Déli Hírlap, 1989. július (21. évfolyam, 151-176. szám)

1989-07-01 / 151. szám

A parita kár a sztrájkról A pedagógusok és a diákok érdekében Mit rámák a miskolci iskolák? A városi párt-végrehajtóbi- ^ottság elfogadta a miskolci pedagógus pártbizottsc - hely­zetelemzését és állásfoglalá­sát a miskolci középfokú ok­tatási-nevelési intézmények­ben folyó munkáról, annak kö­rülményeiről, méq inkább e kö­rülmények jobbításának lehe­tőségéről. Az alábbiakban az Állásfoglalásból idézünk - amely az érdekelt intézmények­ben dolgozók véleményének az összegzése kíván lenni -, majd Sarlai Rétemétől, az MSZMP Miskolci Pedagógus Bizottságának titkárától arra kapunk választ, hogy mi a véleményük a tervezett peda­gógussztrájkról. Az MSZMP Miskolci Pe­dagógus Bizottsága a város nyilvánossága előtt minden fórumon képviseli, hogy ma a minőségi munkaerő „ter­melése” a legfontosabb és leghatékonyabb beruházás. Az oktatás fejlesztése nél­kül megvalósíthatatlan a társadalmi-politikai modell­váltás, realizálhatatlan a gazdasági fellendülés. + A MARADÉKELV HELYETT A társadalom jelenlegi helyzete új közoktatás-poli­tikai koncepciót igényel. Eb­ben meg kell határozni a nevelés-oktatás egyértelmű cél- és feladatrendszerét, le­hetővé téve egy ehhez iga­zodó sokszínű, rugalmas közoktatási intézményháló­zat kialakítását és működte­tését. Korszerűsíteni kell — ' szellemében, ismeretanyagá­ban, létszámában — a pe­dagógusképzést. Olyan ok­tatásfinanszírozási mecha­nizmust kell kialakítani, amely a maradékelv helyett normatívák alapján bizto­sítja a gyerekek, az iskolák számára ez alapfeltételeket, ezzel párhuzamosan megte­remti azt a pedagógus-bér­rendszert, amely a jelenlegi­nél egyszerűbb, áttekinthe­tőbb, egyben garantálja az értelmiség; lét egzisztenciá­lis alapjait. Ezeknek megfelelően kell módosítani az oktatási tör­vényt és végrehajtási utasí­tásait. / A közoktatásfejlesztési konrenció meevalpsulásának akkor van esélye, ha alap­vetően megújul a telies ága­zati irányítás, megváltozik a tanácsi költségvetés elosztó jellege... + NÖVELNI A TÁJÉKOZTATÁS. A GAZDÁLKODÁS NYILVÁNOSSÁGÁT A kommunista pedagógu­soknak érdekfelismertető és közvetítő szerepet kell vál­lalniuk a helyi társadalom és az iskola között. A köz­oktatás reformja, a képzés tartalma és színvonala ugyanis nemzeti érdek, nem iskolai „belügy”. Ezért elen­gedhetetlen. hogy a pedagó­gusok az iskola közvetlen környezetének politikai szín­terén, működő és alakuló közösségeiben is megjelen­jenek. így tudnak abban közreműködni, hogv a város lakossága figyelemmel kí­sérhess az iskola életé* és a feltételteremtésben érde­mi közreműködést vállalva megfogalmazza igényeit . . . Az oktatásra fordított pénz ma nem elég az okta­tási törvényben megfogal­mazott célok megvalósításá­hoz és a város középfokú iskolái csak jelentős feszült­ségekkel képesek a demog­ráfiai hullám, a több éven keresztül nagy létszámú kor­osztály fogadására. A torz központi elosztás­politika következményeként a városi tanács költségveté­si hiánnyal, napi működte­tési gondokkal küszködik, intézményei ma csak egy­más rovására fejleszthetők. A Pedagógus Pártbizottság ezért szükségesnek tartja, hogy — a tájékoztatást, a gazdálkodás nyilvánosságát' tovább növelve — a város lakossága, a pedagógusok megismerjék a tanácsi gon­dokat, terveket és a min­dennapi munkát. Elenged­hetetlennek tartja, hogy fo­lyamatosan kapjanak nyil­vánosságot azok a tervek, alternatívák, melyek a de­mográfiai hullám középfok­ra jutásának feltételeit, to­vábbá a belvárosi diákét­keztetés súlyos gondjainak megoldását biztosítják, s a város közoktatásának ezred­fordulóig szóló irányelvei konkrét programjaira vo­natkoznak. + A KÖLCSÖNÖS BIZALMATLANSÁG ELLEN A korábbi tervutasításos irányításban gyökerezve nap­jainkban is érzékelhető még kölsönös bizalmatlanság a fenntartó szakigazgatási irá­nyítás és az iskolák kapcso­latában. Ezt szintén csak a nyilvánosság, az érintettek széles körének véleményére, tapasztalataira is alapozó tervezés és intézményfenn­tartás képes érdemben ol­dani ... A helyi nevelési rendszer kialakításának fontos lépé­sét jelentheti tanácsi inno­vációs alap létrehozása, amely a közoktatás városi szintű érdekeinek finanszí­rozását biztosítja, egyben hozzájárul szellemi arcula­tának formálásához (peda­gógus-továbbképzés, iskolai kísérletek, kiadványok tá­mogatása. nyilvánosságának elősegítése), valamint váro­si szintű komnlex (vezetői, szakmai, gazdálkodási, poli­tikai, stb. ismereteket nyúj­tó) tanfolyamok működte­tése. amely a pedagógusok széles körének nyújt lehe­tőséget — az intézményve­zetői pályázati rendszerrel összefüggésben — a vezetői feladatok megismerésére. In­dokolt a gimnáziumok ket­tős irányításának (megyei szakmai, városi fenntartói) felülvizsgálata, olyan megol­dás kialakítása, mely a prob­lémákat — árhuzamosságo- kat, illetve hiányosságokat — kizárja. És akkor most a beveze­tőben jelzett kérdés és vá­lasz:- Hogyan vélekedik a miskolci pedagógus pártbi­zottság a tervezett sztrájk­ról, illetve a pedagógusok béremelési követeléséről? Sarlai Péterné, az MSZMP Miskolci Pedagógus Bizott­ságának titkára. : — Testületi állásfoglalás nincs az ügyben, de párt- bizottságunk tagjajnak több­sége nevében a • 'következő­ket tudom elmondani. Az­zal elvileg egyet kell érte­nünk, hogy a pedagógusok sztrájkkal akarják kiharcol­ni jogaikat. Olyan nagyon váratlan nem volt ez tőlük, mindig is a türelmükre apellált a vezetés, és nem­csak a bérüket illetően, ha­nem sok-sok más, szakmai ügyben is. Tarthatatlan a helyzetül:, és mi éppen azt véljük célravezetőbbnek, ha a méltatlan körülményeik ellen harcolnának. Mert így. az egészből kiragadva a bér­emelési követelést erkölcsi veszteség érheti a pedagó­gusokat, bírálat olyanok ré­széről, akik nem ismerik gondjaikat. Friss informá­ció. hogy a megyei tanács a- szeptemberi központi eme­lésen túl annyival járul hozzá a miskolci pedagógu­sok bérének emeléséhez, amennyivel a városi tanács. Valószínűnek tartom, hogy erről is szó lesz a július 33-i rendkívüli megyei tanácsi vb-ülésen. Sz— Diplomaátadás az egyetemen Mától mérnökök A Miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem aulájában ma délelőtt zajlott le a diploma­átadási ünnepség. A kari dékánok jelentései után 117 bányamérnök hall­gató — 90-en nappali, 22-en levelező, 5-en pedig gazda­sági mérnök szakon végez­tek — vette át oklevelét dr. Kovács Ferenc rektortól. A kohórnérnöki karon 37-en végeztek az idén (nappali tagozaton 28-an, levelezőn 8-an. gazdasági mérnök szakon egy fiatal), a gépész­mérnöki karon pedig 115 nappali tagozatos, 14 levele­ző tagozatos, és 8 gazdasá­gi mérnök szakos hallgató fejezte be most tanulmá­nyait. Kitüntetéssel két hall­gató: Debreczeni Ákos és Komjáthy Attila végeztek, mindketten bányamérnökök lettek. A diplomák átadását kö­vetően a rektor dr. Romvári Pál egyetemi tanárnak a Pro Universitate. Voith Már­Találkozás Naoy feróval Eredeti.eg június 21-én lett volna a találkozó Nagy Feróval az Ifjúsági Házban, de a randevút el kellett ha­lasztani. Az új időpont: jú­lius 5. A beszélgetésre 4 óra áll rendelkezésre: 6-tól 10-ig • tart a program, amelyre 30 forint a belépő. ton egyetemi tanárnak .pe­dig a Signum Aureum Uni­versitatis kitüntetést adta át. Veszelyi Gábor, a Miskolci Egyetemisták Szövetségének elnöke Becsületdiplomákat adott át, 3 most végzett mérnökhallgatónak. *Ha jó lesz az idő, az elmúlt évek tapasztalatai alapján körülbelül két és félezren láto­gatnak ki a jövő hét végén a várba (Kerényi félj Annyiért adhatja, amennyit a közönségnek megér Ki lesz a mesvs bagrícsüzi iiajsska? A Kaláka fesztiválon, a várban Bográcsgulyós-főző versenyt hirdet meg a Városi Művelő­dési Központ. A Kaláka nem­zetközi folkfesztiválon lesz a verseny, július 8-án. A diós­győri várban ez lesz a tizedik folkfesztivál, benne az első bográcsgulyás-föző verseny. Főzhetnek éttermek, ven­déglők, kifőzdék működési engedéllyel rendelkező sza­kácsai, akik saját eszközeik­kel és nyersanyagból dolgoz­nak. Az elkészült — bármi­lyen típusú — bográcsgu­lyás minőségét szakértő zsű­ri bírálja el. amely a győz­tesnek ítéli a Borsod-Abaúj- Zemplén megye 1989. évi bográcsfőz'ó bajnoka címet. A bográcsgulyást minden pályázó az előírások szerinti körülmények között a hely­színen árusíthatja. A fennál­ló rendelkezések, egészségü­gyi szabályok megsértése a versenyből történő kizárást vonja maga után. Az árakat minden ver­senyző maea határozzá m°g. < A VMK Széchenyi út 30. szám alatti irodáiéban lehet jelentkezni, legkésőbb július 7-én 12 ó^áig. A szaktaná­csokat július 8-án reggel 8 -órára váriák a várban, itt kell felmutatni a szakkéoe- sítést, illetve a céghez tarto­zást igazoló okmányokat. Zsűrizés: 8-án 2 órakor, eredményhirdetés rögtön ez­után. A fesztivál ideje alatt — 8-án, 9-én és 10-én — le­het árusítani. A verseny fővédnöke Por­koláb Albert, a megyei ta nács társadalmi elnökhelyet­tese, a társadalompolitikai főosztály vezetője, védnökei a városi tanács ellátásfelü­gyeleti osztálya, művelődési osztálya, a Miskolci Vendég­látó Gasztronómiai Társasé"'; valamint a Magvar Reklám Szövetség megyei szervezete. Nyugati alaptőkével létrejött részvénytársaság keres KIEMELT KERESETI LEHETŐSÉGGEL mély- és magasépítési munkák kivitelezésében jártas (# főépítésvezetőt # építésvezetőt • művezetőt 0 és kőművest # zsaluzókat • betonozókat Érdeklődők „korrekt" jeligével küldjék be jelentkezésüket a kiadóba. A jelentkezési lopon tüntessék fel a szakmai területeket, a szakmai gyakorlati időt, nevüket és címüket, ahová értesítést küldhetünk. LEVÉLCÍM: Déli Hírlap Miskolc, Széchenyi út 15-17. Anyanyelvűnkről, délidőben Rejtélyek az érettségin Érettségi vizsgán járt e sorok írója a minap. Az oly ha­mar hírhedtté vált idei érettségin, melynek az írásbeli téte­lekhez tapadó rejtélyét az átlátszó borítékokról szóló hír megoldotta talán, mégis emlékezetes marad sokáig, hiszen még e sűrű Inai magyar életben is sikerült pár napig ma­gára vonnia a közvélemény figyelmét. * Most azonban másmilyen rejtélyekről szólunk. Felelősök után aligha kiáltó talányokról, amelyek nemcsak idén, de évtizedek óta kísértének a magyar irodalmi dolgozatokban és feleletekben. Olyan rejtélyesnek tetsző mondatokról lesz szó, amelyek olvastán vagy hallatán meghökkenünk, mert elemi erejűek, eredetiek és többnyire groteszkek: egyszerre ijesztőek és nevetségesek. („A bomlóban levő költő zárt for­mába kényszerítette magát.”) Éltetőik a tisztázatlan fogal­mak, a műelemzési készség gyengeségei, ám leginkább a helytelen fogalmazás. Épp ez utóbbi szempontból óhajtunk most szemügyre venni pár „gyöngyszemet” egyre gyarapodó gyűjteményünkből, mert úgy találtuk, ilyen éretlen érettsé­gi mondatokkal szinte modellezhető napjaink néhány köz­lési zavára, a felnőttek fogalmazásmódja is. (Ki volt Jónás?) Az egyszerűbb talányok közé tartozik a szótévesztés okozta zavaros mondat, amely gyakran művelt­ségbeli hiányról is árulkodik. Nyilván a próféta szó jelen­tésével sincs tisztában az a diák, aki Babits művéről szól­ván ezt mondta: „Jónás egy plébános volt Ninivében.” Hi­hetetlennek tűnhet, de ezt is leírta pár éve valaki: „Arany legismertebb műve a Toldi trigonometriája." — Nos, efféle szótévesztés a felnőttek nyelvhasználatában sem ritka: lo­gikus és laikus, gondtalan és gondatlan gyakran felcserélő­dik beszédünkben, egy nyilatkozó pedig ezt mondta nemrég: „Értelmetlenül állok az esettel szemben.” (Helyesen: értet­lenül ) (Balassi, Ady és a nők) Hasonló, de már inkább stílus­hiba, ha az alkalmazott szavak nem illenek a mondat han­gulatához: „Balassi ebben a versében elgyönyörködik Júlia külső adottságain." A szókincs szegénységére is rávilágít a következő mondat, hiszen szerzője csak egy alantasabb stí- lusr^teg szavaival tudja kifejezni magát: „Csinszka szinte kipécézte és levelekkel bombázta Adyt:” — Ilyen típusú hi­bákkal sokszor találkozunk beadványokban, felszólalások­ban is. (Mit tudott Hamlet?) Az egyeztetési hiba nemcsak zavar —, de humorforrás is lehet. E mondat két alanya közül az egyikhez nem simul a figyelmetlenül választott állítmány: „Hamlet egyetemes tehetség, könyv és kard egyformán forog a kezében.” — íme, egy példa felnőttektől származó (nyom­tatott) szövegből is: „Ebben az időben 700 nehézbombázó lépte át a magyar határt.” (A Bánk bán rejtélye) Folyik az idei érettségi, a vizsga- bizottság feszülten vagy lemondóan figyel, s váratlanul el­hangzik ez a mondat: „Ottó távollétekor megpróbálja elcsá­bítani jeleségét, Melindát.” Lám. a csábítás legújabb trükk­je! Kommunikatív okokból viszont abból keli kiindulnunk, hogy a hallgató nem ismeri a művet, ezért aztán remény­telenül tűnődhet rajta, hogy ki, kinek a távollétében és ki­nek a feleségét csábítja el... (Helyesen: „Bánk távollété­ben Ottó elcsábítja annak feleségét, Melindát.”) (Kik voltak itt?) Az előbbi pongyola fogalmazás is figyel­meztet rá: nyelvünk természete (szórendünk látszó­lagos szabadsága, a birtokviszony kifejezése, stb.) tartogat számunkra csapdákat a mondatszerkesztéskor. Ha nem va­gyunk réseft, hamar kész a félreértés egy ilyen ártatlannak látszó közlés esetén is: „Itt volt Laci meg Pali húga.” Há­nyán lehettek itt? És kik? Laci Palinak a húgával? Vagy csupán a lány — fivérei nélkül? Ki tudja!? Lezajlottak az idei érettségik. Az újabb korosztály immár velünk együtt vizsgázik naponta a „fblyamatos érettségin” anyanyelvűnkből írásban és szóban. Ha figyelmesebben fo­galmazunk, megkímélhetjük mondatainkat effajta' „rejté­lyektől”, s akkor nem hagyjuk bizonytalanságban egymást sem közlendőink felől. Várnai Aladár ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents