Déli Hírlap, 1989. augusztus (21. évfolyam, 177-203. szám)

1989-08-19 / 193. szám

Nagygyűlés a Csanyikban Nyers Rezső az ünnepi szónok Az idei augusztus 20-i ün­nepségeket több politikai párt. szervezet és mozgalom is igyekszik felhasználni ar­ra. hogy a saját programját, elképzeléseit népszerűsítse. Sátrat állít a Csanyikban a Magyar Szocialista Mun­káspárt, a megyében műkö­dő reformkörök, a Magyar- országi Szociáldemokrata Párt. a Szabad Demokraták Szövetsége, a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa, a Haza­fias Népfront Miskolc Vá­rosi Bizottsága és a Mis­kolci Ifjúsági Szövetség. Az MSZMP Miskolc Vá­rosi Bizottsága nem csuDán politikai programokat kínál mindazoknak, akik felkere­sik csanyiki sátrait. Külön­féle vetélkedőket, gyermek­műsorokat rendeznek itt, s kedvezményes áron kínál­nak könyveket és gyümöl­csöt. Az úgynevezett pol. büfében a párt helyi és me­gyei vezetői, valamint a már megválasztott kongresszusi küldöttek válaszolnak az ér­deklődők kérdéseire. A mis­kolciak itt találkozhatnak a párt elnökével is. Nyers Re­zső a nap jelentős részét a Csanyikban tölti: délelőtt 10 órától az alsó színpadnál megrendezett politikai nagy­gyűlésen mopd beszédet, maid a különféle szerve­zetek sátrait — a többi kö­zött a reformkörökét és az ellenzéki szervezetekét — keresi fel. A pol. büfében délután fél 2-től válaszol a kérdésekre. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa sátrában a szak- szervezeti mozgalom jövőjé­vel kapcsolatos elképzelé­sekről tájékoztatják az ér­deklődőket. Az SZMT képvi­selői várják az újjászerve­ződő szakszervezeti mozga­lommal. a Megyei Szakszer­vezeti Szövetséggel kapcso­latos elképzeléseket, véle­ményeket, észrevételeket is. Hámorban, az államalla- pító szobránál holnap dél­előtt 10-kor Szabó István plébános Szent Istvánra em­lékezik beszédében. Ugyanitt délután 3-kor a cserkészek tesznek fogadalmat. A görög katolikus, a római katolikus és az orthodox egyház, valamint a Magyar Demokratikus Fórum Miskol­ci Szervezete közös Szent István-ünnepsége délután 6 órakor kezdődik a városi sportcsarnok előtt. A három egyház részvételével együt­tes istentiszteletet tartanak, amely után Roszik Gábor, az MDF színeiben megvá­lasztott országgyűlési képvi­selő mond beszédet. A tét: országrészünk kilábalása a rákágból A kormány a tanácselnök Sajnálattal kell bejelente­nem önöknek: a komány im­máron másodszor halasztja el, hogy tárgyaljon az Észak­magyarországi térség fejlesz­tési koncepciójáról — mon­dotta tegnapi sajtótájékozta­tóján a Borsod-Abaúj-Zem- plén Megyei Tanács nemrég megválasztott új elnöke, Sza­bó György. A sajtótájékoztató vezető témája eredetileg ugyanis a kormány döntéséből eredő helyi feladatsor lett volna. A megyei tanács elnöke így elsőízben találkozva új pozí­ciójában a helyi sajtó kép­viselőivel, arra használta föl az alkalmat hogy a nyilvá­nossághoz való viszonyáról, a megyei tanács elkövetke­halasztott, reménykedik zendő — legalább az új vá­lasztásokig tartó — korszar kának programjáról. beszél­jen. föl mondta azt is: él benne az a remeny, hogy ez a haloga­tás a kormány részéről azt jelenti, még alaposabban át­gondolják, milyen intézke­désekkel kellene segíteni megyénk fejlesztését. Nem titkolta, hogy a helyi veze­tésnek komoly aggályai vol­tak a tekintetben, hogy a kormány mennyire kíván konkrét felelősséget vállalni országrészünk sorsáért. Nem arról van szó, hogy azt kér­jük — mondotta — pénzel­jék válságunkat, hanem tá­mogassák törekvései níket. ha kell, döntésekkel, és ahol ez elkerülhetetlen, pénzzel is. A drótgyáriak is tiltakoztak Vasas-vélemények a sztrájkról Jó félórára megállt a mun­ka tegnap délután a Lenin Kohászati Müvekben és a Diósgyőri Gépgyárban. A vasasszakszervezet felhívá­sához csatlakozva, a dolgo­zók figyelmeztető sztrájkkal | tiltakoztak a hústermékek áremelése ellen. A nagyüzemi munkások és vezetőik Miskolcon is egyet­értettek abban, hogy a ter­vezett intézkedések a mai változó gazdasági helyzet­ben tovább nehezítenék a bérből, fizetésből élők és nem utolsósorban a nyugdí­jasok helyzetét. Ellentétele­id Vargo Éva szobrászművész István király-portréját tegnap még a műteremben fotózta le mun­katársunk. A haranggal együtt egy emlékoszlopot díszít mór a holnapi avatáson a Szent István »evét felvevő felsőzsokai általános iskolábon. (Cikk a 3. oldalon.) (Fejér Ernő felvétele) zés nélkül további terheket nem tudnak elviselni.. Az elhibázott gazdaságpolitikai döntésekkel ne rontsák to­vább az egyébként is nehéz körülmények között élő munkásság életét — fogal­mazták meg követeléseiket. A December 4. Drótművek­ben is egyöntetű volt a vé­lemény; a gyár kollektívája tiltakozik az áremelések el­len, és ezzel kapcsolatos le­velüket a kormányhoz is el­juttatják. .A sztrájkkal ugyanakkor a hiányos elő­készítésre. a rövid időre hi­vatkozva nem értettek egyet. A vasasszakszervezet veze­tésétől jogi és szervezési instrukciókat váltak volna, egy ilyen döntéshez minden szervezet véleményét ki kell kérni — hangsúlyozták teg­nap délelőtti, többórás meg­beszélésükön. Ugyanitt több tisztségviselő is megfogal­mazta a tegnapi sztrájkkal kapcsolatos kétségeit, mond­ván': a vasasszakszervezet ezzel csak a létiogosultságát igyekezett igazolni. (Folytatás a 6. oldalon) Eső várható Az időnkénti erősebb fel- hősödésből országrészünkben elszórtan záporok, zivatarok alakulhatnak ki. Eső idején a szél megerősödik. • A leg­magasabb nappali hőmér­séklet 31 fak ikäriä «értené. István, az államalapító Augusztus 20-ón ismét Szent István királyra emlékezünk. Négy évtizedig az alkotmányt ünnepeltük, míg végre el­jutottunk odáig, hogy beismerje a hatalom: nem ünnep­lésre, hanem az alkotmány gyökeres megváltoztatására, a jogállamiság megalapozására van szükség. Aligha lehet az államalapításnál nagyobb esemény egy ■tép életében, s akinek a nevéhez fűződik, annak emléke mindennél szentebb. Augusztus 20. tehát nemcsak a szent király ünnepe, hanem a magyar államiság ünnepe, a legnagyobb magyar nemzeti ünnep, amelyet nem ho- mályosithat el egyetlen más esemény emlékének ünnep­pé nyilvánítása sem. Miskolc első plébániatemplomának, a ma rs álló — századok óta reformátussá vált - avasi templomnak Szent István király a védőszentje, ami azt jelenti, hogy ezzel az aktussal sok évszázaddal ezelőtt a város Szent István ki­rály oltalmába ajánlotta magát, ö tehát nemcsak a temp­lom, hanem a varos védőszentie is. Amikor - több mint fél ezer éve — címert s pecsétet alkottak, a szent király gióriás feje ékítette azt. Megújí­tották 1909-ben, kijavítva a torzításokat. Mai „moderni­zált” változata helyett ezt kellene visszaállítani. A szent király emlékét sosem feledte Miskolc. Amikor a diósgyőri vasgyár tízezresre duzzadt munkássága a századfordulón egyházat emelt, az 1907. augusztus 20-án megáldott templom véáöszentjének Szent István királyt választották. Újdiósgyörben 1931-ben István fiának, Szent Imrének tiszteletére emeltek templomot. A MÁV-kolónia kezdeményezésére, a mai Bajcsy-Zsilinszky úton 1943-ban épült templom Szent István tiszteletére. 1938-ban Felső- Hámorban, a római katolikus templom előtt Szent Ist­vánnak szobrot állítottak, ünnepséggel emlékeznek min­den augusztus 20-án (tavaly óta nemcsak egyházi, társa­dalmi ünnep is Szent István napja). A miskolci Szent István-napi ünnepségekről a múlt szá­zad második felétől kezdve vannak folyamatosan ada­taink. A dualizmus korában sokáig háttérbe szorította István kultuszát Ferenc József születésnapjának hivatalos megünneplése (augusztus 18.). A hivatalos hatalmassá­gok elsősorban a király iránti lojalitásukkal tüntettek, Szent István napjáról diszkréten „megfeledkeztek". A hivatalos - nemzeti ünneppé nyilvánítás után lassan , változott a szokás, de csak Trianon után nyerte vissza régi fényét Szent István kultusza. A diósgyőr-vasgyári bú­csú, a népünnepélyek, majd 1938-ban a 900 éves jubi­leum soha nem látott hullámokat kavart a városi köz­életben. Most a változások korát éljük, s mint ahogy 1938-ban gondosan kialakított ünnepi rendben emlékeztek Szent Istvánra, ismét időszerű az újászülető ünnep koreográ­fiájának kidolgozása. Augusztus 20-án állami, nemzeti létünket, megmaradá­sunkat ünnepeljük. Ez a nap mindenkié, aki hazánk hatá­rain belül él. De ünnepe minden magyarnak, éljen a vi- láq bármely táján. Ünnepe mindaddig, mig magyarnak vallja magát. (Ünnepi összeállításunk a 2. oldalon) Az MSZMP + prooramn yilaíkozaía Az MSZMP KB kezdemé­nyezésére létrehozott bizott­ság Történelmi utunk tanul­ságai, illetve Az MSZMP programnyilatkozata címmel dokumentumot készített el. Ezeket a mai Népszabadság teljes terjedelmében közli, s ilymódon a párttagság, a közvélemény elé bocsátják. Az egyik rövid összefoglalás az elmúlt négy és fél évti­zed történelmi és politikai tapasztalatairól, a legfonto­sabb következtetések levo­násával. A másik az MSZMP úi programnyilatkozatának: tervezete, amelynek cél ia. hogy a jogállam, a több­pártrendszer és az egyesülési szabadság politikai viszo­nyai között megalapozza a megújulni készülő Magyar Szocialista Munkáspárt te­vékenységét, meghatározza egy új. modern, az európai szocialista értékeket vállaló, a demokratikus szocializ­must célul kitűző- politikai mozgalom feladatait.

Next

/
Thumbnails
Contents