Déli Hírlap, 1989. május (21. évfolyam, 99-124. szám)

1989-05-13 / 109. szám

Vetítések és fórum Felső-ausztriai Joncsó Miklós lesz az elnö­ke a június 15. és 20. között megrendezendő miskolci film- fesztivál zsűrijének. (Szó van róla, hogy a fesztiválprogra­mon kívül, mintegy „csatolt” eeseményként Janesó-filmet - filmeket? - ' is levetítenek, esetleg olyat, amit Magyar- országon eddig még be se mutattak)» A fesztiválvetítések a Kos­suth moziban leáznek, ahol 48 dokumentúmfilmet, hír­adófilmet. népszerű tudomá­nyos filmet mutatnak be, lesz számos úgynevezett in­formációs vetítés, mint pél­dául a Magyar Televízióé, a filmfőiskolásoké, bolgár fil­meseké. görög dokumentum- filmeseké. Ezek a vetítések zömében a Hevesy Iván Filmklubban lesznek, ahol válogatást mutatnak be a glasznoszty filmjeiből, a svájci Solcthurnban meg­rendezett fesztivál 'díjnyer­tes alkotásaiból. A 29. miskolci filmfeszti­vállal párhuzamosan rende­zik meg városunkban a köz- művelődési filmfórumot, 19M júrútíS I5-A') veti rangban a megyei és a városi tanács 40—40 ezer fo­rintos díja. öt kategóriadí­jat adnak ki, az egyik az MTV-é, a másik a Kossuth Kiadóé, a harmadik a HM Politikai Főcsoportfőnöksé­géé. a negyediknek és ötö­diknek még nincs gazdája, szabad a gazda. (A 20—20 ezer forintos díjakat a fel­ajánló intézmény képviselői adják át.) A fesztivál igazgatója most is György István film­rendező, akinek — verse­nyen kívül — levetítik, még­pedig magyarországi ősbe­mutatóként a „Földobott kő ... Tíz magyar, francia” című filmjét. Lesz gyerekműsor a Ró­naiban, vetítés a MAB-szék- házban, emlékműsort ren­deznek Bodrossy Félix al­kotásaiból, bemutatják a Felmentés nélkül című „Ózd-filmet”, amelynek ren­dezője Tényi István. A zsűritagok között van — mások mellett — Feledy Gyula, Sára Sándor és Fü- leki József. Sz— A fesztiválplakát Máté fúvósok A 27. borsodi műszaki he­tek rendezvénysorozatára ér­kezik Miskolcra május 23-án a Felső-ausztriai Erőmű Részvénytársaság fúvószene­kara. Az 50 tagú együttes délelőtt a Tudomány és Technika Háza előtt, dél­után pedig a sétálóutcán, a Pannónia Szálló előtti téren ad nyilvános hangversenyt. Kellemes kikapcsolódást, jó szórakozást ígér az ér­deklődőknek a Vörösmarty Művelődési Házban a Magá­nyosok Klubja. Társaságot, partnert találhatnak itt az egyedülállók. Zenéről a Pakk együttes gondoskodik. A klub vasárnaponként, t órától fogadja a magányoso- nat. Kaktuszok világa A kaktuszok világa cím­mel tart vetítettképes elő­adást dr. Boros Attila május 15-én. délután hat órakor az Ady Endre Művelődési Ház Kocsis Pál kertbarát körében. Az előadáson min­den érdeklődőt szívesen lát­nak. amelynek „főhadiszállása” a Rendezvények Háza. Forgal­mazni. de hogyan? címmel Gombár József, a MOKÉP igazgatója tart előadást — amelyet természetesen vita követ —, találkoznak és eszmét cserélnek a film- és videotárak vezetői, szó lesz András munkája. rumnak. Az előadók között lesz Vitányi Iván. az Orszá­gos iiözművelődési Központ főigazgátója. Természetesen a Rendez­vények Házában is több ve­títés lesz, köztük számos videoprogram. A valódi bajok orvoslásáért független cigány szervezet alakult az amatőrfilmek forgalmazá­sáról, hogy csak néhány programját említsük a fó­A versenyfilmek közül a legjobbnak ítélt a SZOT nagydíját érdemli ki. Ezt kö­A Nyékládházi Kavicsbánya felhívása Értesítjük a Tisztelt Lakosságot, hogy a Kavicsbánya Vállalat nyékládházi üzemében a 35. sz. főút mindkét oldali tavain intenzív, éjjel-nappali hajóforgalommal bá­nyászati tevékenység folyik. A tófelület és parti környéke a bányaüzem teiülete, ott illetéktelen személyek tartózko­dása biztonságtechnikai szempontból nem megengedett, és veszélyes. A sporthorgászok ,és családtagjaik az ÉMHE engedélye és feltételei alapján tartózkodhatnak bánya­tavaink partjain. A TÓBAN FÜRDENI, CSÓNAKÁZNI TILOS, ezeket a tiltó táblák is jelzik a tavak környékén. Közeleg a nyári fürdésre is alkalmas időszak, így kérjük o lakosságot, hogy az értelmetlen, esetleg végzetes bal­esetek elkerülése céljából felhívásunkat megszívlelni, és betartani szíveskedjenek. Kavicsbánya Vállalat Nyékládháza Üzemvezetés A KI ŐSZ FUVARSZERVEZŐ IRODA Miskolc, Széchenyi út 70. sz. Tel.: 88-000 szaílf- és tÉilixiy 3—20 tonnásig mindenfajta fixplatós és billenős kocsikkal, valamint speciális autómentő, önrakodós és „termos" kocsikkal is rendelkezik. A rakodást is megoldjuk. Fuvarozunk eseti megbízás és keret-szerződés alapján is. Hivatalos iránydijat alkalmazunk. Tájékoztatás: 36-100 telefonon. Fuvarrendelés: 88-000 telefonon. Jöjjön hozzánk, mi házhoz megyünk! Az emberi, alkotmányos és kisebbségi jogok érvényesí­téséért, a cigányság identi­tásának védelmében lép fel a közelmúltban alakult Phralipe (Testvériség) Füg­getlen Cigány Szervezet. Miskolci tagszervezetüket kéthete hívták életre. Az autonóm szervezet elődjének az 1957-ben, a nemzetiségi szövetségek mintájára alapított Magyar Cigányok Kulturális Szövet­ségét tekinti. Közvetlen elődje pedig az 1985 óta fo­lyamatosan működő cigány értelmiségi csoport. A most alakult szervezet értelem­szerűen azokat várja sorai­ba. akik a jelenlegi érdek­képviselettel elégedetlenek. A Phralipe bekapcsolódik a cigánysággal kapcsolatos po­litikai vitákba, döntésekbe. A tisztázatlan kérdéseK megválaszolásába a közvé­leményt is szeretnék bevon­ni. A Független Cigány Szer­vezet április 29-én megala­kult tagszervezetének ügy­vezető titkára Horváth Ala­dár tanító, soros képviselő­je Szegedi Dezső színmű­vész és Horváth Gyula köl­tő. Elképzeléseikről a hejő- csabai Gárdonyi Géza Mű­velődési Házban a ma dél­után 5 órakor kezdődő nyil­vános közgyűlésen hallhat­nak az érdeklődők. »ÉVÁI NAGYLEXIKONA RÉVAI NAGYLEXIKONA RÉVAI NAGYLEXIKONA Az első két kötet ára: 917 Ft/db Név: __-....................................................... Cím: ..............................*................................................................ ............ példányban megrendelem a Révai Nagylexikon köteteit az alábbi cimen: Babits Kiadó, Szekszárdi, Pl.: 237 A megrendelés határideje: 1989. június 30. Megrendelése után a megjelenéssel és fizetéssel kapcsolatos kérdésekről részletes tájékoztatót, valamint befizetési csekkeket küldünk! RÉSZLETFIZETÉSI KEDVEZMÉNY! iiio Fiatal képzőművészek az NDK-ból és Magyarországiéi címmel kiállítás nyílik hétfőn - délután 4-kor - a Miskolci Galériában. Az NDK-ban megrende­zett A magyar kultúra nap­jai, és Magyarországon az NDK kultúra napjai kereté­ben közös kiállításon mutat­koznak be a két ország képzőművészei. (Hazánkban az Ernst Múzeumban és Miskolcon). A kiállító festő-, grafikus- és szobrászművészek mind­egyike 35 éven aluli. Van­nak közöttük, akik főisko­lát végeztek, de vannak autodidakták is. A kétnyelvű katalógushoz a két ország művelődési mi­niszterei írtak előszón, ez- niszterei írtak előszót, ezzel is megadva az esemény rangját. Gazdag, sokszínű anyag szerepel a Miskolci Galériá­ban. Megnyitót Ute Horn- bogén, az NDK Képzőművé­szeti Kiállítás Központja művészettörténésze és L. Menyhért László, művészet­történész, a Fiatal Képző­művészek Stúdiójának veze­tője mond. Május 28-ig te­kinthető meg a kiállítás, amelynek anyagát minden kedden tárlatvezetés kereté­ben ismerkedhetnek meg az érdekdőlők. ?k A kiállítás rendezése közben (Fejér Frnő felvétele) A nyanyelvűn kiöl, déiidőben A miskolci utcanevekről Gyermekkoromban az „Üveggyáránál laktunk, és a Vá­rosház térre jártam iskolába, természetesen gyalog. Hazafe­lé, hogy ne legyen olyan unalmas a hosszú út, nagyobb ki­térőket is téve, mindig más-más utcát választottam. Nem­csak kedvenc utcáim voltak, hanem kedvenc utcaneveim is. Jóval később tudatosult bennem, hogy az általam bebaran­golt utcák- kicsiben tükrözik a miskolci utcanévadási szoká­sokat. A Gyár utca. azért kapta ezt a nevet, mert itt vannak a környék legnagyobb gyárai (vasgyár, üveggyár), a Szövő ut­cán még én is láttam a régi selyemszövő üzem épületeit (ezeknek a helyén épült a Béke szálló). A Hutás utca a ré­gi vas-‘és üveghuták (olvasztókemencék) emlékét őrzi. Gya­koriak a férfi és női keresztnevek, a virágnevek és az égi­testek nevei: Gyula, Gyöngyvirág, Nap, Hold. Csillag utca. ' (A Gyöngyvirág utca nevét, sajnos megváltoztatták.) ,A Győ­ri kapu az ősi városkapuk egyikét jelzi (ahogyan a Zsolcai, Csabai, Szentpéteri kapu is.) A Ibgkedvesebbek voltak ne­kem a Meggyes alja. Torony alja, Vászonfehérítő utca és a Pap szer nevek. (A Meggyes alja ma Bacsó Béla szocialista újságíró nevét viseli.) A Vászonfehérítő utca neve a hajdan itt lakó mesterek tevékenységére utal, a Torony alja köny- nyen értelmezhető, a Pap szer talán kevésbé. A „szer” sok egyéb mellett azt jelenti: „Az utca valame­lyik oldala, sora” vagy „A falu valamelyik része”. Eredeti­leg tájszó, illetve népnyelvi szó volt. Tehát a Pap szer az az utca volt, amelyen a pap, illetve a papok laktak, a Kö­zép szer az utcák soi’ában a középsőt jelenti. írásmódjukra a Miskolc térképen többféle változatot találunk: Pap szer, de Közép-szer utca. Véleményem szerint mind az „alja”, mind a „szer” mellett felesleges az „utca” megnevezés is, hi- szen^a szavak ezt a jelentést már magukban hordozzák. He­lyesírásukra pedig az vonatkozik, ami általában az utcane­vek helyesíi’ására, hogy ti. kötőjel nélkül külön írjuk a név­től, ahogy az út, utca, köz, tér nevét is. (Ez utóbbit mi, miskolciak különösen a Búza tér esetében fogadjuk el ne­hezen, annyira egy fogalomnak érezzük a hajdani búzavá­sár-tér nevét.) A mi környékünkön is voltak olyan utcák, amelyek egy-egy jelentős történelmi személy nevét őrizték. Pl. Schweidel Józsefét, aki az aradi vértanúk egyike volt. Azt tapasztalhatjuk nyostanában, hogy különösen az ősi magyar családnevek írása és kiejtése szinte még több gon­dot okoz, mint a németes jeiiegűeké. Nehezen boldogulunk Pl. Dessewffy Arisztid nevének írásával és kiejtésével. (Öt is Aradon végezték ki a szabadságharc hős tábornoka volt.) Nevének írása hagyományaink szerint történik. A magyar írásbeliség kezdetén ugyanis egy-egy hangot több betűvel is jeleztek. Ebben az esetben az „s” a „zs” hang jelölésére szolgált, az „ew” az „ö” hangot jelöli. A kiejtés tehát csak „dezsőfi” lehet. (A Batthyány névé: „battyányi”, ugyanis a „tthy”-„tty”, a szó végi ,;n”-„ny”, az „y”-„i” értékű.) Érdemes utcaneveinket tanulmányozni, sokat elárulnak múltunkról, történelmünkről, nyelvünkről is, és aki nem is­meri ezeket, nehezebben tud kötődni a helyhez is, ahol él. ' Kovács Ferencné \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents