Déli Hírlap, 1989. július (21. évfolyam, 151-176. szám)
1989-07-07 / 156. szám
Százalékok, érvek és elieuérvek Lesz-e tanítás szeptemberben? A toldozás-íoldozás nem jelent megoldást Az, hogy mennyivel emelik a pedagógusok bérét, nem egyszerűen anyagi kérdés, hanem poMtikai döntés is. hiszen a korábbi évek súlyos mulasztásainak következményeiről. az ország felnövekvő nemzedékeit tanító értelmiség helyenként megalázó helyzetének feloldásáról van szó. Ezt a véleményt többen is hangoztatták tegnap amikor a városi tanács végrehajtó bizottságának ülésén a pedagógusok béremeléséről döntöttek. Kiderült az is. hogy bár a város adta 4 százalék első hallásra nem tűnik soknak, a felvállalásával járó milliókat jelenleg í Miskolcon csak a beruházások lassításával, átütemezésével lehet előteremteni — 1 mondják a tanácsiak. VITA ITT IS, OTT IS j A sajtót az elmúlt hetek j pedagógus bérvitái alatt töb- ! ben és többször is megvá- í dolták, hogy pedagóguselle- í nes hangulatot kelt. hiszen I jócskán napvilágot láttak a pedagógusok ügyét nem mindenben támogató levelek, támadó nyilatkozatok is. Véleményünk szerint szó sincs hangulatkeltésről. hanem sokkal inkább arról: a pedagógusok helyzetének ügyében is megoszlik az ország közvéleményének értékítéle- I te. mint sok más egyéb- : ben ... Ezt a végrehajtó bizottsági vita is tükrözte egyébként, hiszen volt olyan vb- tag. aki a minimális béremelési százalék mellett voksolt, és volt olyan is. aki a maximális mellett. A legnagyobb gondot azonban nem az okozta, hogy valaki is megkérdőjelezte volna az emelés jogosságát, hanem az. hogy honnan teremtsék elő ehhez a milliókat... A város kasszájának ugyanis nemcsak a négy százalék közvetlen terheit kell viselnie. hanem annak a társadalombiztosítási járulékát is, sőt, a megyei tanács által megszavazott százalékok társadalombiztosítási terheit is, valamint a túlóradíjak pluszköltségeit. Ez a 4 százalék esetében az idén 10 millió forintot igényel, jövőre több mint 40 milliót. • ÚJRAGOMBOLJÁK Érdekes összehasonlítani, hogy a megye többi városában hogyan döntöttek. Nyolc településen öt százalékkal emelt a városi tanács, két településen három százalékkal, egy helyen pedig hat százalékkal. S hogy miért döntött a városi tanács végrehajtó bizottsága a négy százalék mellett? A városi tanács elnöke és általános elnökhelyettese hosszasan elemezte, hogy a négy százalék terheit is csak úgy tudja vállalni a tanács: augusztusban „újragombolják a kabátot”, átalakítják a tanácsi tervet, mivel más plusz- költségek is jelentkeztek — többek között jóval drágább lesz az avast gimnázium tornatermének helyreállítása, mint ahogy azt régebben gondolták... A városi tanács elnöke szerint nem lehet egyes célokat úgy megvalósítani a tanácsi Kenyérke és svájci kifli Otthon süthetjük készre A kenyérsütés szertartásáról és illatáról már a nagymamák sem mesélhetnek unokáiknak. A falvakban többnyire lebontották a kemencéket, de ha meg is maradt, legfeljebb tyúkok tanyáznak benne. A da- gasztás nehéz és hosszú műveletét ma már alig vállalja valaki, a kenyér és a péksütemény-féleségek még a legkisebb boltokban is megvásárolhatók. — A friss kenyér, és péksütemény illatát varázsolja a modern konyhákba legújabb termékcsaládunk — tájékoztatott Szabó Jánosi, a Miskolci Sütőipari Vállalat gyártásvezetője. — Lesz elősütött kenyérke. tejes zsemle, csavart briós és svájci kifli. Ez utóbbi több margarinnal készül, mint a hagyományos kifli. A félkész termékeket a v - sárlók otthon felfűtött gáztűzhelyben. vagy mikrohullámú sütőben süthetik ki. A pékek a hagyományos módon dagasztják a tésztát. A formázás kézzel, vagy géppel történik, a termék alakjától függően. A megkelt tésztát az üzemben alacsony hőmérsékleten sütik ki. de a sütést befejezik, még mielőtt a héj tökéletesen kialakulna. A kemencéből kivett kenyérkét, zsemlét. csavart brióst és svájci kiflit 35 fokon polietilén fóliába csomagolják. Egy-egv csomagban egy, esetleg két kenyérke, négv, vagy hat péksütemény-féle lesz. Az elősütött termékek huszonöt fokon négy, öt. nyolc fokon tizennégy, mínusz tizennyolc fokon pedig öt hónapig tarthatók el. A csomagot elég a sütés megkezdése előtt felbontani. A tejes zsemle, a csavart briós és a svájci kifli hat, hét, a kenyérke pedig tíz, tizenkét perc alatt készül el. A sütés előtt, az aranybarna szín érekében a péksütemények felületét érdemes tojással vagy tejjel bekenni. Az elősütött termékeket július végén, augusztus elején vásárolhatjuk meg a város üzleteiben. Sz. P. gazdálkodásban, hogy közben másokat teljesen kiiktatunk. Magyarán, meg kell tartani a kényes egyensúlyt, amely ma a szakemberek szerint így fest Miskolcon: az intézmények működtetésének anyagi alapjából vagy a városüzemeltetés fedezetéből képtelenség lefaragni, marad tehát a fejlesztés, ahonnan még lehet pénzt elvonni. Hogy pontosan miként. az majd kiderül az augusztusi tanácsülésen. • ÖNÁLLÓSÁG KELLENE A vitában elhangzott az is; a pedagógusok kérésének jogosságát nem lehet vitatni, és, hogy bár ezt az áldatlan helyzetet nem a helyi tanács alakította ki, most mégis a város kasszájának terhére kell megoldást keresni. Ahogy egymást érték a felszólalások, egyre világosabbá vált a vitát hallgató számára is, hogy a pedagógusok helyzetét béremel- getésekkel nem fogják megoldani soha. Dr. Székely László, a városi tanács általános elnökhelyettese nevén nevezte a gyereket: amit most csinálunk, az a korábbi „beavatkozás”- politika folytatása — mondta. Hozzátette: csak az jelenthet tartós megoldást, ha megreformálják végre az intézményi gazdálkodást, valódi önállóságot adva az intézményeknek, félretéve az elosz- tásos rendet. Ehhez persze országos költségvetési reform is kellene. Hogy a mai toldozós-foldozós, oda- és visszajuttatásos. elosztásos módszer mennyire nem működik jól, azt egy, a vitában elhangzó kérdés is tükrözte. Ugyanis felvetették: vajon miként lehet az, hogy a megyei tanácsnak volt tartaléka a béremelésre, miközben a régió legnagyobb városa filléres anyagi gondokkal küzd. Persze egy reform szükségességének elismerésével, megvalósításának ígéretével nem lehet „kifizetni” most az anyagi gondokkal küzdő pedagógusokat, akik levelet írtak a városi tanács elnökének. Hogy vajon mennyire fogadható el számukra az az emelés, amelyet több pénzalapból raknak össze, azt ők fogják eldönteni. És akkor majd kiderül az is, hogy lesz-e szeptember elsején tanítás, vagy sem a miskolci iskolákban ... alt Az olasz dohány mozgatását, „belső" szá llítását a karosai termelőszövetkezet vállalta. a rakodást is gépesítették. (Kerényi László felvételei) A sátoraljaújhelyi szagos ügy fi.) Hogyan lesz dohányból „dohány”? a (kiss) A Bibérc-major környéke most igen mozgalmas, új bekötőút készül, s a tehergépkocsik dohánybálákkal megpakolva az új tárolóhelyre szállítják az olasz import- dohányt. Ez idáig 7820 tonna érkezett, de a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár a városi közvélemény felháborodása miatt leállíttatta a szállítást. — Miért nem gyártanak ebből a dohányból cigarettát? — kérdeztük dr. Pál Gyulát, a gyár főkönyvelőjét, aki egyébként agrárközgazdász. Alapos, részletes választ kaptunk. Eszerint a Közös Piac országaiban sok dohány halmozódott fel, a gyár olasz partnere dollárral fizet és Magyarország határáig a szállítási költséget is térítik, hogy az újhelyi gyár. amennyiben nem haszmálja fel, semmisítse meg. A gyár egy most alakuló kft.-vei és a helyi Űj Erő Termelőszövelkezettel együtt a megsemmisítés helyett komposztálni kívánja a dohányt. sót giMsztahumusz előállítását is tervezik, mely egyébként jó exporttermék. ® CIGARETTÁNAK IS JÓ A major közelében van a város egyik vízmüve. Ezért az illetékes Észak-magyar A bálákat rögtön kicsomagolják, a göngyöleget megveszi a MÉH. Baj ha színes, de as is, ha színtelen Ellenőrzi a fagyialtosokat ; köjál A nyárhoz elválaszthatatlanul hozzátartozik a fagylalt, de nem mindegy, hogy milyen színű és ízű kerül a tölcsérbe. Hogy hol. miből, hogyan és mikor keverték? A Köjál május eleje óta vizsgálja a miskolci fagyi- zókat. Az eddigi tapasztalatokról érdeklődtünk. A legtöbb városi cukrászdából. fagylaltozóból már érkeztek minták a Köjál városi állomására — tudtuk meg dr. Juhász Hajnalka állami közegészségügyi és járványügyi felügyelőtől. Itt a minták alapján baktero- lógiai. kémiai, vizsgálatokat végeznek. Május elején, a fagylaltszezon kezdete ellőtt a legtöbb helyet már felkeresték. és akkor az alapanyagból. azaz a porból vettek mintákat. Jártak a porkészítő üzemekben is, melyeket egy kivételével rendben találtak. Abban az egy esetben a színezékkel volt gond, a megengedettnél többet kevertek a porba. Mint később kiderült, egy-két grammot pluszban csalt a mérleg. A színezékvizsgálat egyébként fontos szempont, ugyanis a por olyan anyagokat tartalmaz, amelyek szervezetünkre nem közömbösek. Szigorú vizsgálatok írják elő, hogy mennyit tehetnek az alapanyagba. Ahol a szakemberek feltűnően élénk színű fagylaltokat látnak, bizonyos, hogy mintát vesznek belőle. Viszont az sem szabályos, ha színtelen a fagylalt, mint például tavaly sok helyütt színtelen volt a vanília, szinte fehéren árulták. Az eddigi bakteriológiai vizsgálatok is negatívak voltak. Se szalmonellát, se egyéb bél'baktériumot nem találtak a miskolci fagyik- ban. Ennek oka, hogy a készítők az idén lényegesen jobban ügyelnek arra. hogy a keverés után rögtön hűtsék a krémet, illetve hosszú ideig nem tárolják. A szakemberek egyébként úgy tartják, hogy ha valaki rendszeresen vezeti a fagylaltkönyvet, betartja az előírásokat, bizonyos. hogy a Köjál-vizsgálaton megfelelő, és a vásárlónak ízlő fagylaltot keverhet F. H. országi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság segítségével új fogadó-, tároló- és feldolgozóhelyet jelöltek ki. a dohány feldolgozása csak ennek maradéktalan megvalósítása után kezdődhet el. Ideiglenesen nagyméretű „kazettákban” tárolják a trágyalevet is, s majd ezt használják fej a dohány „megsemmisítésére”. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium előzetes engedélye már a múlt évben megvolt. Ezzel párhuzamosan számos vizsgálatot is el kellett végeztetni. így például a talajtani és egyéb viszonyokat is megszondázták. Nagyrészt a nyíregyházi fermentálóban történt az olasz dohány sugárfertőzés. nehézfémekkel, illetve a növényvédő szer maradékával kapcsolatos vizsgálatának sorozata. A lényeg: a többéves olasz dohány egyes szakemberek szerint, minőségét tekintve, jobb a gyár által használt alapanyag minőségénél. De hát a magyar dohánvterme- lők érdeke is fontos. & B-UAHEGYEK A HATÁRBAN Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság képviselője. Urai Zsolt kalauzolásával jártunk a helyszínen. A táj a zöldellő gyomnövényektől eltekintve leginkább az afrikai énségöve- zetre hasonlít. Miután a „göngyöleget”, a papírdobozt. a MÉH veszi meg. a 200 kilogramm súlyú préselt dohánybálák szanaszét, egymás hegyén-hátán várakoznak és a csapadék hatására részben a földbe süllyedtek. A szarvasmarhanvomok sokasága arról árulkodik, hogy itt elég gyakran megfordulnak. Azt már nem is kérdeztük meg. hogy ezek tejelő tehenek, avagv hizlalásra szántak. Nemcsak a látvány de a szag miatt is messziről elkerülik az emberek a városnak ezt a külterületét. A szerves trágya trágvalé. ami egyébként értékes anyag, ide- vonzza a rovarok garmadáját is. csupán az a vigasztaló. hogy teljes erőve! dolgoznak a környezetvédelmi előírásokban foglaltak megvalósításáért. Milyen üzlet ez. mennyit fizetnek az egyébként munkaerőhiányra hivatkozó olaszok azért, hogy a dohánvt ne Olaszországban, hanem másutt „semmisítsék” -meg? Mennyivel van közelebb Sátoraljaújhely, mint a milliós munkanélkülivel lakott Dél-Olaszország? Ezekre a kérdésekre — arra való hivatkozással ami az árakat illeti, hogy a közös piaci or. szágök igen érzékenyek, az ár szigorú üzleti titoknak számít — az egyébként igen készséges újhelyiektől választ nem kaptunk. (Folytatjuk) (oravcc)
