Déli Hírlap, 1989. július (21. évfolyam, 151-176. szám)
1989-07-27 / 173. szám
* A hét végére jónak ígérkezik az idő, újra sokan látogatnak ki Miskolcról a kedvelt Mályi-tó partjára. Az ellátásra nem lehet panasz, s a vízisportok kedvelői szöríözhetnek, vitorlázhatnak. (Fejér Ernő felvétele) Miskolc oyakran szenved tőle Mitől savas az eső? Hírül adtuk, hogy Miskolcon a Kilián lakótelepen július 24-én szokatlanul savasnak érezték a levegőt. A lakosság jelzése alapján a megyei Köjál fokozottabban ellenőrizte a légszennyezett- séget, s megállapította, hogy a levegőben levő különféle gázok — a szén-monoxid, a nitrogén-dioxid és a kéndioxid — a szokásosnál többszörös mennyiségben jelentkeztek. A légszennyezettség nyomán savas eső hullott Miskolcon. Az fiszak- magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság helyettes vezetőjétől, Stéfán Mártontól kérdeztük: hatáskörük szerint sikerült-e megtalálni az erősebb szeny- nyeződés forrását? Elmondotta: a 24-ei koncentráltságot egyelőre még nem tudták forrása szerint azonosítani. Véleménye szerint azonban ha a Kiliánban savas volt az eső, akkor Miskolcon és a távolabbi régiókban is hasonló erősségű értékeket mértek. A légkör ugyanis köztudottan egy és oszthatatlan. Savas eső pedig nemcsak napjaink ban van. Tulajdonképpen a geológiai történet időszakától .— a nagy vulkánkitörések idején — kerültek a különböző gőzök és gázok a levegőbe. + a KOHÁSZATBÓL, VEGYIMŰVEKBŐL Természetesen most is megtalálható a természetes savas háttérszennyeződés. Ám az is igaz, hogy az iparosodás helyileg dúsítja a levegő gáztartalmát. Az erőművekben elegetett szenek például jelentős mennyiségben szabadítanak fel ként, amelyből kén-dioxid keletkezik. A nagy teljesítményű tüzelőrendszereknél — például a kohászatoknál, vegyi műveknél — nitrózus gázok kerülnek a légtérbe. A szemétégetéskor klórgáz jön létre. a polivinil-fclorid megsemmisítésekor. Eső idején tehát ezekből a gázokból szénsav, kénsav, salétromsav és sósav keletkezik, amelyek nedves kihullás révén a talajba jutnak. A talaj savasságát pH-ér- tékkel mérik. Ez a hidrogén- ion-koncentrációt mutatja. Az 1—7 pH-értékű anyag savasnak számít, a 7-es semlegesnek, 7-től 14-ig pedig lúgosnak. Magyarán szólva, mennél kisebb a talaj pH- értéke. annál savasabb. Ez a savasodás sajnos folyamat, amely az energiafelhasználással arányosan növekszik. A környezetvédelem célja éppen az, hogy ezt a folyamatot olyan energiaforrások és technológiák alkalmazásával fordítsák vissza, amelyek ezt a gázosodást nem növelik. Ilyen energiaforrás például a földgáz, a víz, a szél, a nap és a nukleáris energia. Technológiájuk megoldott, de alkalmazásuk igen drága. + KORBE VAGYUNK VÉVE Miskolcon és régiójában a csapadék pH-értéke sajnos 4 körüli, ami azt jelenti, hogy erősen savas. A talaj termőképességét csökkenti, a veszélyezteti a talajrétegek alatti vizeket is. Elsayanyítr hatják ugyanis, s a savanyi vizek — oldva a fémeket és a nehézfémeket — az ivóvízbe jutva egészségkárosodást okozhatnak. A füstgáztermékek — a gázok és a gőzök — a por- szemcsékre rakódva a légkörből felhős, ködös időben zsárazon is kihullanak, rárakódnak a növényzetre, s tűszúrásos perzseléseket okoznak. Miskolc térségében a nedves és a szárazkihullás aránya 60—40 százalék. Sajnos, városunk sokat szenved az ipar által kibocsátott gázok és gőzök szennyezésétől. Szerencsétlen az ipartelepítésünk, hiszen körbe vagyunk véve a nagyüzemekkel. Hogy a hétfői légszeny- nyezést mi okozta, azt még vizsgálják, elemezve azt is; mennyi a része benne az >ppen uralkodó légáramlatoknak. Elképzelhető, hogy a keleti—délkeleti szél fordította vissza a kohászat füstjét, de az sincs kizárva, hogy távolabbról érkezett a Kilián fölé a szennyezettség. R. É. Kivéve a pamulfonót Mályiban, s a két Zsolcán [gill a sniiia! A Miskolc szomszédságában levő Mályi községen keresztül gépkocsival közlekedőket a közelmúltban útszűkület akadályozta a haladásban: a községben létesített szennyvízhálózat építése lassította a forgalmat. Javában dolgoznak a kivitelezők a csatornafektetésen, hogy a terveknek megfelelően, még az idén elkészüljenek a szennyvízelvezető hálózattal. A hálózatba nemcsak a községet, hanem a Miskolc „Balatonjának” nevezett Mályi-tó partján kialakult jrétvégi telepet is bekapcsolják, s ezzel a vitorlázásra, fürdésre, horgászatra egyaránt használt tavat megóvják az elszennyeződéstől. A község szennyvizét, fő- gyűjtőcsartonán keresztül, a mechanikusan működő miskolci szennyvíztisztítóba vezetik. Ugyanez a tisztítómű fagadja majd Felső-, valamint Alsózsolca szennyvizét. A csatornahálózat fektetése itt is olyannyira előrehaladott, hogy a tervek szerint mindkét községet az idén rákötik a miskolci tisztítóműre. Így az idén egyszerre három városkörnyéki település gondja oldódik meg, s teszi lehetővé, hogy a kiépített főgyűjtőcsatorna felhasználásával újabb települések szennyvízelvezetését is megoldják. A vissza nem térítendő támogatás mellett a lakosságnak is hozzá kell járulni a létesítéshez. Ez nagyobb áldozatot kíván, mint az ivóvízhálózat kiépítése, a műszaki adottságok miatt; például több tisztítóaknát kell létesíteni. Azok a gyárak és gyáregységek, üzemek, amelyeknek megyénkén kívül van a vállalati központjuk, nemritkán titulálják magukat „gyarmati sorban” dolgozóknak. Általában alacsonyabb bért kapna'* mint a központi átlag, gépeik, berendezéseik minősége is alacsonyabb színvonalú, s arra is panaszkodnak, hogy a szociális körülményeik is sokkal rosszabbak. Ezeket a tényeket tételesen bebizonyította a volt Minő Cipőgyár tiszakeszi gyára, ahol hosszú időn át létbizonytalanságban éltek az ott dolgozók, mire a közelmúltban a Tisza Cipőgyár megvásárolta az üzemet. Ettől a gyártól várják tehát a foglalkoztatási helyzet megváltoztatását és a teljesítményarányos bérezést. A szakszervezeteknek alapvető funkciójukból adódó kötelességük területükön az egyértelmű és következetes érdekképviselet és érdekvédelem. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa mindezek alapján helyszíni felmérést végzett Borsodban a megyén kívüli központú könnyűipari vállalatoknál. A vizsgálat hét gyárra és üzemre terjedt ki. A szak- szervezeti tisztségviselők elmondták, hogy a dolgozókat foglalkoztató központi kérdés a megengedettnél is nagyobb mértékű életszínvonal-csökkenés. ami előreláthatólag nem is fog változni. s ha fennmarad a „vidékieket” illető megkülönböztetés, hátrányos helyzetük csak tovább nő. • ELMARADNAK A BÉREKKEL Megyénk állami Iparának múlt évi termelési indexe 96,3 százalékos volt. amely körülbelül három százalékkal alacsonyabb a korábbi évinél. Ezen belül viszont a könnyűipar 102,9 százalékra teljesített, ami három százalékkal jobb, mint az 1987-es. Ez elsősorban a ruha- és textilipar exportteljesítményének köszönhető. Ennek okán akarták megtudni a vizsgálatban részt vevők, hogy a gyárak, gyáregységek termelési értéke, árbevétele, de különösen a nyeresége hogyan alakult a múlt évben. Ehhez a statisztikához viszont a Mas- terfil Pamutfonóipari Vállalat Miskolci Gyárának kivételével nem kaptak kellő információt, mert a vizsgált termelőegységek anyavállalata sem küldi meg azt tételesen az üzemeinek. Ez tehát az egyik alapja annak, hogy „gyarmatnak” érzik magukat és nem valóságos gazdálkodónak. Mivel a közös kalapba ily módon nem lát bele mindenki, ennek kedvezőtlen következményei megmutatkoznak a bérekben. Az állami iparban foglalkoztatottak bruttó havi átlagbére a vizsgált időszakban 9326 forint volt havon\égc a zöldborsószczonnak Jéghideg exportcikkek A gyártósorok ontják a gyorsfagyasztással tartósított gyümölcs- és zöldségfélét a Miskolci Hűtőházban. A folyamatos műszakokon nemcsak a nagyüzemekben szerződéssel termelt árukat dolgozzák fel a beérkezés sorrendjében, hanem a kistermelők által megvételre felkínáltat is. Amint azt Somos Miklós főmérnök tájékoztatásából megtudtuk, a nyerstermék feldolgozása után egyenesen a hűtőkamrákba kerül, ahol a nyári melegben is vattakabátban, füles sapkában dolgoznak a mínusz 18 foknál hidegebb „éghajlaton”. Itt helyezik el a gyártósorokról lekerült zöldborsót, amellyel most már lassan végeznek is. Ebből mintegy 2000 tonna készterméket nyertek. A feldolgozósorokra került ä zöldbab is, mind a sárga-, mind pedig a zöldhüvelyű. Ez utóbbiból készítik a ceruzababot, amely keresett exportcikk. Készre csomagolva szállítják — igény szerint — a tőkés megrendelőknek az étkezési zöldborsót, a málnát. Bár több korai cikkből a változékony időjárás okozta terméskiesés, illetve a minőség miatt az előre tervezett mennyiséget nem tudják feldolgozni, úgy számolnak, hogy az őszi érésűekből a hiányt pótolni tudják. ta, ugyanez nettó bérben 7071 forint. A vizsgált köny- nyűipari egységek közül a megyei .átlagot a Masterfil Pamutfonóipari Vállalat Miskolci Gyárában haladják meg, illetve a Papíripari. Vállalat Diósgyőri Gyára közelíti meg. Meg kell viszont jegyezni, hogy mind a két helyen jelentős ösz- szeget tesznek ki a folyamatos üzem bérpótlékai. A többi üzemben viszont az átlagtól 15—30 százalékkal maradnak el. Például a Debreceni Ruhagyár Özdi Gyárában mindössze 6300 forint a havi átlagbér, a Goldberger gönci konfekcióüzemében pedig mindössze 4600 forint. De nemcsak a megyei ipari átlagbértől ekkora a lemaradás, hanem a vizsgálat hasonló nagyságrendben mutatta ki a kisebb kereseteket a vállalati központok átlagbéréhez viszonyítva is! • SZOCIÁLIS ÉS JÓLÉTI ELLÁTÁS Az idén az úgynevezett fejkvóta megszüntetésével a vállalatok saját hatáskörben dönthetnek a szociális és jóléti ellátás mértékéről. A vizsgálat megállapítása szerint a szakszervezeti tisztségviselők következetes fellépésének köszönhető, hogy ezeket az összegeket nem csapolták meg, bár er* í egyes vállalatok gazdasági vezetése erős indíttatást érzett, azzal az indokkal, hogy félti a vállalati eredményt, a nyereséget. A juttatások körében az egyik legnagyobb gondot változatlanul a lakásépítés, -vásárlás támogatására fordítható kölcsön jelenti. Az igény kétszer, háromszor nagyobb, mint amennyit ki tudnak elégíteni. A budapesti székhelyű Masterfil Pamutfonóipari Vállalat Miskolci Gyárának kivételével valamennyi vizsgált üzemben és gyárban úgy érzik, hogy a vállalati központok alulértékelik munkájukat, törekvéseiket, s rosszallják, hogy ez így fejeződik ki a bérekben és a szociális juttatások tekintetében íg. A pontos elszámoláson alapuló esélyegyenlőség biztosítását kérik, valamint azt. hogy ha gazdaságosan és hatékonyan termelnek. teremtődjön meg a lehetősége a technikai, technológiai korszerűsítésnek. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának e helyzet- elemzéssel és annak megállapításaival az a célja, hogy segítséget nyújtson a szükséges intézkedésekhez, a munkavállalók jogos igényeinek teljesítéséhez. A lecke tehát a vállalati központoké, s tanulmányozni ott kell, ahol nem érzik a megkülönböztetést. (oláh) + Saját. 400 adagos konyhája csak a pamut fonóipari vállalat miskolci gyárának van. ahol a vállalati hozzájárulás is a legmagasabb: 50 százalékos. A többi cég mindösszt 25—40 százalékos térítéshozzájárulást fizet a dolgozóinak. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium legújabb növényvédelmi összesítése szerint a szőlők peronoszpóra-fertőzötfsége az elmúlt napokban tovább erősödött. A Tiszántúl kivételével már minden.ütt megjelent a betegség a termésen is. A levélfertőzöttség főként Bács-Kiskun. Csong- rád és Veszprém megyében több ültetvényen már most is meghaladja a 20 százalékot. A további esőzések miatt a kártétel növekedhet. A lisztharmat-fertőzés lassan terjed. Már a Dunántúl északi részén is megjelentek a tünetek a leveleken és a termésen egyaránt, A botri fisz tüneteit a virágzást követően országszerte megfigyelték a fürtökön. Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye néhány ültetvényében a megbetegedés a 20 százalékos mértéket is meghaladja. Listai posztítja a szőlőt
