Déli Hírlap, 1989. április (21. évfolyam, 76-98. szám)

1989-04-24 / 93. szám

a a miskolciaké a szó . wimi! «W, ‘ 1 I.'J—Ilii'. Ii piwim i n w-ww^ Postacím: Déli Hírlap. Miskolc. 3501. Pf.: 39. — Telefon: 18-225. — Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—14 óra között Kéressenek fel bennünket. Visevavontpk a panaszt A Somogyi Béla és a Toronyalja utcán új gáz-gerincveze­téket fektetnek. A munkát néhány hónapja a Tigáz szak­emberei kezdték meg, és azóta kisebb-nagyobb megszakítá­sokkal folytatják. Az érintett utcákban lakók panasszal for­dultak Katona Zoltánhoz, a Tigáz üzemigazgatójáhoi. A le­velet szerkesztőségünkhöz is eljuttatták. Mint írják, nincse­nek megelégedve az itt dolgozó szakemberek munkájával. A munkagépek által feltúrt útszakaszon a csapadékvíz nem talál utat a szennyvízgyűjtők felé, így nagyobb esőzéskor a környék szörnyű állapotba kerül. Az agyagos talaj képte­len elszívni a felgyülemlett csapadékvizet. Ez tarthatatlan a belváros tőszomszédságában! Mint írják, naponta előfor­dul. hogy az erre járó autók többórás küzdelmet folytatnak a sártengerrel. A Toronyalia utca 69. «z. háztól kezdődően az út autóval teljesen járhatatlan, gyalogosan is csak nagy nehézségek árán lehet megközelíteni. A panaszosok a Tigázt hibáztatják a kialakult helyzet miatt. Az ügyben Katona Zoltánhoz, a Tigáz üzemigazgatójához fordultunk. Elmondta, hogy miután megkapták a panaszos levelet, azonnal megvizsgálták az ügyet. A levélírónkkal személyesen is megbeszélték a panaszt. A vizsgálat eredmé­nyei azt mutatják, hogy a Tigáz szakemberei a munka so­rán nem követtek el hibát. A panaszosok bejelentésüket ezek után visszavonták, mert a gondjuk végül is megoldó­dott. Katona Zoltán hangsúlyozta, hogy az említett utcák rendkívül keskenyek, így bármilyen vezeték fektetése ilyen bonyodalmakat okozhat, hiszen a kiásott földet nem tudiák megfelelően elhelyezni, vagy elszállítani. Időközben az idő­járás is az itt lakók segítségére sietett, megszűnt az esős idő... (szaniszló) Nem hibás a közlekedési lámpa Március 16-i rovatösszeállí­tásunkban „Szabálytalanságra kényszerítve” címmel olvasói levelet közöltünk, a Centrum és a Húsáruház közötti gyalo­gos-fényjelző készülék műkö­dését kifogásolva. Jirkovszky Imrétől, a városi tanács épí­tési és közlekedési osztályá­nak osztályvezető főmérnöké­től kaptunk választ: „A cikkben szereplő meg­állapítások helyesek, a Hús­áruház előtti gyalogos-fény­jelző készülék valóban ké­sőbb ad zöld jelzést, mint a túloldali. Ha a jelzőlámpa működését önmagában vizs­gáljuk, kellő közlekedési is­méret hiányában „technikai hibára” is gondolhatunk. Jelen esetben ilyen techni­kai hibáról szó sincs. A jel­zőlámpa későbbi váltásának egyszerűen az az oka, hogy a Széchenyi útról az áru­szállító gépjárműveket kien­gedjük. Tehát a keresztező­dés forgalmi rendjének ki­alakításakor a balra irányt csak a Húsáruház előtti gya­logos-forgalom rovására le­hetett kialakítani. A Korvin Ottó utca oldalán ezt az időveszteséget nem kívántuk érvényesíteni. Ebből adódik, hogy a két lámpa eltérő időben ad zöld jelzést. Véle­ményünk szerint ez a rövid időeltérés nem mentesít a közlekedési szabályok meg­tartása alól. A keresztező­désben a balra irány kiadá­sát az alábbi közlekedési indok tette szükségessé. A Széchenyi út forgalmát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy ha a Húsáruház előtt nem lenne balra irány, ak­kor az áruszállító gépjár­művek a Déryné utcától kezdve sem a Kazinczy, sem a Beloiannisz, sem az Ady Endre utcák, sem pedig a Bajcsy-Zsilinszky út ke­reszteződésében nem tudná­nak a város északi irányába közlekedni. Megítélésünk szerint a balra irány meg­adására legalkalmasabb ke­reszteződés a Húsáruház előtti. Amennyiben a balra for­dulás lehetőségét itt sem biztosítanánk, akkor csak a felsorolt kereszteződések után nyílna lehetőség északi iránvba haladni, ami nagy kerülőt jelentene. Tudjuk, hogy a jelenlegi helyzet felveti más megoldás kere­sését. Ha közlekedésileg egy hasonló, vagv kedvezőbb ki­alakítást találunk, akkor ez­zel a lehetőséggel minden bizonnyal élni fogunk”. Kéznél volt a pemele Az utóbbi időben megszaporodtak a tűz­esetek. Sajnálatos mó­don ez a legtöbbször nem a véletlen műve. Ügy látszik, a beteges hajlamúak számát még a piromániások is gya­rapítják. Márpedig ak­kor védekezni kell el­lenük. Hajdanában falun minden udvarban kéz­nél volt egy hordó víz és a pemete. Így az esetleges tüzet még az arra járó, vagy a szomszéd is késedelem nélkül megakadályoz­hatta, ha éppen távol voltak a háziak. Nap­jainkban azonban mintha gyújtogatok is járkálnának köztünk. Éppen ezért, a tüzek megakadályozása érde­kében, tegyék kötelező­vé a lakótelepi lakások pinceablakának a be- üvegezését, esetleg a rácsokon kívüli védő­lemez használatát. Be­lülről a pincékben, az ablakok alatt gyúlé­kony anyag ne legyen. Hiszen egy-egy félig szívott cigaretta ha­nyag bepöccintése is többszörös tragédiát okozhat, pláne ha a lakás gázos, nem be­szélve a szándékosan elkövetett gyújtogatá­sok sajnálatosan gya­kori eseteiről. Ezeknek a tűzvédel­mi előírásoknak az el­lenőrzését legalább olyan szigorral kellene végezni, mint körülbe­lül három évtizeddel ezelőtt a kulákoknak minősített gazdák ud­varán a kapitányvíz mennyiségét. S. S. Miskolc Vigyázhatna Reszkessetek egerek! A sztrájkról Az Országgyűlés 1989. március 22-i ülésén fogadta el a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvényt. Mai számunk­ban a jogszabály löbb ren­delkezéseit ismertetjük. A dolgozókat a sztrájk joga gazdasági és szociális érdekeik biztosítására illeti meg. A szakszervezetek szo­lidaritási sztrájkot is kezde­ményezhetnek. A sztrájk önkéntes, az abban való részvételre vagy attól való tartózkodásra kényszerítés jogellenes cse­lekmény. A sztrájkjog gya­korlása során is kötelesek a munkáltatók és a dolgozók együttműködni. A törvény 2. paragrafusá­nak (1) bekezdése szerint sztrájk akkor kezdeményez­hető, ha a vitatott kérdést érintő egyeztető eljárás két napon belül nem vezetett eredményre, vagy az egvez- tető eljárás a sztrájkot kez­deményezőnek fel nem ró­ható ok miatt nem jött lét­re. A törvény 3. paragrafusa sorolja fel azokat az esete­ket, amikor a sztrájk jog­ellenesnek minősül, és azo­kat a szerveket, amelyeknél nincs helye a sztrájknak. Általános szabály, hogy ha az életet, az egészséget, a testi épséget, vagy a kör­a tulajdonos nyezetet közvetlenül és sú­lyosan veszélyeztetné, vagy elemi kár elhárítását gátol­ná, nincs helye a sztrájk­nak. A sztrájk idején gondos­kodniuk kell a feleknek a személy- és vagyonvédelem­ről, azoknál a munkáltatók­nál pedig, amelyek a lakos­ságot alapvetően érintő te­vékenységet végeznek, a még elégséges szolgáltatás teljesítéséről. A sztrájk jogszerűségének vagy jogellenességének meg­állapítását a kérelmező la­kóhelye szerint illetékes munkaügyi bíróságnál lehet kérni. A dolgozók érdekeit védik a következő szabá­lyok: Két levelet is találtunk abban a borítékban, amit a napokban kézbesített szer­kesztőségünkbe a posta, Az egyik levél egy fénymásolat volt. Ebben A város lakos­sága aláírással azt kérték a Miskolci Közterület-fenntar­tó Vállalattól, hogy tiszto­gassák az utat a III. kerü­letben, a Domb utcától fel­felé. A levélből kiderül, hogy ezt most egyáltalán A sztrájk kezdeményezé­se, illetve a jogszerű sztrájk­ban való részvétel nem mi­nősül a munkaviszonyból eredő kötelezettség megsér­tésének, amiatt a dolgozóval szemben hátrányos intézke­dés nem tehető. A jogszerű sztrájkban részt vevő dolgozót — a ki­esett munkaidőre járó díja­zás és munkavégzés alapján járó egyéb juttatás kivételé­vel — megilletik a munka- viszonyból eredő jogosult­ságok. A jogszerű sztrájk időtartamát szolgálati idő­ként kell figyelembe venni. A törvény kihirdetése nap­ján lépett hatályba. Dr. J. E. nem teszi meg a Közterület­fenntartó Vállalat.. A másik levél, amelyet szintén az ügyben érdekelt, Farkas György, a közterü­let-fenntartó vállalat igaz­gatója juttatott el hozzánk, ennek okát is részletezi. Bár általában nem szoktunk nyílt leveleket közölni, most mégis kivételt teszünk, mert úgy gondoljuk, tanulságos lehet ez az ügy. Miért nem seprik a Domb utcát? Mé«is elké-zül a váró I,apunk március 23-i szá­mában foglalkoztunk a ki- Iiáni buszmegállók sorsával. Mint ismeretes, a lakosság kérésére fedclt váróhelyisé­get akartak építeni a 21-es autóbusz-végállomásán és a j járat Könyves Kálmán ut­cai megállójában. A 114. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet diákjai el is készí- te't^k az esőbeállók vas­szerkezetét. A végállomáson felépült a váró, de a Könyves Kálmán utcán nem kezdődhetett meg az építkezés. A gondot az okozta, hogy a járda alatt a Tigáz egyik fő vezetéke fut, és féléje nem állíthat­ják fel az. autóbuszváró fémvázát. A megoldás az leit volna, ha néhány mé­terrel hátrébb a füves te­rületen építik fel a várót. Azonban itt is akadá’vokba ütköztek, mert ki kel’ett volna vágni néhány fenyőt. A. környékbeli lakók egv csoportja tiltakozott a kivá­gás ellen, ezért a városi hi­vatal műszaki osztálya le­állította az építkezést. Az­óta azonban mérlegelték a helyzetet, és mert a lakók többsége is az autóbuszváró mellett voksolt, a műszaki j osztály engedélyezte egy fa eltávolítását. A Városgond­nokságtól kapott informá­ció szerint az építőanvago- kat már a helyszínre is szállították, és néhány héten belül megépülhet az oly régóta várt esőbeálló. Szerdán: díjtalan jojjtauácsadás Legközelebb április 2G-án, szerdán délután 4-től 6 órá­ig lesz díjtalan jogtanács­adás a Sajtóház III. emele­tén, A miskolciaké a szó rovat szobájában. Tanácsot ad: Jámborné dr. Róth Eri­ka. A Pozsonyi utca 84. szám alatti házban kaptuk lencse­végre a nyitott szekrénykét. Az ajtaján levő feliratból vilá­gosan látszik, hogy a posta tulajdona. Mindenesetre nem ártana, ha jobban vigyázna rá a tulajdonos, mert így bárki hozzányúlhat. F. E. Miskolc „Nyílt levél egy »A város lakosságát« képviselő Domb utcai lakoshoz. Tisztelt Cím! Ön ugyanezt a megszólítást alkalmazta, ezért teszem ezt én is. Nem kellett vólna név­telenségbe burkolóznia, mert a Miskolci Közterület-fenntar­tó Vállalat vezetése és kollektívája köszönettel veszi a mun­kája jobbítására, valamint a közterületek rendjére és tisz­taságára vonatkozó közérdekű bejelentéseket és javaslato­kat. Ezzel egyidejűleg megjegyezni kívánjuk, hogy a taka­rítási tevékenységünket a Városgondnoksággal kötött szer­ződés alapján végezzük, ebben a Domb utca takarítása nem szerepel. Kérjük, hogy névvel és címmel ellátott levélben, vagy személyesen keressen fel bennünket, hogy problémáját megbeszélhessük, esetleg javaslatot adhassunk annak ren­dezésére. Tisztelettel: Farkas György” A levelekről kikértük az ügyben illetékes Városgond­nokság véleményét is. Mar- jas Lászlóné igazgató elmon­dotta, hogy valóban nem adtak megbízást a közterü­let-fenntartó vállalatnak a Domb utca takarítására. Az éves költségvetésből a város takarítására fordítható összeg nem elég arra, hogy vala­mennyi közterületet tisztán tartsák. Ezért csak a legfor­galmasabb helyeket takarít- tatják rendszeresen. Mindig tartalékolnak azonban pénzt, s ebből futja a többi terület időnkénti tisztítására. A Vá­rosgondnokság szakemberei negyedévenként ellenőrzik a város tisztaságát, és ha úgy látják, hogy a nem rendsze­resen takarított helyeken na­gyon sok a szemét, akKor a közterület-fenntartó vádalat- tal elvégeztetik a munkát. Ha lakossági bejelentés ér­kezik, akkor ezt megvizsgál­ják, és szükség esetén intéz­kednek. A Domb utca eseté­ben is ez következett volna, de sajnos a panaszos levél­ről csak kerülő úton szerez­tek tudomást.

Next

/
Thumbnails
Contents