Déli Hírlap, 1989. május (21. évfolyam, 99-124. szám)
1989-05-11 / 107. szám
5^c A Hámori-tó megtisztított élővize a horgászoknak is öröm Ki kezdeményezte a reformkort? Mit akar és mit nem az MSZMP miskolci szervezete? címmel a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetének egy korábbi, s egy miskolci tanácsi, valamint több helyi pártvezetöt bíráló vitairatára válaszolva terjedelmes írás látott napvilágot a Déli Hírlap és a Heti Hírnök május 2-i számában. Az MSZMP Miskolc Városi Végrehajtó Bizottságának 12 tagja aláírásával megjelentetett cikkben megdöbbenéssel olvastuk azt a mondatot, amely az alábbi megállapítással kezdődik: „Kezdeményeztük, örömmel üdvözöljük, hogy a városban létrejönnek a reformkörök.” Ezzel kapcsolatban kijelentjük: az MSZMP Borsod - Abaúj-Zemplén Megyei, I-es számú Reformkorét, amely 1989. április 21-én, pénteken a Nehézipari Műszaki Egyetemen tartotta első nyilvános rendezvényét, nem az MSZMP megyei, vagy városi vezető testületéi, illetve ezek vezetői, hanem a kör platformját megfogalmazó és elsőként aláíró nyolc párttag, név szerint Érdődi István, Barta György, Korin- thusz Katalin, dr. Fankucsi Márta, dr. Páczelt Istvánná, dr. Piskóti István, dr. Tompa Sándor, és Zámborszky Ferenc kezdeményezték. Ami a városi párt-végre- liajtóbizottság 12 tagjának levelét illeti, nem vitatjuk el egyetlen, személyében támadott párttagnak vagy pártonkívülinek sem azt a jogát, hogy az őt ért vádakra a nyilvánosság fórumain válaszoljon. Méltányoljuk, hogy az említett írásban közlik, tisztában vannak vele: az általuk leírtakkal nem minden párttag ért egyet. Éppen ezért helyesnek tartottuk volna, ha az "írásunknak nem a Mit akar és mit nem az MSZMP miskolci szervezete? címet adják. Ezzel ugyanis azt sugallják, hogy az általuk leírtakkal teljes mértékben azonosul a miskolci pártközvélemény. Sajnálnánk, ha a cikket elolvasva ez tudatosulna a miskolciakban, illetve a megye lakóiban. Az írás több’ tartalmi megállapításával, de mindenekelőtt a hangvételével ugyanis nem értünk egyet. Politikai vezetőkhöz méltatlannak tartjuk» azt a hangnemet, amelyet a miskolci párt-végrehajtóbizottság 12 tagja megenged magának. amikor az MDF vezetőinek vitairatát, ennek szándékait és hangvételét minősítik. Elvárjuk, hogy a jövőben valamennyi felelős pártvezető korrekt, higgadt hangon érveljen a hasonló politikai vitákban, kerülve ezzel a személyeskedésnek, a kioktatásnak é& a lekezelésnek még a lát atát is. Az MSZMP B.-A.-Z. Megyei, I-es Számú ■ Reformkörének szóvivői testületé A reformkor észrevételéhez: március 30-án a Nehézipari Műszaki Egyetem aulájában a városi párttitkárok részére értekezletet tartottak. Több száz résztvevő előtt a városi pártbizottság első titkára kifejtette: a reformkörök megalakítását szükségesnek, fontosnak tartja. Hozzáfűzte azt is, hogy alulról jövő kezdeményezésként jöhetnek létre ezek a körök. Ami pedig a párt városi végrehajtó bizottsága által jegyzett válasz hangvételét illeti: tegye mellé bárki az MDF (Heti Hírnökben publikált) állásfoglalását és döntse el maga, melyiknek a stílusa a visszafogottabb. Hordalék!oqó gátak Ahol egy esztendeje még iszapos-zsombékos rész volt a Hámori-tóban, ott most már élővíz hullámzik. Piukovics József, a Garad- navölgyi Vízi Társulat ügyvezető igazgatója elmondotta. hogy az elmúlt évben a társulat által kitűzött célokat megvalósították. Mindenekelőtt megépítettek két hordalékfogó gátat a tó felső végében, majd úszókotróval emelték ki a tóban le- rakódott iszapot. Mintegy 5300 köbmétert termeltek ki. Hogy megakadályozzák a tó újbóli feltöltődését erre egyrészt a kiépített gát szolgál, másrészt pedig a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság által a Garadna patak völgyében létesített hordalékfogó gátak. Ezeket azokban a völgytorokban helyezték el, amelyek a Garadna-völgyre nyílnak, s ahonnan egy-egy nagyobb eső. záporidején a patakba, illetve onnan a tóba került a domboldalról , lemosott föld. öt ilyen gát készült el. s hatása máris érezhető. fl betegek érdekeit is képviselik Orvosi kamara Borsodban Etikai kódexet akarnak • Mit várnak tőle? Az országos alakuló gyűlés megtörtént, a bírósági cegbejegyzés szintén, s az alapszabály rendelkezésre áll: a Magyar Orvosi Kamara szervezeti felépítése folyamatban van. — Mi a helyzet Borsodban? Mekkora az érdeklődés? — A kérdéssel dr. Sótonyi Gáborhoz, a megyei kórház főigazgató- helyetteséhez fordultunk. — A megyei kórház orvosainak mintegy kétharmada jelezte belépési szándékát a kamarába, amelynek ideiglenes választmányi bizottságát a kamarai közgyűlés egy évre választotta meg. Ebben Borsod is képviselve van dr. Bánfalvi Sarolta gyermekfogász által. A területi szervezés az ő feladata. — Mit várnak a kamarától az orvosok? — Az elfogadott alapszabály szerint a Magyar Orvosi Kamara az orvosok szakmai, érdekvédelmi, ön- kormányzattal rendelkező demokratikus szervezete. Célja a kamaráról szóló törvény kezdeményezése, az orvosak szakmai, etikai, gazdasági, szociális érdekeinek érvényesítése, az orvosi tevékenység színvonalának emelése, társadalmi jelentőségének elismertetése. Az orvosi kar tehát azt várja, hogy ezeket az érdekeket pontosan megfogalmazza ez a szervezet, ugyanakkor segítsen a korszerű orvosi tevékenység elvi feltételeinek — az orvosképzési, továbbképzési és szakképzési rendszer követelményeinek kidolgozásában, az etikai normák megfogalmazásában és fejlesztésében., Feladata kell hogy legyen az orvosi hivatás gyakorlásának szakmai és etikai felügyeleté, a részvétel az egészségügyi politikai célok, az egészségügyet érintő koncepciók, tervek, normatívák, jogszabályok kiParlament folyosóján Az ifjúság sorsáról (Tudósítónktól) Tegnap még úgy tűnt, hogy hiába készültek fel a képviselők az ifjúsági törvény végrehajtásáról szóló vitára, mert Németh Miklós, a kormány elnöke kérte: a T. Ház vegye le a napirendről Deák Gábornak, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökének beszámolóját. Az indokai között szerepelt. hogy őszre elkészül a kormány három évre szóló programja. Auban részletesen foglalkoznak az ifjúság helyzetével is. Az ülésteremben nem fogadták lelkesedéssel az indítványt. A képviselők azzal érveltek, hogy na most elmondhatnák a véleményüket, akkor a kormány is fontos és jól hasznosítható . tanácsokat kapna a program kidolgozásához. A miniszterelnök végül is rugalmasnak bizonyult: most is, és idén még egyszer tárgyalnak az ifjúság helyzetéről. A mostani felszólalók között lesz dr. Csontos János- né, izsófalvi képviselő is. Milyen álláspontot képvisel majd a vitában? — kérdeztem tőle az egyik délelőtti szünetben. — Szerintem ki kell mondanunk, hogy az 1971-es ifjúsági törvényben megfogalmazott elvek és főbb célkitűzések nem igazolódtak. A kormány szinte eredménytelenül foglalkozott az ifjúság ügyeivel. Ami az Á1SH létrehozását illeti, ezzel nem bővültek az állami ifjúsági munka eszközei. Ha egy kicsit erősebben akarnék fogalmazni, azt mondanám, melléfogás volt az ifjúság és a sport ügyeiben ilyen módon közös nevezőt keresni. A kormánynak most konkrét, válságkezelő, rövid távon is érvényesülő intézkedéseket kellene hoznia. A döntésekbe be kell vonniuk az érintetteket, magukat a fiatalokat is. — Mégis mi segíthetne rövid távon a fiatalok helyzetén? — Véleményein szerint meg kell szüntetni az ifjúsági törvényt. De ezt csak akkor szabad maid hatályon kívül helyezni, ha már az ú j alkotmányban rögzí'. :t- tük az ifjúság érdekeit védő normatívákat, jogokat. Javaslom például, hogy a gondtalan gyermekkor megteremtése érdekében a nőket állampolgári jogon illesse meg a megfelelő reálértékű gyermekgondozási segély. Ma még nincs így, pedig igen fontos, hogy ne csökkenjen a nemzet létszáma! A családok védelmében bővíteni kellene a bedolgozói rendszert is. Indítványozom: a család nélkül nevelkedő veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeknek, fiataloknak nyújtsunk fokoztt védelmet. Célszerű, hogy a költségvetési refoi n során az oktatás számára olyan normatív és intézmény-támogatási rendszert dolgozzanak ki, amely lég-. alább 50 százalékkal meghaladja a jelenlegi tényleges költségeket. Az iskolákban ingyenessé kell tenni a tankönyv- és tanszerellátást, s gondoskodni kell a gyerekeknek alanyi jogon járó egyszeri, ingyenes étkezésről. Javaslataim között szerepel az is, hogy a munkába álló fiataloknak biztosítsák az első munkahelyet, s csak ezután garantálják nekik a munkanélküli segélyt. Most már végre azt is el kellene érni. hogy valóban a teljesít ménjüktől és ne az életkortól függjön a bérezés, az első lakáshoz jutás lehetősége is illesse meg a fiatalokat. (bujdos) dolgozásában. Segít a más szervezetekkel váló, kapcsolattartásban és együttműködésben. — Szó van a célok között az etikai normatívák kidolgozásáról. Mióta nincs etikai kódexe az orvostársadalomnak? — Az utóbbi évtizedekben etikai kódex nem jelent meg De megjelent az Orvosi rendtartás, amely az egészségügyi törvénnyel és annak végrehajtási utasításával együtt most mérvadó. De ezek nincsenek egységes keretbe foglalva. Ezért feltétlenül szükséges az orvosok, de a társadalom szempontjából is, hogy az orvosi tevékenység etikai normatívái egységes pieghatározással, egységes kiadványban fogalmazódjanak újra. • — Személy szerint mit vár a kamarától? — Remélem, hogy ez a kamara teljesen demokratikus úton, alulról építkezve egy idő után be tudja tölteni azt a szerepet, amire vállalkozik, és amit el is várnak tőle. Álláspontunk szerint a kamara operatív szerveinek a regionális szerveknek kell lenniük. A konkrét esetekkel, a konkrét ügyekkel ugyanis a területeken, a regionális centrumokban kell foglalkozni, amelyek nem kötöttek a köz- igazgatási határokhoz. — Csak a területen lehet az orvosok érdekeit kellő súllyal képviselni? — Nagyon hangsúlyoznám, hogy nemcsak az orvosoknak, de a betegeknek, a társadalomnak az érdekeit is, mert az orvosi érdekvédelem elválaszthatatlan a népesség egészségügyi érdekvédelmétől. • — Ki lehet tagja a kamarának? — Az, aki magyar, vagy honosított orvosdoktori oklevéllel rendelkezik, és nem áll foglalkozástól való eltiltás hatálya .alatt. Kizárólag az érvényes orvosi gyakorlatra elfogadott diploma a feltétele a kamarai tagságnak. — Mi a szervezeti felépítés lényege? — A mi elgondolásunk az, hogy minden kórház a hozzátartozó alapellátási területtel — tehát a körzetekkel — hoz létre egy-egy kamarai csoportot, s ezekből a csoportokból alakulna ki a városi, a megyei szervezet s a több megyét összekapcsoló regionális szerv. — A megyei kórházhoz összességében hány orvos tartozik? — Nálunk körülbelül 600 orvosról van szó. itt tehát egy erős csoportra lehet számítani. Jól felfogott érdekünk, hogy minél többen vegyenek részt a kamara munkájában, mert a küldöttközgyűlésre, amely egy év múlva ül össze, 50 kamarai tagonként választhatunk egy- egy területi képviselőt. Azok a területek. intézmények tudják tehát majdan a hatásukat jobban érvényesíteni, amelyeknek az orvosai nagyobb számban reprezentálják a tagságot. Dr. Bánfalvi Saroltától, az Országos Választmányi Bizottság tagjától tudtuk meg: a Semmelweis Kórház orvosi karának csaknem egésze nyilatkozott már belépési szándékáról, ugyanakkor a Vasgyári Kórházban az állami vezetés elzárkózott a szervezés elől. Megyeszerte erőteljesen folyik a szervezet felépítése, s 1600—1700 kamarai tagra számítanak. A tagdíj egyébként 35 éven felüliek számára évi 120C forint, 35 éven aluliaknak 500 forint. A gyesen, gyeden nyugdíjban levők, évi 120 forintot fizetnek. (radványi) Levél árok-ügyben Ha befejezik, utána újra felbontják... Nemrég adtuk hírül, hogy megkezdődik az idén a Centrum Áruház bővítése, és levelet kaptunk a Miskolci Postaigazgatóságtól, amelyben arról van szó. hogy az áruház átépítése miatt előre kell hozni egy postai munkát, amely újabb árkok kiásását jelenti a Centrumnál. A Centrum Áruháztól nem messze lévő új telefonközpont teljes kiépítéséhez tartozik. hogy a város hírközlő hálózatát is megújítják. Ezért a Centrum Áruház nyugati oldalán, a Beloiannisz utcában meg kellett kezdeni a vezetékek fektetését. Ez azzal iár. hogy a Centrum Áruház melíetti buszmegállónál a díszburkolatot 15 méter hosszban felbontják és ez némileg J zavarja majd itt a gyalogos- j forgalmat. Eredetileg azt szerették volna, ha ez a burkolatbontás akkor történik meg, amikor amúgy is muszáj ásni az áruházbővítés miatt. De ezen a területen csak leghamarabb ősszel fognak munkához az áruházépítők, addig a postások pedig nem tudnak várni, mert különben nem tudják üzembe he. lyezni az új telefonközpontot. Tehát május 2-től négy hétig ott lesz az árok a Centrum mellett. Később pedig majd ha megkezdődik az áruházbővítés, újra bontanak ... Ilyenkor szokták mondani a városlakóik, hogy nem tudja a jobb kéz. mit csinál a bal. De ebben az esetben a jó előre nyilvánosságra hózott udvarias magyarázattal talán valóiában e! lehet érni azt. amit a postások levelük végén kértek: a város lakosságának szíves megértését...
