Déli Hírlap, 1989. április (21. évfolyam, 76-98. szám)
1989-04-12 / 83. szám
A DH várospolitikai fóruma Újra mpsnyitottak tíz miskolci temetőt Kegyeletes gondjaink A hamvakra túl sokat kell várni hatnak abban, hoey igénybe vehető az általuk kiszemelt temető, akkor talán jobban megóvhatok lesznek ezek a ..sírkertek”. • KEVÉS A HELY A teljes képhez az is hozzátartozik. hogy óriási gond ma Miskolcon a temetkezésA re is. A nehézségeket tovább növeli, hogy hazánkban továbbra sem elfogadott temetkezési mód a ham- vasztás: a temetkezések majd’ 70 százaléka még mindig koporsós. Sokan hozzáteszik mindehhez, hogy ebben nemcsak a vallási szempontok játszanak szerepet. A hamvasztást azért sem sikerült elterjeszteni, mert ma is heteket kell várni arra, míg valaki megkaphatja hozzátartozói hamvait. Ez azt jelenti, hogy akkor kell újra átesnie a családnak a gyászszertartás felkavaró mozzanatain, amikor már némi idő eltelik a haláleset után. + Az avasi temető korlátozott mértékben ugyan, de továbbra is használható (Szabán Gabriella felvételei) Jó helyen állnak-e a házak? Hangos vita csend-ügyben Tíz miskolci temetőnél feloldották a korlátozásokat, és május 1-től újra lehet temetkezni a tetemvári református, azaz a Deszka-temetőben, a Szent Anna, a Nagyleány református és evangélikus, a Törkölyösi, Szent József, a Kondor Béla utcai, a lyukói és a Mindszenti római katolikus és evangélikus temetőkben. A városi tanács végrehajtó bizottsága ezzel a két ellenszavazattal meghozott döntésével olyan rendelkezést változtatott meg. amelyet az elmúlt évek alatt sem fogadtak el a város polgárai, ráadásul a korlátozó szabályok fenntartása most már anyagi gondokat is okoz a városnak. • ZÖLD SZIGETEK Az elmúlt évben felülvizsgálták Miskolc 34 temetőjének helyzetét. A tanácsi illetékesek ezt olvan lépésnek nevezték, amelynek hármas indoka volt. Egyrészt elfogyott a városban az a pénz, amely temetők bővítésére, fejlesztésére fordítható, másrészt pedig a lakosság továbbra is joggal ragaszkodott ahhoz, hogy használhassa a város régi temetőit, oda temetkezhessenek, ahol a családok többi tagjai is nyugszanak. A harmadik indok is meglehetősen nyomós: azzal, hogy sok temetőben régebben korlátozták a temetkezést, megszűnt az a bevételi forrás is, amelyből ezeket a temetőket gondozni, ápolni lehetett. Ennek következményeként a temetők egyre elhanyagoltabbak lettek. Ez nemcsak kegyeleti szempontok miatt elfogadhatatlan. hanem azért is, mert Miskolcon a régi temetők jelentős hányada a város belső területein található, s nyugodtan mondható, hogy részévé váltak Miskolc zöld- területi rendszerének. Vannak helyek, ahol a temető jelenti az utolsó zöld szigetet. Kelemen István'főépítész például rámutatott arra a furcsa összefüggésre is, hogy a korlátozó rendelkezések egyik következménye az volt: hatalmas beton. márvány síremlékeket építettek, pusztítva a temető növényi állományát. Az emlék megépítésével egyben helyet1 tudtak biztosítani maguknak, hogy oda még temetkezni tudjon a család. Ha nincs korlátozás, és az állampolgárok bízHolnap tartja tanácstagi beszámolóját Döbröntei Zoltánná (5.' vk.) és Almási László (7. vk.), a Kassai u. 86. sz. alatti pártalapszer- vezetben, 17 órakor; Szarka Miklós (48. vk.), Dávid Béla (49. vk.), Kovale.cz Miklós (51. vk.) és dr. Kalo József Nem lehet még todni, mi lesz a sorsa a btikk- szentlászlói temetőnek. Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság ugyanis levélben rögzítette: a terület Miskolc vízellátásában játszott szerepe miatt nem alkalmas a hagyományos temetkezésre. Itt a hatóság csak az urnás temetkezést engedélyezi. A bükkszentlászlóiak levelet küldtek a városi tanács elnökének, amelyet minden, a faluban élő polgár aláírt. Ebben kérik, hogy ne lépjen érvénybe a tiltás. Ezt azzal indokolják, hogy Bdkkszeni lászló nemzetiségi hagyományai miatt sem tudja elfogadni a hamvasztásos temetkezési módot. A városi tanács illetékesei szerint ahhoz, hogy a temetkezési vállalat üzemeltetni tudja a bükk- szentlászlói temetőt, néhány millió forint kellene mert különféle előírásokat kell teljesíteni, a kerítésépítéstől a ravatalozó létrehozásáig. Pénz azonban nincs, így érdemes odafigyelni arra a lehetőségre is, amelyet a bükkszentlászlóiak jeleztek: az egyház visszavenné a temetőt üzemeltetésre, és ebben az esetben szerényebb, olcsóbb megoldásokkal is meg lehetne nyitni a temetőt. Most ott tart az ügy, hogy a városi tanács ismételten megkeresi a környezetvédelmi hatóságot, és megpróbálnak valami olyan kompromisz- szumot találni — ha lehetséges —% amely lehetővé tenné a koporsós temetést. Még azon az áron is megpróbálnak kiutat keresni, hogy a koporsós temetésre itt Bükkszent- lászlón az átlagostól eltérő eljárás betartását írja elő a környezetvédelmi hatóság. re alkalmas területek hiánya. A Szentpéteri kapui köztemető tavaly megkezdett bővítésével is csupán egy-másfél évre elegendő sírhelyet nyernek. Ezért szükség van a régi temetőktől!. vk.), a Klapka György u. 12. sz. alatti pártalapszer- vezetben, 17.30 órakor; dr. Sugár János (78. vk.), a Győri kapu 57. szám alatti (Tokaj szolgáltatóház) párt- alapszervezetben, 17.30 órakor. • AZ EGYHAZAKKAL EGYÜTT A végrehajtó bizottságban arról is vitáztak: mi történjék a Mindszenti temetővel. Volt, aki ellenezte, hogy ez újra megnyíljon. Ám elhangzott az az ellenérv, hogy az evangélikus egyháznak Miskőlcon nincs más, „élő” temetője. A tanulmányterv, és az állapotfelmérés készítésekor természetesen részt vettek a munkában a teme- tőfenn tartásban érdekelt felekezetek is. Egyértelmű, hogy a jövőben az egyházakat fokozottabban be kell vonni a város temetőinek fenntartásába; javulás ezen a téren csak a kölcsönös érdekeket tiszteletben tartó együttes munkálkodással lehetséges ... (kiss) A Vár utca 34. számú ház napjainkban múzeum. A 18. század közepén építették köböl, zsindely tetőfedéssel és alatta pincével. Ez volt akkor az uradalom vendégfogadója. Az elővár keleti és nyugati bejáratának útja a vendégfogadónál találkozott, és előtte kanyarodott a várárok hídjához. Építése után alakították ki a mai Vár utcát. A vendégfogadó jó hírben állott, a figyelmes kiszolgálás és az italfélékkel való ellátottság miatt. A házat többször átalakították. Lakás céljára akkor, amikor a tapolcai fürdők mellett építettek mulatót. Utcai falán emléktábla van: 1852—1867- ig ebben a házban lakott Déryné Széppataki Róza. Déryjié férjével költözött ide. A férj akkor 60 éves. a feleség pedig 59 éves volt. Déry István Szekszárdon született, és korán árvaságra jutott. Színész lett, majd elhagyva a színészi pályát, hivatalt vállalt a diósgyőri uradalomnál. Amikor üres állás Nemrég közöltük városunk egykori főépítészének levelét, amelyben azzal foglalkozott, hogy vajon lehet-e paragrafusokkal csendet teremteni, azaz a városrendezési előírásokkal lehetséges-e a mainál jóval elviselhetőbb környezetet biztosítani a miskolciak számára Dr. Horváth Béla véleménye tömören úgy summázható: lehet csendet teremteni paragrafusokkal is, ha betartják őket. Levelében felsorolt néhány példát ez utóbbi ellenkezőjére. Iglói Gyula, rovatunk régi levelezője — aki szintén építész- mérnök — úgy érezte, hozzá kell szólnia a levélben leírtakhoz. „Már eddig is sikerült várostörténetünk néhány mendemondájának utánajárnom, tisztázva azokat, leleplezve téves hídelmeket. Ilyesmire késztetett ismét a város egykori főépítészének 1989. március 29-én e lap hasábjain adódott. Molnár Sándor uradalmi főkormányzó ’ kinevezte „kamerális kancellistának”, és ispáni rangban, Ra- dostyánba helyezte. 1848-ban Tarcalon élt. A diósgyőri uradalomnak irányítási kapcsolata volt a tokaj-tarcali uradalommal. Déry Istvánná Schenbach Róza Jászberényben született. Apja bécsi származású patikus volt; korán elhalt. Rózát anyja nevelte. Felnőve. a színészi pálya vonzásába került. Nevét, Benke József igazgató javaslatára változtatta Széppataki Rózára. Házassága — eltérő egyéniségük és természetük miatt — nem volt kiegyensúlyozott. Különélésük alatt ívelt színészi pályája fölfelé. A közönséget magával ragadó egyénisége, éneke, számtalan fellépése külön történelem.- Diósgyőri életük idején a malomtó nádasaiban vadkacsák lubickoltak, és gólyák fogdosták a békákat. A természet csendjét nyári alkonyaikor a békák muzsikája megjelent egyik vélekedése is. Tudomása szerint „az 1968 —69-ben a Győri kapu déli oldalán létesült házgyári épület (...) kitűzési hiba miatt került közelebb a főforgalmi úthoz.” Mint az akkori városépítési folyamatokban részt vevő tanúsíthatom, hogy ilyen hibát az építők nerp követtek el. Ahogy annak idején a kérdezőknek, most is csak azt tudom mondani, hogy az épület azon a helyen épült rpeg, ahová azt a tervezők megálmodták, hatóságilag jóváhagyták. Noha abban az időben még nem volt a városnak jóváhagyott általános rendezési terve, mégis az elkészült munkarészek főbb szabályozási előírásait a gyakorlatban alkalmazták. Eszerint a Győri kapu szabályozási szélessége — a jelenlegi 30 méterrel szemben — 40 méter volt, aminek a beépítési terv megoldása eleget is tett. Természetszerűleg a szóban forgó épület főútvonaltól való táveri fel. Tapolcán még áll a két fürdőház. Két templom bán harangoznak vasárnaponként, de az egyikén már toronyóra jelzi az idő múlását. Déryné ezt írja önmagáról: „...hogy a színháztól eljöttem, egyedül a sok aprómarha-nevejés és -szaporításban leltem szórakozást — lemondván minden szellemiről, mert olv körben éltem azontúl.” Többször kérték, hogy írja meg önéletrajzát, köztük Vahót Imre író és szerkesztő. „De történt, hogy Vahot Imre Diósgyőrbe jővén a várat lefo- tografírozni. hozzánk szálltak, s ott időzvén nálunk két hétig, nagyon szívesen láttuk férjemmel együtt, akkor ismét megszólított, de én mondtam: hagyjátok a holtakat nyugodni, én el vagyok tepietve a diósgyőri vár romjai alá.” 1862-ben eltemette férjét, és Diósgyőrből 1867-ben Miskolcra költözött, húgához. özv. Kilényi Dávidnéhoz. (Folytatjuk) volságát nemcsak az az egy előírás határozta meg. A házgyári épülettömbökkel való bánásmódhoz fokozatosan szokott hozzá mindenki: a tervezők, a hatóságok és a lakosság is. Ennek eredményeként sikerült hatósági közbelépéssel meghiúsítani a? 1971—72-es években, hogy a Tízes honvéd utca északi oldalára hosszú, sávházak épüljenek, méghozzá nem az utcához, hanem a Centrum Áruház elhelyezkedéséhez igazodva. Magam is emlékeztetek arra, hogy manapság is születnek furcsa döntések. Talán a korábbi intő példák nem szolgáltak elég tanulságul? A közelmúltban a sajtó sokáig és bő terjedelemmel foglalkozott a .,26-os út csapdájával”, megkérdezve azt is, hogy „ki viszi el a balhét?” Ámde erről a nyilatkozatáradat résztvevői nem szóltak. Akiket ez még ma is érdekel, keressék meg a Déli Hírlap 1982. oklóber 20-i számában a „Terv kontra terv-” című cikket: ebben megtalálják. Arról sem olvashattunk a szakértői nyilatkozatokban, hogy a módosított terv megszegte az akkor érvényes általános rendezési terv szabályozási előírásait, amely szerint pedig 1970-ben négysávosra épült át a Szentpéterl kapu. De van frissebb példa is. A Gyöngy cukrászda előtti térségben az Ady Endre utca 16. sz. épület tűzfala elé ‘tervezett irodaépítés ellentétes a szabályozási előírásokkal! A művészeti gimnázium, dé- li_ vége a Dayka Gábor utcára előírt 30 méter széles szabályozás kellős közepén van, legalábbis a Déli Hírlapban közölt 1989. január 28-i modellfotók szerint. És akkor hol van még a szabályozási szélességtől előírt védőtávolság betartása?! Ha más nem is, de a városkéoi evidenciák megkövetelik, hogy a mintegy 150 méter hosszú Dayka Gábor utcában ne épüljön meg a zártsorú keleti oldali épületekhez képest ferde helyzetben a gimnázium majd’ 100 méteres iskolaszárnya. A tervezett forgalmi út mellé telepített új gimnáziumot a meglevő iskolákkal együtt várhatóan a magas zajszint zavarni fogja. Máris készülhetnek az illetékesek, hogy mit fognak pár év múlva erről nyilatkozni az újságoknak .. lanácstaook beszámolói Diósgyőri meditációk [5.J Múzeum a vár mellett
