Déli Hírlap, 1989. július (21. évfolyam, 151-176. szám)
1989-07-19 / 166. szám
A DH várospolitikai fóruma Üzemeltetés, 400 millióért a város pénzét? • Kisvállalkozókkal jobban ment • Fűnyíró gépet kap, aki kéri • A múltkori vihar tanulságai Elkészül-e végre? Kaput akarnak a Széchenyire A miskolciak többsége elégedetlen a városával. A szerkesztőségünkbe érkező telefonhívások és levelek is naponta felpanaszolják: szemetes a város, gondozatlanok a parkjaink, egymásba érnek a kátyúk a közútjainkon ... Miért nem költenek minderre többet az arra illetékesek? — kérdezik szüntelenül. Erre a kérdésre is választ kértünk Marjas Lászlónétól, a város üzemeltetésével foglalkozó Városgondnokság vezetőjétől. — Kezdjük talán azzal, hogy mennyi pénzzel gazdálkodnak? — Idén körülbelül 400 millió forint áll a rendelkezésünkre, s ez igen komoly summa. Még akkor is több, mint amennyiből tavaly gazdálkodhattunk, ha figyelembe vesszük az infláció mértékét. Ebből kell a város zavartalan üzemeltetését, a város értékeinek késelését. gondozását, s a fejlesztések egy részét megoldanunk. Ennyi persze kevés ahhoz, hogy mindenről egyformán gondoskodjunk. — Mire futja ennyiből? — A legtöbbet az utak, az úttartozékok, a hidak, a járdák fenntartására költjük. Még akkor is ez vinné el a legtöbb pénzt, ha tökéletesen rendb“n volna Miskolc úthálózata ... — De tudjuk, hogy ez nem így van ... — Valóban, nagyon leromlottak a helyi utak. Nemcsak az idő kezdte ki ezeket, de a korábbi beruházások hiányosságai is megbosszulták magukat, s annak is most fizetjük meg az árát. hogy a burkolat javítására nem mindenkor fordított elegendő összeget a város. Mi az idén körül- be’ül 100 millió*, vagyis a rendelkezésünkre áúó n°oz egvnegvedét erre költjük. De ha ennek a dun’áiát fordíthatnánk a javításra, akkor is be'etelne 5—0 év. hngv ió állaootú utakon kopeked ifink. Pi Hansen'-' lag csak arm törekedhetünk, hngv a főutakon a gödrök e’tüntetését szőnvegezés is kövesse, vagyis, hogy legalább ezeken a szakaszokon úi aszfaltréteget kapjanak az utak. — Mi a következő tétel a kiadásaik között? — A köztisztaságra, illetve a zöldterületekre, a Barkókra 35—35 millió forintunk van. Ami az utóbbiakat illeti, a rendelkezésünkre állónál lényegesen több pénzt is el tudnánk költeni erre. Jelenleg Miskolcon m!nden egves zöldterület' né«’i7et.m“terre R forint 10 fűiért köl+hetünk egv évben. Ez átlagos szám. mert van ahová egy fillér sem jut. de vannak kiemelten gondozott területeink, ahol viszont 36 forintot költünk egy-egy négyzetméterre. Más városokban általában négyzetméterenként 15—28 forintot fordítanak a parkokra, zöldterületekre. A gondjainkon sokat segít a társadalmi munka. Bár a korábbinál kevesebben, de még mindig szép számban segítenek önzetlenül a miskolciak. Idén fűnyíró gépeket vásárolunk. Ezekkel társadalmi munkában mindenhol gondozhatnák a gyepet. Egyelőre csak a családi házas övezetekből jelentkeztek, de szívesen vennénk, ha a lakótelepekről is ajánlkoznának a fűnyírásra. A kiadásaink közt jelentős helyet foglal el a közvilágítás. Erre évente 80 millió forintot költünk. Ebből 10 milliót a közvilágítás korszerűsítésére fordítunk. Ennek köszönhetjük, hogy ha nem is csökkent, de nem is nőtt a város áramszámlája az utóbbi időben. Ezek a jelentősebb tételek, de ezek mellett mindig van egy-két váratlan kiadás is. Most például a legutóbbi vihar jelentős károkat okozott Miskolcon az úthálózatban. A javításra csaknem kétmillió megy majd el. Ugyancsak a legutóbbi vihar bebizonvitotta. hogy a csapadékvíz-hálózatra, a szivárgók üzemeltetésére is többet kell áldozni. A vízfolyások kitisztítása most négymillió forintba kerül. De ezzel a munkával elejét vehetjük a legutóbbihoz hasonló, szomorú eseményeknek ... — Említette: négyszázmillióból gazdálkodnak az idén. Ha több pénzük volna. talán kevesebb panaszra lenne okunk? — Szeretném hangsúlyozni, hogy ez egyáltalán nem csak 'a pénz kérdése. Sokkal nagyobb bajnak tartom, hogy az általunk foglalkoztatott cégeknek még mindig nincs konkurenciájuk. Márpedig azok a vállalatok, amelvek ma a város takarítására, vagy a parkok ápolására a megbízást kapják, meglehetősen túlméretezett, lassú, rugalmatlan intézmények, s elavultak a gépeik is. A városüzemeltetésben is sokkal inkább a kisvállalkozókra lenne szükség. Olyanokra, akik vállalkoznának mondjuk, egy-egy aluljáró takarítására, vagy a belváros tisztán tartására, vagy a parkgondozásra, s mindezt korszerű gépekkel végeznék. Meggyőződésem, hogy a jelenlegi partnereinknél olcsóbban dolgoznának, s így ez á 400 millió is többre volna elég. — Ahhoz viszont, bogy az emberek vállalkozzanak. valamivel ösztönözni kellene őket erre... — Ez igaz, de ehhez nekünk nincsenek meg a feltételeink. A tanácsnak viszont igen. Ök különböző információkkal és adókedvezménnyel ösztönözhetnék a vállalkozásra az érdeklődőket. Ügy tudom, a tanács vezetői készek erre. . Már a legutóbbi tévéfesztivál reklámnapjára szerették volna felállítani, de a tavalyi téli vásár idejére, sőt a mai napig sem készült el a város négy vásárkapuja. Mi az oka a késedelemnek? — erről kértünk tájékoztatást Kiss Bélánétól, a Magyar Hirdető Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóságának vezetőjétől. Megtudtuk, hogy a vásárkapuk elkészíttetéséről nem mondott le a MAHIR, amely közösen állja majd a számlát a megyei tanács kereskedelmi osztályával és a városi tanáccsal. Arról van mindössze szó, hogy szerintük túl nagy árat kért volna a munkáért a Lenin Kohászati Művek. Tudniillik az LKM-et szerették volna A kánikulát sem érezte meg a város lakosságának vízfogyasztása. Mint Major Ádám, a Miskolci Vízművek főmérnöke elmondta, a múlt évben szinte ugyanezen a napon „csúcsfogyasztás” volt. mert 138 ezer köbméter víz fogyott, az idén viszont csak 115 ezer. A város vízigényének kielégítését ezekben a kánikulai napokban a bükki karszt- források szinte maximális hozama is segíti. A közelmúltban esett „medárdnapi” csapadék ugyanis most jelentkezik a forrásokban. Ezenkívül napi 20—25 ezer köbméternyi „import vizet” is átvesznek a Borsodi Regionális Vízműtől. A legtöbbet a tapolcai, úgynevezett Ojjisz-kűt adja. Az új kút még nem lépett be —, de a szivattyúpróbák már folynak, s a hozam-méréseket is -rendszeresen végzik. megnyerni kivitelezőnek. Az anyagiak miatt más vállalkozó után kellett nézniük. Több cégtől is árajánlatot kértek, s most úgy tűnik, a Miskolci Építőipari Vállalat szakemberei talán elkészítik a vásárkapukat — hallottuk a MAHIR megyei igazgatójától. Korábban már írtunk róla. de nem árt felidézni, hogy milyenek is lesznek, s főleg mi célt szolgálnak majd ezek a szerkezetek. Minden egyes vásárkapu tulajdonképpen három, egymás mellé helyezett kapuelemből áll majd. Valamennyit 10 centinél is vastagabb átmérőjű csövekből hajlítják meg. és négy ilyen, barnára festett kapuegyüttest készíttetnek egyelőre. A tervek szerint mindegyik Zavartalannak tűnik tehát a vízellátás. Hogy mégis adódnak panaszok, bosszúságok. azt a lakosság saját magának köszönheti. Azoknak; akik nem törődve a szomszéddal, locsolással, fürdőmedencék feltöltésével fogyasztják a vizet. A Táncsics tér 3. számú ház több, mint 50 éven át a gyógyítás szolgálatában állott: ez volt Diósgyőr első orvosi rendelője. Az idősek még emlékeznek Téri doktorra. aki 1913 előtt látta ei a betegek gyógyítását, utána pedig dr. Veres Andor tevékenykedett hosszú ideig, mint körorvos. De ez az épület volt az uradalom központi erdészeiének háza is. A 18. század első felében még fából volt építve, de 1773-ban az öreg házat lebontották és helyére újat építettek téglából a mai formában. Annyira fontos épületnek számított, hogy alaprajzát 1775-ben az uradalmi leltár készítése alkalmával megörökítették. Itt laktak — egymást váltva — az uradalom központi erdészetének főerdőmesterei. Az erdőgazdálkodás igen jelentős volt a 20. század előtt. Fát használtak általánosan a házak átütéséhez, a hordók, a szerszámok készítéséhez és a tüzeléshez is. A lakosság pedig ingyen juthatott hozzá saját szükségletére. Az Egri Kántalan zálogbirtoklásának idején, 1744- ben a lakosságot megillető ősi jogok között olvastam: „Tűzifát a városbeliek szabadon kapnak az uradalomtól. Tölgyfát, hordók készítésére. csakis saját szükségletükre. nem minden további nélkül kapnak az erdőről, hanem a szokásos cédula megszerzése ellenében.” Ezeket a jogokat azonban 1756 után megvonták a lakosságtól. A igegvgnás oka feltaa Széchenyi útra kerülne. A sétálóutca hangulatos — * tegyük hozzá: a Litwin-féle utcabútorokéhoz emlékeztető formájú — díszítőelemeinek szánják ezeket a megrendelők. A vásárkapu elnevezés pedig a funkciójára utal. Ezzel jeleznék, hogy ahol a kapu áll, ott kezdődik a vásár. Maga a szerkezet egyébként nem alkalmas arra, hogy árusítsanak benne. Arra viszont jó, hogy hirdetéseket helyezzenek el rajta. A megrendelők reménye szerint a hirdetésekből befolyt pénzből viszonylag rövid időn ■ belül megtérül majd a befektetésük. S hogy mikor készül el végre a négy vásárkapu? Kiss Bélóné szerint nagyon jó volna, ha már a hagyományos nyári vásár idejére felállíthatnák. Természetesen a kivitelezőket is. meskerestük. Mohácsi György. a MIÉP üzemvezetője úgy nyilatkozott lapunknak. hogy valóban adott már a cégük árajánlatot. Mint mondotta: meglehetősen nehéz feladatot jelent a csőváz hajlítása, hiszen a vásár- kapu négy méter magasan ível majd a sétálóutcán közlekedők feje fölött. Becslése szerint legalább 30 napot vesz majd igénybe a munka... B. A. i hetően az volt, hogy megkezdődött a Bükkben az üveggyártás és ahhoz fát használtak. Amikor az üveghuta körzetében a fa már erősen elfogyott, akkor á hutát áthelyezték egy másik helyre. így Öhutáról (Bükk- szentlászló) 1755-ben Üjhü- tára (Bükkszentkereszt), majd 1790-ben Répáshutára és végül a Gyertyánvölgybe, ahol 1898-ig működött. Fát használtak a vasolvasztáshoz is Ömassán és Űjmassári. mert a kőszenet még nem ismerték. A szénmező fel- térképeződése csak 1858-ban fejeződött be. és a szén bá- nvászása a Csanyikbsn és a Köpűs-völgyben 1863-ban kezdődött. A mezőváros vezetősége függő viszonyban volt a főerdőmesterrel. Az uradalom megszűnése után a házat, mint jogutód a vasgyár igazgatósága vette át. Aztán lett orvosi rendelő. Később Diósgyőr tulajdonába adták. 1957-től a szomszédos Táncsics téri általános iskola használja könyvtár és napközi céljára. Az épület megőrizte eredeti formáját de tornáca felújításra vár. Az istálló helyén most lakóház van. A nagykaput és a kerítést megemésztette az idő. Nem szép látvány az ólakkal, kamrákkal megtűzdelt udvar, amit látnak a vár felé igyekvők és a villamosra várakozók. Ugyanakkor takarja a park végén lévő hősök: szobrát. A terület rendezését már javasolta és kérte a városszépítő egyesület diósgyőri csoportja. * Balázs Józsel B. A. >(c Folytatódik a Tanácsház tér 13-as számú ház felújítása. Mint ismeretes, néhány éve nagyerejű gázrobbanás rázta meg az épületet. Akkoriban nekikezditek a renoválásnak, de később olyan döntés született, hogy a házat — amelyben egy értékes secco tűnt elő a robbanás után — a megyei művelődési módszertani központ céljaira alakítsák át. Ez a munka tavaly kezdődött. A kivitelezésre a megbízást a Miskolci Építőipari Vállalatnak ugyanazok a szakemberei kapták, akik eddig a Tulipán-tömbben dolgoztak. Jelenleg a leglátványosabb munka a tetőn folyik. A munkások teljesen lebontják az épület eddigi tetőzetét, hogy később íves tartókkal magasabbra emelhessék,. Erre azért van szükség, hogy a tetőtérben majdan egy színház termet alakíthassanak ki.- -— - (Fejér Ernő 'felvételt) Adunk is, kapunk is ivóvizet Böséps 3 fonák km Diósgyőri meditációk (18.) Nagy úr volt a íőerdőraesler
