Déli Hírlap, 1989. július (21. évfolyam, 151-176. szám)

1989-07-11 / 159. szám

ycff /íz MSZMP politikai szándéknyilatkozata Az ellenzékiek állásfoglalása a tárgyalásokról • Tisztelt tárgyaló partnereink! Mindannyian nagy utal tettünK meg. amíg a tár­gy aiuasztal Két oidaumoz el- jutottumc. ügy gondolom, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt útja volt a hosszaoo. de mi meglettük ezt az utat, felismerve es tiszteletben tartva a tarsa- dalmi-politikai változáso­kat, eiebe menve es támo­gatva azokat. Nem volt könnyű, mert magunsnaK is soKat kellett változnunk, formálódnunk menet Köz­ben, és nem állíthatom, hogy a vegere értünk en­nek a folyamatnak. Addig azonban mindenkeppen el­jutottunk, hogy ma mar gyanakvás nélkül, egyenran­gú tárgyalófélként logadjua el az ellenzéki pártok es mozgalmak képviselőit, elis­merve ezeknek a pártoknak és mozgalmaKnak a létjogo­sultságát és társadalmi sú­lyát. Szeretném hangsúlyozni, hogy Miskolcon valamivel könnyebb volt idáig eljutni. Minket itt ebben a város­ban kevésbé terhelt a múlt, mert nem okoztunk máig sajgó sebeket egymásnak. Az ellenzéki pártok és moz­galmak szabadon szerveződ­hettek. intézményes gyanak­vás csak az MDF el6Ő lépé­seit kísérte a tavalyi orszá­gos pártértekezletig. Ami­kor pártunk februárban el­ismerte a többpártrendszer létét, a városi pártbizottság szinte azonnal kezdemé­nyezte a kétoldalú kapcsola­tok felvételét, s nem hiába, mert néhány informatív tárgyalásra — a kölcsönös­ség jegyében — sor kerül­hetett. , Az ellenzéki kerekasztal létrejötte országosan és vá­rosunkban is új helyzetet teremtett. Mi úgy gondol­tuk, hogy a pártok felső szintű vezetésének kell az első lépéseket megtennie, ami azután formájában és tartalmában mintául szol­gálhat a többiek számára I is. Amikor viszont úgy érez­tük. hogy ez a folyamat túl lassú, kezdeményezően lép­tünk fel, méltányolva a másik fél kinyilvánított haj­landóságát. Az ellenzéki pártok és mozgalmak ru­galmassága, párosulva a mi készségünkkel, viszony­lag rövid idő alatt elveze­tett a nyilatkozatok formá­jában való üzengetéstől a személyes találkozóig. Nemcsak a mögöttünk lé­vő út hosszú, hanem az előttünk álló is. ráadásul járatlan. Mi előfeltételek nélkül, azzal a becsületes szándékkal ültünk le a tár­gyalóasztal mellé, hogy az orszáegyűlési választásokig terjedő időszak együttmű­ködést, összhangot igénvlő. közös felelősséggel rendez­hető ügyeiből a magunk ré­szét vállaljuk. Egymás fel­fogását. politikai alapállását jobban megismerve segít­sünk oszlatni a ma még je­lentős mértékű bizalmatlan­ságot. Azért ü'tünk emellé az asztal mellé, hogy azt keressük ami közös és ne azt. ami elválaszt bennün­ket. Keménv tárgyalásokra számítunk, amelvben mind­két fél érvekkel képviseli saját véleményét és érde­keit. számít a harmadik ol­dal közreműködésére, de a megegyezés reményében. Meggyőződésünk. hogv a város po'gárai is ezt várlak tőlünk, ezért nekik is fele­lő ccévere] tartozunk Minden párt a maga útiát járva formálja a közös jö­vőt. Mi. akik a Magvar Szo­cialista Munkáspárt miskol­ci mozgalmát, tagiait és szervezeteit képviseljük, tisztában vagvunk azzal, hogy pártunknak még sok tennivalója van salát sorai­nak rendezése, felfogásunk, szemléletünk. gyakorlatunk alakítása érdekében, hogv valódi politikai pártként il­leszkedhessünk be a több­pártrendszeren alaou'ó tár­sadalmi-politikai szerkezet­be. Egyszerre kell tanul- aunk, íomiálnnrik és gyako­rolnunk ennek kultúráját, technikáját, ami időt és küzdelmes munkát, önma­gunk és egymás meggyőzé­sét egyaránt igényli. Hi­szünk abban, hogy pártunk megújítása — ha néha této­vának tűnő, ellentmondásos lépésekkel is — a gyökeres politikai és gazdasági átala­kulást segíti. Az átalakulás irányait felismerni, tenni­valóit meghatározni neiti könnyű. Túlhaladott elve­ink és gyakorlatunk bék­lyóitól megszabadulni, értel­mileg és érzelmileg ráhan­golódni a reformgondolko­dásra nagy próbatétel. Azzal a meggyőződéssel készülünk pártunk októberi kongresszusára, az azt meg­előző megyei számvetésre, hogy közös erővel megal­kotjuk pártunk új program­ját, kialakítjuk új szerve­zeti rendjét, megteremtjük akcióegységét. Szembené­zünk a múlttal, megerősít­jük tiszteletre méltó érté­keinket és leszámolunk a hibákkal. Ebből a városi mozgalomnak is ki kell ven­nie a részét. Sokat változtunk az el­múlt két év alatt. Fokozato­san lemondtunk korábbi előjogainkról, kiegyensúlyo­zott. egyenrangú kapcsola­tokat alakítunk ki a politi­kai berendezkedés mai ha­talmi és mozgalmi tényezői­vel. tiszteletben tartva ön­állóságukat, rendeltetésüket. Megszűnőben vannak a köz­vetlen ráhatás, feladat-kije­lölés, ellenőrzés korábbi módszerei, formái. Pártunk belső viszonyaiban jelentő­sen nőtt a demokratizmus, a szervezetek önállósága, fe­lelőssége. Van tehát mire alapoznunk. Ugyanakkor az­zal is tisztában vagyunk, hogy mindez akkor válik hitelessé a város társadal­mában, ha széles körben megismerik és elismerik, következményeit érzékelik, ha következetesen tovább haladunk ezen az úton. Szó sem lehet tehát semmiféle visszarendeződésről. A ko­rábbi gyakorlathoz való visz- szatérést lehetetlenné teszi pártunk tagsága nagy több­ségének, szerveinek, vezető személyiségeinek a változá­sok, reformok iránti, tettek­kel igazolt elkötelezettsége. Mi tudjuk, hogy a fogadko­zások, üres ígéretek kora lejárt, a társadalom nem a retorikára, hanem a tettekre kíváncsi. Mi bízunk a jövőben, mert bízunk magunkban és számítunk a társadalom tá­mogatására. Mi nem a kilá- tástalanság erősítésében va­gyunk érdekeltek, hanem az értelme: szellemi és anyagi értéket teremtő munkában, mert mai gondjaink csak ígv oldhatók meg. csak így lesz jövőnk. Ismereteink szerint a város polgárainak zömét is ez foglalkoztatja igazán. Megélhetésük, bol­dogulásuk feltételei, a biz­tonságérzet. az, hogy legyen értelme és eredménye a munkájuknak, hogy a meg­valósítás reménvében ter­vezhessék a jövőjüket. Az. hogv egyéniségük egv közö­sen formált és elfogadott rend keretei között szabadon fejlődhessen. Bízni szeretné­nek a vezetőikben. Azt sze­retnék, hogy véleményét sza­badon kifejtő, érdekeit meg­védeni kénes, a körülötte zajló folyamatokat jól is­merő áHamoolgárként ala­kíthassák és ellenőrizhessék saját és közös sorsukat. Mi ezt értjük a demokratikus szocializmus alatt, és min­denkivel hajlandók vagyunk ewött dolgozni, aki hasonló módon gondolkodik. Meg- gvőzódésünk, hogv — ha összefogunk és megdolgo­zunk érte — a város megte­remtheti léte szilárd gazda­sági alapjait, gondoskodhat lakóiról, gazdagíthatja szel­lemi erőit.-A választásokat az átme­neti időszak egvik fontos mérföldkövének tartjuk. Űgv véljük, csak az egvenlő fel­tételekkel induló, demokra­tikusan lebonyolított válasz­tások alkalmasad a valódi erőviszonyok tisztázására. Erre készülünk, a lehető legjobban akarunk szere­pelni, és tudomásul vesz- szük, hogy mások is erre törekednek. Akarjuk és vál­laljuk a megméretést, elfo­gadjuk a választások ered­ményét, az ennek nyomán minden bizonnyal létrejövő hatalommegosztással együtt. Most még kicsi a bizalom egymás iránt, ezért az MSZMP városi bizottsága nevében kijelentem. hogy különösen fontosnak tart­juk: a választások a pár­tok és a közvélemény által ellenőrzötten bonyolódjanak le. tiszta, kölcsönösen elfo­gadott eszközökkel, azért, hogy annak eredményét utó­lag senki és semmi ne kér- dőielezhesse meg. Mi elsősorban a saját ne­vünkben és azok nevében beszélünk, akiknek érdekeit ki akarjuk fejezni, támoga­tását meg szeretnénk nyer­ni. Ügy véljük, hogy nem a harsogás, az üres ígéretek és szólamok döntik el, ki szá­míthat szűkebb és tágabb környezetének valós támo­gatására. Ezért reális prog­ramokkal, tettekkel, hiteles, rátermett egyéniségekkel, tiszta eszközökkel kívánunk versenyezni. Az ellenzéki szervezetek­hez való viszonyunknak ma még nincsenek kialakult sza­bályai, a politikai kultúra e tekintetben is folyamatosan alakul. Ezért annak alapel­veit a többpártrendszerre va­ló békés átmenet, a közös felelősség követelményéből vezetjük le. Természetesnek tartjuk, hogy minden alkotmányos politikai erő megfelelő mű­ködési feltételek között, sza­badon szervezhesse saját mozgalmát Ezért tisztelet­ben tartjuk belső viszonyai­kat. nem foglalkozunk bel­ső ügyeikkel — így vezetőik kiválasztásával sem. Nem egymás lejáratásával, kicsi­nyes pártközi torzsalkodá­sokkal akarunk híveket sze­rezni, ezért véleményünket a nézetekről és nem az azo­kat képviselő személyekről akarjuk kifejteni. Érvekkel, tényekkel és nem demagó­giával. rágalmakkal, a kö­zösség manipulálásával aka­runk politikai harcot vívni. Elutasítjuk a fenyegetést és az erre hivatkozó félelem- keltést, bárhonnan származ­zék is. Nem gyártunk saját használatra és mások félre­vezetésére politikai fantom­képeket másokról. Bízunk abban, hogy a politikai élet többi szereplői is hasonló magatartásra fognak töre­kedni. Amennyiben nem. a polémia, sót, ha szükséges az éles vita elől sem térünk ki. Ezek a mi szándékaink. A tárgyalásokon és a közélet­ben kiszámítható, megbízha­tó versenytársak és partne­rek akarunk lenni. Számol­junk a realitásokkal: az egész országot foglalkoztató kér­dések a pártok felső szintű tárgyalásain dőlnek el. őszin­tén reméljük, hogy ezek köl­csönösen kielégítő eredmény­nyel zárulnak. De a mi sze­repünk is fontos, mert a he­lyi kérdések megoldása együtt formálja a közhangulatot. Saját szerepünk szerint pár­tunk több mint 20 ezer tag­ját képviseljük, akik tudás­ban. képességben, elkötele­zettségben, véleményben sok­féle színt képviselnek, még­is ennek a városnak kisza- kíthatatlan részét képezik. Mi komolyan vesszük i az át­meneti időszakért viselt fe­lelősségünket. mert tudjuk itt ítélnek meg mindennap, tetteinkkel, emberségünkkel itt kell elszámolnunk. Fele­lünk saját mozgalmunk jö­vőjéért, de politikai befo­lyásunk arányában az egész város jövőjéért is. Közös ér­dekből reméljük, hogy ez a tárgyalás egy új politikai rendszer kialakulásának egyik fontos állomása is. Ja­vaslom, hogy a tárgyalások néhány technikai kérdésével külön foglalkozzunk- Mm A Miskolci Ellenzéki Szer­vezetek Egyeztető Bizottsá­gának tagjai — a Fiatal De­mokraták Szövetségének, a Független Kisgazda, Föld­munkás és Polgári Pártnak, a Magyar Demokrata Fó­rumnak, a Szabad Demok­raták Szövetségének és a Szociáldemokrata Pártnak a miskolci szervezetei — vá­rakozással tekintenek a mai találkozó elé. Várakozásunk felelősségérzetünkből, s Mis­kolc sorsa iránt érzett ag­godalmunkból táplálkozik. Aggódunk városunkért, s szomorúan konstatáljuk pol­gártársaink borús kilátásait. Az elmúlt négy évtized szocializmusnak nevezett történelmi kényszerpályája minden emberben termé­szetszerű megállapításokat és kérdéseket indukált. Például: itt hosszú eszten­dők óta ezt mondták: min­den az emberért van! Mára kiderült, hogy tényleg min­den az emberért volt: azo­kért az egyes emberekért, helyi kiskirályokért, a húsos fazékhoz közel ülőkért, a tapolcai villaépítőkért, feke­te állami kocsikban suhanó- kért volt, akik közül itt, vi­déken jó néhányan most éppen megújulásról, refor­mokról, demokráciáról, mi­egyébről papolnak a mun­kában folyamatosan fáradó többségnek. Akik tegnap MSZMP-t, szocializmust, egypártrendszert mondtak, ma reformszárnyról, európai fejlődésről, és pluralizmus­ról beszélnek. Azt hisszük, itt valakik nagyon becsaptak bennün­ket. Azok, akik becsaptak bennünket itt, Borsod-Aba- új-Zemplén megyében, itt Miskolcon, ma még megké­sett beismerő vallomásokra sem méltatnak bennünket. Igen, önök uraim, akik most velünk szemben ülnek, az ország legnagyobb válság- övezetének a központjában, eddig mindig másra, a min­denkori felső pártvezetésük­re, a történelmi örökségre, a gazdasági, társadalmi szer­kezetre hárították át a fele­lősséget. Pedig önök és az önök pártja, az itt egyetlen­ként működött politikai kö­zösség a felelős azért, hogy idejutottunk. Ezt a tényt ezen az első találkozón a MESZEB ré­széről azért tartjuk fontos­nak rögzíteni, mert a helyi nyilvánosság eszközeiben, amely eszközök idáig jórészt csak az önök belső haszná­latra szánt nyilvánosságát szolgálták 1089. júliusának közepéig, még nem szembe­sülhettek eme legfontosabb megállapítással a miskolci polgárok. Az önök nyilván­való felelőssége a kialakult helyzetért véleményünk sze­rint nemcsak nagy teher, de nagy lehetőség is lehet az önök számára. Ha valóban elkötelezett hívei akarnak lenni a dikta­túra megszüntetésének, a demokrácia építésének (ezt a folvamatot mi a létező szocializmusból a demokrá­ciába tartó útnak hívjuk), akkor most végre le lehet mondaniuk szűk párthatal­mi érdekeikről, amelyeket idáig a nép érdekeinek tün­tettek fel. Többek között így igazolhatják mostanában oly gyakran hangoztatott elköte­lezettségüket a progresszív változásokért. Véleményünk szerint az önök részéről ez lehetne a legüdvösebb alap­állás. De mi is ezeknek a tár­gyalásoknak a célja a Mis­kolci Ellenzéki Szervezetek Egyeztető Bizottsága sze­rint? Mindenekelőtt az, hogy bi­zonyítsuk: az országos szin­tű tárgyalásoktól függetlenül is juthatunk eredményre itt. vidéken is. ha kölcsönösen komolyak a szándékok, s mindenki felül tud emel­kedni részérdekein. Másrészt az, hogy a választásokig biz­tosítjuk a létező politikai erők egyébként mindig és minden körülmények között szükséges párbeszédét, kap­csolattartását. Hölgyeim és uraim, ezek után engedjenek meg né­hány szót, a MESZEB tár­gyalási javaslatairól, tárgya­lási pozícióinkról. Először talán a második javasla­tunkról, jelesül a helyi tár­sadalom legfontosabb ügyeit tárgyaló, illetve a választá­sokra való felkészülés esély­egyenlőségét ellenőrző bi­zottságról szólnék, hiszen az elmúlt hónapok felgyorsult belpolitikai eseménye: itt veendők leginkább számítás­ba. Hitünk szerint, ennél az asztalnál, a háború utáni második szabad választások közvetlen közelségében, ne­künk már arra a többségre kell gondolnunk. amely többség itt évtizedeken ke­resztül, egy elidegenedett hatalom által hallgatásra ítéltetett. A szabad válasz­tásokig véleményünk szerint, nekünk már nem szabad a helyi társadalom szempont­jából meghatározó döntések kimondását forszírozni. Ép­pen a szabad választásokon fog ugyanis kiderülni, hogy kikben is bíznak a miskol­ciak, mit is akarnak valójá­ban a polgárok. A tárgyalá­soknak, az esetleges ered­ményeknek, mindenekelőtt ezt a szabad választást kell elősegíteniük. Véleményünk szerint, minden ma létező politikai közösség — akik most körülülik ezt az asz­talt — bizonyos mértékig csak potencialitások. azaz lehetőségek. Mi éppen a bennünk rejlő politikai le­hetőséget, az esetleges fe­lénk áramló bizodalmát koc­káztatnánk, ha a választások előtt — a valódi törvénye- sítésünk előtt — a nép feje fölött hoznánk (az MSZMP- vel) hosszú távra szóló dön­téseket. A MESZEB ebből az alapállásból zárkózik el az ilyenfajta kezdeményezé­sektől, már a tárgyalások elején. Megfelelő információk birtokában — gondolunk itt például a KSH adataira —. amely információk is mono­polizálva voltak idáig, vi­szont nem zárkózunk el a tárgyalások során felmerült egyes konkrét ügyek elem­zésétől. akár ad-hoc bizott­ság létrehozásának a segít­ségével sem. A nyilvánosság kérdés­körével kapcsolatban struk­turális reformokat javasol a MESZEB éppen az előb­biekben említett szabad, alaposan megfontolható vá­lasztásokat elősegítendő. Először az alaphelvzetet kí­vánjuk tisztázni. Kérdezzük a helyi MSZMP-vezetést: igazságosnak tartják-e. hogy — most direkt eufémiszti- kus kifejezést használunk — történelmileg ebben a ré­gióban — is — így alakult:, az állampártnak lett helyi lapkiadó vállalata, két napi­lapja, a legutóbbi időkig káderhatásköre a helyi tele­vízió irányítására és a többi. Ha ezt igazságosnak tart­ják és nem kívánják leg­alább kezdeményezni a vál­tozásokat, a megbeszélésein­ket akár el is halaszthat- juk. Ha ezt a helyzetet nem tartják igazságosnak, s a miskolciak érdekeinek, ér­deklődésének megfelelőnek, akkor javasoljuk, változ­tassunk közös erővel ezen a tarthatatlan állapoton. A vagyonmegosztás kérdéskö­rében is közös kezdeménye­zésre hívja a Miskolci El­lenzéki Szervezetek Egyez­tető Bizottsága az MSZMP városi bizottságát! Vélemé­nyünk a következő: az ál­lampárt negyven éven át korlátozás nélkül használta a magyar nemzet vagyonát, A reformok jegyében hozott földtörvény a korábban csak kezelt javak átruházá­sával az MSZMP-t és tár­sadalmi szervezeteit egy­szerre ingatlan milliárdossá tette. Az egyetlen tollvonás­sal szerzett vagyon ma egy­szerre biztosít behozhatatlan előnvöket. a párt számára a megindult politikai versen­gésben és teremt a pártbü­rokratáknak lehetőséget ar­ra hogv vereségük esetén. ..vállalkozásként” — mint erre szűkebb pátriánkban is mind gvakrabban van példa — vagy járadékosként mentsék a vagvont. illetve magukat. Az MSZMP és társult szervezetei több milliárd forint költségveté­si támogatást kapnak éven­te. tehát nem igaz az az ál. lítás. hogv a pártvagyonnal csak a tagság előtt kel] el­számolni. Ez a párt ingat­lanjaiból már ne gazdagod­jon tovább! A mai gazdasági helyzet és a jövő érdeke egyaránt indokolja, hogy haladékta­lanul zárolják és helyezzék a tanács (vagy egy nyilvá­nos számadásra kötelezett vagyonkezelő szervezet) felügyelete alá az MSZMP és a többi hasonló szerve­zet ingatlanvagyonát. Mint ahogy a KISZ ezt már meg is tette. E szervezetek je­lenleg használt ingatlan­jaikért fizessenek a folyó költségvetési támogatásból és egyéb bevételeikből a pia­ci áraknak megfelelő bérle­ti díjat. Az így előrelátha­tólag felszabaduló oktatást intézményeket, kommunista szerénységről árulkodó párt- székházakat, és a többit, bo­csássák a köz hasznára: használják őket kulturális, szociális vagy éppen okta­tási célokra. A Hazafias Népfront az egy pár trendszer ál-koalíciós szervezete volt. a többpárt­rendszer létrejöttével el­vesztette funkcióját. Mint­hogy tagsága nincs, költség­vetési támogatását semmi sem indokolja. Felszabaduló helyiségeit a tanács (va­gyonkezelő köz.pont) adja bérbe a független, demokra­tikus szervezeteknek Ilyen fajta javaslatait az ellenzé­ki szervezeteknek más Párt­bizottságok — pl. Szegeden — nemcsak tolerálták, de kezdeménvezőleg is léptek fel azokkal kapcsolatban. Szeretnénk ha a miskolci MSZMP-bizottsás is hason, lóan nyitott módon viszo­nyulna felvetéseinkhez. A pluralizmus, a valóban működő többpártrendszer nem deklaráció kérdése — ezekből már mindenkinek elege van A független szervezetek csak akkor lesznek számon- kérhetőek. ha rendelkeznek a politizálás eszközeivel, a a képviselt érdekeket meg is tudják valósítani a poli­tika szférájában. Amíg ez a helyzet nem jön létre — a szabad választást követő népmegbízatással egyetem, ben — addig ez az átmeneti időszak, csak a kvázi több­pártrendszer időszaka lehet. De mi mégis tudjuk: tár­gyalni kell. tán közel az idő. midőn az emberek nem tárgyalások eredményeitől teszik függővé cselekedetei­ket. A túlzott magabiztos­ság rossz tanácsadó. Külö­nösen itt: a szakadék szé­lén. Olvasóink figyelmébe! Szociológiai sorozatunk, amely a családi házak ma­gánerőből történő építésének tapasztalatait elemzi, a mai számunkból anyagtorlódás miatt kimaradt.

Next

/
Thumbnails
Contents