Déli Hírlap, 1989. június (21. évfolyam, 125-150. szám)
1989-06-27 / 147. szám
A kohászat ügyein túl az egész térséget vizsgálnák Szerkezetváltás a .várossal karöltve lésére. Az ügyet most mi nem a kohászat szemszögéből kívánjuk boncolgatni,! hanem a városéból. Dehát voltaképp a két nézőpont nem sokban különbözik egymástól ... • MAR VOLT ILYEN MUNKÁJUK A pittshburgi egyetem gazdaságkutató és szervező intézete lépett kapcsolatba a Borsodi Vaskohászati Tröszttel és a kölcsönös tárgyalások eredményeként született meg az a terv, hogy az egyetem tanulmányt készítene a vaskohászat szerkezetváltásáról. Az intézetnek nagy tapasztalatai vannak ezen a téren, ugyanis több válságos helyzetben lévő ipari centrumot segítettek már át a nehézségeken. S hogy jön ide Miskolc városa, pontosabban a városi tanács? Ügy, hogy a megállapodás-tervezetben rögzítették: ezt a tanulmányt nem lehet csak egy iparágra •leszűkítve elkészíteni, hanem az egész térséget együtt kell vizsgálni településeivel, meglévő gondjaival és lehetőségeivel. Ehhez pedig nem nélkülözhető a vároSi tanács közreműködése. • TÜRELMES TŐKÉVEL Nemrég Miskolcon jártak az amerikai szakemberek, és tömörített formában megismerték a város és vidéke gondjait, adottságait. Sok mindenről szó esett itt, abból ’ a szempontból vizsgálódva. hogy miként lehetne MLskolcból valódi régióköz- *pont az ipartól az idegenforgalmon át sok más területig. E megbeszélés nagyon fontos eredménye volt az, hogy a program, a tanulmány megvalósítását támogatja az USA ez ügyben illetékes állami szex've is. Dr. Orosz Istvántól, a városi tanács elnökhelyettesétől arról hallottunk, hogy emellett létrejönne egy több oldalról is érdekeltté tehető szervezet, társulás, amely úgymond „türelmes tőkével” rendelkezve foglalkozna a szerkezetváltással. A „türelmes tőke” azt jelentené, hogy eleinte a gazdasági folyamatok szervezéséből nem lehetne hasznot kovácsolni, de a későbbiekben egy ilyen vállalkozás létét csak az eredményérdekeltség biztosíthatja. Egyébként is régebbi elképzelés volt, hogy a város és a Kohászati Tröszt valamiféle társulást hozzon létre. Most, hogy adódik az eshetőség, arra is gondoltak, hogy kibővítik a kört: csatlakozna a Nehézipari Műszaki Egyetem, a MTESZ Technika Háza. a Kisipari Termeltető Vállalat és a Gazdasági Kamara. Ezen cégek közös kezdeményezéseként jöhetne létre az a vállalkozás, amely érdekeltségi alapon is segítené, hogy a szerkezetváltás valóban vég- bemehessen• HOVÁ KELL A PÉNZ? Az amerikai szakértők itteni munkálkodása gyakorlati jellegű lépések megtervezését tenné lehetővé, hiszen kiderítené: hova, milyen és mekkora tőkét érdemes, kell befektetni akár hazai, akár külföldi pénzről legyen szó. Természetesen a vizsgálódás is pénzbe kerül, mégpedig nem is kevésbe. A vállakózás összköltségét 750 ezer dollárra becsülik. Az eddigi információink szerint ebből félmillió dollárt az Amerikai Egyesült Államok fizetne ki, de. a 250 ezer dollár előteremtése a magyar fél dolga. Nyilvánvaló, hogy ebben a központi, kormányzati támogatásra számíthat országrészünk. Úgy hisszük nem kell különösebben ecsetelni, hogy milyen óriási jelentősége van annak, ha mindaz, amiről írtunk, megvalósulhat. De nehogy azt képzelje bárki is, hogy ezzel mentesülünk a szerkezetváltás rendkívüli nehézségeitől. Ám annyit talán elérhetünk, hogy legalább tisztázódhat: értelmes célokért vállaljuk az áldozatokat, nem pedig olyan terv megvalósításáért, amelyekről esetleg utólag derül ki, hogy nem a kivezető utat jelölték meg számunkra. .. (kiss) Nem elég csak a kohászat gondjait megoldani — az egész térség ügyeit rendezni kell. jfc Az autóforgalom korlátozása az itt élők, s az üdülők nyugalmát szolgálja. Ügy hírlik, hogy Bush, amerikai elnök magyarországi látogatásának alkalmából írnák alá azt az egyezséget, amelynek értelmében amerikai szakértők menedzselnék itt, Miskolcon a vaskohászat szerkezetváltását. Nem a jóságos amerikai nagybácsi szeretetcsomagjá- ról van szó, hanem többek között arról is: közös érdekeltségre alapozva létrejöjjön egy olyan gazdasági alakulat, amely képes egy ilyen bonyolult folyamat levezényAmerikai mentőöv MiskoEcnak? Hova legyük az autókat? Marad a lilalom Tapolcán | Parkolóórákat szereltet fel a tapolcai ABC környékén a Városgondnokság, de az itt élők nem örülnek ennek. Hiszen — mint mondják — j nem lesz hol parkolniuk ezután. illetve ha megállnak, ők is fizethetnek majd a í helyért... i Gáwel József, a Városgondnokság osztályvezető- helyettese szerint viszont ' aligha van ok a panaszra. ’ mert azon az oldalon, ahol i az óráikat felszerelik, nem is ! lakiik senkii. . + KISZALADNI A STRANDRÓL»-; $ Az Éden kempingtől a Bak Dénes utca sarkáig, innen pedig a Hejő-híd széléig összesen 56 parkolóórát helyeznek el két héten be- ; lül. Nem a környékbelieket akarják felbosszantani ezzel; az a céljuk, hogy a bevásárlóknak is biztosítsák a parkolóhelyet. Amíg ugyanis nem voltak órák. a strandra látogatók is ezen a könnyé- i ken hagyták járművüket, így az ABC-be iparkodók- nak már nem volt hol megállniuk az autójukkal. A Városgondnokságon most azt remélik, hogy valóban csak a bevásárlók veszik majd igénybe az órával ellátott fizető parkolóhelyeket. A várakozáséit óránként 10 forintot kell fizetni, s egyszerre legfeljebb két óra hosszat állhat itt egyhuzamban minden autó. Ha a strandolok mégis az ABC-nél hagynák a kocsikat. kétórásként kellene kijönniük a fürdőből, hogy egy újabb 20-as-t dobjanak a szerkezetbe. A városgondnokságiak szeript kevesen vállalkoznak majd ene. Várhatóan többen Veszik igénybe viszont az Enyec. utcai nagy parkolót. Itt ugyan 15 forint órámként a tarifa, de akár egy egész napra előre is kifizethető a díj. s így nem kel] kétórán- ként megszakítani a fürdőzésit ... ♦ NEM TETSZIK MINDENKINEK Óránként viszont 15 forintnál jóval többe kerül a parkolás annak. aki a strandhoz közel állítja le a járművét. Köztudott ugyanis. hogy tavaly óta május 15. és szeptember 15. között tilos megállni a fürdő környéki utcákban, s aki mégis ezt teszi, fizetheti a helyszíni bírságot. Jóllehet, amikor a tiltó táblákat elhelyezték. még azt ígérték, hogy nem maradnak itt ítéletnapig. s a végleges parkolási rend kialakításánál figyelembe veszik a lakosság észrevételeit, a táblák mégis a helyükön maradtak, s ennek nem örül mindenki maradéktalanul. Van, aki helyesli a tilalmai, mondván: kevesebb kipufogógázt kell szívniuk a sétálóknak. Akad azonban olyan tapolcai ház-, vagy nyaraiótuíaj- donos. aki sérelmezd a táblák jelenlétét — tudtuk meg Vantal Gyulától, a Közte- . rület-felügyelet vezetőjétől. Elmondta: megesik, hogy felháborodva fogadják a tilalom betartását ellenőrző felügyelőket. Helytelenítik, hogy a rendelkezés miatt még a tulajdonosok sem állhatnak meg a saját portájuk előtt. A felügyelők szerint viszont ritka eriefelé az olyan .ház, amelynek az udvarában ne volna elég hely a parkoláshoz. S mivel a tilalom továbbra ír. érvényben. van. s a KRESZ- előírások betartását tavaly óta a közterület-felügyelők is ellenőrizhetik, változatlanul járják majd a környéket. Elsősorban a hétvégeken fordulnak majd meg sűrűbben erre. mert sokan főleg akkor hagyják figyelmen kívül a „Megállni tilos!” táblákat, B. A. Bejőcsabai mintapéldány az DiSZK-ba Számítógép a szakértőjük A tudományos kutatóktól gyakran számon kérik manapság, hogyan kamatozik munkájuk az Iparfejlesztésben. A jövő az olyan számítógépeké, amelyek technológiai rendszereket tudnak hatékonyan működtetni. Szűkebb pátriánkban erre akad egy jó példa, a Hejő- csabai Cement- és Mészlpari Részvénytársaságé. A cemen*gyártás nagyon energiaigenyes, ezen belül is a felhasznált energia 40 százalékát az őrlésre kell fordítani. Ha ezt a folyamatot sikerül úgy irányítani, hogy minél kevesebb legyen a veszteség, akkor ez nyilvánvalóan jelentős energia-, illetve költségmegtakarítást eredményez. A Magyar Tudományos Akadémia számítástechnikai Kutatóintézete, a Budapesti Műszaki Egyetem Automatizálási Tanszéke és a Szilikátipari Kutató Intézet fejlesztő szakemberei néhány évvel ezelőtt összefogtak, hogy a cementipari őrlőberendezések energiaracionalizálási feladatainak ellátására hazai professzionális mikroszámítógépre alapozva létrehozzák az első hazai technológiai szakértői rendszer mintapéldányát. Kísérleti üzemeltetésre ezt telepítették Hejő- csabára. Az elméletet a gyakorlatban is ki kellett próbálni, hozzá kellett tenni a gyakorlati szakemberek tudását, ipari tapasztalatokkal kiegészítve a kutatók elképzeléseit. Ebben a munkában Béres János osztályvezető, Tavaszi Miklós főtanácsos és dr. Kerekesné Szántó Katalin fődiszpécser működött együtt, s szolgáltatott hasznos információikat a rendszer továbbfejlesztéséhez. A Cemexpe-rt őrlési szakértői rendszer végül is mérnöki tudást rendszerez, s mint döntéselőkészítő szerepel a technológiai folyamatban, maga a döntés pedig az üzemet irányítók feladata. A fejlettebb vegyiparban általánosabb az ilyen számítógépes folyamatirányító rendszer. A cementiparban viszont nálunk egyedülálló, de Európában sem sok helyen büszkélkedhetnek hasonlóval. Olyannyira nem. hogy tőlünk ve tje meg az eljárás továbbfejlesztett változatát egy NSZK-beli, karlsfadti cementgyár. S lehet. hogy a, továbbiakban is vevő lesz, hiszen a kutatók és a gyári szakemberek e korszerű rendszer továbbfejlesztésében. is látnak még lehetőséget O. E. A tévészerelők nem tudtak fizetni Sokba kerülhet az eltűnt monoszkóp... Megszűnt az ipari televí- j zióadás az elmúlt hét eleje- j tői. Gazdasági nehéz,*ségekre való hivatkozással először csupán a műsoridőt korlátozták. Korábban szerdán, csütörtökön és pénteken délelőtt 10 órától délután 2 óráig meredhettünk a színes monoszkópra. Később két órával csökkentették az adásidőt, majd előzetes bejelentés után teljesen megszüntették. Sokan mondhatják, szóra sem érdemes, idáig is kár volt az energiát pazarolni erre az adásra. Nos, kevesen tudják, hogy valójában milyen célt is szolgált a színes monoszkóp sugárzása. Mit jelent ez a változás a televízió-szerelők számára? — kérdeztük Darab Józseftől. a miskolci Gelka Kft. igazgatójától. — Számunkra súlyos veszteséget jelent az ipari adás fölszámolása. Lényegesen csökkent az az idő, amikor házhoz mehetünk televíziót javítani, antennát állítani és beszabályozni. Igaz, hogy előzetesen értesítettek minket erről az intézkedésről, s jelezték, ha vállaljuk az ipari adás sugárzásának költségeit, minden marad a régiben. Ám olyan horribilis összeget kértek volna ezért, amit egyszerűen nem vállalhattunk, így aztán adásszünetben jel- generátorral ellenőrizzük a megreparált készülékek vételérzékenységét. Végső soron ezzel is elboldogulnánk, de bizonyos esetekben kevés a szereléshez. Például, ha kimegyünk az ügyfélhez a második program beállítására, körülményesebb a hiba kiszűrése. Többletteher földeríteni, hogy a televízió, vagy az antenna a hiba okozója. Ezentúl az úgynevezett 2-es program ügyekben csak este 6 óra után mehetünk házhoz. Mivel elég nagy a vidéki körzetünk, egészen Le- ninvárosig terjed, nehéz lesz a kiszállásos munkák ütemezése. Ha kiszámolnánk az ipari adás megszüntetésével szerzett gazdasági előnyöket és azt összevetnénk a szerelők, a Gelka, a Vilikész és a kisiparosok ezáltal keletkezett kárával — sajnos —, a mi javunkra billenne a mérleg. Ha a rádió-televízió műszaki igazgatóság elfogad- hatóhb árajánlatot tenne, bizonyára a cégek többsége mégis hozzájárulna az ipari adás újraindítási költségéhez. ,S ami lényeges: a jelenlegi gazdasági helyzetben az ebből származó többletterhet semmiképpen sem háríthatjuk át a lakosságra. (szántó)
