Déli Hírlap, 1989. május (21. évfolyam, 99-124. szám)
1989-05-16 / 111. szám
60, 40, 19 esztendeje Miskolcról ■ irfák, irtuk Műkincsek és virágok REGGELI HÍRLAP, 1929. MÁJUS 3. A városháza nagytermében pénteken délután 6 órakor nyílik meg a Lévay József Közművelődési Egyesület képzőművészeti szakosztályának nagy, szezon- záró képkiállítást.. Reprezentatív kiállítás, amely csaknem teljesen felöleli ennek a városnak minden művészi értékét. Egy munkában eltelt esztendő eredményeit hozták magukkal a kiállító művészek és nagyon szerencsés gondolat volt a vezetők részéről az, hogy erre a szezonzáró kiállításra meghívták az egyesület kferetein kívül éló és dolgozó miskolci művészeket is. Ily képen az együttes kiállítás tágasabb kereteket nyert, és azt dokumentálja, hogy az egymástól független utakon járó művészek téma és mamer tekintetében sok olyan érdekeset tudnak produkálni, aminővei a szokott, programszerű tárlatokon csak kevésszer találkozunk. Százhét kép kerül kiállításra az egyesület szezonzáró tárlatán, és ez a nagy szám magában véve is beszédesen bizonyítja, hogy a Lévay József Közművelődési Egyesület képzőművészeti szakosztálya ez évben igazán serényen dolgozott. Értékes és szép kiállítás, amely a maga változatosságával bizonyára nagy vonzerőt fog gyakorolni a közönségre is. A kiállító négy vendégművész munkásságát és egyéniségét a miskolci közönségneK eddig nem nagyon volt módjában megismerni. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG, 1949. MÁJUS II. A Függetlenségi Népfrontba tömörült pártok, a város és a tómegszervezetek kezdeményezésére Miskolcon kertészeti verseny indul meg „a virágos Miskol- cért”. A mozgalom célja: 1. A város lakossága közti verseny, a házak ablakainak, erkélyeinek virágokkal való díszítésére és virágos kiskertek létesítésére. 2. A város kertészete parkosítja a még erre szoruló közterületeket. A Népkert gondozatlan területeit is parkosítják, fásítják, botanikus kertet létesítenek. Akik a versenyben részt vesznek, jelentkezzenek a városháza kulturális ügyosztályán. A versenybizottságnál be kell jelenteniük nevüket és pontos lakcímüket. A versenybizottság döntése alapján a győztesek oklevelet kapnak. . A „Versennyel a virágos Miskolcért” mozgalom május 20-án indul, s június 5-ig tart. Á verseny időtartama alatt kedvezményes áron lehet növényeket és palántákat vásárolni a városi kertészetnél. DELI HÍRLAP, 1970. MÁJUS 3. ' Dr. Petró Sándor, a Munka Érdemrend arany fokozatával kitüntetett érdemes orvos négy évtizedes művészetpártoló és műgyűjtői tevékenysége során több e£.er darabot számláló, különböző műfajú, a képző- és iparművészetet egyaránt felölelő értékes, változatos, gazdag anyagot gyűjtött össze. Képzőművészeti gyűjteményét tudományos alapossággal és hozzáértéssel alakította ki, azzal a céllal, hogy a magyar festészet és szobrászat fejlődését a barokk kortól kezdve napjainkig bemutassa. A gyűjtemény számos olyan muzeális értékű festményt őriz, amely közgyűjteményeink állandó kiállításának is dís;e lenne. A Petró-gyűjtemény most bemutatásra kerülő része a reformkortól napjainkig csaknem másfél száz műalkotással művészetünk legjavát reprezentálja. Miskolcon kezdeményezték, Dabason alakítják r Nyomdász Ifjúsági Szövetség (NYISZÍ ideiglenes névvel új ágazati ifjúsági szövetség létrehozását kezdeményezték a múlt hét végén, a csanyiki politikai képzési központban. A kétnapos tanácskozáson 27 nyomda ifjúsági szervezeteinek Képviselői vettcK részt, közülük a NYIS2 megalakulását bejelentő szándéknyilatkozatot egyelőre tizenhatan írták alá. köztük a Borsodi Tiyorr.da ifjúsági szervezetének képviselői ic A Nyomdász Ifjúsági Szövetség a KISZ jogutódjának a Demiszr.ek a t"Cszervezeteként akar működni, szeretné felvállalni tagjai érdekeinek képviseletét, és szakmai programokat is ígér. a nyomdászfiataloknak. Közös rendezvényeikkel a nyomdászképzés, illetve átképzés keretében szeretnék megismertetni pékiául valamennyi nyomdászfiatallal a jelenleg ismert és Magyar- országon ■ használt legfejlettebb nyomdatechnikákat. Egvelőre az új ifjúsági szövetség program-, illetve együttműködési szabályzat- tervezetét Készítik el. Június 9-én és 10-én pedig Dobáson találkoznak ismét. Itt döntenek ezekről a dokumentumokról, s megválasztják a NYISZ vezetőit, akik az eddigi elképzelések szerint társadalmi munkában dolgoznak majd. A mostani hétvégét egyébként íiemcsaK politizálással, a Demisz első országos tanácskozásán elhangzottak értékelésével töltötték a nyomdák ifjúsági szervezeteinek képviselői. A szabadidős program részeként felkeresték a Borsodi Nyomdát is, ahol Horváth Ferenc igazgató tájékoztatta őket a vállalat munkájáról. Pénzt hoz a gondoskodás Ampullát is gyárthat a rehabilitációs üzem * Az üvegtechnikai részlegnek nagy jövője van a rehabilitációs üzemben A múlt héten egy olyan fiatal lányról írtunk, akit testi betegsége lelkileg is megviselne, ha nem lenne munkája. A megváltozott munkaképességűek gondját nem lehet csak nyugdíjjárulékkal, vagy segélyekkel orvosolni. Legtöbbjük kitartóan és becsülettel dolgozik, ha tehetségének, képességének, fizikai erejének megfelelő munkát kap. A Borsodsziráki Bartók Béla Mezőgazdasági és Ipari Termelőszövetkezet ezért alakította meg évekkel ezelőtt a városi tanács kezdeményezésére a József Attila utcai rehabilitációs üzemét. A tagság sem ellenezte, hogy nem hoz magas nyereséget. De sikerült úgy működíemi, hogy nincs rajta veszteségük. Ettől az évtől kezdve pedig még kedvezőbb, megváltozott feltételek mellett dolgoznatmak. hiszen a szövetkezet . leányvállalatává alakult az üzem, ami azt jelenti, hogy ötvan százalékos dotációt igényelhetnek. Bable György, igazgató szerint ezután még rentábilisabban dolgozhatnak, és reményeik vannak az üzem fejlesztésére. Mi mindennel foglalkoznak most a rehabilitációs üzemben? A Diósgyőri Csokoládégyárnak itt működik egy csomagolórészlege, ahol a lányok, asszonyok éppen most a Télapó-figurákat öltöztetik. A megváltozott munkaképességűek húsz százalék normakedvezményt kapnak, ám van. akinek a teljesítménye meg is haladja a teljes normában foglalkoztatottakét. Ez az üzem félmillió forint árbevételre tesz szert havonta. A üo\ bozgyártó részleg két műszakban dolgozik, évente két-hárommillió forin >s megrendelést kapnak az ország minden részéből. A Miskolci Likőrgyár állandóan itt rendeli a kartondobozait. Foglalkoznak műanyagfeldolgozással és szitázással. A legreményteljesebb üzletág az üvegtechnika, amelynek igen szép jövőt jósolnak. Az Orvosi Műszerkereskedelmi Vállalat a nagy megrendelőik közé tartozik. Mivel megbízható partnernek bizonyultak, előrehaladott tárgyalások folynak arról, hogy lízingben ampullagyártó gépet vásároljanak. Azt szeretnék ugyanis elérni, hogy a Chinoin miskolci injekciótöltő gyárának innen szállítsák az ampullá- kát. Ha ezt a terv« sikerül valóra váltani. 20—25 rehabilitált dolgozónak tudnak kát műszakban könnyű ülőfoglalkozást biztosítani. O. E. Epizódok Sztálin életéből 4. Kínzókamrák áldozatai Y5ÍI Az itt következő részlet Rój Medvegyev ítéljen a történelem című, a Kossuth Könyvkiadónál ebben az évben megjelenő Sztólin-éiet- rajzából való. A Sztálin által létrehozott terrorgépezet egyik első eleme az ártatlan emberek letartóztatása volt. A gépezet azonban nem csapán a kényelmetlen emberek elszigetelésére vagy megsemmisítésére jött létre. Meg kellett tömi akaratukat is. Rá kellett kényszeríteni őket arra, hogy hamis vallomásaikban elismerjék a kémkedést és a kártevést, rá kellett bírni őket arra, hogy a „nép ellenségeinek” nevezzék önmagukat. Ezt azonban a nyomozás törvényes módszereivel és formáival nem lehetett végrehajtani. Ezért Sztálin a „nép ellen ségeivel ’ szemben szentesítette a ráhatás, fizikai módszereinek alkalmazását. 4 A VALLATÖKNAK MINDENT SZABAD Tudjuk, hogy még a „szent” inkvizíció is bizonyos keretek közé próbálta szorítani kínvallatási gyakorlatát. A belügyi népbiztosság számára nem volt Iszaák Rubin húga a következőket írta bátyjáról: „Minden eszközt bevetettek, hógy megtörjék... Közölték például vele, hogy a felesége súlyos beteg, 4. mi re azt felelte: Nem tudok rajta segíteni, magamon sem tudok segíteni. Előfordult, hogy a vizsgálótiszt barátságosan beszélt vele: Iszaak Iljics, erre a pártnak van szüksége. Egyidejűleg folytak az éjszakai kihallgatások is. Ilyenkor egyetlen perere sem hunyhatta le a s'zemét, azonnal felkeltették, záporoztak a kérdések, gúnyolták lelki erejét, „mensevik Jezuskának” nevezték. Egyik éjjel levitték a pincébe, ahol több börtöntisztviselő és egy Vasziljevszkij nevű fogoly várta. Ennek fivérem jelenlétében a következőt mondták: Magát azonnal agyonlőjük, ha Rubin nem tesz vallomást. Vasziljevszkij térden állva könyörgött a fivéremnek: Iszaak Iljics, mibe kerül magának vallomást tenni?! A fivérem azonban rendíthetetlen és nyugodt maradt, még akkor is, amikor. Vasziljevszkijt ott, helyben agyonlőtték. Annyira biztos volt az igazában, tv>gy meg ezt a szörnyű megpróbáltatást is elviselte. Másnap éjjel is semmiféle korlátozás. Az elvadult nyomozók nemcsak verték: hanem meg is nyomorították a foglyokat. Kiszúrták a szemüket, letépték a körmeiket, átszúrták a dobhártyájukat, eltörték ke- züket-lábukat, izzó vassal égették őket, megnyomorították nemi szerveiket. I. Hanszuvarov ismert pártmunkás a vizsgálat során 10 napon át egyfdivtában vízben állt. Sztanyisz- lav Koszior felesége elmondta, hogy férje hóhérai, miután nem sikerült ő megtörniük, 16 éves lányát bevitték abba a szobába, ahol a kihallgatás folyt, és apja szeme láttára megerőszakolták. Ezek után Koszior aláírt minden „vallomást”, lánya pedig, a börtönből kikerülve, vonat alá vetette magát., Előfordult, hogy a férjet felesége, a feleséget férje szeme láttára kínozták meg. LIVI 1CV.HLÜA <X jJIIlUtrUtf. IDAúttal egy fiatal egyetemes tának látszó embert talált ott. Amikor az egyetemistával "közölték: Magát agyon lőjük, mert Rubin nem tesz vallomást, a fiatalember széttépte a mellén az inget, és felkiáltott: Fasiszták, csendőrök, lőjetek! Azonnal agyonlőtték. A fiatal fiú kivégzése megrendítette fivéremet.” Alekszej Sznyegov tanúsága szerint a belügyi nén- bizrtosság leningrádi részlegének kínzókamráiban néhány foglyot a betonpadlóra ültettek, és négy oldalról szögekkel kivert ládával borították be. Felül egy rács volt, amelyen keresztül a foglyot naponta egyszer megnézte az orvos. Ilyen, egy köbméteres ládába ültették a kis termetű Sznye- govot és a hórihorgas Pavel Dibenkót, az első szovjet kormány hadügyi népbiztosát. Ügy hírlett, hogy ezt a módszert a finn titkourend- őrségtől kölcsönözték. A belügyi népbiztosság a Gesta- pótól is átvett kínvallatási módszereket és tapasztalatokat. Amikor a foglyot a kihallgatásra vitték, az egyik ezredes egy pohárba vizeit, és felszólította a rabot, hógy igya ki. Ha az nem tett eleget ennek az ocsmány követelésnek, sokszor ott pusztult anélkül, hogy 1 kihallgatták volna. Szűrén Gazar- jan tanúsága szerint, miután Szoszo Buacsidzétől, a grúz hadosztály parancsnokától nem sikerült a kívánt vallomást kicsikarni, kínvalla- tói felmetszették a hasát és a haldokló Szoszót az egyik cellába hajították, (...) 4 KIVÉGZÉSEK A PINCÉBEN A „legsúlyosabb büntetésre” ítélteknek csupán egy részét tartották valamilyen oknál fogva néhány napig, vagy olykor hónapokig siralomházban. A legtöbbjüket mindjárt a tárgyalás után kivégezték. Ez különböző módon történt: az embereket tarkón lőtték a lépcsőn, vagy a börtönfolyosón, csoportosan agyonlőtték őket a pincében. Egyes elbeszélések szerint, a kivégzések idején egy traktormotort járattak. hogy az utcán ne hallják a lövéseket. Más moszkvai börtönökből a város környékére vitték kivégzésre a foglyokat. J. P. Fro- lov feljegyezte a kísérőcsapatok egyik katonájának az elbeszélését. A katona többször kísért főbelövésre ítélt embereket. Az egyik moszkvai temető mögötti üres térre' vitték őket. S ott a temető fala tövében lőtték agyon az elítélteket. Két ember foglalkozott ezzel, akiik ott laktak egy viskóban. Amikor a kísérőosztag odaszállította az elítélteket, a kunyhóból előjött az egyik részeges arcú férfi, átvette az okmányokat, , és a foglyokat, s ott helybeli mindjárt agyon is lőtte őket. A viskóban, amelybe a katona egyszer bement, az asztalon két üveg áT!t. Az egyik vízzel, a másik vodkával tele. 4 EMBERTELEN . BCRTONÁILAPOTOK Azokra az emberekre, akiket nem végeztek ki, többéves börtön várt. Ezekben a i börtönökben a rendtartást a végletekig megszigorították. Az egyszemélyes cellákba akár öt embert is, a tízszemélyesekbe pedig 40—50 embert zsúfoltak össze. A foglyoknak megtiltották, hogy az ablakhoz menjenek, hogy nappal a priccsen heverjenek, sőt olykor még azt iá, hogy beszélgessenek. A legcsekélyebb ürüggyel magánzárkába csukták őkét, megvonták tőlük a sétát, a levelezést. „Az egyik cella ajtaja előtt megállítottak — mondja el visszaemlékezéseiben' M. Isov, volt katonai ügyész. — A felügyelő kinyitotta a> zárat, feltárta az ajtót, és, szó szerint betuszkolt a cellába ... Ha visszagondolok arra, amit a mennyországról és a pokolról hallottam, háti ez a cella igazi pokol volt. A 40 négyzetméteres cellában mintegy 270 embert tartottak. Az emeletesprics- csekkel zsúfolt cellában kellett valahogy elférniük az oda beterelt foglyoknak. Az emberek ott nyomorogtak a priccsek alatt, a priccseken,? ’ sőt a sarokban a nagy kübli fedelén is.” Kujbisevben sok foglyot helyeztek el a tágas börtönpincében. ahol a központi fűtés csövei húzódtak. Nyáron a foglyok a pincében 33 rovarfajt számoltak össze, a többi között legyet, tetűt, bolhát, poloskát és csótányt. Az. emberek testét * fekélyek borították el, s iszonyú kínokat okoztak. A Moszkva környéki Szu- hanov börtönben a foglyokat éheztetiék. Két hónapi börtönkoszt után az emberből csak csont és bőr maradt. A börtön az épület pincéjében és alsó szintiéin volt, a felső szinteken üdülőt ren-. öeztek be a belügyi néobiz- tosság munkatársai számára. (Folytatjuk) »
