Déli Hírlap, 1989. június (21. évfolyam, 125-150. szám)

1989-06-24 / 145. szám

3<c Miután van melegebb víz Diósgyőrben, bizonyára nagyobb forgalomra lehet számí­tani. As öregek mindig mondták... t Vérfürdő: lehet néhány fokkal több? A jégkori ősembert is oda- vonzotta már az a két forrás Diósgyőrben, amelyeket Ta­polcai, illetve Szent György- forrásnak nevezett el a diós­győri lakosság. Legutóbb a Diósgyőri me­ditációk című sorozatunkban írt arról Balázs József, hogy több kézzelfogható bizonyí­téka fellelhető a múltban annak: Diósgyőrben a jelen­leginél melegebb vizűek voltak a források. A nem­rég elkezdett kutatások •egyértelműen bebizonyítot­ták: van melegebb víz Di­ósgyőrben is, és ma már ez a meleg víz ott van a diós­győri strand medencéjében. Köztudott, hogy a diósgyő­ri strand azokat vonzotta eddig elsősorbím, akik ed­zettek voltak, mert 17—18 fok volt a víz hőmérséklete a legmelegebb nyárban is. A víz hőfoka miatt sajnos nem Miskolciak Testvérvárosunkba. Vo­Jogdába utazott tegnap a városi tanács küldöttsége. B.TC-bemutató Sok látogatóra számítanak ma délután, fél kettőtől a Tudomány és Technika Há­zában, ahol az Inicrag Rt. és az Észak-magyarországi Vállalkozási Iroda szerve­zésében a BMW-iroda tart autóbemutatót. Láthatják majd itt a hazánkban fo­rintért árusított legújabb BMW autókat, a 316-os és az 5—7-es sorozatú autócso­dákat. A bemutatón szakta­nácsadást is tartanak, s fil­met vetítenek a gyár ter­mékeiről. Képviselői fogadóóra lehetett a strandot sem iga­zán fejleszteni, megmaradt idényfürdőnek. Az idősebbek mindig is hangoztatták, hogy régebben melegebb, volt a diósgyőri források vize. 1955-ben is folytattak kutatásokat, amelynek az volt az ered­ménye, hogy kiderült: vala­hol hideg víz tör be a for­rásokba, ez hűti le mindket­tőt, és mélyfúrással lehetne melegebb vízhez jutni. A Miskoci Vízművek és Fürdők, búvárok segítségével nemrég pontosan kikutatta, hogy hol található meg a föld alatt ez a bizonyos hi­degvíz-betörés. Sikerült fel­térképezni a föld alatti já­ratokat. így most már onnan tudják a vizet a felszínre hozni, ahol még langyos. 23—24 fokos vízhez jutottak ily módon, amellyel ma már fel is töltik a strand meden­céjét. ¥o fogdában Mától a szovjet város ven­dége dr. Orosz István, a városi tanács elnökhelyet­tese. 1 Pusztafalvy István, az MSZMP városi bizottságá­nak munkatársa és Márton Jánosné. a városi művelő­dési központ képviselője. Vologrtában amatőr népmű­vészeti kiállítás nyílik a Misko.erál származó mű­vekből, és bemutatják s városi művelődési központ „Idő” című fotótárlatát. A látogatás apropója egyéb­ként többek között az. hogy Vologdában június 26-án ünnepük a „város napját”. Biohumusz-Iá: lí a oyors me^azdaoodáshoz Értesítjük az 1. sz. or­szággyűlési választókerület lakosságát (Szentpéteri ka­pu, Búza tér. Selyemrét. Ti­szai pu. és környéke. Mar­tintelep és Szirma), hogy Keszthelyi Zoltán, ország- gyűlési képviselő június 26- . áa (hétfőn) 13—18 óra kö­zött tartandó fogadóóráján várja választópolgárai köz­érdekű bejelentéseit, javas­latait a Hazafias Népfront városi bizottságán (Széche­nyi út 70. sz. II. em. ta­nácsterem). — Városi tanács vb-titkársága Remélhetőleg ez a válto­zás nemcsak azt jelenti, hogy több vendége lesz a diósgyőri strandnak, hiszen a hideg vizet nem mindenki szerette. Talán az eddiginél jobban is kiépülhet, hiszen ilyen páratlan környezeti adottságú fürdő kevés akad az országban. Terjeszkedik a lengyel piac a Zsarnain és a Búza téren. S ami megfigyelhető, a ha­tóságok már nem zaklatják a kisebb tételben árusító turistákat. Földesi Balázs, alezredes a megyei Vám- és Pénzügyőrség parancsnoka azt nyilatkozta tegnapi szá­munkban, hogy elsősorban a több százezer forintos csem­pészárut kínálókat és a neppereket üldözik. Ezzel kapcsolatban tele­fonált szerkesztőségünkbe Kovács Gábor a Miskolc Városi Tanács ellátásfelügye­leti osztályának vezetője, aki a szemléletváltozásnak az egyik okát is elárulta. — Korábban az volt a hi­vatalos álláspont, hogy a lengyel turistáktól nem sza­bad elfogadni a helypénzt Ezzel ugyanis rögtön legali- zálódott volna, hogy árusí­tanak. A jogszabályok vi­szont tiltják a hazai és a külföldi állampolgárok kö­zötti üzletelést. Ennek elle­nére nem tudtuk megakadá­lyozni, hogy ne lepjék el a piacot a lengyel turisták, őszintén szólva, butaság volt ez a merev álláspont. Ennek következményeként évi 5 —6 millió forintos be­vételtől estünk el. — Ha ezentúl a lengye­lek is megkapják a hely­jegyet ezzel lényegesen nő a piacfelügyelőscg bevé­tele. Jut-e ebből a pénz­ből a Zsarnai kulturál­tabbá tételére? — Piacaink idáig is ön- fenntartóak voltak. A bevé­telekből folyamatosan haj­tottunk végre kisebb-na- gyobb fejlesztéseket. Való­Hogyan lehet manapság könnyen és gyorsan sok pénzt keresni? Ilyen és eh­hez hasonló kérdésekkel ke­resik fel azokat a szakcso­portokat. kisszövetkezeteket, amelyek szolgáltatásaik kö­zött feltüntetik, hogy taná­csot adnak a biogiliszta és a biohumusz termeléséhez. Orvosok, mérnökök, jogá­szok is gyakorolják ezt az egyáltalán nem gusztusos tevékenységet, akár még egy harminc négyzetméteres ga­rázsban i; — Valójában egy garázs nem elegendő ahhoz, hogy jól jövedelmezzen ez a tevé­kenység — mondja az Agiri Agroszolg Innovációs Rész­vénytársaság ügyvezető Igaz­gatója, Csoba Tamás. — Ezért mi azokkal kötünk szerződést, akik legalább ezer négyzetméteren tudják vállalni ezt a munkát. Min­denekelőtt tisztáznunk kell, hogy mit értünk gyors meg­gazdagodás alatt, mert a vállalkozásból valóban tisz­tes jövedelem származhat, de azt sem hallgathatjuk el, hogy komoly kockázattal is számolni kell. Ha ugyanis valaki nem tartja be az elő­írásokat, jócskán veszíthet a bolton. Áz bizonyos, hogy óriási az érdeklődés, hisz meglehetősen gyorsan vissza lehet fizetni az OTP-tői a tenyésztésre kapott kölcsö­nöket. Például százezer fo­rintból fél év alatt (ha egyforintos gilisztaárral szá­molunk) nyolcszázezer— jában sokba kerül a terü­let takarítása. Ha lényege­sen nő a bevételünk, lebe- tonoztatjuk, vágj' leaszfal- toztatjuk a piacot Akkor majd nem kell sárban caí- latni télen, a csapadékosabb időben. S bizonyára egy el­fogadható autóparkoló épí­tésére is marad pénzünk. — Híre ment, hogy ax Országgyűlés eltörli az üzérkedés fogalmát, sza­badabbá válik az állam­polgárok közötti kereske­delem. Jelent-e ez majd minőségi változást a pia­cok életében? — Minden bizonnyal, hi­szen ma ha egy magánke­reskedő saját szükségletén felül hoz árut, és azt ha­szonnal továbbadja kollé­gáinak, ezzel üzérkedést követ el. Mint ismeretes, a közelmúltban Miskolcon is többen pórul jártak, meri a külföldről behozotr, s le­vámolt műszaki árut tisztes haszonnal értékesítették a bizományi üzletekben. An ■ nek ellenére büntették meg őket, hogy valós társadal­mi igényt elégítettek ki: szükség volt az importból származó komputerekre, CB-rádiókra. A jövőben a szabadpiaci gazdálkodást a kereslet-kínálat törvénye szabályozza És aki előírás­szerűén “adódik az ülzetből szerzett haszon után, aligha tekinthető üzérnek. Ez a kedvező szemléletváltás a lengyel piac mostani hiva­talos megítélését is módo- sítia. Ma már utólag főhet a fejünk, miért is nem fo­gadtuk el-azt az esztendőn­ként! -5—6 millió forintot, a külföldi turisták helypénzét. (szántó) egymillió állatkája is lehel a termelőnek, am eközben akár többször is eladhat belőlük. — Milyen tanácsot adnak azoknak, akik most fognak hozza a biohumusz-termelés- hez? — Az ezer négyzetméteres területen folyóvízzel is ren­delkeznie kell a termelőnek, ám ennél kisebb helyen is elkezdheti — például egy garázsban —. de akkor mi nem vállalunk garanciát ar­ra, hogy átvesszük a hu­muszt. Egyébként a terme­léshez folyamatosan olyan szerves anyagot adunk el, amit laboratóriumban ellen­őriztek, s a kellő minőséget egy új technológiával bizto­sítjuk. A termelőnek figyel­nie kell a levegő hőfokát, a nedvességtartalmat és a kémhatást is. A telepítéstől számított két hónap múlva már 10—15 centiméteres hu- muszréteg keletkezik, s egy hónap múlva a minősége is megfelelő. 9 GONDOS GAZDÁK ÉS SZERENCSE­LOVAGOK — Tehát a befektetett tö­ke néhány hónap alatt meg- többszörződhet. Ez adja a gyors meggazdagodás remé­nyét? — Szerencseielvágók min­dig lesznek, akik egy régi mondással szólva, levágják az aranytojást tojó tyúkot — mondja Kezdődy László, az Agroszolg főmérnöke —, és eladják a gilisztát, még mielőtt megfelelő mennyisé­gű humusz képződne. így persze, hamar pénzhez le­het jutni, de akikor m: sem érjük el a célunkat, mert nem tudunk elegendő bio- humuszt adná a mezőgazda­ságnak, hogy a vegyszer- mentes termelés tért hódít­hasson. / — A kereskedők viszont ■Úgy vélik, hogy nem lehet jó áron eladni a biohumuszt ,sem belföldön, sem a kül­piacokon. Változatlanul csapadékos, fülledt az idő. A vártnál tovább tart a csaknem min­den évben bekövetkező Me- dárd-periódys, a negyven­napos esős időszak. Miskol­con és környékén mintegy 137 milliméter csapadékot mértek a szakemberek, de a hegyvidékeken és azok környékén még ennél is többet. A legkevesebb eső a dél-borsodi részeken hullott. A levegő páratartalma eléri a nyolcvan, sőt a száz szá­zalékot is. Dr. Gyurkó Péter, a Nö- vényegészségügyi és Talaj- védelmi Állomás növényvé­dő szakmérnöke arról tájé­koztatott. hogy a sok eső és az ezzel egy időben je­lenlévő meleg — még éj­szaka sem süllyedt tíz fok alá a hőmérséklet — rend­kívül kedvez a kultúrnövé­nyek legnagyobb ellenségé­nek. a különféle gombák el­szaporodásának. A növé­nyek leveleit szinte állan­dóan vízcseppek fedik, nincs idejük felszáradni. Veszélyben van a kiskertek és a mezőgazdasági üzemek zöldség, gyümölcs, búza és szőlőtermése. Az almát a varasodás, a cseresznyét és a meggyet pedig a monília, — Nekünk erről egészen más a véleményünk. Azért nem írtunk eddig alá kül­földi szerződéseket, mert nem tudunk annyi humuszt adni. amennyire szükség lenne. Belföldön pedig még szinte korlátlan a felvevő­piac, hisz aki a mezőgazda- sági üzletekben jár. csak el­vétve találkozhat ezzel a termékkel. Legalább 5—600 kistermelővel vagyunk szer­ződéses viszonyban, még- sincs feleslegünk humuszból. Csak akkor lesz megfelelő mennyiség belple, ha majd a termelők is hosszabb tá­von gondolkoznak, és nem adják el időnek előtte a gi­lisztát. • NINCS SZABVÁNY, BIZALMATLAN A VEVŐ A Tudomány és Technika Házában megtartott biofóru­mon sokan hiányolták, hogy nincs olyan referenciatelep hazánkban, ahol bemutat­hatnánk, hogy a biohumusz alkalmazása milyen elő­nyökkel jár a növényter­mesztésben. így vélekedik dr. Andrik Péter, az MTESZ Vállalkozási Irodájának me­nedzsere is: a? • — Nehéz úgy eladná rala- mit külföldön, hogy nem tudjuk dokumentálni az eredményeket. A legnagyobb gond az eladásnál, hogy nincs ma még biohurmisz- szabvány, s így nem lehe* egyenletes és megbízható minőségű humuszt kínálni. Ennek hiányában pedig nem eléggé kelendő ez a termék a külpiacokon. Miután a gi­liszta még a nehézfémeket is képes akkumulálná, ma­gába a biohumuszba i* ke­rülhetnek olyan anyagok, amelyek miatt nem bízik a minőségben a külföldi vevő. Pedig a közeli országokban, például a Szovjetunióban (a nagy felvevőpiaca lenne a humusznak, ám az is elkép­zelhető, hogy az arab orszá- ' gokban még a magasabb szállítási költségeket is meg­fizetnék, hogy termőbbé te­gyék a talajt. Vadas Zsuzsa vagyis a rothadás fenyegeti, A peronoszpóra is megje­lent Borsod néhány szőlő- ültetvényén : tegnapig Má­don, Súlyban és Tarcalon észlelték ennek jelelt. Elő­ször azonban a pingyomi kiskerttulajdonosok jelezték a fertőzés tüneteit. Ha a mostanihoz hasonlóan ala­kul az időjárás, láncreakció- szerűen terjedhet a pero­nos?, pór a a nagyüzemek tábláin és a kistermelők szőlőiben. A szakemberek felmérései szerint a jó búza­termést a szártő-rothadáa és a most támadó fuzárium, a kalászok szemein terjedő rózsaszín penész tizedelheti meg. Ez utóbbi főleg a ké­sőn érő fajtákra gyakorolhat pusztító hatást. A fertőzés terjedését szá­raz. meleg időjárás fékezhe­ti le. Erre vasárnaptól re­ményünk van. de minden­képpen szükséges permetez­ni is. Ügyeini kell azonban az élelmezésügyi várakozási idő betartására, mert a ve- gyi anyagok lebomlási ideje három és huszonegv nap között változhat. Addig pe­dig a növények fogyasztásra alkalmatlanok. i Sz. P. (k—ó) Leaszfaltozzák a Zsarnait? Kár as elveszett milliókért Lengyelektől is jár a helypénz Peronoszpórát íalilíak a pingyomi szőlőkben Gombaveszély fenyeget

Next

/
Thumbnails
Contents