Déli Hírlap, 1989. június (21. évfolyam, 125-150. szám)

1989-06-09 / 132. szám

Taba Benő egy modern formákat vállaló tervvel pályázik

A tervpályázat művei — sorozatban

Milyen templom épüljön az avasi városrészben?

Templom épül az avasdéli városrészben. A hír 'é- hány évvel ezelőtt hírlapi kacsának tűnt volna, ma azonban már nemcsak egyszerű ötletről van szó: a templom tervezésére kiírt pályázatra beérkezett terveket már a nagyközönség is láthatta a Felszabadítók útján, a Kos-ház kiállító- termében.

Nemcsak megnézhették a városlakók a terveket, hanem szavazhattak is, hogy melyik változat tetszik a legjobban. A szakmai zsűri a szavazatok alapján közönségdíjat is kioszt. Az alkotásokat a Kós-házban. állították ki. A szavazólapon arra is volt hely, hogy a templomépítéssel, -tervezéssel kapcsolatos megjegyzéseit bárki leírhassa. Ezeket tehát a végleges terveket készítők figyelembe vehetik.

összesen 11 pályamunka érkezett a nyilvános, meghívásos pályázatra. Azzal szeretnénk segíteni ezt a vállalkozás, hogy lapunkban sorozatban leközöljük mind a 11 pályaművet, pontosabban az egy-egy legjellemzőbb részletüket ábrázoló fotót.

jjc Horváth István és H. Boros Mária temploma

Horváth István és H. Boros Mária modellel is illusztrálta pályázati munká - ját. A laikusnak a kis templom a miskolci Deszkatemplom hangulatát idézi. Taba Benő egyedül pályázott. Temploma modern

megfogalmazásával az avas- déli városrész már kialakult arculatához próbál szerveden illeszkedni.

Ha lezárnák, fölrobbanna a pohár

Mi lesz a

Megkedveltük a kaukázusi kefirt. Innánk is rendszeresen, mégsem tesszük. Bár még ott kelleti magát a miskolci ABC-üzleteli nűtöpult- jain, mégsem vesszük meg. Sóvárogva gondolunk rá. de leteszünk arról, hogy a kosarunkba rakjuk. Az oka egyszerű: tartunk attól,

hogy nem tudjuk „szárazon” hazavinni.

Ezt az üdítő innivalói ugyanis kezdettől olyan pohárba csomagolják, amely-, nek a teteje könnyen lepai- tintható. Már az üzletben sincs mindig rajta. Haza- szállítása pedig szinte lehetetlen a háziasszonyi, szatyorban. Miért nem találnak ki valamilyen praktikusabb csomagolási módot erre a termékre? — kérdeztük Paulik Andrástól, a Kö- zén-magyarországi Tejipari Vállalat gyöngyösi üzem- igazgatójától.

— Jogos a panasz, tulajdonképpen 1987-től. a termék megjelentetésétől kanjuk az ezzel kapcsolatos fogyasztói figyelmeztetéseket. Nehéz megmagvarázni a vásárlóknak. hogy speciális oka van a műanyagpoharas csomagolásnak. Őszintén örülünk, hogy most elmondhatjuk: a kaukázusi kefirkaukázusi

ben a kiszállítás után is folytatódik a gázfejlődés, emiatt nem lehet fixen lezárni a poharak tetejét. Kezdetben napi 20 ezer pohárral gyártottunk, ám az említett okok miatt csökkent a kereslet iránta.

— Van-e valamilyen megoldás a 'panaszok megszüntetésére?

— Központunk mái hosz- szabb ideje kísérletezik egy olyan csomagolási móddal, amely lehetővé tenné a folyamatos gázképződést, de egyben mégis zárva lenne a 'pohár, s kényelmesen hazaszállíthatnák a vásárlók. Egy elképzelés szerint légpárnás fóliával, szelepes megoldással borítanák be a poharakat. A másik variáció, hogy két-három poharat egybecsomagolnánk egy kartondobozba. Mar nincs sok idő a kísérletezésre, ebben az esztendőben ki kell rukkolnunk valamilyen észszerű. új megoldással, különben fogyasztóink elpártolnak ettől, az egyébként ízes terméktől.

— Mint ismeretes, a kaukázusi kefir licencét a Szovjetunióból vásárolták.

kefirrel?

Ott vajon miként tálalják az üzletekben?

— Valóban, a kaukázusi kefir kultúráját, a ..kefir gombáit” a Szovjetunióból vesszük. A mai napig rendszeresen kapjuk a gombakultúra felújításához szükséges anyagot. Náluk a valamikor itthon is ismert, félliteres tejes üvegben árusítják a kefirt. Mivel ott csak annyit állítanak elő. hogy egy-két óráig áll az üveg a boltokban, nem kell tartaniuk a folyamatos gázképződés veszélyétől.

*

Mindenesetre, amíg a régi csomagolásban kínálják a kaukázusi kefirt, nem tehetünk mást. mint. hogy egyszerre többet veszünk, és elkérjük a kiszállításhoz mellékelt kartondobozt. Ebbe állítva, valamilyen módon haza bűvészkedő etjük zsákmányunkat. S egy jó tanács a gyöngyösi üzem igazgatójától: a kaukázusi kefir tíz fok alatti hőmérsékleten a legízletesebb. A hűtőszekrényben akár négyöt napig is eltarthatjuk, a zamatát adó gombakultúra addig is teszi a dolgát a pohárban.

(szántó)

Interjú Tímár Vilmossal, a városi pártbizottság első fii kárával

Az MSZMP közelgő kongresszusa, illetve a tanácsi és képviselőválasztások adták az aktualitását annak, hogy interjút kérjünk Tímár Vilmostól, a városi pártbizottság első titkárától. Beszélgetésünk során igyekeztünk az országos és helyi politika szerves összefüggésére, találkozási pontjaira is utalni minden kérdés kapcsán.

— Amióta a városi pártértekezlet lezajlott, rohanó tempót vett a belpolitika, határozat született a megyei pártértekezlet, illetve a pártkongresszus megtartására. E változások tükrében hogyan értékelhetjük a városi értekezlet munkáját? Kár lenne elhallgatni, hogy néhányan úgy vélik, az értekezlet nem mindenben felelt meg a miskolci parttagság várakozásának.

— Szeretnék egy kicsit távolabbról, a -múlt év májusában lezajlott országos pártértekezlettől elindulni. Ez a tanácskozás kinyitotta a kaput a gazdaság és a politikai intézményrendszer megújítása, a párt belsőéletével kapcsolatos kérdések megoldása előtt. Igaz, hogy akkor még nem láthattuk tisztán e változások tartalmát és mértékét. Hogy mást ne mondjak: a pluralizmust egypártrendszer keretei között képzeltük el. Ma már világosan látjuk, hogy egy idejétmúlt modell gyökeres átalakításáról van . szó. Ez a dilemma már akkor is benne volt a közvéleményben, de a radikális modellváltás gondolatisága és megvalósításának módszerei még nem kaptak olyan hangsúlyt, mint napjainkban. Sajnos, e felismerés gyakorlati végrehajtásával megkéstünk, majd’ fél évet elveszítettünk. Igazából intenzív munka december elejétől folyik a párt felső szintjén is. Azóta a tagság

— ideértve a reformköröket

— erőteljes belső vitáiban

alakul ki az új felfogás a szocializmus modelljéről, a párt szerepéről, működéséről. E folyamat közben az-, zal is számolnunk kell, hogy a gazdasági és társadalmi változások igen erős iramot diktálnak. Végső soron az elmúlt egy év bármely időpontjáról elmondható, hogy ahhoz képest két hónap múlva jelentősen változott a felfogásunk, valósá^ismere- tünk, ami rendre úiabb követelményeket támasztott egy párttanácskozással

szemben.

— E visszatekintéssel, a folyamatok felgyorsulásának ér- zekeitetésével, úgy vélem, arra utal, hogy a városi párt- értekezlet munkáját is meghatározta az időpontja, a reformfolyamatok által kialakított akkori helyzet.

— Igen, úgy hiszem, hogy

a reformfolyamatokba akkor 'megfelelően illeszkedett a városi pártértekezlet, kifejezte a párt állapotát. Többen úgy vélték akkor is, hogy hamarabb kellett volna megtartani. Ám ha -korábban rendeztük volna, még ' kevesebb kérdésben láttunk volna tisztán. Akkor sem tagadtuk — amint a pártértekezlet összefoglalójában is elhangzott —. hogy ez a politikai fórum magán viselte az átmenetiség minden jellemzőjét. Előkészület volt a legteljesebb nyilvánosság érvényesüléséhez. Bár ezt is vitatták és vitatják, a beszámoló a párttagság közreműködésével készült, mint ahogy a küldöttek megválasztásában, a pártértekezlet munkájában is a teljes demokratizmus érvényesült. A vitában értékes, előremutató elemek mellett a korábbi gondolkodásmód és vitakultúra tipikus elemei egyaránt előfordultak. Egyébként úgy látom, hogy sajnos, az azóta megtartott pártértekeziete- ken sem javultak lényegesen az arányok.

— Magyarán szólva: a párt- értekezleten megfogalmazódtak olyan nézetek is, amelyek a korábbi monolitikus pártirá- nyitási korszak maradványai. Ugyanakkor több szó eshetett volna arról, hogy nem egységes a párttagság.

— Inkább a hogyan to- vábbról. Ügy gondolom, saját, közvetlen tapasztalataink alapján mindnyájan tisztában voltunk azzal, hogy a mozgalom belső megosztottsága, a benne feszülő ellentétek, kérdések nem kaptak akkora - teret, amekkorát kaphattak volna. Persze, akkor azt hittük, a válság nem lehet mélyebb. Ma sajnos, ebben is okosabbak vagyunk. Ami viszont értéke volt ennek a pártértekezletnek: lezárta itt. Miskolcon is a visszafelé vezető utat, és hitet tett a mozgalom további erőteljes átalakítása mellett. Igaz ez akikor is, ha bele kell számítani, hogy sokan akkor is és most is mái>t értettek, értenek az átalakulás alatt. Nem téveszthetett meg senkit az a bizalom sem, amit a jelentős mértékben megújított pártbizottságnak, illetve a vezetésnek megszavaztak a küldöttek. Hangsúlyozottan előlegezett bizalomnak tekintem, és remélem, tekintjük mindannyian, hogy — a dolgok akkori állása szerint — egy évre legitimitást kaptunk az értekezlettől. Ezt munkával kell megszolgálni, úgy, hogy legkésőbb egy év múlva újra a választók elé kell állnunk. Végső soron úgy vélem, mindent mérlegelve sem jár el helyesen az. aki kétségbe vonja, hogy a pártértekezlet küldöttei felelős emberként vitáztak, döntöttek, szavaztak.

— Napjaink egyik nagy kérdése, hogy kivonuljon-e a gazdaságból , konkrétabban az üzemekből a párt, s hogyan helyeződjön át a politikai munka súlya a lakótelepekre.

— Valóban, az egyik napirenden lévő téma a párt szerveződésének gyakorlata, illetve a korábbi evakorlat

megváltoztatása. Kevesebb hangsúlyt kap' — a szerveződési kérdések mellett — az, hogy a politizáló párt megteremtése azon múlik, mennyi politizáló párttagot tud felsorakoztatni. Olyan párttagot, aki részt kíván és tud venni a politika alakításában, és képviselni is képes azt. A hagyományos struktúra ennek az alapfelfogásnak nem felel meg. Ugyanakkor azzal is számolnunk kell, hogy a tagság jelentős részének erős a kötődése a régi gyakorlathoz. Mi úgy gondoljuk, hogy az üzemekben, intézményekben meglévő pozíciónkat az átmenet idejére meg kell tartanunk, de a gyakorlat lényeges megváltoztatásával. Ugyanakkor tekintettel a közelgő választásokra, a lakóhelyi közélet igényeihez, s az ott élő párttagság érdeklődési köréhez igazodva, jelentősen meg kell erősíteni a lakóterületi jelenlétünket. Ez nem a káderek oda vezénylésével, hanem az önkéntesség alapján történhet.

— Ügy értsük tehát, hogy az üzemekben, intézményekben az eddig gyakorolt irányító szerepkört fel kell adni, a döntési jogosítványokkal együtt?

— A párt gazdaságpolitikai elképzeléseit — figyelembe véve az intézményekben és vállalatoknál dolgozók véleményét is — kizárólag politikai eszközökkel kívánjuk megvalósítani a döntéshozó testületekben dolgozó párttagokon keresztül. Gondolok itt a vállalati tanácsokra, a szak- szervezetekre és más szervezetekre. El kell fogadnunk azt az alapelvet, hogy a gydasási élet n«m lehet a színhelye a mindennapos politikai csatározásoknak. Ugyanakkor értelmetlen lenne lemondani politikai befolyásunk említett módon való érvényesítéséről. A lakótelepi politikai . munkára kidolgoztunk egy ajánlást. Most a választási küzdelmekre való felkészülés jegyében alakítjuk programunkat.

— Az elmondottakból következik, hogy a vállalatoknál, intézményeknél felül kell vizsgálni a függetlenített apparátus munkáját, beleértve a létszámot is.

— Ez a folyamat elindult, és számos helyen ma már társadalmi munkában látja el feladatait a korábban függetlenített vezető. E változások természetesen nem kerülik el a városi pártbizottság függetlenített apparátusát sem. Megszüntettük az osztályokat, a munkatársak közvetlenül a titkárok irányításával dolgoznak. Csökkentettük, illetve csökkentjük a létszámukat. Munkatársaink egyik feladata a területi pártmunka erősítése, hiszen a választási küzdelem is a lakóterületen zajlik majd.

— Választási küzdelmet mondott, aligha véletlenül. Ez valóban küzdelem lesz a javából. Vannak-e a városi pártbizottságnak olyan jelöltjei, akik állják majd a sarat az ellenjelöltekkel szemben is?

— A választási felkészülésünknek középpontjában áll a megfelelő jelöltek kiválasztása és felkészítése. Alapvetően természetesen az dönti el sikeres, vagy sikertelen szereplésüket, hogy személyiségük, programjuk tetszést arat-e a választók körében.

— Miskolcon is megalakultak a párt reformkörei. Több reiormküri találkozón ön is részt vett. sőt fel is szólalt. Azt mondta, hogy üdvözli és támogatja e körök működését.

— Valóban szövetségesnek tekintünk minden olyan nyitott, szabadszellemű műhelyt, amely — a platformszabadság jegyében — segít megújítani a mozgalmat, kezdeményezéseivel és működési gyakorlatával. A döntéshozók dolgát is megkönnyítheti, ha megismerhetik egy-egy kérdéssel kapcsolatban a reformkorok álláspontját. A termékeny vitáknak az egész mozgalom hasznát látja. Az igazi változás akkor indul el. ha a reíormszándék elér egy kritikus tömeget. Ezért járok szívesen a reformkorok ülésére, és az sem zavar, ha bírálják a vezetést, hiszen ebből tanulhatok. A kritika pedig minden párttag elidegeníthetetlen joga. Ám az elfogadásához az is kell, hogy a vezetők, a testületek álláspontjához előítéletek, szubjektivizmus nélkül közeledjenek.

— Milyen a viszonya a városi pártbizottságnak az alternatív mozgalmakkal, illetve as ellenzéki pártokkal?

— Élezzük a felelősségünket az átmeneti időszak viszonyai között. Ezért kezdeményeztük a tárgyalásokat az alternatív szervezetekkel, pártokkal. Tárgyalópartnereinknél is számos jelét tapasztaltuk annak, hogy ők is érzik: csakis egymás elveinek kölcsönös tiszteletben tartásával kereshetiük azokat a találkozási pontokat, melyek elvezethetnek bennünket a társadalmi együttműködéshez. Nemcsak az úgynevezett „nagypolitikában” működhetünk együtt, hanem a városfejlesztés, értékmegőrzés megannyi területén. Nem voltak és nincsenek előzetes feltételeink, ezt egyébként a városi oárt- értekeziél is kinyilvánította. Az Ellenzéki Kerekasztal létrejötte új feltételeket teremtett, de feltett szándékunk, hogy — mint eddig is — a teljes nyilvánosság előtt folytatjuk a megbeszéléseket. Azt is természetesnek tartjuk, hogy az új szerveződések, pártok részt kérnek a város ügveinek alakításából. Ennek feltételeit. módszereit a városi tanáccsal kell egyeztetniük. Erre az első találkozó létrejött, örömmel üdvözöltük. Túl kell lépnünk azon a gyakorlaton, hogy a saitó útján üzengetünk egymásnak. Ezért a városi pártvégrehajtóbizottság tárgyalási álláspontját megküldtük: minden ellenzéki szervezet vezetőjének. Most várjuk a válaszaikat.