Déli Hírlap, 1989. május (21. évfolyam, 99-124. szám)
1989-05-17 / 112. szám
A DH várospolitikai fóruma Címer*na a Miskolci Váro's/énítn Egyesület vezetőségében Hogyan leit a királyból hajdú? Közös akarattal költ dönteni majd Milyen legyen városunk új címere? Lehetőleg olyan amilyen a legrégebbi volt. így foglalhatók össze tömören az abban a vitában elhangzott szakértői vélemények, amelyet ' a Miskolci Városszépitö Egyesület kezdeményezett városunk címerének megújításáról. Városaink ugyanis sorra hozzák vissza a régi, a történelmi hagyományokhoz . ü címereiket, kiirtva a meglehetősen dilettáns módon megalkotott, fogaskerekektől és egyéb „modem” jelképektől hemzsegő, egy ma már múlt időben emlegetett politikai korszak szellemét tükröző címereket. A városszépítő egyesület azt szeretné, ha Debrecen, Nyíregyháza, Eger és sok más ki- sebb-nagyobb település után Miskolcon is közös akarattal megtörténhetne ez. • ELNÉZTE A PECSÉTMETSZÖ Nemrég írtunk arról — közölve a Megyei Levéltár szakembereinek értekezései t is —, hogy mai címerünk mellett három olyan városcímert mutathatunk fel, amelyek közül választhatunk. De megalkotható egy olyan változat is, amely az egyes hiteles történelmi címerek elemeit használja fel. Miskolc legkorábbi címet e egy gótikus királyfej holddal és csillaggal a XIV. századból. Oj címer jelenik meg a XVII—XVIII. század fordulóján: hajdú, egyik kezében búzakalászokkal, másik kezében szőlőfürttel. 1909-ben alkották meg a harmadik városcímert, amely Szent István mellképét tartalmazza, díszes kivitelben. Á városszépítő egyesület vezetőségének legutóbbi vj- táján Tóth Péter levéltáros elmondta, hogy ma sem tudjuk voltaképp, melyik királyunkat ábrázolja a legrégebbi. XIV. századi címerünk. De valószínűsítik, hogy a későbbi „haidús” címer úgy keletkezett: a pecsétmetszők a kopott pecsétek másolásakor a szakállas ki - rálvfőt emberalaknak vélték. • A LEGRÉGEBBI A LEGÉRTfcKESEBB A századfordulón is volt ( nagy címervita. és végül is az akkori címerbizottság döntött úgy, hogy Szent István van a képen. Ez a néhány érdekes tény is érzékelteti: nem könnyű eldönteni, melyik a város utolsó igazán, hű és hiteles címere A heral'dika (címertani mindenesetre úgy tartja: az a legértékesebb, amely a legrégebbi. Mellesleg a címerek átalakulása sem úgy történik a történelmi folytonosságot megőr- , ző országokban, hogy a pillanatnyi politikai szempontok szerint összetákolnak valami jelképrendszert. Hanem akkor változott a címer, ha változott az ország — például új tartományok csatlakoztak. Az e századi címeralkotók pedig mindig megpróbáltak a legrégebbi ábrázolásokhoz visszanyúlni — és a kutatások értelmezéséből született „új címer”. Mindezt a városszépítők vitájából tudhattuk meg, ahol szó esett arról is, hogy most kellene megmenteni a jövőnek Miskolc hajdan önálló településrészeinek címereit is, hiszen ezeket mind ismerik a kutatók. A Me- -gyei Levéltár a régi címereket kutatva több variációt is elkészített már egy lehetséges új városcímerre — ebből egyet már közöltünk is. Arra is vállalkozna a levéltár, hogy ismertető kiadványokat készítsen a város régi címereiről, m ezzel kapcsolatos tudnivalókról. Ezt a kezdeményezést a városszépítő egyesület is pár-: tolja, a városi tanács pedig pénzt is felajánlott. Ez annál is inkább lényeges dolog, mert egy új címer csak közmegegyezés alapján születhet. ehhez pedig címerügyben tájékozott állampolgárok véleményére, vitájára van szükség. • A MAIRA NEM SZAVAZTAK A címermegújítás nem egyszerű dolog, nem megy közfelkiáltással: heraldikai bizottság jóváhagyása kell, és a tanácstestület döntése is. A városszépítők mindenesetre hamarosan nyilvános vitát rendeznek a címer megújulásáról, meghíva erre a címerügy hazai szakértőit. Az egyesület vezetősége végül is úgy döntött, hogy egy olyan új címer kell, amely történelmileg hiteles és amelyet magunkénak válthatunk. Nyitva hagyták azt a kérdést, hogy a már említett három történelmi címerváltozat és egy lehetséges „újított”, negyedik közül melyik lenne a legalkalmasabb. Ez az, amiről a miskolciaknak is véleményt kellene nyilvánítaniuk. Persze az érdemi változáshoz az is szükségeltetne, hogy a városi tanács Is elhatározza: meg kell újítani Miskolc címerét! Az egyesület vezetősége mindenesetre tartott egy próba- suavazást saját köréber.. A legrégebbi címer mellett nyolcán -voksoltak:, a „liaj- dús” címer mellett egy szavazat szólt, a Szent Istvános mellett négy, egy lehetséges új változat mellett szintén négy. A jelenlegi megtartását pedig senki nem támogatta .. (kiss) Így fest ma madártávlatból a Petőfi tér. A városi tanács most társadalmi összefogással szeretné megújítani, méltó helyszínt teremteni március 15-e megünnepléséhez. Reméljük, hogy az ünnep szelleméhez illően, a lehetséges tervváltozatokat társadalmi vitára bocsátják. Egy szemtanú, aki terveket ajánl Kisvasút-siraló Lassan húsz éve már, hogy megszüntették a hegyközi kisvasutat, Sátoraljaújhely térségében. A döntést akkor is óriási felháborodás kísérte, mert a környéken élők ellenezték, de véleményüket félresöpörték. Mostanában újra sok szó esik a néhai kisvasútról, többek között azért is, mert a döntés megszületésének körülményei ma is tisztázatlanok. A miskolci rádió munkatársai a napokban riportot készítettek a hegyközi kisvasút ügyéről. Ml erről írtunk kommentárt. Nemrég kaptunk egy levelet, amely szintén ehhez a témához szól hozzá: „Nagyon sajnálom, hogy nem volt módomban megDiésgyőri meditációk (ÍO.) Hatszáz éves mogyorófa Bemutatják , a Tulipán-tömböt Az idei borsodi műszaki hetek részeként a felújított Tulipán-tömböt mutatják be ma délután 4 órától az érdeklődőknek. Az épületlátogatást Piriig Attila és Farkas Pál. az Északterv építészei, valamint a Miskolci Építőipari Vállalat osztályvezetője Racz István és Simon Kálmán, a MIÉP építésvezetője vezetik. Akinek útja Diósgyőrbe vezetett századunk első harmadában, az nem mulasztotta el, hogy meg ne nézze a híres 600 éves mogyorófát. A várrom közelében, regényes környezetben pompázott a hatalmas, 15,5 méter magas törökmogyorófa. Lombsátra majdnem teljesen beborította a mai Vár utca 18. sz. ház udvarát. Levelezőlapokon is ábrázolták, népszerűsítették. A helybeliek pedig ugyanolyan tisztelettel néztek rá, mint az omladozó várra... 1.926-ban azonban a száradás jelei mutatkoztak rajta. Levéizele megfogyatkozott, terjedelmes ágai sorva- doztak. Az erdészek mindent elkövettek, hogy megmentsék a gyönyörű fát, de 1929-ben már csak alsó gallyak zöldültek ki. 1932- ben pedig zöld hajtás sem jelentkezett. Ekkor a koronáját levágták, de a törzset 6 méter magasan meghagyták. Ezen idő alatt a fa gyökeréről 2 sarjhajtás kezdett növekedni. Az öreg fit 1935 tavaszán korhadás miatt kivágták, méreteit lejegyezték, és évgyűrűit nagyítóval vizsgálva megszámlálták. Az „anya” fa 109 évet élt. Törzsét felszeletelték és történelmi emlékként intézményeknek, iskoláknak adták megőrzésre. Tönkjét pedig lebetonozták. Ezen a helyen azonban a mogyorófa 600 éven át gyökeréből mindig megújult — ezért mondtuk 600 évesnek —, ahogy ez 1935-ben is történt: az öreg fát kiszáradás után folyamatosan felváltotta a fiatal. KI ültette ide először a mogyorófát ? Erre vonatkozólag két mondát tudtunk összegyűjteni a helybeliektől, mi, a polgári iskola cserkészei, amit tanárunk dr. Fölföldy Sándor dolgozott fel. Mindkettő szerint Nagy Lajos királyunk leánya, Mária volt a faültető. Azóta is foglalkoztatott, hogy a monda mennyire közelíti meg a valóságot? Miért magasabb az utca szintjétől 1 méterrel a Vár u. 18. sz. telek, amikor a többi ház a járdához igazodik. Miért híres a fa. vagy a hely? Tudjuk, hogy Nagy Lajos királyunk ^létének utolsó 20 évében igen gyakran töltött heteket, hónapokat családjával Diósgyőrben. A mogyoróiét balkáni hadjárata alkalmával, a törökökkel vívott első ütközete győzelmének emlékére 1365—1370 között hozhatták Diósgyőrbe. A telek pedig azért magasabb az utca szintjétől. mert a kővár építésének idején rendezték a várárkot, szélesítették, és a kitermelt földet szándékosan hordták ide, hogy dombot képezzenek. A csemete fává erősödött. A dombon, a fa alatt hirdették ki a törvényeket, a parancsokat és utasításodat. Ezért évszázadokon át Tót- vényfa volt a neve. Említése a diósgyőri Református Egyház 1659. évi díjlevelében is olvasható: „Vagyon két nyomásra való föld. mely szántóföld. Egyik, a rövid föld a törvényfa alatt.” Itt történt az ítéletek nyilvános végrehajtása, a férfiak esetében a pálca, és a nőkkel szemben a kor- bác.sütés. A huszárok számára itt fújta a kürtös a gyülekezőt, a sorakozót. a kőkertben (később Tapoica- rét) történő szemlére, ahol a hadnagy, vagy a kapitán" ellenőrizte a létszámot és a kivonulási harckészséget. A dombról az egész huszárvár (elővár) betekinthető volt. (Folytatjuk) hallgatni a minap a Kossuth rádióban elhangzott, a hegyközi kisvasút tragédiájával foglalkozó műsort. De a Déli Hírlap kommentárját olvasva is felszakadtak bennem azok a sebek, amelyeket a markoló ejtett, amikor belemart a kisvasút pályatestébe. De azt a jajveszékelést sem tudom elfelejteni, amikor az utolsó menetrend szerinti személyvonat úgy tette meg a Sárospatak — Sátoraljaújhely — Füzérkomlós közti távolságot, hogy a sípja egyfolytában szólt. Ezrek integettek sírva ennek a vonatnak! Meghalt egy csodálatos kisvasút, pedig meggyőződésem, hogy nem kellett volna meghalnia!... Még a MÁV Sátoraljaújhelyi Pályafenntartási Főnökségének vezető mérnöke voltam — az 1960-as- évek végén — meg helyi tanácstag, és a tanács vb tagja, amikor felmerült a város azon dilemmája,. hogy korszerűsíteni kellene a 37. számú fő közlekedési út átkelési j szakaszát, de ezt nagyban nenezíti a kisvasút jelenléte. Ez időben volt napirenden a Ronyva árapasztó medrének építése is. Néhányan, helybeli szakemberek — mint a Közlekedéstudományi- Egyesület tagjai — e szervezet égisze alatt végeztünk egy nyomvonalkutatást. s találtunk egy igen kedvezőnek tű ő átvezetési módot a városon a kisvasút számára, amelyik elkerüli a főutcát. Ez a nyomvonal a Károlyi fatelepnél rávezette a kisvasutat a nagyvasúti állomás első vágányára, s azon ment végig, egészen a vágóhídi sorompóig, ahol rátért a Ronyva árapasztó jobb parti töltésére, s azon már ki is haladt a városból északi irányban, és a torzsási állomáson visszatért az eredeti nyomvonalra. Ehhez persze össze kellett volna hangolni az árapasztó és a kis- vasút-áth elyezés munkáit. 1 méterrel szélesebbre kellett volna építeni a töltést. Ez viszont tetemes megtakarítással járt volna, mert mintegy 70 ezer m3 kitermelt földet nem kellett volna 10 km-re elszállítani. Ehhez a MÁV gyors döntésére lett volna szükség, a MÁV azonban halogatta ezt. A töltés tehát megépült az eredeti terv szerinti szélességgel, a fölös földet természetesen elszállítva 10 km-re... Pedig a város akkori országgyűlési képvisel lőjével felkerestük személyesen is a MÁV illetékeseit. A fogadtatásunk hűvös volt __ A képviselőnő előtt igen szégyelltem magam az egyik kollégám magatartása miatt. Aztán elkertiltem Sátoraljaújhelyről, ide, Miskolcra, már itt éltem meg kedv .’t kisvasutam tragédiáját. Én nem tudom. ki. milyen mértékben érintett és felelős a történtekért. De azokkal a hegyközi és bodrogközi parasztemberekkel érzek együtt, akik annak idején, a bontáskor megvásároltak 1—1 szál sínt. s azt ma is gondosan őrzik a csűrben, várva a kisvasút újraéledését. Még vasutas koromban vonalbeutazást tartva találkoztam Pálházán egy ..külföldre szakadt” és éppen hazalátogató házaspárral, akik nekem estek. Mondja! Maguk meg vannak őrülve? Halljuk, meg akarják szüntetni ezt a csodálatos vasutat! Tudia. mit költenek Sváieban, hogy ígv gyönyörködhessenek a turisták a kilátásban? Mit mondhattam volna .. . A nyomvonal még ma is létezik. Igaz. a töltést kicsit szélesíteni kellene. N«»m tudom, az egykori tanulmányunkból fellelhető-e még Valami Ha nem. az sem bai. Bennem frissen elevenen él a téma. Bár az élet másfelé sodort, ma is taz a vagyok a Közlekedéstudományi Egyesületnek. Vállalom. hogy kis segítséggel újra elkészítjük a tanulmányt. Ha kell... Gergely László általános mérnök icstii !i Ma tartja tanácstagi fo-í gadóóráját Lörincz Zoltán, a 13. Sz. Általános Iskolában (Mátyás király u. 21.), 18—19 óra között: dr. Kálmán 'András, a gépipari szakközépiskolában (KuD "RóI q i'if 1 (1 1 17 á tril
