Déli Hírlap, 1989. április (21. évfolyam, 76-98. szám)
1989-04-12 / 83. szám
Megkérdeztük a miskolciakat 3. dlkotmányozó nemzetgyűlés, 1956 és nagyberuházásaink snrsa ! 1989 februárjában a megye lakosságát reprezentáló, í majd’ hatszáz borsodi és I miskolci lakostól véleménye- í két kértünk többek között i olyan aktuális belpolitikai í kérdésekről, mint rz, hogy 1 legyen-e Alkotmányozó 1 Nemzetgyűlés, vagy sem, ! 1956 újraértékeléséről vagy f nagyberuházásainak sorsáról. A megkérdezett miskolciak 44 százaléka azzal ért egyet, hogy ne az 1985-ben megválasztott Országgyűlés, hanem az Alkotmányozó Nemzetgyűlés döntsön az ország alaptörvényéről. Ezzel | csak bizonyos fenntartások- | kai értett egyet a kérdezet- | tek 31 százaléka, és egyál- | talán nem értett egyet a ^ megkérdezettek negyedrésze. Ebben a kérdésben színié semmi különbség sincs a pártonkívüliek és a párttagság véleménye között, de más csoportosításban sem voltak jelentős eltérések a válaszok között. Éppen a vizsgálat időpontjában hangzott el Pozsgay Imre nyilatkozata arról, hogy 1956-ban nem ellenforradalom volt, hanem népfelkelés. Ez a nyilatkozat akkor nagy vihart kavart, és bizonyos értelemben sokkolta a közvéleményt (s főként persze a pártközvéleményt). A megkérdezettek válaszai azt mutatják, hogy a többség bizonyos fenntartások mellett 1956 eseményeinek újraértékelésével ért egyet. Tehát a közvélemény nagy részét ebben a kérdésben ugyanaz a kompromisz- szumos mentalitás jejlemzi, mint amilyen kompromisz- szumos megoldás végül is kikerekedett ebből az ügyből. Egyértelműen azonban csak minden ötödik miskolci helyeselte 1956 úi értékelését. Minden negyedik miskolci ezzel szemben foglalt állást, keményen és határozottan még a gondolatát is elutasítva annak, hogy 1956-ról ne mint ellenforradalmi lázadásról essék szó. Érdekes módon 1956 kérdésében a párttagság még talán tole- ránsabb is, mint a pártonkí- vüü közvélemény. Ugyanakkor az értelmiségiek és az iskolázott csoportok, valamint a fiatalok között alig volt olyan, aki kategorikusan elutasítaná 1956 eseményeinek alapos újragondolását, differenciáltabb, árnyaltabb bemutatását. A közvélemény nagyon egyértelműen foglalt állást a nagyberuházások kérdésében. Alig volt olyan, aki ezeknek minden fenntartás nélküli támogatója lenne, a megkérdezettek 40 százaléka pedig kifejezetten az azonnali leállítás mellett (Bős—Nagymarost illetően elsősorban), illetőleg a nagyon alapos újratárgyalás mellett voksolt. A lényeg, hogy a közvélemény a folyó nagyberuházásokkal szemben nagyon erős kifogásait hangsúlyozta, és ezek teljes újragondolását, átfogó revízióját kívánja. A parkok, játszóterek egy részét is társadalmi munkában gondozzák Miskolcon Munka a kosért, ’89-ben (Vége) $ A kenyeret nemcsak megrendelni — eladni is tudni kell Vezetői fogadóóra D A Miskolc Megyei Városi Tanács mai, meghosszabbított ügyfélfogadási napján Gápelné Tóth Rózsa tanácselnök-helyettes a hivatali helyiségében fogadóórát tart 15 és 18 óra között. ? Ahol a szükség, ott a segítség: Kétmillió fákra9 bokrokra, fűmagra Majdnem 115 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek tavaly a miskolciak. Vagyis — beleszámítva újszülöttet, csecsemőt és aggastyánt — a város minden lakója 549 forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a város gyarapodásához, szépítéséhez. A városi tanács elnöke, dr, Kovács László a közelmúltban egy nyilvános fórumon azt is kijelentette: hihetetlenül felértékelődött napjainkra a társadalmi munka jelentősége, hiszen minden eddiginél kevesebb pénzből kénytelen gazdálkodni a város. De vajon tud-e, s ha Igen, akkor mit tud ilyen helyzetben segíteni a társadalmi munka? Erre kerestünk választ 0 MÉRSÉKELT LELKESEDÉS Kertész Béla, a Város- gondnokság társadalmi munkát szervező osztályának vezetője szerint a tavalyihoz képest legalább 5—10 százalékos növekedésre volna szükség; újabban évről évre körülbelül ennyivel nőtt a miskolciak által létrehozott érték. Hogy elérhető-e idén is ez az 5—10 százalékos gyarapodás, azt ma még lehetetlen volna megjósolni. Az viszont tény, hogy a Városgondnokság szakemberei a társadalmi munka- program tervezetét jó előre elküldték a város vállalataihoz, intézményeihez, hogy véleményt kérjenek a miskolci, közösségektől, illetve, hogy megtudják: ki miben tudna segíteni. Az eddigi tapasztalatok szerint roppant mérsékelt volt a lelkesedés. A kollektívák egy része meglehetősen visszafogottan ajánlkozott. A Városgondnokságon ' ezt azzal magyarázzák, hogy egyre nehezedik a helyzet, mind több a bizonytalanság a gazdasági életben, egyre kötöttebb a vállalatok gazdálkodása. ÉrtFizetünk, vaoy hető, ha senki sem kötelezi ! el magát szívesen, amikor nem biztos, hogy be is tarthatja az ígéretét. A társa- : dalmi munka szervezői azért , nem mondtak le. róla, hogy a programban szereplő cé4: lók valóra váltásához az ed-*’51 digieken kívül újabb jelent-*’1 kezők is akadnak. (A jelentkezőket a Városgondnokság társadalmi munkát szervező osztályán, a Győri kapu 48 —50-ben várják. Telefonszámuk: 84-411.) • NINCS AKI LOCSOLJON ' ' ’* ‘ Hogy mi mindent szeretne elérni a város ebben az évben társadalmi munkával? Folytatnák a Garadna-völgyi Ipari Emlék- és Kirándulópark építését. Elkezdenék a város fogadókapuinak kialakítását. Az Avas-Ruzsinban megkezdett sport- és sza- . v badidőközpontban idén á. közművesítést, a sportpályák “ építését, a lelátók kialakító- . sát tűzték ki célul. De folytatni kívánják a Lyukóvöl- gyi Bányász Békepark megépítését, s további támogatókat keresnek a város is- ' kóláinak számítástechnikai programjához. Az avasi lakótelepen, Berekalján és a Komlóstetőn pedig folytatnák a zöldterületek kialakítását. Ünnepkor is kereskedjen Az egyik élelmiszerüzlet csemegepultján húsvétról megmaradt főtt, kötözött sonka csúfoskodik, Olyan kétes színezetű, hogy ha szezonvégi áron, leértékelve kínálnák, akkor sem venné meg senki. Próba-szerencse alapon mégis kísérleteznek vele. Egyetlen deka húsvéti sonka sem maradt meg azonban egy jó forgalmú hentesüzletben. Hogyan tudtak kalkulálni ilyen pontosan? Az eladó elárulja a titkot: évekre visszamenőleg vezetik a könyvet a rendelésekről, és így jól meg tudják becsülni, mennyit kell rendelni. Hogyan lehetne ezt a pontosságot több napos ünnepek esetén a tej és a kenyér megrendelésekor is érvényesíteni? Átütő ötlettel sajnos, egyik termelő vagy kereskedő vállalat képviselője sem állt elő azon az értekezleten, amelyet a városi tanács ellátásfelügyeleti osztálya minden ilyen ünnep előtt megtart. A múlt héten már a május elsejei ellátás forgatókönyvét készítették, de természetesen összegezték a húsvéti és az április 4-i tapasztalatokat is. Mint elhangzott: az ipar rendre felkészül, többet is termel a kelleténél, s néhány üzletben mégis hiba csúszik a számításba. Húsvétkor negyven, április 4-c után pedig 60 mázsa kenyér maradt a boltokban és a raktárakban. Ugyanakkor április 4-én hosszú sor állt a kenyér és a tej árusítására kijelölt vendéglátóhelyeken. A vendéglátósoknak meglepetést okozott ez a nagy igény: nincsenek arra berendezkedve, hogy utánpótlásról gondoskodjanak. Egy kis kereskedői leleménnyel egy-egy bolt vezetője megegyezhetett volna a szomszédos vendéglátóhely vezetőjével, hogy vegye át a nála megmaradt kenyeret és tejet. Biztonságot adhatna a boltosoknak az is, ha törzsvevőiktől előrendelést vennének fel ünnepek előtt. Május elseje újból háromnapos ünnep lesz. s jó alkalom arra, hogy a boltokban kipróbáljanak valami újat. S úgy járuljanak hozzá a ünnepi hangulathoz, hogy a maguk haszna is meglegyen. Ehhez viszont kereskedői erényeket kell csillogtatni. Hiszen a vásárló ünnep után is szívesen visszatér abba a boltba, ahol előtte mindent megkapott. O. E. Az antópályadíj feladja a leckét a vállalatoknak is A május 1-től bevezetendő autópálya- és autóút-hasz- nálati díj érzékenyen érinti a fuvarozó vállalatokat is. A Borsod Volánnál már kiszámolták, hogy körülbelül 10 millió forintos többlet- költséget jelent számukra az autópálya-bérletvásárlás. S ^zek a 12—18 ezer forintos szelvények át sem ruházhatók — még vállalaton belül sem! Ha tehát az egyik autóbusz műszaki okok miatt nem tud útnak indulni, a tartalékjárat nem használhatja ennek bérletét. S a megszabott útvonalat sem lehet megváltoztatni. A menetrend szerinti helyközi járatok közül csak kevés kanyarodik ró autópályára vagy autóútra, a rendelet inkább' a Borsod Volán külön- . járatait érinti. Még nem döntötték el, hogy a bérletek árát a nyereség terhére számolják fel. vagy egy esetleges áremelésből fedezzék-e. Ha drágábban járnak az autóbuszok, emelkedik a tár- sasutak tarifája is? Kérdésünkre a Borsod Tourist hivatalvezetője. Simon László elmondta: egyetlen saját autóbuszukra megváltják a bérletet, ennek díját azonban az árrésből gazdálkodjék ki. Jobban aggasztja őket, hogy kevés turista érkezik hozzánk a környező szocialista országokból, s az úthasználati díj miatt valószínűleg még kevesebben szánják el magukat egy magyarországi kirándulásra. A Belkereskedelmi Szállítási Vállalat miskolci ki- rendeltségének 80—82 gépkocsija járja az országot, ezek számára bérletet kell vásárolniuk — tudtuk meg Fogarasi László forgalmi vezetőtől. Ez körülbelül 1 millió forintjába kerül a cégnek. Egyelőre még nem döntötték el, hogy emelik-e áraikat. Ez ugyanis rontaná az esélyeiket. hiszen az egyébként is kemény közúti fuvarozási konkurenciaharcban csak alacsonyabb árakkal maradhatnak versenyképesek. Mivel napijegy váltására az autópályákon és autóuta- kon nem lesz mód, feltételezhető, hogy egynapos utakhoz senki sem váltja ki a bérletet. Inkább kerülőutat választ. Ez Budapest—Mis-- kolc .között a régi 3-as, azaz a 30-as út. Mivel itt csak egy-egy sávon haladhat a forgalom, .megnő a baleset- veszély. Kovács Gábornak, az egri központú Heves Megyei Közúti Igazgatóság üzemeltetési főmérnökének véleménye szerint’ a forgalom a jelenleginek a duplájára nő majd. A mostani forgalmat elbírja ugyan ez a szakasz, de baljós előjel a jövőre nézve, hogy a 30-as úton nagyobb felújítást nem terveznek, csupán a Hatvan , környéki szakaszon kerül idén új aszfaltburkolat az úttestre. Várhatóan személy- gépkocsiból lesz több ezen a szakaszon, hiszen a vállalatok kénytelenek lesznek éves bérletet váltani. Komoly fejtörést okoz tehát a vállalatoknál az autópálya- és autóút-használati díj bevezetése. S pontosan kalkulálni sem tudnak, hiszen a részletekről eddig nem kaptak tájékoztatást. Persze, ha nem ügyelünk rá, az újonnan létrehozott értékeknek is csak ideig- óráig örülhetünk. Hiszen a fáradságos munkával kiala- i kított parkokat gondozni is ,| kell, s rendszerint itt kéz- j dődik a baj; nincs, aki gereblyézze a füvet, aki lo- ! csolja az elültetett fákat... e VÁROSÜZEMELTETÉSI ÜGYEK Mint kiderült, egyre kevésbé várhatjuk el mindezt a Városgondnokságtól, hiszen a városüzemeltetésre is egyre kevesebb jut. Érthető, ha azt szeretnék, hogy az ilyen tennivalókból is vegyék ki részüket a miskolciak. Éppen ezért szívesen vennék, ha mindenhol akadna vállalkozó a környékbeliekből a parkok, zöldterületek. játszóterek rendszeres karbantartására. A lehetőségekhez képest anyagilag is támogatnák őket. Kis híján kétmillió forintjuk van például fák, bokrok, fűmag vásárlására. Ahol az utakat, a járdákat szeretnék rendbehozni ott is tudnak anyaggal segíteni. Erre valamivel több. mint hárommilliója van a cégnek. t F. H. B. A. j
