz. Ki­derült — több gyerek felseb­zett lábujja; tanúsítja — hogy a medencék aoró mo­zaikcsempéit nem minden­hol rakták le tökéletesen. A jövő évre már üzembiz­tos csúszdák és újracsiszolt medencék Várják majd a gyerekeket. A felnőttek szá­mára napozóágyakat, széke­ket. asztalokat, padokat he­lyeznek el. s természetesen elvégzik a szükséges terület- rendezést. A Lenin Kohászati Művek termekéinek minősége 1987. tavaszáig fokozatosan rom­lott. Egyre több lett a se- lejtveszteség is. A vállalatot az a veszély fenyegette, hogy az általa kínált áruk visz- szaszoruinak a piacról. — A folyamat megállítá­sára három évvel ezelőtt a vállalat vezetősége úgy dön­tött, hogy pénzt és fáradsá­got nem kímélve javít a minőségen, és csökkenti a selejtveszteséget — tájékoz­tatott Jung János, az LKM minőségbiztosítási főmérnö­ke. Ezt az tette szükségessé, hogy a kohászat stratégiai célként tűzte ki az ötvözött acél részarányának és az alapanyag feldolgozottsági fokának növelését. Az in­tézkedés azért is fontos volt, mert ezeknek a termékek­nek jó piaca' van a gazda­ságilag fejlett európai tőkés országokban. A döntés mű­szaki. szervezeti, szervezési és munkaügyi változtatások, valamint fejlesztések soro­zatát jelentette. Az azóta el­telt években a metallurgiai fázisban korszerű minőség­biztosítási intézkedéseket fo­ganatosítottunk. Bevezettük — többek között — a porbeles huzaladago’ást, valamint vi­lágszínvonalú anyagvizsgáló berendezést és automata ultrahangos készüléket vá­sároltunk. Kidolgoztuk a vállalat teljes minőségbizto­sító rendszerét szervezeti és az emberi vonatkozásokban egyaránt. Több munkakör­ben a dolgozók teljesítmény­bérének fele a minőségtől függ. Az intézkedéssorozat eredménye lett, hogy évről évre fokozatosan csökkent a seiejt mennyisége és a ee- lejtveszteség. Mindezt a ko­hászat az egyre növekvő termelési költségek ellenére valósította meg. A vásárlók jogos reklamációja is vissza­esett; addig, míg az a meny- nyiség 1987-ben az összter­mék 0.45 százalékát jelen­tette, az idei év első hat hónapjában csak 0.15 száza­lékot tett ki. A jelentősen megnövekedett tőkés export­ban is jó minőségi eredmé­nyek születtek. , A kiszállí­tott árunak csupán egy szá­zad százaléka volt kifogásol­ható. Az LKM konvertibilis ex­portjának hetvenhárom. het­vennyolc százaléka az euró­pai közösség országaiba, vagy rajtuk keresztül más államokba irányul. Ha ezen a piacon pozíciójukat tarta­ni akarják, még az eddigi­eknél /is többet kell tenni. Hisz az ott érvényes, szigorú termékfelelősségi törvény szerint minden esetben a gyártó a felelős a minő­ségért. (szikra) válasz meglehetősen egysze­rű: Szombathelyen dolgozik az a professzor, aki felvál­lalta a vérzékeny kisgyerek ízületi műtétjét. Az pe­dig a hazai vérellátásban el­fogadott gyakorlat, hogy az úgynevezett extra műtétek­nél — például szívműtétek­nél is — elküldik a beteg­gel a vért oda. ahol meg- műtik. Ennek két 'oka is van. Egyrészt azokon a helyeken — például Debrecenben, s a fővárosban —, ahol sok spe­ciális műtétet hajtanak vég­re. nem tudnának helyben elegendő vért biztosítani. Másrészt ritka vértípusokból mindenütt nehéz helyben megfelelő mennyiséget előte­remteni, és itt szükség van az országon belüli segítség­re. • KEDVEZMÉNY A KÜSZÖBÖN A hétéves kis beteg mű­tétjéhez 400 palack vér kel­lett, ugyanis ennyi vérből le­het előállítani azt a speciá­lis vérkészítményt, amely a vérzékeny páciens műtétjé­hez szükséges. Szerencsére nem minden műtét ilyen vérigényes, de így is szük­ség van a Vöröskereszt min­den szervező és meggyőző tehétségére. A megyei Vö­röskereszt illetékesétől meg­tudtuk például, hogy szep­temberben az LKM-ben, a munkásőrség felhívására, munkásőrök adnak majd vért. Azt is tőlük hallottuk: sajnos az üzemi véradásokon meg kell küzdeniük ma az­zal a problémával is. hogy akadnak munkahelyi főnö­kök. akik lógásnak tekintik a véradáson való részvéteit... Magyarországon a véradás önkéntes és térítésmentes. Csak egy igen szűk csoport­nak fizetnek, ők azonban nem átlagos dologra vállal­koznak : az egész vérkészle­tüket megforgatva vonnak ki belőle olyan anyagokat, amelyek nincsenek is jelen minden ember vérében. A vöröskeresztesek nem szíve­sen beszélnek arról, hogy fontolóra kellene-e venni a véradás megfizetését. Lilla­füreden lesz decemberben a VII. országos véradási kon­ferencia, ahol azonban szó esik majd erről is. Annyit megtudtunk a helyi Vörös- kereszttől. hogy ők kifeje­zetten ellenzik a térítésmen­tesség feloldását. Ennek több indoka is van. Különféle vérfajtákra van szükség, és nem biztos, hogy éppen az szorul rá a pénzre, akinek a vértípusáVa szükség lenne. Arról nem is beszélve, hogy biztos jónéhányan vállalkoz­nának arra: szorult anyagi helyzetükben egyszerre több helyen adva vért. a saját egészségüket tennék tönkre. Nem vagyunk szakembe­rek. ám úgy hisszük, hogy a fizetség bevezetése aligha oldaná meg a véradás gond­jait. De arról is hallottunk, hogy egy, az egészségügyi ellátásban igénybe vehető kedvezményt kívánnak nyúj­tani a többszörös véradók­nak. - Hogy pontosan miről van szó, arról még nem kí­vántak nyilatkozni a Vörös- kereszt helyi illetékesei, mondván: nem szeretnék, hogy ha a sajtó előbb sze­rezne tudomást minderről, mintsem azok a szakembe­rek. egészségügyiek, akiket a Vöröskereszt kíván előbb a szakmai kérdésekben tájé­koztatni. fk'lSS) Családoknak, egy hétig Jóga, relaxáció, gyógyno vények... A Megyei Közművelődési Módszertani Központ által szervezett és mától augusz­tus 29-ig tartó életmódre- formtábor legifjabb résztve­vője mindössze 1 éves. A Módszertani Központ első ilyen tábora tavaly volt, azt is a kácsárdi úttörőtáborban rendeztek meg. Elsősorban családoknak hirdették meg a programot, az idén 60 jelentkezőt tud­tak fogadni. A kilenc csa­lád mellett sok olyan édes­anya, vagy édesapa van. aki gyermekével vesz részt a tá­borban. A 9 órakor kezdődő reg­gelit fél 7-től fél 8-ig torna, fél 8-tól fél 9-ig jóga és re­laxáció előzi meg. A prog­ramban szerepel erdei séta, gyógynövénygyűjtés, délutáni jóga és relaxáció. a gyere­keknek sok-sok játék, a fel­nőtteknek pedig előadások. Szó lesz a természetes élet­mód és a gyógynövények szerepéről a természetes gyó­gyításban, a talpmasszá» jótékony hatásáról, az aku- presszűráról és a shiatsu- masszázsról. Az előadók, il­letve a foglalkozásvezetők között van dr. Fűzi Judit gyermekpszichológus. dr. Oláh Andor (akinek több könyve jelent meg), Schiril- la György, Bánszky Judit és dr. Tamási József. A résztvevőkkel megis­mertetik a természetes táp­lálkozást. Arra törekszenek, hogy a felhasznált nyers­anyagok ne tartalmazzanak — vagy csak minimális mértékben — idegen anva- gokat. Az „éltető konyha” nem használ finomított cuk­rot. fehér lisztet, állati húst. igazgatószereket. Egy a na­pi menük közül: reggeli: frissítő tea mézzel, gabona­müzli. Ebéd: tavaszi saláta, kölesf asírt paradicsommár­tással, gyümölcstorta, gabo­nakávé (koffeinmentes), va— csoda: fehérsaláta, pizza, ál­Népzenei találkozó Aggteleken Szombaton rendezik meg az I. aggteleki népzenei ta­lálkozót. A Baradla-barlang hangversenytermében dél­után 4 órakor dr. Tóthvál József, a KÖTA főtitkára üdvözli a közönséget és a fellépőket. A barlangban a galgahévízi népdalkor, az Egyszólam népzenei együttes, és a Karikás együttes ad mű­sort. A barlang bejáratánál fél 6-kor kezdődik a népze­nei koncert, amelyen az em­lítetteken kívül bemutatko­zik az aggteleki hagyomány- őrző népdalkör, az edelényi gyermek citerazenekar, és a szögligeti népdalkor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents