Déli Hírlap, 1989. augusztus (21. évfolyam, 177-203. szám)

1989-08-19 / 193. szám

sk Hűsölés a tóparton (Fejér Ernő felvétele) Vajon ajándék lenne? lelket kérnek, otthont teremtenének i Magyarországon sok em­bernek nincs önálló ottho­na: Miskolcon is több. mint 8000 lakásigénylőt tartanak nyilván, és az sem titok, hogy nagyon sokuknak a lakáshoz jutási esélyei je­lenleg a nullával egyenlőek. De talán még náluk is re­ménytelenebb helyzetben vannak azok az állami gon­dozottak, akik nagykorúsá­gukat elérvén kikerülnek az „életbe” és nem lelnek ott­honra. Esélyeiket az anyagi helyzetük mellett még to­vább rontja, hogy végül is olyan emberekről van szó, akik család nélkül, központi gyámkodással nőttek fel. kevéssé megtanulva, hogyan lehet mai világunkban el­igazodni, úgymond ügyes­nek lenni... • NEM LEHETETLEN . „ Az Otthonteremtők Orszá­gos Egyesülete többek kö­zött azért alakult meg. hogy megpróbáljon segíteni ezeken a halmozottan hát­rányos helyzetben lévő fia­talokon. Sőt, azokon a 14 éven felüli gyerekeken is, akik veszélyeztetettek. Szer­kesztőségünket felkereste az Otthonteremtők Országos Egyesületének egyik szerve­zője. aki most Haidú-Bihar megyében ténykedik. El­mondta. hogy Miskolcon is szeretnék létrehozni helyi tagozatukat, és ehhez most támogatókat keresnek. Nem­csak azokra számítanak, akik valamilyen módon, anyagi eszközökkel, vagy más juttatásokkal, munká­val támogatnák őket, hanem igen nagy szükségük lenne olyan szakemberekre is, akik otthonteremtő törekvé­seiket tudásukkal segítenék: például pedagógusokra, épí­tészekre, szervezési, műsza­ki. gazdasági ügyekben jár­tas, jól képzett aktivistákra. Van ugyanis egy nagy ter­ve az otthonteremtőknek. Létrehoznának Miskolcon is egy olyan épületegyüttest, . amelyben szerény körülmé­nyek között, parányi lakré­szekben, de kilenc család részére biztosítanának em­beri lakhelyet. A • terv való­ra yáltásához elsősorban egy telekre lenne szükség, valahol itt Miskolcon, vagy a közvetlen környékén. Ha arra gondolunk, hogy Mályi és Nyékládháza között ma is vannak még állami pénz­ből kialakított, ám eladatlan társasház-építésre szánt, közművesített telkek, akkor a kérés teljesítése nem is lehetetlen. * • SAJÁT MAGUK KEZDEMÉNYEZIK Persze, egy ilyen telek nem kevésbe kerül a város­nak, s ha odaadják, az ajándék ára többszázezer forintban mérhető. De való­ban ajándék lenne-e ez? Arra gondolunk, hogy a kö­zelmúltban az országos meghurcoltatást is vállalva javasolta a várpsi tanács és a város vezetése, hogy épül­jön meg egy úgynevezett csökkentett komfortú lakó­telep. amelyre aztán a saj­tóvitában a gettó nevet ra­gasztották. Ez a telep nem pár százezer, hanem jó né­hány millió forintba került volna, ráadásul maga az elképzelés sok-sok pontján volt teljes joggal támadha­tó. Így utólag visszatekint­ve, a legnagyobb gondot az jelentette, hogy a telepet végül is olyanok találták ki, akik maguk soha nem köl­töztek volna oda. Divatos szóval élve, nem „alulról jövő” kezdeményezésről volt szó. Így sok társadalmi ré­teg érezhette azt, hogy rá- kényszerítenek egy megol­dást. amelyet nem is biztos, hogy akar. Esetünkben azonban maguk az érdekel­tek szeretnék a saját ke­zükbe venni sorsuk megol­dását. Ez mellesleg egybe­vág a városi tanács szán­dékaival is. hiszen most már arról értesültünk, hogy egy­befüggő telep megépítése helyett inkább differenciált módon kellene felhasználni a szociális lakásokra szánt pénzt. Íme most egy alka­lom arra. hogy közvetett módon támogassanak egy olyan kezdeményezést, amely talán olyan ered­ménnyel kecsegtet, amely mindkét félnek kedvező. Az otthonteremtők a tá­mogatók mellett tagságot is keresnek, és váriák a volt állami gondozottak, vagy az ő sorsuk iránt nem közöm­bös emberek jelentkezését. Jelenleg a Hazafias Nép­front városi bizottságánál lehet érdeklődni az otthon­teremtők szándékai felől. (k—ó) Mindig hiányzóit valami A garázsmizéria Most már lehetne vállalkozni is... A garázsokkal örökösen baj van. Ha építenek vala­hol a városban, akkor a kör­nyéken élők tiltakoznak — mint legutóbb a bulgárföl- diek. akik azt is elérték, hogy a városi tanács elnöke személyesen avatkozott bele békéltetőként az elmérgese­dő vitába. Ha nem építenek, akkor pedig a garázsra vá­gyók szidják a hatóságokat De a helyzet még ennél is komplikáltabb. Amíg az elosztásos rend­szer volt érvényben a taná­csi bérgarázsoknál, örökös tülekedés, és sokszor jogos gyanakvással kísért kiutaló határozattok borzolták a ke­délyeket. Mióta pedig pályá­zati rendszer van, nem tud­nak elsózni jó néhány, hosz- szú ideje üresen álló bérga­rázst. De az is figyelemre méltó, hogy miközben a ga­rázsra várókra hivatkoznak az illetékesek, a tervezett bulgárföldi telepre hatvan garázsra való építettét sem tudtak összetrombitálni... + A MOSZKV1CS­KORSZAK HAJNALÁN A garázsokkal Miskolcon — és valószínűleg másutt is — az a helyzet:sohasem volt meg együtt minden feltétel ahhoz, hogy az autótárolás ügyét normálisan rendezzék, azaz olyan garázsokat épít­senek, amelyek beleillenek a környezetbe, és nemcsak az ott helyet kapó néhány pol­gár érdekeit szolgálják. Néhány évtizede ugyanis, a nagy Moszkvics és Wart­burg korszak hajnalán senki sem gondolta, hogy egyszer ennyi autó lesz Magyaror­szágon, mint ma. Így aztán a lakótelepeinken, átépíten­dő és megőrzendő városré­szeinkben nem épültek sem parkolóházak, sem garázsok., még parkolóhelyből is esi kevés. A hazai városrende­zés sajátja ráadásul, hogy tehetetlenül dolgozik. Mór” régen tudja mindenki, hogy korszerűtlenek a tervek, de azért még azok alapján épül minden. Így mondhat­nánk azt is, hogy szükség törvényt bont alapon kezd­tek el szaporodni a város­ban különféle garázstelepek. ó NEM KEL EL AZ AVASON De nem is kellett ftt tör­vényt bontani, ugyanis a zö­mében engedély nélkül épült garázsok sorra meg­kapták a jóváhagyó pecsétet. Igaz ez csak ideiglenes fennmaradási engedély volt dehát azóta senki sem mer­te csak úgy visszavonni a hatósági igent... 4 felsózsolcai 1. Számú Általános Iskola Szert István nevét veszi fel Szent István nevét veszi fel a felsőzsolcai I. Számú Általános Iskola. Az ünnepi névadó vasárnap lesz. Dél­előtt 11-kor kezdődik a ren­dezvény, amelyen Varga Éva szobrászművész István király-emlékművét Soltész István, a Magyar Nemzet főszerkesztője avatja fel. Az ünnepség része lesz a harangszentelés és a ke­nyérszentelés. A Szent István Általános Iskola aulájában Szarka Jánosné igazgató nyitja meg 12 órakor az István király emlékezete című kiállítást. A római katolikus templom­ban délután 5 órakor kez­dődik az az ünnepi hang­verseny, amelyen a Renais­sance Consort együttes és Miquell Montanaro énekes (Franciaország) XIII—XIV. századi magyar és európai dalokat és táncok yenéjét szólaltatja meg. Hétfőn délelőtt 10 órakor István király történelmi cselekedetei címmel előadás- sorozat kezdődik a nagy­községi tanács dísztermében. A rendezvényre történelem- tanárokat hívtak meg, de minden érdeklődőt szívesen látnak. Az előadáscímek kö­zül: „A honfoglaló és ál­lamalapító magyarok a me­gyében”, „Szent István-ko- rabeli települések”, „István király egyházszervező mun­kája”. Este 9-től az iskola udva­rán levetítik az István, a király című filmet. Amikor megelégelve a ga­rázsanarchiát „belenyúltak” az ügybe és elhatározták Miskolcon is a parkolóházak, nagygarázsok létesítését, már csak az építkezések helyé­nek szabadon hagyására fu­totta az erőből, mert akkor­ra már nem volt pénz erre a célra. Nehéz lenne meg­mondani: vajon ha jó néhány évvel ezelőtt ugyanolyan szabadon lehetett volna vál­lalkozni mint ma, esetleg vállalkozásban épülnek-e parkolóházak, vagy sem. Ma mindenesetre úgy tűnik, hogy egy újabb feltétel me­gint hiányzik: vállalkozni lehetne ugyan nagygarázsok, többszintes parkolók építé­sére, de nincs még elég tő­ke, és kétséges a fizetőké­pes kereslet is. A viharos bulgárföldi ga­rázstelep építési ügy kap­csán is megírtuk: eredetileg háromszáz garázst terveztek ide, de ma hatvan jelentke­zőt sem tudnak összehozni. Nem is csoda, hiszen a vá­rosi tanács időközben meg­szabta: csak fásított terüle­tű. esztétikus külsejű garázs­telepet lehet létrehozni, és ez bizony még megemelte az amúgy is égbeszökő építési árakat. Jellemző a fizetőké­pes kereslet zsugorodására, hogy tanácsi bérgarózsokat az Avason sokszor kedvez­ménnyel sem tudnak bérbe­adni. mert a viszonylag újonnan épült lakásokban élők annyira el vannak adó­sodva. hogy a bérleti díjait sem tudják kinyögni. ó AZ AUTÓ A KLACS Ma egy 1986-ban jóváha­gyott terv szabályozza, hogy hol lehet garázst építeni Miskolcon. Ez a terv próbál­ta megkeresni a kompro­misszumos megoldást: ahol lehet néhánv garázs építé­sét engedélyezni, elsősorban való tekintettel, hogy Móközben lebontatták a vá­rosban az összes sátorgarázst. Ha áj garázsokat telepíte­nek. magas az esztétikai környezetvédelmi mérce. Más kérdés, hogy lesz-e aki ennek az árát képes meg­fizetni. Persze nem mu­száj az autót betongairázs- ban tartani — sok ezer miskolci autótulajdonos a csillaggarázs mellett kény­telen dönteni. Sovány vi­gasz, hogy Európa egyet­len nagyvárosában sincs az autók többsége garázsban; Ügy tűnik. Miskolcon sem lesz ez másként, még akkor se, ha esetleg mégiscsak len­nének vállalkozók nagyga­rázsok építésére, hiszen a szakemberek azt mondják: a belvárosban még ma is igen jó üzlet lenne parkolóházat építeni, és ehhez területet is ajánl a tanács. Az egész ga­Hol lehet építeni? A bulgárföldi garázsvifc* kapcsán kiderült: sokan nem tudják, hogy ez a bizonyos i98tí-os döntés a garázstanulmányterv fe­lülvizsgálatról voltaképp mely területeken tette rá­teszi — lehetővé a garázs- építést Miskolcon. Most felsoroljuk a területeket, amelyeknek egy részén már fel is építették a garázsokat, másutt csak a szervezés folyik, vagy éppenséggel csak a lehe­tőség áll fenn továbbra is. Tehát 1986-ban a szakemberek úgy látták, hogy Perecesen a Finkey utcai garázssoraál, a Ki- lián-északon a kezelhe­tett ennek minősített zöld­felületeken, a Kilián-dé­len a jelenlegi garázste­lep mellett, Rulgárföldön a magasfeszültségű veze­ték alatt, az LKM mel­lett a számos utcák tér­ségében, a Szent péteri kapu keleti részén a kór­ház segédüzeme mellett, a Kont—Martinovics ut­cákon a meglévő garázs- sort kiegészítve, a Petne- házy utcán ugyancsak a meglévő garázsnegyedet kiegészítve, illetve a Be­rekalján és Komlóstetőn lehetséges úgynevezett sorgarázsokat, vagy kis- g aráié sokat építeni. Ezen túl számos helyen nyílik lehetőség nagygaráasok, többszintes parkolók, dombgarázsok, parkológa­rázsok építésére — amennyiben erre alead vállalkozó. Megkockáos- tatjuk azt a megjegyzést is, hogy könnyen lettet: valóra váltásuk esetén az 1986-os döntések közül jó néhányat nem lesz köny- nyű elfogadtatni a kör­nyéken élőkkel. rázsmizéria alighanem csak akkor fog csillapodni, ha majd nálunk is úgy lehet autót vásárolni, mint bár­melyik más fogyasztási cik­ket. .. (kis*) Mozgáskorlátozott ak közgyűlése Beszámoló közgyűlésit tart a Mozgáskorlátozottak Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Egyesülete. A rendezvény augusztus 26-án, szombaton délelőtt, háromnegyed • 10- kor kezdődik a muhi reha­bilitációs parkban. A par­kot távolsági autóbusszal a Búza térről reggel 6 óra 50- kor és 8.3--kor induló, Mu­hi és Leninváros felé köz­lekedő járatokkal lehet megközelíteni. A közgyűlé­sen előbb az elnöki és a pénzügyi beszámolók, vala­mint az ellenőrző bizottság beszámolója hangzik el, rpajd a hallottak vitájával folytatják a munkát a ta­nácskozás résztvevői. A rendezvényen az egyesület arra érdemes tagjai kitün­tetéseket vehetnek ál. Turulszobor Bükkzsércen Az I. világháborúban el­esettek bükkzsérci emlékosz­lopán ma délelőtt helyezték el a Pócsik István által ké­szített turulszobrot. A prog­ram szerint Hagy Imre ta­nácselnök mondott beszédet, az elesettekről Széchenyi György református esperes- lelkipásztor emlékezett meg imát mondott dr. Gyulai Fe­renc plébános. Most adták át a község újonnan épült általános iskoláját is. Az emlékműnél katonák adtak díszőrséget

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents