Déli Hírlap, 1989. április (21. évfolyam, 76-98. szám)

1989-04-29 / 98. szám

I A tanúk még einek Élveboncolás Marosán módra A napokban több forrásból is hallottuk: Kádár János nincs abban a helyzetben (állapot­ban?) hogy az elmúlt évtize­dekkel - s bennük a maga szerepével - kapcsolatban nyi­latkozzon. Mások akik ugyan­ez idő alatt ugyancsak közel ültek a tűzhöz, ahogy monda­ni szokás, megtették ezt, de a közmegítélés szerint nem nagy sikerrel. Ahogyan tették, az inkább hasonlitható volt a sze- recsenmosdatáshoz, azzal a különbséggel, hogy pem a szerecsen fehéredett, hanem aki mosta... A napokban a Hírlapkiadó Vállalat megjelen­tett egy könyvet, amelyet a szerkesztő, Várnai Ferenc mél­tán vezet be ezekkel a sza­vakkal: Nem túlzó a megálla­pítás: az év politikai bestselle­rét tartja kezében az olvasó. Marosán György A tanúk még élnek című memoár- kötetéről van szó, sorrendben ^ Boogie-woogie-bajnokok.. ^ Ma van a tánc világnapja, ezért időzítettük mára alábbi információnkat, amit nyilván sok miskolci fogad örömmel. immár a negyedikről, amely a Tabu című tervezett soro­zat első köteteként jelent meg. s amelynek budapesti sajtóbemutatóján a szerző is jelen volt. A Hírlapkiadó Vállalatnak ez a vállalkozá­sa — amint erre a könyv- sorozat címe is utal — olyan művek megjelentetését terve­zi, amelyek az elmúlt évek során nem kerülhettek nyil­vánosságra, éppen annak okán, hogy témájuk tabunak számított. Amint Marosán György elmondta, ez a könyve is jó két évtizedet várt megjele­nésére, egyszerűen azért, mert az a 16 hónap, amely 1956. szeptembere és 1957. decembere között eltelt — s amelynek a történetét a szerző szemszögéből tartal­mazza — mindmáig legvita­tottabb. nagyon sok vezető poszton álló személyt is érin­tő szakasza történelmünk­pedig Miskolcon a közép­döntő. A rendezvény gazdája az IDŐ (International Dancing Organisation.) A miskolci program dátuma május 19. az egyetemi sportcsarnokban lesz a középdöntő. (Ugyan­itt eddig három alkalommal rendeztek hazai modern tánc - versenyt). Az Európa-bajnokságra 200—300 versenyzőt várnak, többek között Franciaország­ból, Olaszországból, Hollan­diából, Jugoszláviából, Mál­táról. Magyarok is indulnak a legjobbak között. A disco, a break, az elec­tric boogie, a 'sztep, az úgy­nevezett show-tánc és a boogie-woogie mellett pol­kát, mazurkát, és bécsi ke- ringőt is táncolnak. A versenyt az MTV2 Ifjú­sági és Sportosztálya felve­szi, a szolnoki döntőt egye­nesben közvetíti. Centrum­divatbemutató és Levi’s- show is szerepel a program­ban. A miskolci középdön­tőn a legrekonszenvesebb táncos közonségdíjat kap. nek. Marosán György köz­vetlen közelről, sőt a veze­tés résztvevőjeként szemléli és írja meg azoknak a hó­napoknak az eseményeit, így hát aligha tévedünk, hogy a korszak egyik befolyásos po­litikusának emlékezéseit tartjuk a kezünkben. A most 81 éves szerző kétségkívül nagy idők tanú­ja. 1962-ben 110 oldalas le­vélben minden eddig viselt funkciójáról lemondott és 54 éves korában nyugdíjaztatta magát. Addig. 1956. végétől Kádár János oldalán az or­szág második embere, min­denről tud hát, ami ebben a máig tisztázatlan időszak­ban történt — s, hogy nem mindennel értett egyet, azt talán lemondása igazolja leginkább. Igaz, amint most könyvéből kitűnik, nem ön­ként vállalt szerepet az ak­kori eseményekben. A tököli repülőtéren tudta meg, Münnich Ferenc íádiószóza- tából, hogy tagja lett állam­miniszter funkcióban az ’56 utáni első Kádár-kormány­nak. Kedves epizódot említ könyvében ezzel kapcsolat­ban. Azt, hogyan jutott el ez a hír Békásmegyeren lakó édesanyjához. A szomszédasszony átsza­ladt hozzá: — Marosán néni, megala­kult a forradalmi munkás­paraszt kormány. — Ne mondja! — De igen, a rádió most mondta be. — Nahát, ez érdekes. — És a maga fia, Gyurka államminiszter benne. — Szegény ország! — mon­dotta az anyám. Nos, ilyen és ehhez ha­sonló színes epizódokban is bővelkedik a könyv. Rop­pant érdekes olvasmánynak ígérkezik azok számára, akik emberközelből szeretnének megismerkedni ezeknek az időknek az eseményeivel. A könyvét a Hírlapkiadó Vál­lalat forgalmazza minden megyében és a Kossuth Ki­adó sátrában Miskolcon is kapható lesz a csanyiki ma­jálison. (gyöngyös!) Miskolcon lesz a középdöntő Modern tánc Európa-bajnokság jfc „Eltesszük magunkat a nyárra, meg öregkorunkra”. Osztályfotó, nem sokkal az év né­pe előtt. A képen a Földes III. D. osztálya örökítődik meg. (Fejér Ernő felvétele) Az egyetemi pártbizottság állásfoglalása Az MSZMP Nehézipari Mű­szaki Egyetemi Bizottsága a pártviták és az alapszervezeti titkárokkal történt elbeszélge­tések tapasztalatai alapján az 1989. április 26-i ülésén az alábbi állásfoglalást fogadta el: A pártbizottság 1. Hatásköri listájával Jú­lius 1-től nem kíván élni. Ugyanakkor tartózkodik az olyan lépésektől, melyek az egyetem működőképességét zavarják. 2. Javasolja, hogy az ok­tatási törvény, a szervezeti és működési szabályzat és a személyzeti munkára vo­natkozó törvényerejű rende­letek kerüljenek átdolgozás­ra úgy, hogy a politikai szervezetek saját jogon tör­ténő képviselete az állami vezető testületekben szűnjön meg. 3. Az egyetem működésé­vel összefüggő minden lé­nyeges kérdésben továbbra is véleményt kíván nyilvání­tani és javaslatokat tenni, melyeket a testületekben dolgozó párttagok személyén keresztül képvisel. A pártbizottság tagjai üd- vözlik a reformkor létrejöt­tét, annak célkitűzéseivel egyetértenek. A rendelkezés­re álló minden eszközzel se­gítik működését, együttmű­ködnek céljai megvalósítá­sában. Az MSZMP Nehézipari Műszaki Egyetemi Bizottsága Anyanyelvűnkről, délidőben „Kihangsúlyoz’, „ledegradál” és társaik... Fontos terület gazdája nyilatkozik reggel a miskolci rá­dióban: „Ki kell hangsúlyoznom” — mondja. Tegnap pedig a tévében egy szakember a „ledegradál” szót használta. Mindketten ugyanazt a hibát követték el, az igekötő hasz­nálatában vétettek. Az igekötő már az általános iskolából jól ismert nyelv­tani fogalom, a helyesírásával kapcsolatos szabályt gyer­mekeink is rendre elfújják. (Ez azonban nem jelenti azt, hogy még középiskolás korukban is ne vétenének a szabály ellen.) Jelentésével azonban kevésbé törődünk, pedig az igekötő fontos jelentésárnyaló és nyomatékosító nyelvi esz­köz, amelynek igen sok funkciója van. Ha azt mondjuk, vagy írjuk, hogy valaki „kimegy”, vagy „bemegy”, jelezzük egyúttal a mozgás irányát is. A „csinál” és „megcsinál” között is érezzük a különbséget. Az első a cselekvés folya­matosságát jelöli, a második a befejezettségét. Mennyire más a jelentés, ha „valaki az asztalnál ül”, vagy éppen a ka- rossszékben, vagy, ha „leül két évet”. Az .ember szívesen „ad ajándékot”, de hányán irigylik azt, aki nehezen bár, de „lead három kilót”. Sokan használnak idegen szavakhoz is igekötőt. A már említett „ledegradál” is ilyen, vagy például a „kidisszidál” szót is gyakran hallhatjuk. A „degradál” jelentése: lefokoz (büntetésből), vagy alsóbb beosztásba, szerepkörbe helyez. A „disszidál” eredetileg politikai pártból való kiválást je­lentett, illetve volt „különválik, elkülönül, küön úton jár” jelentése is, most inkább „a hazájából engedély nélkül tá­vozik” jelentésben ismerjük. Mindkét szó alapjelentésében már benne van a „le”, illetve „ki” igekötő jelentése is, hasz­nálatuk tehát felesleges, elég csak a „disszidál”, „degradál”’ szót használni. Nincs jelentésbeli különbség aközött sem, ha valakit „ér­tesítünk” vagy „kiértesítünk”, ha valamit „kikézbesítünk”, vagy csak „kézbesítünk”, a „kihangsúlyoz” sem jelent mást, mint a hangsúlyoz. (Tehát: „Közlésben valamely fontos moz­zanatot kiemel”.) Ezért felesleges szószaporítás ebben az esetben is az igekötő használata. Ha tehát az igekötő nem változtatja, vagy nem módosítja a szó jelentését, akkor használata felesleges. Ne mondjuk, ne írjuk tehát a „kihangsúlyoz” alakot, elegendő a „hang­súlyoz” is. Kovács Ferencné A szocialista országok kö­zül elsőként hazánk kapott lehetőséget arra, hogy Euró- pa-bajnokságot rendezzen a modern táncok különböző kategóriájában. Az elődöntő Budapesten lesz, a döntő Szolnokon, a kettő között Diáknapok Patakon Tegnap délután fél 4-kor kezdődtek és május elsején, a kora délutáni órákban ér­nek véget a XV. sárospataki diáknapok. A résztvevők öt» megyéből érkeztek a Bod- rog-parti Athénba. A kö­rülbelül ezer diák szórakoz­tatásáról négy napon át könnyű- és népzenei együt­tesek, humoristák gondos­kodnak. De lesznek különfé­le sportrendezvények, film­vetítések, és idén is megren­dezik a diáknapi kirakodó- vásárt. Valamennyi megyei .küldöttség fesztiválprogram- mal is bemutatkozik. Az ezekből összeállított gála­műsort május elsején tekint­hetik meg az érdeklődők. Zászlók és zöld gallyak Csak akkor vehették észre az autóbusz homályos ablaküvegén keresztül, hogy a gyár legmagasabb építményének lapos te­tején apró emberkék mozognak, amikor a busz megállt és hosszabban várakozott. Az apró emberkék ott, fenn az erős szélben zászlókat és nagy faágakat erősítettek az épülethez. — Felteszik, mint minden évben — for­dult az ülésen útitársához egy sildes sap­kás férfi. — Pedig most erősen fúj a szél, odafenn, remélem van a derekukon bizton­sági öv. — Az biztos, —‘ hunyorított a távolba a szomszéd. — Akik ott vannak, azok nem ukázra csinálják ... Akik csendesen szót váltottak az imént, bizonyára nemcsak útitársak, hanem mun­katársak is voltak, és valószínűleg abból a gyárból. — A gallyakkal nem sok munkájuk lehet ott fenn, de a zászlókkal igen — morfon­dírozott a sildes sapkás. — A vásznat fel kellene tekerni a rúdra, hogy ne cibálja ki kezükből a szél. És akkor ott fenn az apró emberkék a rudalcra tekerték a lobogókat. — Mintha csak meghallották volna — csapott nagyot az utasok közül valaki a térdére. A buszon most már mindenki a magasban dolgozó apró emberkéket figyelte. — Májusfának bükkfa való — szólalt meg egy idősebb férfi a peron közelében. — Gyerekkorunkban a fa friss zöld leve­leit úgy ettük, rágtuk, nyeltük, mint most a srácok a déligyümölcsöt. — Ezeket a leveleket már nem jó meg­enni — jegyezte meg egy idős hölgy, kissé rekedtes hangján. — Korán jött a tavasz, ezek. már nem friss hajtások. — Hátha nem is bükkfát vittek fel — bizonytalankodott egy szemüveges, kalapos, aktatáskás utas. — Ilyen távolságról mind­egy, hogy milyen fa gallyai vannak ott, Még a zászlók színét sem lehet innen ki­venni ... > — Ez bizony igaz — bólintott a sildes sapkás. — De az is biztos, hogy odafenn piros-feher-zöld és vörös színű zászlók vannak ... A műszakváltáskor szokásos zsúfolt autó- ■ busz váratlanul elindult. Az utasok a ko­csi gyár felőli oldalán még sokáig nézték a nagy panoráma ablaküvegeken keresztül a gyár legmagasabb építményének tetején serénykedő apró emberkéket, az innen szürkének látszó hatalmas faágakat és a már kibontott zászlókat, melyekbe beleka- pott a friss tavaszi szél. (aravecj < AKCIÓ! AKCIÓ! AKCIÓ! AKI MÁJUS 2-TÖL AMÍG A KÉSZLET TART AZ alábbi automata mosógépekből vásárol Energomat, termál komfort 20 130 Ft. Energomat komfort 18 580 Ft. Energomat termál 19 020 Ft. ANNAK 1000 FORINT ÉRTÉKŰ MOSÓSZERT AJÁNDÉKOZUNK! CSEREAKCIÓI Május 2-án, 3-án FÉRFI ÉS NAGYKAMASZ BALLON, ORKÁN, SZÖVET ZEKE VÁSÁRLÁSAKOR 1 DB BÁRMILYEN HASZ­NÁLT ZAKÓT VAGY ZEKÉT 300 FT ÉRTÉKBEN BE- SZÁMÍTUNK A VÉTELÁRBA! Várja Ont a I centrum! MISKOLCI ÁRUHÁZA

Next

/
Thumbnails
Contents