Déli Hírlap, 1989. június (21. évfolyam, 125-150. szám)

1989-06-10 / 133. szám

Erdély Magyarországban — Magyarország Erdélyben A Szemere kör estje Szilágyi Domokos Bartók Amerikában című költeményét is elmondta Banner Zoltán a miskolci Bartók-terem dobo­góján. A zsákutca sztrájkokkal van kikövezve Az oktatásban is rendszerváltás kell Növekedhet bizodalmunk, erősödhet reményünk abban, hogy lassan az értők is szó­hoz jutnak Erdély-képünk ala­kításában. Oszladozik a kö­rötte támasztott köd, a belő­le kicsikarható haszon is togy- tán, úgyhogy elkövetkezhet az idő, amikor valóban komolyan és igazul szólhatunk arról amit Erdély Magyarországnak jelent kultúrájában, művésze­tében, történelmében, s arról is amit az anyaország tehet, tenni köteles ennek a törté­nelmi országrésznek legalább etnikai, szellemi megtartásáért. A miskolci Szemere Ber­talan Közművelődési Egye­sület kezdeményező lépést tett, amikor a Bartók te­remben megrendezte első erdélyi estjét. Az est ven­dégeiként a műsort színe­sítő. hangulatát fokozó és teljessé tevő Hassler ének- együtesen kívül dr. András- falvy Bertalan kandidátus, a pécsi egyetem tanára és Banner Zoltán az elrrvlt évben Erdélyből áttelepült előadóművész lépett fel. Mindketten kiváló ismerői Erdélynek, első tudományos érdeklődési köre, második tapasztalatai és ott folyta­tott több évtizedes munkás­sága következtében. Dr. Andrásfalvy Bertalan az estet bevezető előadásá­ban éppen azt a kérdést igyekezett megvilágítani, ami napjainkban leggyakrab­ban vetődik fel, s aminek tisztázása a legkívánatosabb, hogy mit jelent Magyaror­szág számára Erdély. Hogy i mi tartja mindmáig a ma­gyarság legjobbjainak, az- ország jövőjéért is felelős­séget érző egymást követő generációknak figyelmében, s mi az, amit a lélekszám- ban nyilván többszörös anyaországi magyarság mindmáig kaphat tőle. Az előadó válaszaiban a sors­közösség, az egymásra utalt­ság, a nyelv és a folklór et- ftfkai megtartó erejét, az emberi élet természetes for­máinak mentsvárat jelentő továbblépését, s az erdélyi ember etikai-erkölcsi érin­tetlenségét, tisztaságát jelöl- j te meg. Azokat az energiá- j kát. áldozatokat, amelyeket ! önmaguk és nemzeti sajá­tosságaik megtartásáért ezek a kis közösségek kifejteni, vállalni képesek. Érvényes példaként hivatkozott a ma­gyar fiatalok. Erdély-járásá­ra, amely nem volt szerve­zett, nem volt irányított, sőt egyenesen nemkívánatos volt, a hetvenes, nyolcvanas években mégis tömegmére­teket öltött. Az Erdélyt járó fiatalok ott. olvan számuk­ra új értékekkel találkoz­tak, olyan értékrenddel is­merkedtek meg, amelyeket itthon, éppen egy más irá­nyú. felületesen szemlélve eredményesebbnek is muta­tó civilizációs fejlődés gyen­gített, vagy semmisített meg. Szinte igazolásul társult ezekhez a gondolatokhoz Banner Zoltán erdélyi köl­tők verseit megszólaltató műsora, amelyben az elmúlt hét évtized legkiemelkedőbb alkotásaiból adott ízelítőt. Reményik Sándor, Dzsida Jenő Tompa László. Barta- lis János, Szilágyi Domokos, Király Lás. ló — itthon jobbára alig ismert erdélyi költők felénk szokatlanul érzelmesen és hatásosan A holnap reggel 9 órakor kez­dődő adás hallgatóit vetélkedő­re hívja a Zenedoboz c. mű­sor szerkesztője. A könnyűze­ne iráni érdeklődők két rejt­vényre diktálhatják be a tip­peket a 35-510-es telefonszá­mon. Ezúttal összeállítás hang­zik el az V. Nemzetközi Salgótarjáni Dixiieand Ta­lálkozó 3 napos programjá­ról, amelyben holland sváj­ci és hazai együttesek kép­viselőivel — köztük Benkó Sándorral — hallhatnak in­terjút. A megfejtők most is megszólaltatott költeményei nemcsak az erdélyi költé­szet magyarság-centrikus gondolatkörével, de az elő­adóművészet igen magas színvonalával is meglepték a hallgatóságot. Igaz, ez utóbbinak Banner Zoltán az egyik legmarkánsabb és leg­jobb képviselője. A Szemere Bertalan Közművelődési Egyesület erdélyi estje, amely vállalt feladataihoz méltón, az ilyen jellegű rendezvényeit tekintve is az első volt, igen jó szolgálatot tett tehát. Egy igaz. torzítás és túlzások nélküli Erdé'ty- kép kialakításához járult hozzá. Gyöngyösi Gábor választhatnak jutalomzenét a következő listáról: 1. Good Tradition — Tanita Tika­ram, 2. Szép Margit — Non Stop, 3. Kereszttűz — Scor­pions, 4. Szerelem első vé­rig — Demjén Ferenc, 5. Jegyzetek Amerikából — Bonnie Tyler, 6. Tele van a város szerelemmel — Prog­nózis, 7. Végtelen szerelem — Diana Ross és Lionel Richie, 8. Operett — Pa-dö- dö, 9. You can Call me al — Paul Simon, 10. Nem akarok élni a szerelmed nélkül — Chicago. Sztrájkkal fenyegetőznek a miskolci pedagógusok ... Pél­dájukon felbuzdulva talán a vidékiek is ez’ kezdik fontol­gatni, hiszen valójában az ő helyzetük sem jobb. Előttük lebeghet példaként a közmű­velődési dolgozók akciója: ul­timátumuk előtt meghátrált a kormány. A 40% úgy látszik bűvös számmá vált. S a fo­lyamat mikor ér véget? Követ­keznek a főiskolák és az egye­temek? Hiszen joggal hördül­nek fel a felsőoktatás dolgo­zói, ha esetleg majd rájön­nek, hogy egy érettségizett középkáder a közművelődés­ben, vagy egy szakközépisko­lát végzett óvónő csaknem annyit keres majd, mint egy tudományos fokozattal ren­delkező egyetemi oktató. Ügy tűnik, állandóéul a kormányra nehezedő nyomás az egyes szakmák sztrájkkal fenyegetőzve „pénzt vagy életet” stílusú harcot kezd­tek. A kapkodva kikénysze- rített, s egészében rendszer­telen béremelések viszont csak további zűrzavarhoz vezetnek, s az alapvető kér­déseket nem oldják meg. Jobb lesz attól a közműve­lődés, hogy 40 százalékkal emelkedtek a bérek? Kimu­tathatóan aligha ... Segít ez a pedagógusokon? — bár elhihetnénk ... Addig amíg csak deklarál­ják, hogy az értelmiséget, a tudást meg kell becsülni, de egyiknek sincs valóságos be­cse. a legjobb szándékú sztrájk-akciók sem vezetnek Igazi szenzáció e* a Kenta­ur-produkció, bár a magyar könnyűzene langyos tavát ez sem fogja kellőképpen felka­varni. A Vasas Művelődési Központ nézőtere pangott az ürességtől, talán még száznál is keveseb érdeklődő érkezett, de ez nem a produkció szín­vonalának mércéje, inkább a nem megfelelő propagandá­nak köszönhető. Kentaur lemeze szeren­csétlen időpontban kezűit az üzletekbe, és nem kapta meg a neki járó figyelem­felkeltést. Nagyon veszélyes egy ilyen stratégia a me­nedzselés szempontjából, a közönség nem tudja . eldön­teni, megvegye-e a lemezt, elmenjen-e a koncertre, hi­szen jószerével nem is tud­ja, milyen és mi lehet ez a Kentaur. Nos, Kentaur a volt Satöbbi együttes éne­kese, akinek szerencséjére az egyik legjobb szerzőpá­rost sikerült megnyernie le­meze szerzőjéül; P. Bogár és Nati Krisztián nem más, mint Presser Gábor és Szte- vanovity Dusán. A koncert fél play-back előadás volt, de ez ebben az esetben nem volt zavaró, mert szalagról a stúdiószin­tetizátorok, az effektek és különféle hanghatások szó­laltak meg, a többi hang­szert és az éneket élőben le­hetett hallani. A színpadkép is kellőképpen látványos, díszletekkel. táncosokkal, akik ötletesen koreografált táncokat, /mozgásokat vittek véghez, s ennek Kentaur, alias Erkel László is aktív résztvevője volt. A hang­szerparkban örömmel fedez­tem fel a Fender zongorát, ami több számban is fontos szerepet játszott, s kikap­csolt a szintetizátorhangok arzenáljából. Erkel remekül bánik hangjával, egyetlen hamisan intonált hangot sem hallottunk tőle. A harmó­niamenetek egyszerűnek mondhatók, de nem sablo­nosak. Presser Pici nem bújt ki a bőréből, erősen érezhe­tő a hangszereléseknél és a kompozíciók felépítésében, érdemleges eredményre. Hi­szen a művelődésügy beteg­ségének csak egyik tünete — bár dolgozói számára a leg­húsbavágóbbnak látszó tüne­te — a bérhelyzet. Valahogy olyan a béremelés, mintha pirosítókkal eltüntetik a be­teg sápadtságát: a mestersé­gesen pirospozsgás arcszin még nem a gyógyulás ... A művelődésügy egész rendszerének és szemléleté­nek kell megváltoznia^ Ezért kell harcolni (s végső eset­ben sztrájkolni). Bár jellem­ző a magyar politikai-mun­kaügyi kultúra fejlettségére, hogy a sztrájkolni szándé­kozók tanácstalanok a rész­letek tekintetében^ (tegyük hozzá, erről nem ők tehet­nek). Mi is kell ahhoz, hogy az oktatásügy jól működjön? Jó tanárok kellenek (tud­juk, itt is érvényesül a kontraszelekció). A jó taná­rokat valóban jól meg kell fizetni. Akik viszont nem erre a pályára valók, azokat mielőbb el kell távolítani, mert nekik hiába emeljük a fizetésüket bármekkora szá­zalékkal. Jó tankönyvek kel­lenek (egy kétszázezer pél­dányos tankönyv honoráriu­ma annyi, hogy nem keve­sen egy-két nap alatt meg­keresnek annyit, míg egy ugyanilyen példányszámú ponyván a szerzője meggaz­dagszik). A jó tankönyveket egymásnak adhatják az hogy ez az ő keze munká­ja. Egyes daloknál óhatatla­nul is eszembe jutott Kato­na Klári, akár ő is énekel­hetné ezeket a szerzeménye­ket. No és a szintetizátor- hangszínek, ezek nagy ré­szét hallottuk már más P resser- műben. A Ne félj című szám mintha A padlásból szökött volna ide. A koncert két legnagyobb sikerét az Üj világ és a Tűz avatta a ma­roknyi közönségnél. A szövegek, a Dusántól már megszokott magas szín­vonalúak. A koncerten fel­lépő gitáros munkája na­gyon gyenge volt, az alap- harmóniameneteken kívül nem sok mindent tudott produkálni, úgy érzem, ez a produkció egy klasszissal jobb gitárost érdemelne. egyes évfolyamok, nem kell évente •újranyomni, ami több százmilliós megtakarítást je­lent: azaz már megoldaná a művelődési területek fedeze­tét. tehát nem más gazdasá­gi ágtól kell pénzeszközöket elvonni. Jól felszerelt isko­lák kellenek, s elegendő is­kolaépület. közép- és felső­fokon kemény szelekcióval, a tehetségesek erőteljes ki­választásával. Ojra nyolcosz­tályos gimnáziumok kelle­nek, s felmérhetetlen az a katasztrofális veszteség, amit az egyházi iskolák felszámo­lása jelentett. Minél többet késik újraindításuk, a vesz­teség annál nagyobb ... Az oktatók számára olyan élet­nívót kell biztosítani, hogy minden energiájukat és ide­jüket hivatásukra fordíthas­sák, ne melléktevékenység­re, hogy fizetésüket kiegé­szítsék. Összegezni lehetne a köz- művelődés feltételrendszerét is. Eddig az állami politika, az itt dolgozók, illetve a szakszervezetek nem a rend­szer alapvető átformálására törekedtek, hanem — s ak­kor is felemásan — csak egy-egy elemét vették célba. Olyan ez, mint mikor egy autónak mind a négy kereke elkopott, de nem egyszerre cserélik ki mindet, hanem egyenként. Egy, vagy akár három kerék cseréje sem hárítja el az életveszélyt. Az­az a „sikeres” bérharc csu­pán illúzió. Többre kell tö­rekedni. Változásra minden fronton, vagy valójában semmi sem változik. Az ok­tatás rendszerváltása nélkül a politikai és a gazdasági átalakulás sem lehet sikeres. Dr. Csorba Csaba Irányi Pál J előadása a pártszékházban Dr. Iványi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára gazdaságunk helyze­téről tart előadást hétfőn délután 4 órakor a miskolci pártszékházban, a városi pártbizottság titkári tanfo­lyama hallgatóinak. A ren­dezők minden érdeklődőt szívesen látnak. IK',': jjéé.A A SZüV COMPUTER-M ÜGYFÉLSZOLGÁLATI SODA AJÁNLATAI: 3515 Miskolc-Egyetemvóros Telefon: 46-61-622. Telex: 62-352. PC 90 000 foíinttol; XT 130 000 forinttól; AT 180 000 forinttól; 386-os (toronymechanika) 300 000 forinttól Nyomtatók (EPSON; MT) 49 900 forinttól; TELEFAX 110 000 forinttó(; RANKXEROX 1025 másológép (100 000-es keílékcromagga!) 305 000 forinttól. Számítógépek és másolók átalánydíjas szervizelése. Leporellók, mágneslemezek, mágneskazetták és egyéb számítástechnikai segédeszközök választékunkban. VÁSÁROLJON NÁLUNK! BÍZZA A SZUV-R.E! Himer Bertalan CSEREAKCIÓK, JÚNIUS 12-13-ÁN: Bakfis- és női ruha, vagy kétrészes együttes vásárlása esetén, 1 db, bármilyen használt ruhát, minden női szandál vásárlásakor 1 pár használt cipőt 300 FORINT ÉRTÉKBEN BESZÁMÍTUNK A VÉTELÁRBA! TAPÉTAVÁSÁR JŰNIUS 12-13-14-ÉN: Egyes tapéták 30 SZÁZALÉKOS engedménnyel! Tapétavágókés 37 Ft helyett 20 Ft-ért vásárolhatől PADLŐSZÖNYEGVÁSÁR JÚNIUS 12-13-14-ÉN: Minden padlószönyeg 20 SZÁZALÉKOS engedmény­nyel kapható! VARJA ONT A CENTRUM MISKOLCI ÁRUHÁZ A Vasárnap délelőtt a miskolci rádióban A szerzők: Presser és Dusán Kentaur-koncert a Vasasban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents