Déli Hírlap, 1989. július (21. évfolyam, 151-176. szám)
1989-07-05 / 154. szám
A DH várospolitikai fóruma Folylatódik a eímerviía Hogy lett a dióból pálmaág? Az idén a városatyák is véleményt nyilvánítanak Valószínűleg a jövőben már nem a „kohá- szosM városcimer fogja jelképezni Miskolcot. A mai címerünket sem a szakemberek, sem a laikusok nem tartják jónak, hiszen nem fejezi ki eléggé városunk múltját, sokkal inkább az •Imúlt évtizedek politikai, társadalmi viszonyaira jellemző... Ez derült ki azon a vitán is, amit a Miskolci Városszépitö Egyesület kezdeményezett abból a célból, hogy újuljon' meg a miskolci címer. A vitát eddig is nyomon kísérhették lapunk hasábjain az érdeklődő miskolciak. Nemrég arról kaptunk információt, hogy vélhetően még az idén napirendre tűzi a városi tanács a városi címerünk ügyét, és a díszpolgári címek, a „Miskolc városért” kitüntetések adományozása rendjének megreformálását. Dr. Csorba Csaba a megyei levéltár igazgatója nemrég levelet irt szerkesztőségünknek. E levélben - amelyet az alábbiakban közlünk — ismételten amellett érvel: a címer ■te lehessen újra az éppen legfontosabbnak vélt napi politikai érdekek kifejezője . — Két kalapácsütés az alapkőre Szenzáció« 1948-ból A Déli Hírlap június 28-i számában jelent meg Bálázz József diósgyőri meditációinak 16. részeként a mezővárosi címerrel kapcsolatos írása. Az újság címlapján a mellékelt címerkép Diósgyőr 1949 előtt használt hivatalos címerének ábrája. Balázs József leírásában említi a címerkép egy régebbi változatát, melynek rajzát ezúttal mellékelem. A szerző szerint akkor alkották a címert, amikor s lakosság a pogány vallásról a római katolikus vallásra áttért. Ez az esemény csaKnem egy évezrede történt, de a diósgyőri címer aligha lehet ilyen régi, legjobb esetben XIV. századi. Ilyen nagyságú településnek előbb aligha lehetett címere ... • az Áhítat tette A FEJÉRE A városcimerek egy csoportjára jellemző a település plébániatemplomának védőkeresztjére utaló ábrázolás. Ez a helyzet Diósgyőr és Miskolc esettben is! A miskolci plébániatemplom (avasi templom) védőszentje Szent István. így került az ő képe (glórias feje) a középkori városcímerbe. Az 1330-as évek pápai tized- jegyzékei szerint Diósgyői plébániatemplomának védőszentje Szűz Mária. Így került a diósgyőri címerbe az ő képe. ölében a gyermek Jézussal. Mellette kétoldalt eredetileg a község — pontosabban mezőváros — nevére utalóan egy-egy leveles ág kerül a címer- pajzsba. A Balázs József említette. . eay-egv nagyle-' velű. két-két bogyós ág" valójában diófaág a bogvó pedig egy-két dió! A címervésők (rajzolók) — gyakran előforduló pontatlan ábrázolása okozza hogy a diómotívum felismerhetetlenné vált. s idővel pálmafává torzult! A millenniumi áhítat pedig Mária feiére tette a Szent Koronát... • ISMERŐS AZ ÉRVELÉS... Balázs József javaslatot is tesz Diósgyőr címerének megváltoztatására okául hozva fel. hogy „napjainkban ez a címer nem lenne jellemző társadalmunkra” Az érvelés ismerős: 1949ben és 1957-ben i6 erre hivatkozva változtatták meg az országcímert majd városcímerek tucatját Csakhogy a címernek nem az a hivatása, hogy a társadalom mindenkori állapotára „jellemző” legyen, vagy azt kifejezze! A címer valóban arra az időpontra jellemző, amikor szerkesztették. Diósgyőr címere így mintegy hat. hat és fél évszázaddal ezelőtti társadalomra jellemző. A címer annál értékesebb. minél régibb, s a változtatását lehetőleg kerülni kell. mert a régiség mellett az állandóság a másik legnagyobb érték. A címer mint jelkép, állandó kell. hogy legyen, hiszen így válik ismertté. Az állandóan változó jelkép csak zűrzavart okoz. Abszurd lenne egy település címerét minduntalan változtatná, ha építenek. bontanak, összevonnak. vállalatok keletkeznek, vagv szűnnek meg. A címer éppoly állandó jellemzője a településnek, mim a neve. A télepüiesnév gyakori változtatása éppoly zavart okozna, mint a család- és személynevek változtatása. Gondoljuk el. valaki Kis Józsefnek születik, maid lakatos mesterséget tanul, s úgy gondolja, a Lakatos János hév.jobban kifejezi az ö mivoltát. Majd egyetemet végez, mondjuk bölcsészkart, s új névváltoztatás következik például Könvves Kálmánra. S folytathatnánk a sort. • NE A NAPI POLITIKA SZERINT A ma Máskorhoz tartozó, egykor önálló településeknek i* volt címere (Mindszentiek Görömbölynek is). Ezek* kepét is közölni szerelnénk az újság hasábjain a közeljövőben.. Tény. hogy lehetne egy olyan Miskolc címert alkotni, amely magába foglalná a mai településrész címereit is Ahogy bővül a város, úgy bővülne a címere is ? ! Az or- szágtímer régi mintáiára lenne egy kis címer (Miskolc) s egy nagycímer amelv a többi településrész régi címerét tartalmazná. Elképzelhető címerszerkesz- tésileg megoldható de nemzetközileg nem szokásos. A zsúfoM és bonyolult nagv címerhez külön magyarázó szöveg kellene, hogy mindenki értse, mi mit jelent. Ettől függetlenül a régi településrészek! határán, táblán a nevet és a régi címerképet fel lehetne tüntetni s megismertetni, népszerűsíteni. Hivatalos „nagy címer” szerkesztése azonban felesleges. a nemzetközi gyakorlattól teljességgel idegen. Gondoljuk meg. milyen lenne a főváros nagy címere. vagy olyan városoké, minit Párizs! Visszatérve Diósgyőr címerére: a nem vallásos ember számára Szűz Mária nem más. mint egy anya gyermekével. Fején a Szent Korona nem vallási jelkép, hanem nemzeti ereklye. Ne változtassunk rajta! Nevetségessé váiunk a világ előtt, ha címereinket a napi politika alakulása szerint cserélgetjük; A társadalom és a gazdaság változzon, fejlődjön — a címer maradjon állandó! Az idei év mindössze 35 állami lakás felépítését tartalmazó tervének szorításában tudjuk csak igazán megérteni azt a várakozást és örömöt, amivel Miskolc lakói 1948-ban fogadták a hírt: megkezdődik a 24 lakásos bérház építése. Némileg szenzációnak számított ez az építkezés, mert „típusterv” alapján készült az alápincézett. földszint plusz háromemeletes lakóház. Ennek megfele'ően, a helyi sajtó is hírt adott a tervek megérkezéséről, melyeket az építésügyi minisztérium küldött meg. A mai építésügyi gyakorlathoz szokottaknak talán hihetetlenül hangzik, hogy „a ház tervbizottsága felhívta a város tanácsát, sürgősen tegye meg az észrevételeit a tervrajzokkal kapcsolatban.” Mindezek az 1943. július 2-i újságban jelentek meg, amely arról is tájékoztatott, hogy a bérház alapkőletételé 1948. július 10-én történik meg. Az építkezés miatt a tanácsnak sürgősen más, alkalmasabb helyet kellett keresnie a bérház helyére kijelölt „kispiac” számára. A korabeli sajtó továbbra is figyelemmel kísérte az építkezés előkészületeit. „Kényelmes, modern lakások lesznek a 24 lakásos bérházban, melynek alapkövét szombaton rakják le”, adták hírül 1948. július *7- én. Az építésügyi főigazgatóságnál. amely annak idején a Miskolc és Borsod vármegye állami építésügyeit irányította, a sajtó képviselői is megtekintették a tervrajzokat, melyekről részletes ismertetést adtak. Teltek a napok, késett az alapkőletétel, melynek okát a kotabeli híradásokból nem lehet megtudni, míg eljött 1948. július 24-e. Fzen a szombati délelőttör ünnepélyes külsőségek között he'- lyezték el a 24 lakásos bérház alapkövét. A Tizes honvéd utcai városi telken, ahogy a helyet akkor nevezték, dr. Gálffy , Imre polgármester helyezte el az a'epkövet. Megjele"* és beszédet mondott az építésügyi és munkaügyi minisztérium nevében Borbíró Virgil államtitkár. Az elhelyezet alapkőre az államtitkár két kalapácsütést tett, „a 24 család éljen itt boldogabb életet” szavak kíséretében. Az összegyűlteidnek az államtitkár nemcsak a lakás- építési tervekről beszélt, hanem arról is szólt, „hogy Miskolc kiépítés t új. átfogó városrendezési tervek alapján kell az idők követelményeihez mérni”. A megjelent pártok, szervezetek képviselői és „egy kisfiú a magyar gyermekek nevében mondták el szavaikat és köszönetüket a ház építéséért”. A 41 éve tető alá hozott épületet, melyet rövidesén újabb éf/i!etek is követtek a szomszédságában, a szakmai körökben „Schall-ház- nak” is hívták, Schall József építészmérnök tervezőre. utalva, aki szárr-s lakóház terveiért 1956-ban Ybl- díjban részesült. A ház a Hoffmann Ottó u. 2. szám alatt található meg. Iglói Gyula Diósgyőri meditációk (17.) lopotyi, arccal lefelé... Amikor elhagyjuk a S/in- va-hidal és a Vár utca jobb oldalán igyekszünk a strand felé, nem is sejtjük, hogy Győr falu régi temetőjén járunk. Diósgyőr ősidők óta lakott hely,4 a Szinva völgyén fölfelé húzódó első embercsoport a tapolcai források mellett telepedett meg. A völgybe benyúló magas szikladombot — ahol most a várrom látható — egy ideig vadászó leshelyül használták, majd védhető lakóhellyé alakították. Később pedig fából gerendavárat építettek. A jövőben: régi szerepben, de a mai színvonalon Az Anna nyári hattyúdala Ügy nézett ki még tavasz- sáal is, hogy az Anna vendégfogadó végleg bezárt, és nem fogad többe vendégeket Tapolcán. Az ódon épület ugyanis olyan roskatag, hogy már néhány évvel ezelőtt is nehezen kapták meg az engedélyt a vendéglátósok az üzemeltetésére. Az idén már nem is akarták kinyitni az Annát, mivel ősszel minden valószínűség szerint építők vonulnak fel ide is hiszen megkezdődik. a tervek szerint, a tapolcai fürdőszálló építése. E vállalkozás részét képezi az Anna Szálló átépítése is. amely a napokban mégis vendégeket vár.. A Miskolci Vendéglátóipari Vállalattól megtudtuk, hogy az idei nvárra még kinyitottak, megegyezve a szállóépitési vállalkozás szervezőjével, a miskolci vízművekkel. Az Anna terasza tehát várja a Tapolcán sétálókat, üdülőket, a mellette levő Kert presszóval és a Sziget presszóval együtt. Változás a korábbi évekhez, kénest, hogy a Sziget presz- szóban az idén egytálételekkel is szolgálnak. Ügy tervezik a vendéglátósok. hogy augusztus végéig tart nyitva majd az Anna és a többi Vendéglátóhely is. Megtartják azt a hagyományt, hogy az Anna műsorra! is szolgált a nyaralóknak. Július tizenötödikén például Kabos László és barátai lépnek fel. S hogy mi lesz az An na sorsa a továbbiakban? A fürdőszálló-kompiexum. amelyet külföldi tőke támogatásával épít fel egy, a miskolci vízművek segítségével létrejött vegyes vállalkozás, nemcsak a TermáMurdő képét változtatja meg. Nemrég írtunk arról, hogy a mostani vízműgépház helyére kerül a szálloda, mellé a fürdő és a terápiás egység, valamint hozzákapcsolják mindehhez az Anna fogadót is. Természetesen alapbsän át kell építeni a favázas, jócskánt megroggyant öreg házat, de meg kívánják őrizni sajátos tapolcai hangulatát is. Az Anna újra Tapolca éjszakai életének központja lehet majd: betöltheti a régi szerepét, de mai színv'onalon. (k-ó) Szomorú eseményre emlékeztet ez a fotó: akkor készült amikor leégett az Anna bungalója. A romokat azóta eltakarították, s talán, ha felépül az üdülőszálló, a bungaló is újjászületik. A tapolcai forrás vize a szikladombot csaknem körülfolyta. gyűrű formában övezte. Partján — a mai Bodrogi utca területén — alakult ki a falu, körülbelül 3 méter mélyen a mai felszíntől. A település névadója feltehetően a környezetre jellemző vizgvűrű volt: Gyűrű, majd tájnyelven Győr# és végül Győr. Győr falu út-, ja Miskolc felé a mai Tokaji Ferenc utcán vezetett, feltételezett helyét a közeli temető bizonyítja. Ezt találták meg 1958. júniusában. Nem szándékos kutatás történt, hanem a véletlen veze- 1 tett rá. A tanács megbízásából 6 ember árkot ásott vízvezetékcső lefektetéséhez a Vár utca nyugati felén. A 80 centiméter széles és 200 centiméter mély árok sírokat keresztezett a Vár utca 6. számú háztól a 20. számú házig. Az előkerült sírok miatt kényszerültek a munkások ilyen mély árkot ásni. A sírok párhuzamosan, egyenes vonalban helyezkedtek el és nyugat—kelet irányúak voltak. A borda- és karcsontok — amiket kézbe vettem — igen könnven törtek. Feltűnő volt. hogy minden koponyát arccal lefelé találtak 150 cm-re a mai felszíntől A sírok felett á talaj erősen ülepedett, míg a felszíni 1 méteres réteg az utca feltöltése következtében laza. hordott talaj. 19fi2-ben ebből a Vár utcai árokból leágazva szintén vízvezetéki árkot ástak a becsatlakozó Bordog) utcába, tehát keleti iránvba. Itt sírokat már nem találtunk. A talaj laza. feltöltésből eredően sötét színű. Ez az újabb árokásás arról győzött meg. hogy a temetőnek a keleti széle volt a Vár utca közepén Azt oedig, hogy Győr falu mélven a mai felszín alatt lehetett, az evangélikus templom megépítése előtt végzett talajvizsgálat is bizonyítja. „Az előtalait a kérj legmagasabb helyén 4 méter mélvséaben találtuk meg” — írták 1898-ban. A temetőt addig használták. amíg rneeenüU az első templom. A továbbiakban a templom mellé temetkeztek. Az ősi temetőnek a kővár építésének idején már nvo- ma sem látszott, a huszárvár alapfalait ráépítették. Ezért 1958-ban az alapfalak közötti szakaszokban is találtunk emberi csontokat. Balázs József , i
