Déli Hírlap, 1989. június (21. évfolyam, 125-150. szám)

1989-06-09 / 132. szám

Taba Benő egy modern formákat vállaló tervvel pályázik A tervpályázat művei — sorozatban Milyen templom épüljön az avasi városrészben? Templom épül az avas­déli városrészben. A hír 'é- hány évvel ezelőtt hírlapi kacsának tűnt volna, ma azonban már nemcsak egy­szerű ötletről van szó: a templom tervezésére kiírt pályázatra beérkezett ter­veket már a nagyközönség is láthatta a Felszabadítók útján, a Kos-ház kiállító- termében. Nemcsak megnézhették a városlakók a terveket, ha­nem szavazhattak is, hogy melyik változat tetszik a legjobban. A szakmai zsűri a szavazatok alapján közön­ségdíjat is kioszt. Az alko­tásokat a Kós-házban. állí­tották ki. A szavazólapon arra is volt hely, hogy a templomépítéssel, -tervezés­sel kapcsolatos megjegyzé­seit bárki leírhassa. Ezeket tehát a végleges terveket készítők figyelembe vehetik. összesen 11 pályamunka érkezett a nyilvános, meg­hívásos pályázatra. Azzal szeretnénk segíteni ezt a vállalkozás, hogy lapunkban sorozatban leközöljük mind a 11 pályaművet, pontosab­ban az egy-egy legjellem­zőbb részletüket ábrázoló fotót. jjc Horváth István és H. Boros Mária temploma Horváth István és H. Bo­ros Mária modellel is il­lusztrálta pályázati munká - ját. A laikusnak a kis temp­lom a miskolci Deszka­templom hangulatát idézi. Taba Benő egyedül pályá­zott. Temploma modern megfogalmazásával az avas- déli városrész már kialakult arculatához próbál szerveden illeszkedni. Ha lezárnák, fölrobbanna a pohár Mi lesz a Megkedveltük a kaukázu­si kefirt. Innánk is rendsze­resen, mégsem tesszük. Bár még ott kelleti magát a mis­kolci ABC-üzleteli nűtöpult- jain, mégsem vesszük meg. Sóvárogva gondolunk rá. de leteszünk arról, hogy a ko­sarunkba rakjuk. Az oka egyszerű: tartunk attól, hogy nem tudjuk „szárazon” hazavinni. Ezt az üdítő innivalói ugyanis kezdettől olyan po­hárba csomagolják, amely-, nek a teteje könnyen lepai- tintható. Már az üzletben sincs mindig rajta. Haza- szállítása pedig szinte lehe­tetlen a háziasszonyi, sza­tyorban. Miért nem talál­nak ki valamilyen prakti­kusabb csomagolási módot erre a termékre? — kérdez­tük Paulik Andrástól, a Kö- zén-magyarországi Tejipari Vállalat gyöngyösi üzem- igazgatójától. — Jogos a panasz, tulaj­donképpen 1987-től. a ter­mék megjelentetésétől kan­juk az ezzel kapcsolatos fo­gyasztói figyelmeztetéseket. Nehéz megmagvarázni a vá­sárlóknak. hogy speciális oka van a műanyagpoharas csomagolásnak. Őszintén örülünk, hogy most elmond­hatjuk: a kaukázusi kefir­kaukázusi ben a kiszállítás után is folytatódik a gázfejlődés, emiatt nem lehet fixen le­zárni a poharak tetejét. Kezdetben napi 20 ezer po­hárral gyártottunk, ám az említett okok miatt csök­kent a kereslet iránta. — Van-e valamilyen megoldás a 'panaszok megszüntetésére? — Központunk mái hosz- szabb ideje kísérletezik egy olyan csomagolási móddal, amely lehetővé tenné a fo­lyamatos gázképződést, de egyben mégis zárva lenne a 'pohár, s kényelmesen haza­szállíthatnák a vásárlók. Egy elképzelés szerint lég­párnás fóliával, szelepes megoldással borítanák be a poharakat. A másik variá­ció, hogy két-három poha­rat egybecsomagolnánk egy kartondobozba. Mar nincs sok idő a kísérletezésre, eb­ben az esztendőben ki kell rukkolnunk valamilyen ész­szerű. új megoldással, kü­lönben fogyasztóink elpár­tolnak ettől, az egyébként ízes terméktől. — Mint ismeretes, a kaukázusi kefir licencét a Szovjetunióból vásárolták. kefirrel? Ott vajon miként tálalják az üzletekben? — Valóban, a kaukázusi kefir kultúráját, a ..kefir gombáit” a Szovjetunióból vesszük. A mai napig rend­szeresen kapjuk a gomba­kultúra felújításához szük­séges anyagot. Náluk a va­lamikor itthon is ismert, félliteres tejes üvegben áru­sítják a kefirt. Mivel ott csak annyit állítanak elő. hogy egy-két óráig áll az üveg a boltokban, nem kell tartaniuk a folyamatos gáz­képződés veszélyétől. * Mindenesetre, amíg a ré­gi csomagolásban kínálják a kaukázusi kefirt, nem tehe­tünk mást. mint. hogy egy­szerre többet veszünk, és elkérjük a kiszállításhoz mellékelt kartondobozt. Eb­be állítva, valamilyen mó­don haza bűvészkedő etjük zsákmányunkat. S egy jó tanács a gyöngyösi üzem igazgatójától: a kaukázusi kefir tíz fok alatti hőmér­sékleten a legízletesebb. A hűtőszekrényben akár négy­öt napig is eltarthatjuk, a zamatát adó gombakultúra addig is teszi a dolgát a po­hárban. (szántó) Interjú Tímár Vilmossal, a városi pártbizottság első fii kárával Az MSZMP közelgő kong­resszusa, illetve a tanácsi és képviselőválasztások adták az aktualitását annak, hogy interjút kérjünk Tímár Vil­mostól, a városi pártbizott­ság első titkárától. Beszél­getésünk során igyekeztünk az országos és helyi politika szerves összefüggésére, ta­lálkozási pontjaira is utalni minden kérdés kapcsán. — Amióta a városi pártér­tekezlet lezajlott, rohanó tem­pót vett a belpolitika, határo­zat született a megyei párt­értekezlet, illetve a pártkong­resszus megtartására. E válto­zások tükrében hogyan érté­kelhetjük a városi értekezlet munkáját? Kár lenne elhall­gatni, hogy néhányan úgy vé­lik, az értekezlet nem min­denben felelt meg a miskolci parttagság várakozásának. — Szeretnék egy kicsit távolabbról, a -múlt év má­jusában lezajlott országos pártértekezlettől elindulni. Ez a tanácskozás kinyitotta a kaput a gazdaság és a po­litikai intézményrendszer megújítása, a párt belső­életével kapcsolatos kérdé­sek megoldása előtt. Igaz, hogy akkor még nem lát­hattuk tisztán e változások tartalmát és mértékét. Hogy mást ne mondjak: a plura­lizmust egypártrendszer ke­retei között képzeltük el. Ma már világosan látjuk, hogy egy idejétmúlt modell gyökeres átalakításáról van . szó. Ez a dilemma már ak­kor is benne volt a közvéle­ményben, de a radikális modellváltás gondolatisága és megvalósításának mód­szerei még nem kaptak olyan hangsúlyt, mint nap­jainkban. Sajnos, e felisme­rés gyakorlati végrehajtásá­val megkéstünk, majd’ fél évet elveszítettünk. Igazából intenzív munka december elejétől folyik a párt felső szintjén is. Azóta a tagság — ideértve a reformköröket — erőteljes belső vitáiban alakul ki az új felfogás a szocializmus modelljéről, a párt szerepéről, működésé­ről. E folyamat közben az-, zal is számolnunk kell, hogy a gazdasági és társadalmi változások igen erős iramot diktálnak. Végső soron az elmúlt egy év bármely idő­pontjáról elmondható, hogy ahhoz képest két hónap múlva jelentősen változott a felfogásunk, valósá^ismere- tünk, ami rendre úiabb kö­vetelményeket támasztott egy párttanácskozással szemben. — E visszatekintéssel, a fo­lyamatok felgyorsulásának ér- zekeitetésével, úgy vélem, ar­ra utal, hogy a városi párt- értekezlet munkáját is megha­tározta az időpontja, a re­formfolyamatok által kialakí­tott akkori helyzet. — Igen, úgy hiszem, hogy a reformfolyamatokba akkor 'megfelelően illeszkedett a városi pártértekezlet, kife­jezte a párt állapotát. Töb­ben úgy vélték akkor is, hogy hamarabb kellett vol­na megtartani. Ám ha -ko­rábban rendeztük volna, még ' kevesebb kérdésben láttunk volna tisztán. Akkor sem tagadtuk — amint a pártértekezlet összefoglalójá­ban is elhangzott —. hogy ez a politikai fórum magán viselte az átmenetiség min­den jellemzőjét. Előkészület volt a legteljesebb nyilvá­nosság érvényesüléséhez. Bár ezt is vitatták és vitat­ják, a beszámoló a párttag­ság közreműködésével ké­szült, mint ahogy a küldöt­tek megválasztásában, a pártértekezlet munkájában is a teljes demokratizmus érvényesült. A vitában érté­kes, előremutató elemek mellett a korábbi gondolko­dásmód és vitakultúra tipi­kus elemei egyaránt előfor­dultak. Egyébként úgy lá­tom, hogy sajnos, az azóta megtartott pártértekeziete- ken sem javultak lényege­sen az arányok. — Magyarán szólva: a párt- értekezleten megfogalmazódtak olyan nézetek is, amelyek a korábbi monolitikus pártirá- nyitási korszak maradványai. Ugyanakkor több szó eshetett volna arról, hogy nem egysé­ges a párttagság. — Inkább a hogyan to- vábbról. Ügy gondolom, sa­ját, közvetlen tapasztalata­ink alapján mindnyájan tisztában voltunk azzal, hogy a mozgalom belső megosz­tottsága, a benne feszülő el­lentétek, kérdések nem kap­tak akkora - teret, amekkorát kaphattak volna. Persze, ak­kor azt hittük, a válság nem lehet mélyebb. Ma sajnos, ebben is okosabbak vagyunk. Ami viszont érté­ke volt ennek a pártérte­kezletnek: lezárta itt. Mis­kolcon is a visszafelé veze­tő utat, és hitet tett a moz­galom további erőteljes át­alakítása mellett. Igaz ez akikor is, ha bele kell szá­mítani, hogy sokan akkor is és most is mái>t értettek, ér­tenek az átalakulás alatt. Nem téveszthetett meg sen­kit az a bizalom sem, amit a jelentős mértékben meg­újított pártbizottságnak, il­letve a vezetésnek megsza­vaztak a küldöttek. Hangsú­lyozottan előlegezett biza­lomnak tekintem, és remé­lem, tekintjük mindannyian, hogy — a dolgok akkori ál­lása szerint — egy évre leg­itimitást kaptunk az érte­kezlettől. Ezt munkával kell megszolgálni, úgy, hogy leg­később egy év múlva újra a választók elé kell állnunk. Végső soron úgy vélem, mindent mérlegelve sem jár el helyesen az. aki kétségbe vonja, hogy a pártértekezlet küldöttei felelős emberként vitáztak, döntöttek, szavaz­tak. — Napjaink egyik nagy kér­dése, hogy kivonuljon-e a gaz­daságból , konkrétabban az üzemekből a párt, s hogyan helyeződjön át a politikai munka súlya a lakótelepekre. — Valóban, az egyik na­pirenden lévő téma a párt szerveződésének gyakorlata, illetve a korábbi evakorlat megváltoztatása. Kevesebb hangsúlyt kap' — a szerve­ződési kérdések mellett — az, hogy a politizáló párt megteremtése azon múlik, mennyi politizáló párttagot tud felsorakoztatni. Olyan párttagot, aki részt kíván és tud venni a politika alakí­tásában, és képviselni is ké­pes azt. A hagyományos struktúra ennek az alapfel­fogásnak nem felel meg. Ugyanakkor azzal is számol­nunk kell, hogy a tagság je­lentős részének erős a kötő­dése a régi gyakorlathoz. Mi úgy gondoljuk, hogy az üzemekben, intézmények­ben meglévő pozíciónkat az átmenet idejére meg kell tartanunk, de a gyakorlat lényeges megváltoztatásával. Ugyanakkor tekintettel a közelgő választásokra, a la­kóhelyi közélet igényeihez, s az ott élő párttagság ér­deklődési köréhez igazodva, jelentősen meg kell erősíte­ni a lakóterületi jelenlétün­ket. Ez nem a káderek oda vezénylésével, hanem az ön­kéntesség alapján történhet. — Ügy értsük tehát, hogy az üzemekben, intézmények­ben az eddig gyakorolt irá­nyító szerepkört fel kell ad­ni, a döntési jogosítványokkal együtt? — A párt gazdaságpoliti­kai elképzeléseit — figye­lembe véve az intézmények­ben és vállalatoknál dolgo­zók véleményét is — ki­zárólag politikai eszközök­kel kívánjuk megvalósíta­ni a döntéshozó testüle­tekben dolgozó párttagokon keresztül. Gondolok itt a vállalati tanácsokra, a szak- szervezetekre és más szer­vezetekre. El kell fogadnunk azt az alapelvet, hogy a gydasási élet n«m lehet a színhelye a mindennapos politikai csatározásoknak. Ugyanakkor értelmetlen lenne lemondani politikai befolyásunk említett módon való érvényesítéséről. A la­kótelepi politikai . munkára kidolgoztunk egy ajánlást. Most a választási küzdel­mekre való felkészülés je­gyében alakítjuk progra­munkat. — Az elmondottakból kö­vetkezik, hogy a vállalatoknál, intézményeknél felül kell vizs­gálni a függetlenített appará­tus munkáját, beleértve a lét­számot is. — Ez a folyamat elindult, és számos helyen ma már társadalmi munkában látja el feladatait a korábban függetlenített vezető. E vál­tozások természetesen nem kerülik el a városi pártbi­zottság függetlenített appa­rátusát sem. Megszüntet­tük az osztályokat, a mun­katársak közvetlenül a tit­károk irányításával dolgoz­nak. Csökkentettük, illet­ve csökkentjük a létszá­mukat. Munkatársaink egyik feladata a területi pártmunka erősítése, hiszen a választási küzdelem is a lakóterületen zajlik majd. — Választási küzdelmet mondott, aligha véletlenül. Ez valóban küzdelem lesz a ja­vából. Vannak-e a városi pártbizottságnak olyan jelölt­jei, akik állják majd a sarat az ellenjelöltekkel szemben is? — A választási felkészü­lésünknek középpontjában áll a megfelelő jelöltek ki­választása és felkészítése. Alapvetően természetesen az dönti el sikeres, vagy siker­telen szereplésüket, hogy személyiségük, programjuk tetszést arat-e a választók körében. — Miskolcon is megalakul­tak a párt reformkörei. Több reiormküri találkozón ön is részt vett. sőt fel is szólalt. Azt mondta, hogy üdvözli és támogatja e körök működé­sét. — Valóban szövetségesnek tekintünk minden olyan nyitott, szabadszellemű mű­helyt, amely — a platform­szabadság jegyében — segít megújítani a mozgalmat, kezdeményezéseivel és mű­ködési gyakorlatával. A döntéshozók dolgát is meg­könnyítheti, ha megismerhe­tik egy-egy kérdéssel kap­csolatban a reformkorok ál­láspontját. A termékeny vi­táknak az egész mozgalom hasznát látja. Az igazi vál­tozás akkor indul el. ha a reíormszándék elér egy kri­tikus tömeget. Ezért járok szívesen a reformkorok ülé­sére, és az sem zavar, ha bí­rálják a vezetést, hiszen eb­ből tanulhatok. A kritika pedig minden párttag elide­geníthetetlen joga. Ám az elfogadásához az is kell, hogy a vezetők, a testületek álláspontjához előítéletek, szubjektivizmus nélkül kö­zeledjenek. — Milyen a viszonya a vá­rosi pártbizottságnak az alter­natív mozgalmakkal, illetve as ellenzéki pártokkal? — Élezzük a felelősségün­ket az átmeneti időszak vi­szonyai között. Ezért kezde­ményeztük a tárgyalásokat az alternatív szervezetekkel, pártokkal. Tárgyalópartne­reinknél is számos jelét ta­pasztaltuk annak, hogy ők is érzik: csakis egymás el­veinek kölcsönös tiszteletben tartásával kereshetiük azo­kat a találkozási pontokat, melyek elvezethetnek ben­nünket a társadalmi együtt­működéshez. Nemcsak az úgynevezett „nagypolitiká­ban” működhetünk együtt, hanem a városfejlesztés, ér­tékmegőrzés megannyi terü­letén. Nem voltak és nin­csenek előzetes feltételeink, ezt egyébként a városi oárt- értekeziél is kinyilvánította. Az Ellenzéki Kerekasztal létrejötte új feltételeket te­remtett, de feltett szándé­kunk, hogy — mint eddig is — a teljes nyilvánosság előtt folytatjuk a megbeszé­léseket. Azt is természetes­nek tartjuk, hogy az új szerveződések, pártok részt kérnek a város ügveinek alakításából. Ennek feltéte­leit. módszereit a városi ta­náccsal kell egyeztetniük. Erre az első találkozó létre­jött, örömmel üdvözöltük. Túl kell lépnünk azon a gyakorlaton, hogy a saitó útján üzengetünk egymás­nak. Ezért a városi párt­végrehajtóbizottság tárgya­lási álláspontját megküldtük: minden ellenzéki szervezet vezetőjének. Most várjuk a válaszaikat.

Next

/
Thumbnails
Contents