Déli Hírlap, 1989. június (21. évfolyam, 125-150. szám)

1989-06-07 / 130. szám

Gyorsan reped a cseresznye Zöldségei, gyümölcsöt vásárolnak a kistermelőktől az élelmiszerboltok A város üzleteit járva, gyakran találkozunk a bol­tok előtt árusító kistermelők látványával. Néhány na­gyobb ABC előtt kisebbfaj­ta piac alakult már ki, ahol gyümölcsöt, zöldséget kínál­nak a környék lakóinak. Pedig az élelmiszerüzletek nagy rész» fogadja a ' kis­termelők áruit, de nékik még mindig jobban megéri, ha a piacon közvetlenül tudják értékesíteni a termé­keiket. Igaz, ez meglehető­sen kockázatos vállalkozás, i túszén ha nem tudják elad­ni, a mostani időjárási vi­szonyok között gyorsan megfontolhat a gyümölcs. Nem termett ugyan kevés cseresznyéből az idén, ám a sok eső miatt olyan nagy a nedvességtartalma, hogy gyorsan kirepednek a sze­mek. Igv aztán érthető, ha biztos piacot keresnek a koranvári gyümölcsnek a kistermelők. Az Unió Áfésznek mint­egy nyolc nagyobb élelmi­szerüzlete egész éven át fo­gadja a kiskerttulajdonosok termését, az üzleteknek ön­álló joguk van a felvásár­láshoz — tudtuk meg Tóth László, kereskedelmi főosz­tályvezetőtől. A mindenkori piaci ár alatt húsz száza­lékkal tudják átvenni az árut, ám garantáltan átve­szik, amennyiben előre be­jelentik a kistermelők, hogy mikor szállítanak. Tapaszta­lataik szerint viszont, csak akkor viszik a boltba a ter­mést, ha a piacon már pró­bálkoztak annak eladásával. Így aztán gyakran előfor­dul, hogy nem felel meg a minőségi követelményeknek. A Bükk Áruház élelmi­szer részlegébe tavaly még kevesen vitték a termésü­ket a környék kiskertjeinek tulajdonosai. Mostanra azonban már törzsszállítóik is vannak, mert jó néhá- nyan látnak biztos piacot az ottani zöldségosztályban, a frissen szedett paprikára, uborkára, paradicsomra. Igaz, a nagy forgalmat bo­nyolító Bükk ABC-nek csu­pán tíz százalékban szállíta­nak a kistermelők, mégis szívesen veszik árujukat a vásárlók. Mint azt Vincze Ödön üzletvezetőtől meg­tudtuk, most a legtöbb gon­dot a cseresznve okozza, mert nagy a gyümölcs víz­tartalma, s csak annyit tudnak átvenni, amennyi gyorsan eladható. Sokan szár nélkül szadik le a cse­resznyét. pedig akkor már nem felel meg a minőségi követelményeknek. A Bükk ABC-ben figvelnek a közel­ben lévő Vasgyári piac áraira is. s a Zöldért árai­hoz is viszonyítanak. Sza­badáras ugyan a zöldséges stand az élelmiszerosztá­lyon, ám áraikat igyekez­nek úgy alakítani, hogy se a kitermelő, se a vásárló ne járjon rosszul. V. Zs. A földeken többet keresnek 1 Röviddel azután, hogy a ’közhasznú munkások teljes ♦hosszában megtisztították a «Szinva-medret, ismét elszo­morító volt a kép. Jó né­hány helyen — nem a munkások és megbízóik hi­bájából — ugyanolyan sze­metes a patak. Vajon ezen » nyáron újra kezdik-e a munkát? — kérdeztük a Közterület-fenntartó Válla­latnál. Az elkövetkező hónapok­ban nem láthatunk köz­hasznú munkásokat a ,Szin- va-mederben. Ugyanis van jnég néhány tisztításra váró patak Miskolcon és környé­kén. Májustól például a Lyukó patakban dolgoznak, szedik az évek alatt össze­gyűlt szemetet, vágják a gazt. Ahogy ezzel végeznek, a Pereces, majd a Pece kö­vetkezik. A mindennapi fel­adatok kiadását termés/ sen az időjárás is befolyá­solja; a tegnapihoz hasonló esős, hűvös időben köztisz­tasági feladatok várnak rá­juk. A munkavezetők egyéb­ként ezekben a hetekben sincsenek könnyű helyzetben. Hivatalosan 80 közhasznú munkásnak kellene jelent­keznie reggelente, de — kü­lönböző indokokra hivatkoz­va, később akár orvosi iga­zolást is hozva — jó, ha negyvenen, ötvenen megje­lennek. Azt, hogy a meder­tisztítás helyett sokuk mivel tölti napjait, nem nehéz ki­találni; főleg a vidékiek — még ha ideiglenesen is — ilyenkor könnyen találnak jobban fizető mezőgazdasá­gi munkát. Hetekig tartott Szűrőcsere a szökőkúíban A Centrum Aruház előtti szökőkútnak már történelme van. Amikor — olvasóink által is ismert — hosszas kálvária után végül május elején beindult, úgy hittük, nem lesz több baj. Két hét múlva azonban ismét eltűnt a vízfüggöny és kidérült, hogy még mindig nem ke­rült pont ennek az ügynek a végére. A szökőkút 1988. novem­berében készült el, később kiderült, hogy a leendő üze­meltetőnek, a Városgond­nokságnak néhány műszaki kifogása van. Az újabb ter­vek elkészítése után az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat — mint generálkivitelező — eleget tett a kívánalmaknak, és végül az illetékesekkel foly­tatott több «egyeztetés után, május 2-án próbaüzemben beindította a szökőkutat — tudtuk meg Boncsér László­tól, az ÉÁÉV építésvezető­jétől, a munkák irányítójá­tól. Tizenhárom napon át csillogott a víz, ugyanis, amikor a Városgondnokság­nak, mint üzemeltetőnek hivatalosan is át kellett volna. vennie a szökőkutat, kiderült, hogy még egy kor­rekcióra van szükség. Mivel a vizet cirkuláltatják, a biz­tonságos üzemeltetéshez egy szűrőberendezés kell — je­lentették ki a szakemberek. Ennek beszerelése tartott volna hetekig? — tehetik fel sokan joggal a kérdést. Mint Boncsér Lászlótól megtudtuk, az SAÉV vál­lalta, volna, hogy azokban a napszakokban szerelik oe a szűrőt, amikor nem mű­ködik a szökőkút. A dön­tésben illetékesek erre azon­ban nem adták áldásukat. Tehát egyetlen megoldás maradt: a leállás. Miután a szűrő a helyére került, még jó néhány egyeztetésre is szükség volt. A kivitelező ígérete szerint napokon be­lül újra indítják a szökőku­tat. F. H. $ Ez a kép jelenleg nem érvényes. Ismét nincs víz a szökőkúíban gMuagnmMflag^^ V • ‘ ,.;\ a^^®SiS^äs- ; jjc Eddig 7 700 000 forintot fizettek ki a kátyúzásért Miskolcon (Fejér Ernő felvétele) Az is baj, ha sokat esik Miért késtek a javítással? Eddig: hétmillió a miskolci utakra Még mindig nem fejező­dött be teljesen a miskolci közutak hibáinak javítása, jóllehet a Városgondnokság illetékesei lapunkban is úgy nyilatkoztak korábban, hogy május 12-re legalább a fő- és tömegközlekedési utakon véget ér majd a kátyúzás. Mi az oka a késedelemnek? — erről kértünk tájékozta­tást. Eráődi Lászlónétól, a Vá­rosgondnokság osztályveze­tőjétől arról értesültünk, hogy a kivitelező vállalatok is késve láttak munkának. A tervek szerint április ele­jén kellett volna elkezdeni­ük az úthibák javítását, de arra hivatkoztak, hogy nin­csen emulziójuk, ezért csak április közepe táján fogtak hozzá. Később pedig az időjárás szólt közbe, sóikat esett. Azóta viszont majd­nem 11 és fél ezer négyzet­méternyi burkolatot hoztak rendbe, s az elvégzett mun­káért a Városgondnokság 7 700 000- forintot fizetett ki a cegeknék. ♦ HA BALESETVESZÉ- ; LYES... A Közúti Épftő Vállalat a Herczeg Ferenc, a Pattan­tyús, _a Kazinczy, a Szeme­re, a’Palóczy, a Szabó La­jos, a Fesztv Árpád, és a Déryné, az Ifjúság utcát, a Csabai kapuban lévő kigöd­rösödött utakat, a Felszaba­dítók útját, a tapolcai út egy részét, az északi teher­mentesítőt és a Deák térnél lévő utakat hozta rendbe. A Közterület-fenntartó Válla­lat a Bertalan, a Finkei ut­cában, az Erenyői úton, a Bollóalján, az Állomás té­ren és Büíkkszentlászlón dolgozott. A Miskolci Mély­építő Vállalat a Szeles, az Eperjes, a Kassai, a Huba, a Huszár, a Szánva, a Fo­noda utcán,- valamint a Te­temváron kátyúzott. Ezután fejezik még be a tapolcai út reparálását, s hátra van még a Középszer, a Sütő János, és a Füzes utcák -kátyúzása. Folyama­tosan tüntetik el a gödröket a számozott, a martintelepi és a görömbölyi utcákból, valamint a Búza tér, a Zal­ka és a Szabadság utca környékéről. Év végéig kö­rülbelül négymillió forintból gazdálkodhat még útügyek- ben a Városgondnokság. A decemberig hátralévő hóna­pokban a Közterület-fenn­tartó Vállalatot bízzák meg az útjavítással, s igyekeznek elérni, hogy a balesetveszé­lyes hibákat nyolc napon belül mindenütt megszün­tessék a kivitelezők. ♦ ZAVAR A FORGALOM Hogy eredményes lesz-e ez a törekvésük, azt nem tudjuk. Az viszont tény, hogy a Városgondnokság képviselői korábban több- * szőr is arról nyilatkoztak; megkövetelik majd a minő­séget a kátyúzóktól. Minden eddiginél kevesebb pénzt fordíthatnak ugyanis a munkára, így megengedhe­tetlen luxus, hogy néhány hónap múlva újból megje­lenjenek a gödrök, s ismét" ezreket áldozzanak ezek el­tüntetésére a város kasszá­jából. A Városgondnokság' osztályvezetője szerint, vari,' ahol kifogástalan munkát végeztek a kivitelezők, de nem mondható ez el min­den területről. Ennek az az" egyik oka, hogy a munka-" sok úgy dolgoztak, hogy közben zajlott körülöttük a forgalom. Ennek a hatása helyenként meglátszik a minőségen. Reméljük, kevesebb pa­naszra ad majd okot a Kiss Ernő utca burkolata. Mint ismeretes, itt már nem se­gített volna a kátyúzás, ezért mind a négy forgalmi sáv új aszfaltszőnyeget kap. A Diósgyőr felől a városba tartó két sávra például a jövő hét elején hordják fel az aszfaltot, s a . tervek sze­rint a hónap végére készül­nek el a munkával. Ugyan­csak új szőnyeget kap a Báthori sor az Ottörő utcá­ig, s a Marx tér előtti Ká­roly utca egy része is. B. A. Megnyílt a korlát­lan lehetőségek pa­radicsoma a felsőok­tatási intézményben képesítést szerzett fizikatanárok előtt is. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia Atommagkutató In­tézete kutatómunká­ban kívánja foglal­koztatni azokat a ta­nárokat, akiket mun­kahelyi vezetőjük ja­vasol, és vállalja, hogy heti egy sza­badnapot is biztosít részükre. A kutatási feladatot az ATOM- Kl igazgatója hatá­rozza meg, a kutatás feltételeit az ATOM- KI laboratóriumaiban biztosítják. A díjazás havonta 1400 Ft (azaz egy­ezernégyszáz forint), amit a kutató fizi­kus az adólevonás után részben haza is vihet, javíthatja ez­zel az összeggel élet- körülményeit, és ha eredményesen kutat, akkor kitalál valami olyat, amivel a mű­anyagfröccsöntő kis­iparos nem 1400, ha­nem 2600 forintot tud majd keresni (óránként, mert csak ennek van értelme). Ka valaki nemcsak kutat, hanem talál is valamit (az ezernégy miatt már-már kez­dem sajnálni, hogy én esélytelen va­gyok), jutalmat kap (hat), (mint ezt a Pályázati felhívás is írja). Szívesen kiír­nék egy pályázatot jövendömondók és gazdaság-futurológu­sok részére „Mennyi lesz a jutalom ösz- szegeV’ témakörben. Lehet, elérheti a ket­tő, sőt kettőezer-há­romszáz forintot is, amiért már érdemes a csörgedező hegyi patakok vizéből ne­hézvizet előállító zsebreaktort is fel­kutatni (nehézvízből atombomba, a taná­rok meg már tudnák, hol kell a próbarob­bantást végezni).' Ha ezt az elmúlt század fizikusai meg. érhették volna! Ok még csak szinte in­gyen kutatgattak, mert korántsem volt olyan fejlett a társa­dalom, hogy munká­jukat 1400 Ft összeg­gel honorálja. Havon­ta. Teljesen értelmet­len és olcsó dolog itt, most egy kőmű- ton megkereshető néhány ezer forint­jával összehasonlíta­ni, mert annak a kőművesnek a neve nem maradhat fenn az utókor számára, sőt ha jobban bele­gondolunk, még a je­lenkor sem vehet ró­la tudomást adózás­ból kifolyólag. A felfedező fizikatanár viszont ha eredmé­nyesen kutat, felvés. heti nevét az „Akik­re büszkék vagyunk’’ táblára! Képzeljük el, mit lehet várni ezerné­gyért havonta (plusz 4—5 szabadnap, amikor még ráadá­sul a fizetését is kapja a kutató fizi­katanár). Remélem, a matematikusok, biológusok (biohu­musz!, trágyagiliszta!) sem maradnak ki a finomból, bár ez már igen nagy megterhe­lést is jelenthetne a népgazdaságnak, ha lük egy ilyen nagy­ságrendű összeget. Talán ha feljebb löknék a műanyag talpmasszírozó, vagy a csini fogyasztógép árát, akkor ki lehet­ne szorítani. Mindent a tudományért! Erre nem szabad sajnálni még tálán havi ezer­ötöt sem! Végezetül illene va­lami magvas buzdí­tással zárni ezt a jegyzetet, de képte­len vagyok rá, mert az a tragikus dolog jár állandóan a fe­jemben, hogy ezért az összegért is lesz jelentkező. Bérezés József

Next

/
Thumbnails
Contents