Déli Hírlap, 1989. április (21. évfolyam, 76-98. szám)
1989-04-18 / 88. szám
r Évente 22 cser tonna Csak hull, csak hull reánk a por Környezetvédelmi helyzetkép Borsodban • 4 zajt nem lehet megszokni • Az átmeneti tárolók: időzített bombák megye 1420 légszennyező forrásainak 72 százaléka. Nagy mennyiségű szilárd szennyező anyagot és különféle gázokat bocsát ki — többek között — a Lenin Kohászati Művek, a Borsodi Ércelőkészítő Mű és a He- jőcsabai Cement- és Mész- mű Részvénytársaság, és az uralkodó széljárás miatt tovább rontja Miskolc levegőjét az Észak-magyarországi Vegyiművek, de a Kazincbarcikai Hőerőmű és a Borsodi Vegyi Kombinát is. Az LKM szilárdszennyezőanyagkibocsátását mérsékelte a korszerű vízágyús salakgranuláló üzembe állítása, és az SM-kemencék leállítása. Az ÉVM bűzkibocsátása a véggáz-égetővei gyakorlatilag megszűnt. A HCM Rt. porkibocsátása a karbantartás függvénye. A BÉM-ben sajnálatos módon, a lég- szennyezést csökkentő érdemi intézkedés nem történt. A megye összes gazdálkodó szervezete évente hozzávetőlegesen szilárd szennyező anyagból 22 ezer tonnát kén-dioxidból 130 ezer tonnát kén-monoxidból 120 ezer tonnát, nitrogén-oxid- ból pedig 30 ezer tonnát bocsát a levegőbe. Tovább növeli a légszennyezést a motorizáció fejlődése, a gépkocsiállomány növekedése, a téli hónapokban pedig a lakossági fűtésből eredő szennyeződés. A januári, februári szmogos idő figyelmeztetését tehát igen komo- , lyan kell vennünk ... • A NÉPKERTBEN MOTOROK BŐGNEK — Sajnos, az utóbbi évtizedben jelentősen emelkedtek a zaj szintek, elsősorban a városokban. Miákolc minden lényegesebb forgalmi útja mentén meghaladja a zajterhelés a határértéket Különösen nagy a határértékek túllépése a főforgalmi utak mellett, ahor az autóbuszok, teherkocsik és nehéz gépjárművek zajhatásai a meghatározók. A zajszint csökkentése elsősorban a városokat elkerülő forgalmi utak megépítésétől várható amelyek közül legsürgősebbek a 3-as, a 26-os, a 37-es utak elkerülő szakaszai összekötései. A főforgalmi utakon jellemző a 20 _25 százalék közötti nehézgép- jármű-arány. amely jelenleg teljes egészében a városok belterületeit terheli. A már kialakult helyzet a fentieken kívül lényegesen nem javítható, a szervezési és egvéb intézkedések csak kisebb, helyi javulást eredményezhetnek. Ezért legfontosabbnak az új utak. az úi lakóterületek akusztikai szempontból szakszerű tervezését tartiuk. Egyéb oa- nasz-beielentések is je'z’k a problémát, a különböző érdekek egyeztetése azonban sokszor nehéz feladat. így például a népkerti salakmo- torpályán zajló edzések zaja is jelentős belvárosi területeket érint, ezért kívánatos lenne az edzéseknek a városból való kitelepítése. Téves felfogás az, hogy az ipari üzemek állandó zajterhelését meg lehet szók-'. Ennek ellenőrzése, mérése, szabályozása már hatodik éve folyik. Az ipari zaj csökkentésének lehetőségei reálisak, ehhez azonban a legtöbb esetben pénzre van szükség, mivel a zaj okát csak korszerű technológiák alkalmazásával lehetne jelentősen csökkentem. A vállalkozások számának növekedésével arányosan nő a lakossági panaszok száma; a különböző telepek, vendéglátóhelyek, kisiparosok, bedolgozók zajhatásai miatt. • KELLENE A HULLADÉKÉGETŐ — Egyre nagyobb gondot jelent az, hogy a megyében jelentős mennyiségű kommunális és ipari hulladék keletkezik, veszélyes hulladékból 100—130 "ezer tonna évente. Általában a hulladék kezelése nagyrészt megoldatlan. A kommunális hulladékok ártalmatlanítása 83 lerakóhelyen deponálással történik. Anyagiak hiányában a korábban Sajópüspö- kinél tervezett regionális hulladéklerakó és a rudabá- nyai égetőmű építése a közeljövőben nem várható; az új hulladéklerakó hely keresése folyamatban van. A veszélyes hulladék kezelése csak részbe* megoldott. A vállalatok úgynevezett üzemi átmeneti tárolókat létesítettek, ezek egy részét azonban még megfelelő műszaki védelemmel kell ellátni a biztonság érdekében. Működik néhány lerakó, ártalmatlanító telep, így a Miskolci Közterület-fenntartó Vállalat olajosiszap-ártal- matlanítöja is. A meglévő ártalmatlanítási, hasznosítási kapacitások nem elegendők, ezért nagy szükség lenne az országos veszélyes hulladék- kezelő hálózat tagjaként tervezett, de anyagi okokból elhalasztott rudabányai hulladékégető, illetőleg a regionális hulladéklerakó megvalósítására. • KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK — A környezetvédelem és a vízügy fúziója — foglalta össze tájékoztatóját az igazgató — minőségi változást eredményezett. Az új szervezet létrehozásával az igazgatóságnál a környezetvédelemben foglalkoztatottak létszáma megduplázódott, az integráció folytán javult a műszerellátottság, így a környezetre veszélyt jelentő tényezők mérése, megfigyelése teljes körűbbé vált. Ellenőrzéseinkkor a feltárt hiányosságok esetén rendszeresen élünk a számunkra biztosított kényszerítő eszközökkel — kötelezés, bírság, szabálysértési feljelentés — annak érdedében, hogy a környezetszennyezést, károsítást megelőzhessük. Hasonló célt szolgál az új létesítmények. technológiák engedélyeztetésekor adott véleményezésünk is. Azáltal, hogy az igazgatóság a közeljövőben megkapja az I. fokú környezetvédelmi hatósági jogosítványt, működésünk hatékonysága nagymértékben megnő. * Légszennyezés, zaj, hulladék — mindez az emberi tevékenység következménye, mi állítjuk elő. Ezért az ellenük való védekezés nem lehet csak a hatóságok, az erre a célra létrehozott Intézmények. gazdálkodó egységek feladata. Társadalmi érdek, mindnyájunk érdeke, hogy egészségesebb környezetben éljünk, ezért mind- annyiunknak tenni kell. Oravcc János j(c Befestették a lánckorlátokat a Bajcsy-Zsilinszky úton: a Platán Gmk dolgozói a vá- rosaondnoksáq megbízásából végezték a munkát. A körzet tanácstagja a tanácstagi alapból 50 ezer forinttal járult hozzá a festés k ölt.ségeihez. Az összegből arra is futja, hogy az út menti zöldterületre virágokat, bokrokat ültessenek. Megállítani a pusztulást Mit mívelnek a Mívesek? Talán sikerül végre változtatni a hajdani diósgyőri településközpont, a Blaha Lujza utca és környékének szégyenteljes állapotán. Nemcsak arról van szó, hogy a város lassanként fel kívánja számolni az itt kialakult nyomortelepet — mert ez a szándék önmagában elégtelen, hiszen azóta az intézkedések vajmi keveset érnek, amelyeket nem támogatnak a városlakók önkéntes kezdeményezései. A Blaha Lujza utcán most egy mesteremberekből álló kisszövetkezet kíván megkapaszkodni. A Mívesek nevet viselő kisszövetkezet tagjai asztalosok, fafaragók, lakatosok, tanárok, kőművesek, és sokan mások, akik értenek ahhoz, hogyan lehet ódon házakat újjávarázsolni. A tervük is az, hogy a Blaha Lujza utca 20. sz. alatti műemlék házat megkapva a tanácstól, ott alkotóműhelyt és néhány lakást alakítsanak ki. A szomszédos telek bekapcsolásával olyan kiállítást hoznak létre, amelyben bemutatják a Miskolcon /ösz- szeszedett díszes, régi kapukat, rácsozatokat. Azokról a kapukról, rácsokról van szó, amelyeket felújítani már nem lehet, csak hasonmásukat építhetik vissza eredeti helyükre. A Mívesek arra számítanak, hogy lassanként sorra vehetik a többi Blaha Lujza utcai házat is, lépésről lépésre felújítva azokat. Ott helyben szeretnének egy olyan csapatot összehozni, amely nemcsak egyszerű kivitelezőként venne részt ebben a munkában, hanem diósgyőri lakosokként, saját környezetüket formálva, az ott élők igényeit szem előtt tartva segítenének megmenteni a végső pusztulás előtt álló lakónegyedet. Bizonyosak vagyunk benne, hogy Diósgyőr szebb jövőjét az efféle kezdeményezések hozhatják meg elsősorban. (k—ó) Épül a tornaterein Elkészült a miskolci kereskedelmi szakközépiskola tornatermének alapozása. Az építők a pillérek beállítását végzik ezekben a napokban. Az új létesítményt bekapcsolják a távfűtőhálózatba. Kezelés: Kisgyőrben Jelentősen javult az elmúlt években Kisgyőr község lakóinak egészségügyi alapellátása. A faluban a tanács szerint jók az orvosi kezelés tárgyi és személyi feltételei. Ernőddel közösen megoldották a hétvégi ügyeleti szolgálatot, s bevezették a településen a fizikoterápiás kezelést is, így a betegeknek nem kell már Miskolcra bejárniuk.. A városok levegőszennyezettsége, a zajártalom a lakosság alapvető életfunkcióit közvetlenül érinti, ezért napjainkban a környezetvédelem, a környezettel való gazdálkodás politikai tényezővé lépett elő. A jogos panaszok sorában újabban megjelent a veszélyes hulladékok kezelésének, megsemmisítésének megoldatlansága is, amely hovatovább már az ivóvízbázisokat is fenyegeti. Borsod megyében. Miskolc térségében az ipari koncentráció miatt az országosnál kedvezőtlenebb ebből a szempontból az összkép. — Mit mutatnak a mért adatok, tények, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a környezetromlás megállítására, megakadályozására? — kértünk tájékoztatást dr. Pados Imrétől, az Északmagyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatójától, a Miskolc Városi Vízvédelmi Bizottság elnökétől, a Miskolci Környezetvédelmi Bizottság tagjától. • TÖBB MINT A FELE SZENVEDI — Az országban egyedülálló Miskolc-térség és a Sajóvölgyi ipari 'koncentráció erősen szennyezett környezetében él a megye lakosságának több, mint a fele, 400 ezer ember. Miskolc, Ózd és Leninváros ipari övezetében található a Végre valami, amiben Miskolc a legjobb! Legalábbis az Energiafelügyelet véleménye szerint az egész országban városunk áll a legjobban a közvilágítás korszerűsítésével — hallottuk Kertész Bélától, a Városgondnokság osztályvezetőjétől. Köztudott, hogy 1987-ban kezdődött ez a munka. Ekkor cserélték ki az elavult higanygőzégőket az energia- takarékos nátriumlámpákra a Kiss Ernő utcán, valamint a Marx és a Táncsics tér között. Erre az évre összesen 1300 lámpa cseréjét tervezte a városgondnokság, s az égők jelentős részét már felszerelte az ÉMÁSZ. Befejezték a munkát az avasi lakótelep első és második építési ütemében, a belvárosi lakótelepen, a Felszabadítók útján, a Csabai kapuban, a kilián-északon és -délen, a Lorántffy, valamint a Bertalan utcában. Körülbelül 600 darab, úgynevezett osz- lopfejes lámpatest cseréje van még hátra, de ezzel is várhatóan június végéig végeznek a kivitelezők. S hogv miért van szükség a lámpacserére? Egyrészt azért, mert lényegesen nagyobb fényerővel világítanak a nátriumlámpák, mint korszerűtlen társaik. Ráadásul' kevesebb energiát fogyasztanak. így a villanyszámlán egy év alatt, pontosan any- nyit lehet megtakarítani, mint amennyibe a beruházás kerül. Idén egyébként 10 millió • forintot költ a város- gondnokság a lámpacserére. Ugyanennyit áldoz erre az ÉMÁSZ is. ök , szintén június 30-ra fejezik be a munkát. A saját beruházásukban egyebek között a Győri kapuban, a Tízes honvéd, a Hoffmann Ottó és a Hunyadi utcában korszerűsítik a közvilágítást. Ha ebben a tempóban folytatódhatna a munka, vagyis minden évben ennyit áldozhatna a város a lámpacserére, két év alatt mindenütt nátriumégő világíthatna Miskolcon. Hogy lesz-e erre pénz, azt ma még nem tudni. A városgondnokságon mindenesetre azt javasolják, hogy jövőre is folytatódjék a lámpacsere. B. A. Az ÉMÁSZ szakemberei cserélik az egész városban a lámpákat. (Fejér Ernő felvétele) Nátriumégők Amlt rdkö'‘ö;fek' t - megspóroljak SS esti lény a v8Htsnyszám!án
