Déli Hírlap, 1989. június (21. évfolyam, 125-150. szám)
1989-06-28 / 148. szám
A DH várospolitikai fóruma if a lakásgazdálkodás része lehetne a belvárosi rehabilitáció kapcsán kialakítandó új épület szárnyak megépítése is. Sajnos ma úgy tűnik, hogy például a Tulipán-tömb esetében az árak nem találkoznak a fizetőképes kereslettel. A foltozgatás nem vezet célra A lakásgazdálkodás reformra, sok ezer miskolci lakásra vár Amis; központi döntés nincs, a város tervet készít Miért büntetnek az építésrendészek? Szemhunyás helyett reális jogszabályokat Gyakorlatilag nem működik már az elosztáson alapuló, és ma is használt lakásgazdálkodási gyakorlat. Ezt a megállapítási nemrég egy olyan kerékasztal-megbeszélésen tették, amely Miskolcon a lakásgazdálkodás reformjával kíván foglalkozni, az MSZMP városi bizottságának felkérésére. Az elmúlt hónapokban két cikk is megjelent lapunkban, amelyekben e megállapítást alátámasztó tényekről írtunk. Egyrészt arról, hogy több vonásában elavult az újnak számító lakáspontrendszer. Másrészt pedig: a lakáshivatalban ma az a helyzet, hogy sokkal inkább a panaszügyekkel gazdálkodhat nak, mint az otthonokkal, mivel szinte leállt az állami- lakás-építés. Vajon ma, amikor még nem hirdették meg az országos lakásgazdálkodási reformot. lehet-e itt helyben valamiféle „városi” reformot végrehajtani? • A LÉTMINIMUM ALATT Miskolcnak létezik már egy hosszú távú lakásellátási koncepciója, amelyet a városi tanács dolgozott ki, és amelyben 2006-ig próbái valamiféle cselekvési programot összehozni. Ez a terv azért is készült. hogy az itteni tapasztalatokat, ötleteket hasznosítsa a Minisztertanács, ugyanis Miskolc lakáshelyzete annyira rossz — és egyedi is —, hogy városunkra ebben az ügyben külön figyelmet fordít a kormányzat. A tervezet több. mint ötven oldalon részletezi tőmondatos tömörséggel, hogy milyen a kialakult helyzet, hogyan .lehetne a lakásra várókon segíteni, hosszú távon — azaz 2006-ig —, de foglalkozik azzal is: mit lehet tenni az elkövetkezendő néhány évben, valamint az idén. Abban minden szakember egyetért, hogy a lakásgazdálkodás egyszerűen ellehetetlenült az országban, és Miskolc ezen belül is kirívóan előnvtelen helyzetben van. A '.akásigénylők több, mint 70 százalékának jövedelme nem éri el a társadalmi létminimumot, ugyanakkor az építési költségek 1985-től ’88-ig 60 százalékkal növekedtek ... Ha a lakásépítés, lakásgazdálkodás rendszere így marad, ahogy van, húszezernél is több lakásigénylő lesz Miskolcon 1995-re. A csak állami zsebből pénzelt lakásépítéssel, pontosabban azzal a lakás- építési koncepcióval, amely régi lakások lebontásával és újak tömeges építésével számolt. túl sokra menni nem lehet — ez bebizonyosodott az elmúlt években. Miskolcon a lakások több. mint 60 százaléka az utóbbi 25 év alatt épült, háromnegyedük állami erőből, és ennek ellenére 7500 lakás nélküli igénylőt tartunk nyilván. Ez az arány a duplája az országos átlagnak. • KATASZTROFÁLIS HATÁS A tanácsi tervezet is bőven taglalja, miként kellene a lakásgazdálkodást úgy életre lehelni, hogy az állami pénzeket különféle támogatási rendszereken keresztül. magán- és vállalati tőkével társítanák. Ma azonban úgy tűnik, hogy a jelenleginél üzletibb szellemű, a tanácsoknak szabad kezet engedő lakásgazdálkodást nem segítik, hanem épp ellenkezőleg, gátolják a még frissiben születő jogszabályok is. Mostanában mindenki tapasztalhatja, aki lakást akar eladni vagy cserélni. hogy megállt a lakások mozgása, „mobilitása”. Többek között azért, mert megszületett olyan intézkedés is. mint hogy lakottan nem vesznek vissza lakást a pénzintézetek. De „betett” a lakásépítésnek az a döntés is, miszerint a munkáltatói kölcsönt más kölcsönök törlesztésére nem lehet felhasználni, vagy hogy az Úgynevezett forráskamatot a pénzintézetek is fizetik, ha az általuk épített lakást még .nem adták el. Ezek külön- külön pénzügyi szempontból meglehet ésszerű intézkedések, de együttesen más tényezőkkel együtt — katasztrofális hatással tehetnek a lakásgazdálkodásra. • EGY KIS ELŐNYT LEGALÁBB... A miskolci kerekasztal lakásgazdálkodási ügyben olyan szakbizottságokat hozott létre, amelyek például a lakástulajdon-viszonyok kérdéseit, a lakásgazdálkodási gépezet működését vizsgálják, és azt Is, hogy amíg új vágányra zökken a lakás- gazdálkodás, mit lehet tenni az átmeneti időszakban. Jelenleg Miskolcon — és mindenütt az országban — több a kérdés a lakásgazdálkodásban, mint a megalapozott válasz. Más lehetőség még sincs, mint a változtatás, amely nem lehet egyenlő a régi rendszer foltozgátásá- val. A város mindenesetre nem vár ölbe tett kézzel a központi intézkedésekre, és ez talán a jövőben adhat egy paránvi előnyt az örökös hátrányban lévő miskolciaknak ... (kiss) Ami fölött eddig többnyire szemet hunytak, azt talán érdemesebb lenne nyíltan is elismerni... — ezt a mostanában egyre többször megvalósuló elvet érhetjük tetten az Országos Építésügyi Szabályzat új tervezetében, amelyben megnyílik a lehetőség arra, hogy hivatalosan is engedélyezzék a zártkertben felhúzott épületeknél a tetötérbeépitést. Mindezt egy tanácsi sajtó- tájékoztatón hallottunk nemrég Miskolcon. Rengeteg vita övezte az elmúlt években a zártkerti bódék szaporodását: volt, aki szerint kerek-perec meg kellene tiltani a zártkerti negyedek terebélyesedését, mások szerint pedig sokkal célszerűbb lenne, meghajolva a vissza- szoríthatatlan igények előtt, inkább rendezett körülményeket létrehozni, a realitásokhoz szabott jogszabályokkal. Vita ide, vagy oda, mindenesetre az elmúlt években a különféle építés- rendészeti akciók és a kiszabott, sok milliós bírságok ellenére sem sikerült rendet tenni a zártkertekben, azaz betartatni az érvényes előírásokat. A közel rmjffban létrehoztak egy építésrendészeti csoportot a városi tanács hivatalánál, amely az eddigi kampányszerű ellenőrzések helyett állandóan járja a várost. A zártkerti ügyekben ők sem tudtak jelentős változást elérni, de a magánTíwácstaoi fogadóórák Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Lőrincz Zoltán. a 13. Sz. Általános Iskolában (Mátyás király u. 21. sz.), 18—19 óra között; Gajdos Rezső és Gömori József, a Tokaj Szolgáltatóház pártalapszervezetében (Győri kapu 57. sz ), 16 órától. Vadkemping A zsolca: elágazásnál a vasárnapokat jellemző estéken egész kis sátortábor alakul ki, ugyanis itt éjszakáznak jó néhányan azon lengyel állampolgárok közül, akik felkeresik városunkat. Ugyebár ezt hivatalosan vadkempingnek nevezik. Jut a sátortáborokból Tapolcának, a Csorba-tó és a Zsarnai-telep környékének is. Nem az a legnagyobb baj, hogy megszegik jogszabályainkat, hanem az, hogy a vad- kempingezésnek vannak „melléktermékei” is. Ott marad a tengernyi szemét, és hát illemhely híján a környező bokrok minősülnek át nyilvános WC-vé. A fertőzés veszélyét különösebben talán nem is kell ecsetelgetni. Mit lehet tenni a vadkempingezőkkel? Zaklatni a sátor- verőket, büntetéseket kiszabni, razziázni — mindezek látványos intézkedések, csakhogy az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a hatásfokuk a nullával egyenlő. Az igazi megoldás az lenne, ha a város kapujainál olcsó, legális kempingek lennének. Amelyek mindössze két szolgáltatást nyújtanának: engedélyezett letelepülést és megfelelő illemhelyeket^ Jobb kempinget csinálni fölösleges, mert ilyen akad a városban, csakhogy azért vadkempingeznek ugyebár vendégeink, mert túl bofsosnak találják a szállás- költséget. Városunk volt főépítésze nemrég egy fórumon azt mondta: igen kár, hogy a vállalkozók nem ismertek föl az efféle olcsó kempingekben rejlő üzleti lehetőséget. No persze hozzátette azt is, hogy az ötlet megvalósítása sajnos, jogilag elég bonyolult, mivel a városkapuk környéke külterület, vagy nem is Miskolchoz tartozik. A zsolcai elágazásnál például a város nem is rendelkezik hatósági jogokkal. Meglehet, hogy ezekkel a „negyedosztályú” kempingekkel nem lehetne sokat keresni, de ha a fenntartásuk, létesítésük költsége megtérül, már megérte, hiszen megúsz- szttk mindazt, ami a vadkempingezéssel ma jár... (k—ó) építkezéseknél igen, és ez nem kis eredmény. Jirkovszky Tamás, a hivatal osztályvezetője úgy nyilatkozott, hogy jelenleg az építésrendészeti jogszabályokat több tekintetben is túlhaladta az élet. Például, ha a közterületről látható íom- lokzaton a nyílászárók nagysága eltér a tervben rögzítettől, ezért már büntetni lehet — sőt. kell. Na dehát, a mai építőanyagellátás mellett, valamint az építők rettenetesen nehéz anyagi helyzetében ez a kitétel enyhén szólva embertelen. Az építésrendészek természetesen igyekeznek úgy eljárni, hogy áthidalják a jogszabályok rugalmatlansága miatt előálló furcsa helyzeteket. De még jobb megoldás lenne az, ha minden módosítást idejében bejelentenének az építtetők, — ekkor ugyanis mentesülni lehet az esetleges jogkövetkezményektől. A legegyszerűbb, ha építési naplót vezetnek, és ebbe bejegyzik a változásokat. Így sok bosz- szúságtól kímélhetik meg magukat az építtetők, abban az időszakban is, amíg a jelenlegi jogszabályok maradnak érvényben. (k—6) Diósgyőri meditációk fló.) A mezőváros címere Sigilum Opidi Geörensl. Ez volt Győr mezőváros — a mai Diósgyőr elődje — pecsétjének körirata. A pecsét közepén palástba burkolt női alak, jobb felé fordult helyzetben. Arca szemből látható. Tőle jobbra, a nő térdén kisded ül ruhában. E két alaktól jobbra és balra a teret egy-egy nagylevelű, két-két bogyós ág tölti ki. Az alakok feje körül dicsfény nincs. A címer tehát Szűz Máriát ábrázolja a kis Jézussal. Erre a pecsétre utalt Bo- rovszky Sámuel kutató Diósgyőrre vonatkozó jegyzeteiben. amit a miskolci levéltár őriz. Ezt látta azon az iraton, amelyben Boros Tamás főbíró eladja szőlőjét Kövér Ferenc várprefektusnak 1575-ben. Megbízás alapján kutatta Diósgyőr címerét Leszih Andor, a múzeum igazgatója is. Az általa megvizsgált cimerké- peket azonosnak találta az 1661.. 1663.. 1773.. 1777 és 1801. évi iratokon. Magát a pecsétet azonban nem sikerült megtalálni sem Miskolcon, sem 1889-ben Pesten, az Országos Levéltárban. A címer megalkotása olyan időkben történt, amikor a lakosság a pogány vallásról a római katolikus szertartású keresztény vallásra tért át. Őrizte. Diósgyőr ezt a címert a 19. század végén is. Az 1899-ben épült községháza felső homlokzatán még látható az ősi címer domborműve. 1940 után pedig, amikor a község az országzászlónak alapzatot csináltatott, annak egyik oldalán Diósgyőr címerét örökítették meg. Napjainkban ez a címer nem lenne jellemző társa- 'dalmunkra. és nem értenék a pecsét köriratát sem. A település nevének régi kiejtése a táj nyelven alapuló leírása, „Geőr”, Anonymus feljegyzésében „Geuru” vezetett el a Győrhöz. Az „opidi”, 1775-ben „Opido”. mezővárost ielentő latin szavakat sem értenék. Évszázadok alatt a szavak írása és jelentése megváltozhat. Űj diósgyőri címer megalkotása esetén, azon a fényes történelmi időt Nagy Lajos kora jelenthetné, mert hazánk ’ függetlenségének idején a királyok közül legtöbbet ő tartózkodott itt. Családjával 13 év alat, heteket. hónapokat töltött Diósgyőrben. Nevéhez kötődik a vár mai formájának kiépítése. Ő csatolta Miskolcot Diósgyőrhöz. Utalás le-, hetne a címerben a szőlőt termő hegyekre és a lakosság zömének foglalkozását kifejező iparra. Diósgvör most közigazgatásilag Miskolc tartozéka. Új miskolci címer megalkotásakor helyet kaphatna egy koronás pajzson „Diós Győr” neve is. Balázs József ★ A régi címer ma is látható az egykori diósgyőri község* házán
