Déli Hírlap, 1989. július (21. évfolyam, 151-176. szám)
1989-07-28 / 174. szám
9 Oszós egymás után kétféle közegben: előbb egy kicsit a levegőben, majd hosszasan a vízben ... Uszóövber. Hajdan és most O A képünkön látható ifjú szemmel láthatóan szakított a csapongóan változó fürdőruha-divattal: jobban bízik a hagyományos szabású úszóövben. Megemelik a fedlapokat Felújítják a 9 26-ost (Folytatás az 1. oldalról) A .jövő hét elejéről a 3-as, egy jó hónap múlva pedis a 26-os számú főközlekedési út ' Miskolcon átvezető szakaszán kell forgalomkorlátozásra és terelésre számítanunk. Ugyanis világbanki hitelből megkezdik a burkolat javítását. A tervek szerint először a 3-as út városi szakaszán dol-_ goznak majd az építők. Jövő kedden már meg is kezdődnek a munkák, mégpedig háror- szakaszra osztva: először a Búza tértől a Kun Béla-kereszteződésig terjedő részhez látnak hozzá, majd a felüljáró és a Baross Gábor—Jószef Attila utcák kereszteződése következik, végül pedig a felsőzsolcai elágazásig végzik el a munkálatokat. Első lépcsőben az úttesten levő aknák fedlapjait emelik meg, speciális technológiával. A cement helyett kötőanyagként műgyantát használnak, így hozzák egy szintbe ezeket a lapokat a burkolattal. A munkák ideje alatt forgalomterelésre is szükség lesz. á kétszer kétsávos úton először a két belső, majd miután ezzel végeztek, a két külső sávon dolgoznak. Így egy-egv sáv tárható lesz. Aszíaltozákor pedig az egyik irányból mindkét sávot egyszerre zárják le — a tervek szerint egy-egy hét végén — és a forgalmat az egyik szembejövő sávra terelik. A tömegközlekedésben és a teherszállításban nagy gondot jelent mindez. A szakembereknek nem kis fejtörést okoz, hogy például az útjavítás ideje alatt, ho- gvan kanyarodjanak ki a Zsolcai kapuban székelő cégek teherautói, s hol álljon meg a Búza téren az 1-es és a lOlres autóbusz. A legjobb megoldásnak az látszik, ha Nemcsak a miskolci autósok gondja, hogy alig pislákolnak a rendőrlámpák. Valószínű, hogy az ezekben elhelyezett 100—150 wattos égők nem képesek versenyre kelni a nappali világossággal, az éppen rájuk tűző napfénnyel. Emiatt aztán a gyengébb szeműek hosszasan totóznak a gyanúsan világító jelzőlámpák előtt. Messziről körülményes eldönteni, hogy a piros felső, vagy a zöld alsó vilá- gít-e? Megfigyeltük, hogy a Miskolci Közúti Igazgatóság lámpáiban erősebben izzanak az égők. Ráadásul a nagyobb átmérőjű „gomboka Majális-park irányában a benzinkútnál helyezik el az idcglenes megállót. A Baross Gábor utcai kereszteződésben a felüljáróra felkanyarodó forgalom, illetve a 8-as busz ideiglenes útvonaláról kell gondoskodni. Ezek azonban már részlet- kérdések: ami bizonyos, az autósoknak hetekig érdemes lesz elkerülniük a belvárosnak ezt a részét. nak” előbbre nyúlik a napellenzője. A 3-as út városi, úgynevezett átvezető szakaszán még a délelőtti órákban is jól kivehető a lámpasor fénye. A belváros egyéb utcáin viszont már nem mondható el ugyanez. Bizonyára sokat segítene az áldatlan helyzeten, ha lehetőség szerint mindenütt megnövelnék az izzók fényerejét. Az is kedvező változást jelentene, ha a mostaninál sűrűbben takarítanák a lámpaüvegeket és cserélnék az elgyengült égőket. S az is elgondolkodtató, hogy miért van olyan vastag és áthatolhatatlan mintás, színes üveg. a belvárosi jelzőlámpákon? (szántó) 4 zöld alsó vaoy a piros felső? Hare a piac újrafelosztásáért Közös gyékényen árulunk! Mennyit ér a város területe? Először a virágkereskedők tiltakoztak, nemrég a lán- gússütők, és ki tudja meg, kik következnek a sorban ... Az utóbbi időben egyre többen csapnak össze a vállalkozók a városi tanáccsal vagy egy vállalattal, sértve érezvén üzleti érdekeiket. A dologban az a furcsa, hogy a másik fél is ugyanezért keményíti meg álláspontját, azaz szintén az üzleti érdekeit próbálja érvényesíteni. Ezek az apró jelek arra utalnak, hogy megkezdődött a harc a piac újrafelosztásáért. Ugyanis most már mindenki rákényszerül az üzletelésre, és akik eddig úgymond egy gyékényen árultak, kénytelenek megmérkőzni egymással... • SZERZETT JOGOK Nem nehéz • megjósolni, hogy az elkövetkezendő években még számos viharos ügynek nézünk elébe itt a városban is. Például azért, mert azokon a területeken, ahol fejleszteni, átalakítani kíván a városháza, tisztázni kell a tulajdonjogokat, és ez bizony nagyon kényes kérdés. Régebben ugyanis nem volt. mód arra, hogy üzleti alapon a valódi piaci értékeket mértékül véve egyezzen meg mondjuk egy magánvállalkozó a tanáccsal: mennyiért és hol kap területet üzletépítésre. Az az igazság, hogy bagóért, nevetséges összegekért adtak oda területeket erre a célra — nemcsak magánvállalkozóknak —, és aki ügyes volt, megfelelő kapcsolatokkal rendelkezett, korán ébredt, hozzájuthatott az üzleti lehetőséghez. Manapság már csak pályázati úton lehet üzlethelyiséget, területet kapni, de ez a rendszer sem oldja meg azt, hogy mi legyen a szerzett jogokkal... • FELKOPIK AZ ÁLLA Mert hiába kapott úgymond ideiglenes engedélyt egy vállalat, vagy magánkereskedő, ha most teljesen jogszerűen visszavonnák a jogosítványt, kitörne a botrány, mint ahogy az a virágpiac esetében történt a Búza téren. Voltaképp a vállalkozóknak abban tökéletesen igazuk van. hogy régen másfelé szerződés megkötésére nem is volt lehetőség. Számtalan irattal bizonyítani tudják azt is, hogy ezt az ..ideiglenes” állapotot még a hatóság is mennyire véglegesnek tekintette eddig. Arról nem is beszélve, hogy a 10—20 évnyi ideiglenességre családok egzisztenciája, megélhetése alapozódott... Csakhogy a város — vagy egy vállalat — most rászorul arra. a jövőben pedig még inkább rákényszerül, hogy amije van, azt valódi áron adja el. Egy város esetében a legnagyobb értéket az ingatlanjai képezik, azaz a városi telkek és az állami tulajdonban levő házak. Nem titok ma már senki előtt: amelyik város nem tud élni ezzel a vagyonnal, annak egy-kettő felkopik az álla. az államkassza nem ad maid egy fillért sem. hogy újra megteljen a városi közös buksza. • ÉL A JOGOS GYANAKVÁS Törvényszerűen következik tehát, hogy ezt a bizonyos közös gyékényt, a város területét újra kell osztani, legalábbis üzleti értelemben. De hogyan? Ez az, amire ma nincs határozott és egyértelmű válasz, mert ami jogszerű, nem biztos, hogy célszerű is, és egy város nem állhat harcban saját kereskedőivel, vállalkozóival. A tapolcai strand lán- gossütői az ellen tiltakoztak, hogy a strand gazdája, a vízművek arányosabb teherviselést akart elérni a költségekben, cserébe a szintén közös, és nem lebecsülendő méretű haszonért. Az eset végső tanulsága az volt; meg kell tudni egyezni akkor is, ha nincs minTrezor, Feltárult egy páncélszekrény, amelybe harminc évig nem tekintett be senki. A lre7,or a városi tanácson található. és azokat a tárgyakat, értékpapírokat tartalmazza, amelyek nagyjából az elmúlt évszázad során valamilyen úton-módon a város tulajdonába kerültek hagyatékként, adományként, letétként. Ott voltunk a páncélszekrény felnyitásánál két nappal ezelőtt, és együtt nézegeiHik az egybegyűlt szakértőkkel, hogy mit rejt a trezor. Az újságíró figyelmét különösen'egy kisméretű, vastag porral lepett csomagocska kötötte le. Ez a köteg részvényeket tartalmazott, mégpedig a hajdani tapolcai Gyógyfürdő Részvénytársaság szelvényeit. " Ma már ezeknek a papíroknak valódi griéke aligha van, de mint történelmi dokumentumok, érdekesek lehetnek. Lajtákon elmorfondíroztunk azon, hogy milyen különös is a sors. Épp akkor kerülnek elő a városházán ezek az értékpapírok, amikor Tapolcán küszöbön áll egy. a fürdőre alapozott gazdasági társulás, vegyes vállalat keretében az új hotel és a hozzá kapcsolódó üdülőközpont felépítése. Nincs új a nap alatt — mondhatnánk, denre írott szabály. Nehézé* meglehetősen zaklatott hangulatú tárgyalások következnek tehát a közeljövőben. és bizony ehhez nemcsak az járul hozzá, hogy most valódi érdekek ütköznek. Hanem az is, hogy ma minden kisvállalkozóban teljes joggal él a gyanakvás, hiszen a közelmúlt hol így, hol úgy alakuló értékítéletei erre tanították őket. Ráadásul ma korántsem biztos, hogy mindig valóban egyenrangú felek ülnek a tárgyalóasztal két oldalán... (k-ó) tárulj! hiszen a mai üzletemberek voltaképp nem tesznek mást, mint elődeik. Azaz tőkét toboroznak ahhoz, hogy a fürdő megújulhasson, a jelenleginél jóval több hasznot hozzon a városnak, no és persze azoknak, akik ebbe a vállalkozásba befektetik pénzüket. Sokan emlékeznek még arra a régi társasjátékra, amelyet Kapitalynak hívtak, és arra volt jó, hogy játékosan elsajátíthatták a gyerekek, mit jelent a részvény, a kötvény, az ingatlan, a tőzsde. A felszabadulás után megszületett a játék szocialista változata, „GazdáLkodj okosan!’* hímmel. De itt már szó sem volt részvényekről, tőzsdéről, legfeljebb arról dönthetett a játékos, hogy pénzét elszóra- kozza, vagy porszívóvásárlásra fordítja ... Nos, mostanában kiderült, hogy a játék neve, ez a felszólítás mégsem volt elég hathatós, mert nem gazdálkodtunk valami okosan. Most megpróbáljuk másként, de lehetőleg úgy, hogy ne kelljen minduntalan feltalálni azt. ami már régi lelemény. Képletesen szólva, ki kell hát nyitni az összes régi páncél- szekrényt, és éljünk mindazzal, amit múltunk adhat nekünk... (kiss) Egy köteg tapolcai részvény
