Déli Hírlap, 1989. július (21. évfolyam, 151-176. szám)
1989-07-26 / 172. szám
Meglehetősen nagy vita után fogadták el azt az új szabályzatot, amely meghatározza, hogyan lehet közműveket építeni a városban részint a lakosság, részint a tanács pénzéből. Nehogy valaki is valamiféle unalmas jogi huzavonára gondoljon, hiszen e döntésektől függ az, hogy mikor juthatnak jó néhány ezren a városban vezetékes gázhoz, ivóvízhez és csatornához. Az új szabályok megalkotását azért tűzték napirendre a városi tanácson, mert egyszerűen nem tudtak már mit kezdeni a rájuk zúduló bejelentésekkel, amelyek rendre azt tartalmazták: mi adjuk a pénzt, csak adja hozzá a tanács a maga forintjait és az engedélyeket is a közműépítéshez! 9 KELL A 80 SZÁZALÉK! Szakemberekkel és tanácstagokkal konzultálva egy alapvető kérdésben szinte teljes mértékben egyetértés született. Egyrészt az érdekelt lakók minimum 80 százalékának kell a pályázatok és a jelentkezések során vállalnia a közműépítés anyagi terheit, hogy egyáltalán megkezdődhessen a vállalkozás. Az indokok: ha elvárnák, hogy mindenki csatlakozzék a közműépítéshez egy-egy utcában, akkor egyetlen lakó „nem '-je megakadályozhatná az egész fejlesztést. Ha pedig megelégednének 80 százaléknál alacsonyabb szervezettséggel, akkor túl sok anyagi teher jutna egy-egy ingatlantulajdonosra a közműépítés költségeiből. • KÜLÖN PÁLYÁZAT LESZ Kétségtelen, a leghevesebben az ügyben csatároz- tak a viták résztvevői, hogy a magánforgalomban megvásárolt telkek sorából kialakult új utcák, építési területek közművesítését támogassa-e a tanács közpénzből. vagy sem. A szakemberek azt mondták, hogy erre ne adjon pénzt a tanács. Ezt azzal indokolták, hogy ott kell támogatni a közműépítést a városban, ahol — zömmel a peremterületeken — több évtizede már családi házakkal beépített olyan utcákat találunk, amelyek közművel alig-alig vannak ellátva. Azért szorulnak rá az itt élők a támogatásra, mert ráadásul nincsenek is a legjobb anyagi helyzetben A szakemberek úgy vélték, hogy akik magánszemélytől vásárolnak telket, és utána pályáznak a tanácsnál közműépítési támogatásért, jobb anyagi helyzetük lévén sorra elnyernék a támogatást a régebben lakott peremterületek elől. Nos. ez persze csak feltételezés, ami ráadásul erősen vitatható is, hiszen az építkezés és a telekvásárlás is óriási anyagi terheket jelent. és nem biztos, hogy aki építkezik, annak úgymond „van pénze”. De más indok is szólt amellett, hogy a magántelkeken építkezőket is támogatni kell. Legfőképpen az, hogy közérdek minél több lakás felépítése magánvállalkozásban —, hiszen állami pénzből Miskolcon erre már alig futja. Másrészt van az ügynek egy mondhatni erkölcsi oldala is: ösztönzik az épít- tetőket arra, hogy saját erőből oldják meg lakásgondjaikat, elegendő közművesített telek meg nincs a városban, így enyhén szólva, cinikus lépés lenne kizárni a támogatás köréből azépít- tetöket... • NE LEGYEN VERSENY Leragasztották Münnirh Ferenc nevét, és felírták, hogy Nádor utca. Az eset a fővárosban történt, és a televízióból értesülhetett róla az ország, hogy ez az akció hivatalosan fogalmazva, spontán zajlott le. azaz nem jelentették be előtte sehol sem, csak ragasztottak, és átkereszteltek. Nem kívánjuk most ezt az utcanévadási módszert minősíteni, ehelyett inkább arra voltunk kíváncsiak, Miskolcon milyen volt eddig az utcaelnevezések gyakorlata, s ml a helyzet ma. A városi tanács vb-titká- rától megtudtuk, hogy természetesen Miskolcon ugyanaz a törvény előírta módszer, mint a többi városban: azaz a városi tanács végrehajtó bizottsága dönt az utca- névadási ügyekben, a Hazafias Népfront helyi szakbizottságának javaslata alapján. Ezt az utat akkor sem kerülték meg, ha valaki, vagy valakik utcanévadási ügyben közvetlenül a tanácshoz fordultak: akkor is először átadták a javaslatot a népfrontnak, és az ott elkészített anyag alapján döntött a végrehajtó bizottság. A vb-titkár leszögezte: utcanévadási ügyben soha nem került a végrehajtó bizottság elé ..hivatali javaslat', azaz csak a Hazafias Népfronttól ( kerülhetett a pak- saméta a testület asztalára. A Hazafias Népfront városi bizottságától azt az információt kaptuk, hogy régebben a honismereti munkabizottság foglalkozott az utcanévadási ügyekkel. A bizottságban történészek, muzeológusok, széles helyismerettel rendelkező szakemberek ültek. A legutóbbi népfrontértekezleten az állandó jellegű munkabizottságokat megszüntették, de ha kell — például utcanévadási ügyben — összehívják az ügyben jártas szakembereket. A népfrontnál hangsúlyozták: ők nem döntöttek és nem döntenek a végrehajtó bizottság helyett, hanem elvégzik azt a kutatómunkát, amelynek alapján mérlegre lehet tenni, mi legyen az új utcanév. Végül is tehát a politikai döntés a városi tanács végrehajtó bizottságának jogköre és kötelezettsége ma. De az is tény, hogy ritkán fordult elő: ne azt hagyta volna jóvá a bizottság, amit a népfront javasolt. Mindez' persze csak a múlt és a jelen, mert a jövőben alighanem megváltozik az utcanévadás rendie is. Elkészült az a koncep- ciólervezet. amely a tanácsi önkormányzatokkal foglalkozik. Könnyen lehet, hogy a jövőben nem is lesz végrehajtó bizottság, csak eev- testületes, helyi népképviseleti szerv: a tanácsülés dönt minden lényeges ügyben. Mindenesetre jó lenne az utcanév-átkeresztelésekkel megvárni azt az időszakot, amikor kialakul ennek a közmegegyezésen alapuló, új rendje. Annál is inkább ajánlatos ez, mert egyáltalán nem biztos, hogy egy önkényes átkereszteléssel minden városlakó egyetért... (k—ó) Kisgazdák klubnapja A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgárt Párt ma délután klubnapot tart a KIOSZ Miskolc, Széchenyi út 70. szám alatti helyiségé- ban. Minden érdeklődőt vár a rendezőség. A DH várospolitikai fóruma Közművek, magán- és állami pénzből Kit támogassanak, és kit nem? Víznek, csatornának a felét fizetik , Diósgyőri meditációk (19.) Az uradalmi ispán háza II. A híres diósgyőri mogyorófa mellett van a Vár utca 20. számú ház; ma az óvodások otthona. Külső díszes fala és az ablaknyílások fölötti kiképzések, valamint azok oldalain a cirádák egyedülivé teszik az utcán ezt a sarokházat. A díszítésekből az embert azt gondolhatja, hogy a házat a 19. század végén építhették. Pedig ez nem így van. Már 1744-ben, amikor az uradalom diósgyőri adófizetőinek jegyzékét elkészítették, nemes Harsághy Sándor ispán lakott benne. Az adólajstrom a házat az uradalmi kocsma után említi: az pedig akkor a mai Vár utca 24. számú házban üzemelt. Tartalmazza a ház helyét az 1759-es Hazael-féle térkép is. Kertje és gazdasági udvara nem volt, mert a huszárvár területén épült. Feltehetően ezek a hiányosságok indokolták. hogy az uradalom új házat építtetett az ispán részére, üres telekre 1763— 64-ben. Az ispán odaköltözése után a ház mint bérlemény a kereskedők boltja volt mintegy száz éven át. 1867-ben a szomszéd házból elköltözött özv. Déry Istvánná, a volt színésznő. A megüresedett épületbe áttelepítették a boltot, a Vár utca 20. számú házat pedig belül átalakították lakás céljára. Feltehető, hogy utcai oldala akkor kaphatta a ma is látható díszítést. 1876. május 30.' és június 3. között a sárospataki tanítóképzősök Diósgvőrben jártak tanulmányi kiránduláson. Visszaemlékezésükben azt jegvezték fel, hogy a híres mogyorófa a ..Kazav-család úrilaka” kertjében áll. A 20. század elején a helybeliek „Zsebe-féle” házként említették, majd Lipoczy Ákos erdőmérnök lakta családjával, és később is erdészeti vezetők használták. A második világháború a házat sértetlenül hagyta. A háború után ifjúsági otthon volt, előbb a cserkészeké, maid a MADISZ-é. Azután a kerületi tanács óvoda céijára adta át. Azóta tornácát bővítették és belsejét átrendezték. Most a háznak gondozott udvara és díszes, kellemes kertje van, amelyet beárnyékol a híres mogyo- íófa. Balázsi József Ezért végül is az a döntés született, hogy a magántelkeken építkezők számára külön pályázatot fognak kiírni, hogy mégis kaphassanak támogatást, de ne alakuljon ki kényszerű verseny a régi peremterületek és az új lakónegyedek között. Egyébként eldőlt« az is, hogy az egyes közműfajták közül melyikhez hány százalék támogatást ad a tanács. Ivóvízvezetéknél, szennyvízvezetéknél és a zúzalékos út teljes megépítésénél az összeg felét fizetik ki a város kasszájából, gázvezetéknél pedig a 20 százalékát. A többit a lakók állják. Eldöntötték azt is, hogy ahol már van terv, és a lakók vállalják: az idén saját pénzből megépítik a közműveket, akkor jövőre pótlólagos támogatást kapnak. És még egy jó hír a közműépítőknek: egy új minisztertanácsi rendelet értelmében az önerős közműépítés adókedvezményt élvezhet. (kiss) Strúniások, szívesek Mekkája Üdülők a Bükk tetején A lassan, de azért terjedőben levő falusi vendégfogadásnak egyik jellegzetes példája Bükkszentkereszt, ahol a falu lakói minden nyáron, így az idén is nagy számban fogadnak fizető vendégeket. A Bükk legmagasabban fekvő községe fenyveserdők övezte rétségek és hegyi legelők borította katlanban, csaknem 600 méter magasságban fekszik. Már az 1930-as években megállapították az orvosok, hogy az ózondús levegőt árasztó fenyvesek övezte település, csaknem pormentes levegőjével, különösen alkalmas a strúmás és a különböző szivbóntalmakban szenvedő betegek természetes gyógy- kúráztatására. Azóta is évről évre az üdülők tucatjai keresték fel a települést, ahol házaknál kaptak szállást, sok helyen étkezést is. Az utóbbi években kiszélesedett ez a falusi vendéglátás. A lakásokat korszerűsítették, s mióta az ivóvizet bevezették, számos helyen fürdőszobát is kialakítottak. A falusi turizmust a tanács azzal is segítette, hogy a Lófőtisztáson több, mint 200 víkendtelket parcellázott ki. Itt azóta már felépültek a hétvégi házak. jjc A csőkígyó nem mutat jól az út mellett lián nemesek a Hl rag... Az, hogy a tojás volt-e hamarabb, vagy a tyúk: közszájon forgó, tréfás kérdés. Ámde, hogy a lejtő volt-e hamarabb, vagy az avasi gimnázium tornaterme: az se nem tréfás, se nem kérdés, mégis közszájon forog. Meg közpénzen is: az eddigi 21,5 millió forint helyett már 45 millió forintra is rúghatnak a helyreállítás költségei. Olvasom, „ha nem avatkoznak be a szakemberek”, még veszélyesebb helyzetbe került volna a megcsúszott tornaterem. Ügy vélem, olcsóbb lett volna, ha a szakemberek addig avatkoztak volna be alaposabban a folyamatokba, amíg a tornaterem még csak papíron létezett. Mert a lejtő már akkor is ott volt... Üjabb hírek szerint, egy másik miskolci lejtő is „rakoncátlankodik”. Ezt a lejtőt is a mérnöki munka hozta létre, amikor az északi tehcrmentesílő utat építették, de eddig nem volt rá panasz. Hogy mi okozza a motgásál? Lesz rá magyarázat! Mint ar- ra is, hogy miért a hat forgalmi sávosra tervezett út egy részére épül a bodótetői távhőellátó-vezeték. És mindez ország-világ szeme láttára. Ámde, a „csőkígyót” is vele kapják. Több, mint egy évtizede állt már a Népkertnél a megyei könyvtár épülete, amikor szomszédjában kijelölték a Technika és Tudomány Házának újabb helyét. Ugyancsak megvolt a temetői parkoló és fasor, s a kettő közötti, igazán jól mérhető füves térség is. Mégis hosszabbra sikeredett az új „jöveyény”, mert kunkorodó végével eltakar egy részt a könyvtárból. Már magam is szóvá tettem egy korábbi írásomban, hogy az újságban közölt mo- dellfotó szerint az új művészeti gimnázium déli vége a 30 méteresre bővülő Dayka Gábor utca kellős közepén van. Az útszélesítés tervét már 1984-|jen jóváhagyták az általános rendezési tervben. A gimnázium (érvéit készítették később, a kettő együtt mégsem jó! Milyen kilátásaink vannak? Vagy a gimnázium lesz keskeny úttal, vagy a széles út, de akkor a gimnáziumot kell odébb tenni. Mindezt akkor kell latolgatni, amikor az idei év tervében már- a gimnázium építése mellett adták le a tanácstagjaink a voksaikat? Csoda-e, ha az emberek bizalma rendre meginog a város műszaki kérdéseiben, mégha ezek nem is olyan látványos rengések, mint a domboldalaink mozgása?! Iglói Gyula Leragasztották a régit Ki adja az utcák nevét?
